Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

1964. március 3. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG A helyiipari vállalatok dolgozóinak szociális ellátásáról beszélgettünk Hauszknecht János megyei titkárral Pénteken megyebizottsági ülé­sen vitatta meg a HVDSZ, a he­lyiipari üzemek szociális helyze­tét. Ezek az üzemek abban is ha­sonlítanak egymáshoz, hogy a ma már általában megszokott üzemi szociális létesítményeket nem tudják biztosítani dolgozóiknak. A megyebizottsági ülés után keres­tük fel a HVDSZ megyei titkárát, Hauszknecht Jánost, kérdeztük meg arról, mi az oka a helyiipari üzemeknél a rosszabb körülmé­nyeknek, van-e javulás, és mit tesznek a gazdasági vezetők és a szakszervezet a helyzet javításá­ért. — Aki ismeri a megye 12 helyi- ipari üzemét, tudja, hogy ezek valamikor kis műhelyekből alakultak, alig egy páran kezdték meg a munkát. Az igények növekedésé­vel többet kellett termelniök ezeknek az üzemeknek is, létszá­muk lassan emelkedik, és a kez­detben még elégséges öltöző-für­dőhelyiségek, egészségügyi adott­ságok sem voltak kielégítőek. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatot néhány éve a legkor­szerűbb üzemek között emleget­tük, szociális ellátottság szem­pontjából is. Ma már kinőtték he­lyüket, ott sem* rózsás a kép. A Simontornyai Vegyesipari Válla­lat nemrég a szakszervezet hoz­zájárulását kérte ahhoz, hogy a fürdőhelyiségeket műhelyként használhassák. A vállalat épített ebédlőt, fürdőt, öltözőt is, de az ebédlő csak esetenként étkezőhe­lyiség, többnyine raktár, és noha az elkért fürdő helyett már épí­tettek másikat, az is az előbbi sorsára jutott. A szakszervezet kénytelen volt beleegyezni abba, hogy a szociális helyiségeket üze­mi célra használják fel, hiszen fi­gyelembe kellett venni, hogy a vállalat exportra dolgozik, az ex­portterv teljesítése fontos, és a dolgozóknak is érdeke a terv tel­jesítése. — Ideális a helyzet a Vasipari Vállalat gyönki tűszelepüzemé- ben, ahol külön női-férfi mosdót, öltözőt építettek, a dolgozók ebé­delni étterembe járnak. Uj üzem, itt már az építkezésnél gondoltak a fejlődés követelményére is. Ugyanis észrevehető, hogy a dol­gozók ma már nemcsak azt né­zik meg, ha egy üzembe belép­nek, hogy ott mennyi lesz a vár­ható keresetük, hanem azt is, hogy milyen az üzem, otthonosan érezhetik-e majd magukat, meg­vannak-e a fürdő-, öltözőhelyiség gek, s mindaz, amit a dolgozók igénye kialakított. Hauszknecht elvtárs igen érdé- ^ kés bizonyságot hoz az elmondot-; hogy új beruházásoknak 15 szá­lakhoz. A Tolna megyei Talajerő-j zalékát kell fordítani a szociális gazdálkodási Vállalat egyike' létesítményekre. Mindezek, javít- azoknak, ahol a legrosszabbak a' ják a helyiipari vállalatok dolgo- munkakörülmények. 1963-ban 130 zóinak munkakörülményeit. A Si- új dolgozó lépett be hozzájuk, de montornyal Vegyesipari Vállalat ugyanebben az esztendőben 99 lé- új labdaüzemet létesít és itt már ... Apróhirdetések ... Az apróhirdetés dija: szavanként hétköznap 1.— Ft. vasárnap éc ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastaQon sze­dett szó két szónak számit. pett ki, pedig ennél a vállalatnál ! áldoznak fürdőre, öltözőre, étke­a legmagasabb a helyiiparban az évi átlagkereset. — Úgy érzem, feltétlenül ösz- szefüggésben van az üzem szo­ciális körülményeivel a munkásvándorlás. Tervezzük, hogy a 12 helyiipari vállalatnak kérdőíveket osztunk ki, amelyet átadnak a kilépő munkásoknak. Megkérik őket, hogy név nélkül, egyenesen a szakszervezetnek címezve küld­jék el válaszukat, véleményüket a munkásvándorlásra vonatkozó kérdésekben. Fél éven keresztül gyűjtik majd ezeket az adatokat, s reméljük, megfelelő képet ka­punk. Az a véleményem, hogy a szociális létesítmények mellett igen fontos a dolgozókkal való bánásmód is. A Patyolat Válla­lat sajnos nem dicsekedhet -jó munkakörülményekkel. A szek­szárdi üzemük lebontásra ítélt. Mégis itt egyetlen kilépő, sincsen, mert a dolgozó mehet akármivel a szakszervezethez, akár a gaz­daságvezetéshez, meghallgatják őt. Messzire vezet a szociális kö­rülmények közelebbi vizsgálata, amint látja. Hogy témánknál ma­radjunk, meg kell mondanom azt is, hogy a helyiipar általános fej­lődése Szekszárdon igen speciális. Igaz, hogy az elmúlt évben kö­rülbelül 105 millió forint értékű munkát végeztek, s 1964-ben 123 millió a tervük, mégis, amíg a szomszédos megyék ezrekben szá­molják <u az új foglalkoztatottak számát,-addig mi 1958-tól 1962-ig összesen 59 fővel emeltük a lét­száméit, a foglalkoztatottak szá­mát a helyiiparban. Sokhelyütt nagy a munkáskínálat s ennek megfelelően az igények is kisebbek az üzemmel szemben. Ez szociális létesítmény tekinte­tében némileg megkönnyítette a gazdaságvezetők dolgát, akiknek sajnos az az általános véleménye, hogy a terv teljesítéséért felel­niük kell. mert hiszen a terv tör­vényerejű. A szociális létesítmé­nyek hiányát azonban csupán a szakszervezet, és máj társadalmi szervek teszik szóvá, de ezt nem érzik olyan kötelező erejűnek, mintha a „felsőbb’ szervek von­ják felelősségre. Ha minden gaz- daságvézető úgy foglalkozna üze­mének szociális kérdéseivel, mintha maga is az üzem dolgo­zója lenjie, a ipunkatermekben dolgozna, több eredményt mutat­hatnánk fel. Hauszknecht ejv-társ elmondta, hogy a HVDSZ. sürgetése is köz­rejátszott abban, hogy 1963-ban már' 330 fővel - növekedett a he­lyiiparban foglalkoztatottak szá­ma. Ugyanakkor törvény írja elő, zőhelyiscgre. A Faipari Vállalat új telepét a szociális létesítmé­nyekkel együtt húzzák fel. A Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat is épít fürdőt, öltözőt. Központi utasí­tásra valamennyi helyiipari vál­lalatnak az idén el kellett készí­tenie intézkedési tervét, amelyben közük, hogy mit kí­vánnak tenni az idén a dolgozok munkakörülményeinek javításá­ra. Ezek is segítik majd a mun­kát. Erre pedig nagy szükség van, különösen, ha meggondoljuk, hogy a Tolna megyei helyiipari vállalatok közül mindössze egy­nek, a Víz- és Csatornaműveknek van üzemi orvosa. Hauszknecht elvtárs végezetül egyet hangsúlyozott;' elmondta, hogy tapasztalható a vállalatok­nál törekvés a szociális helyzet javítására, de ennek a törekvés­nek sokkal erőteljesebbnek kell lennie. B. K. ßumkzmoK A hengerlö Molnár Jánost a gyár, a bőr­gyár tette tősgyökeres simon- tcrnyaivá, A felesége idevalósi, ez hozta őket haza. Molnár János szakmája szerint kőműves volna, mégis, ahogy monda, a számítá­sát a gyárban találta meg. Hen­gerlő, a talpkészítő műhelyben dolgozik. Már a hetedik eszten­dőt tölti a gvárban. Ez alatt vá­lasztották meg szakszervezeti bi­zalminak, ő a könyvtáros, brigád- vezető lett. mégpedig az üzem első szocialista brigádjában. Ez alatt épített házat a családnak, amely legifjabb tagjával, a negye­dik gyermekkel már itt bővült. A kisebb házból nagyobbá költöz­tek, s ennek a rendbehozatalát is befejezték, most olyan nagyobb beruházások előtt állnak, mint a televízió-vásárlás. Pedig munka uitán nem is tölti minden szabad percét odahaza Molnár János. Bizalmi, és ez a megbízatás azt is jelenti, hogy jó példát kell mutatni. Amikor va­lami tanfolyamot, vagy előadást rendeznek, ő is megjelenik, mert áz emberek, ha hívja őket, vissza­kérdezik: ,,Te jössz, komám?’' S ha igen, követik. Élénk tekintetű fiatal ember még, a nagy család ellenére. Te­Allami Vetőmogfelügye- iőség irodahelyiség céljá­ra, megvételre keres Szek­szárdon, sürgősen, szabad- rendelkezésű, rövid időn belül beköltözhető, lakó nétküii, nagyobb méretű házat. Az ajánlatokat a í,régi megyeháza" I, eme­let 1. számú hivatali he­lyiségébe kérjük bejelen­teni. (207) A Bőripari Vállalat Si­monjornyoi Gyáregysége, Simontornya, felvételre ke­res gyakorlattal rendelkező csőszerelőt, valamint gép­Hol van leginkább villámveszély a megyében? A tűzoltók érdekes statisztikája A megyei tűzoltóparancsnoksá­gon érdekes statisztikát készítet­tek a villámcsapásokról tíz évre visszamenően. Ebből kitűnik, hogy összesen 104 olyan villám- csapás volt a megyében, amely számottevő kárt okozott. Ez azon­ban csak 52 községet érintett. Ki­derült, hogy nem egyforma a villámsújtás veszélye a területi megoszlás tekintetében. Ebben az hat olyan góc, ahol -különösen sok volt a villámcsapásból eredő kár, másutt viszont jóval keve­sebb. Ez a hat góc a következő: Bátaszék, Fadd, Paks, Zombá, Szakály, Iregszemcse és környéke. Ebből következik, hogy ezeken a részeken különösen nagy jelentő­sége van az előírt villámhárítók vékeny is, töri a fejét, hogyan dolgozhatna jobban a brigádja, mit produkálhatnának még, s ha pillanatnyilag nem talál meg­oldást, áz' csak néhány* percre töri le. azután valami újabb tip­pen spekulál. A munkaversenyt természetesen vállalták, de a minőségen már nem tudnak ja­vítani, sajnos. Mit „hozhatnának” mégis? Mivel rukkolhatnának ki? — ilyesmiken gondolkodik szabad perceiben. Ha rendezvényen ül, tekintete mindig keresi a teremben egyik idősebb brigádtársát. Olyan jól­eső érzés, ha ott találja, mert ez a szaktárs azelőtt nem járt se­hova. Mióta brigádtag, más a helyzet. Csak az első iskolára volt nehéz „beszervezni” Szak­mai tanfolyamon vett részt elő­ször, s amikor befejeződött, a brigádvezető megkérdezte tőle, elég volt-e az iskolákból egy élet­re? Az idősebb férfi azt válaszolta, maradjunk együtt, megyek én is tovább, nem rossz, ez a tanulás. És azóta szinte rászokott az ér­deklődésre, ott van mindenütt. Az ilyen örömök teszik teljessé Molnár János „családi” életét. Mert a brigád is hozzátartozik, a családhoz, otthon hatan van­nak, itt heten. És mert így hozzá­tartoznak, szóvá teszi, hogy a szocialista brigádtagokat nem be­csülik eléggé, például, amikor az oklevelet átvette, csak őt hívták ki aZ emelvényhez, a brigádtagok nevét fel sem sorolták. Pedig megérdemelték volna. Hiszen mindegyikükre másként néznek, mióta brigádtagok. Rögtön észre­veszik, ha valaki közülük hibát követ el, és nem úgy emlegetik, hogy X., vagy Y elkésett, hanem, hogy a Béke brigádban is van késő. Vigyáznak is a brigádtagok, nehogy-másik hat társukat'-kőmp- romittálják. Dolgoznak emberül, felszei-elésének, hiszen ezáltal j ünnepélyes alkalmakkor mégsem nagy károk keletkezését lehet | olvassák fel a nevüket... évtizedben kialakult a megyében I megelőzni. (bencze) Sanyi ma jdnem kikapott Borús, ködös novemberi nap ban is, hogy valami történt, hogy megígérte neki. de arra már nem volt. A Duna felől már vastag a gyereknek csavarni lehet a me- is gondolt, hogy valóban megad- páraködök szivárogtak elő, s légitöjét. Letagadni tehát igen ja. Sejtette, hogy itt valami olyan majdnem eltakarták a tanyái és bajos lenne most már. De mit történt, ami nagyon megviselte a környékét. Szókéné " éppen az csináljon? Jobb híján sírva fa- gyermek lelkivilágát, aprójószággal végzett, samíg a kadt. Talán ez a sírás mentette Hosszú f tás tá derün ki tanya fele haladt, magaban mór- meg az anyai pofontol. Este. ami- iaazsáa sanui men a két fín hírözön: " °TÍ ^gyerek TeZntTa “partra A — Hol lehet ez a gyerek? Nem is ^tnondta, nagy méltat- kisebbiki az ahg három éves Be­láttam már többi mint egy órája, lankodasok közben, hogy ez a Egyébként is csendes, de most QVeTek ilyenkor, novemberben is mintha a szokottnál is halkabban fürdik. Az ember fáradt volt, rina Zolika nagyon szereti a vi­zet. Az időről persze még nem tud ítéletet alkotni, azt hiszi, fü- -„M, ____ - rödni mindig lehet Azon a nő­tt konyhába. Sanyi , , ’ ]___________' vember végi napon is, mire. a két s zélesre csak legyintett, s valami olyat viselkedne... Benyitott nincs. A szobaajtót is tárta, de a korai alkonyaiban el­sőre nem vette észre a gyereket. Csak miután alaposan körülné- , meleaitő A véaere zett, akkor látta meg az egyik , ^ ' a ++ akart járni a dolognak, faggatta Másnap gyerekek játszottak « Szőkéék udvarán Az asszonyt Xtm aEmilét’te nem éto- meg egyre nyugtalanította ü teg- ^ y melegitöben ugroU rtanr mplpnrtn A ‘íipnprp 1 w w y a kicsi után. A partra húzta, s az­ágy vége mellett. a gyerekeket, mondván, mind­— De miért bújik ez most én- egyik tud a másik tettéről. előlem? — kérdezte kissé anyás aggodalommal magától. — Ok nélkül én sosem bántottam. Az­tán mindjárt átfutott a fején a gondolat, miért is bántotta vol­na, hiszen annyi minden érte mái• Senyit. Betegségek, szerencsétlen­ségek, nem is bíztak hozzá, hogy megéri a tizedik évét. A két na­tán az első ijedtség elmúlta után igyekezett eltitkolni, mi is történt vele. Szókénének könny szökött a szemébe. Egy pillanatra felnézett a derekáig is alig érő. véznácska hangzott a kérdés JÍ fs~ívé^-. szorgalmáL kotelessegtudatat eddig is ismer­te, de annyi bátorságot véletlenül sem tételezett .fel róla, hogy no­vember végén nekiinduljon a Du­— Nem fürödtünk — hangzott a tétovázó gyermekválasz. — Akkor Sanyi hogy került a Dunába? — Sanyi? a kérdésre. — Belement. — Csak úgy? A gyerek kerekre nyitotta a gyobb is inkább babusgatta, han- szony semmit sem tud Sanyi elő- " es kimentsen a hideg hg­gos szótól is óvták, mert olyan zq napi dolgairól. Gyorsan arra bokbo1 et>y kisgyereket, véznácska volt mindig. Aztán a gondolt, hogy ha Sanyi elhallgat- A dunaföldvári 1. sz. iskolába harag villáma futott át az asz- ta. akkor ö sem mondja ei. Am, ** nehezen jutott el Szőke Sanyi szony szemén. a 'szigorúan kérdező felnőtt elől tettének híre. De amikor eljutott, — Elment az eszed — fakadt ki nem lehetett kitérni. tanulótársai nagyon büszkék vol­belőle a nyers méreg. — Ilyenkor — Tetszik tudni, Szőke nént — tak. Pajtásukra. És büszkék ma is, dadogott féltében a gyerek — a amikor már tudják, hogy kiváló úttörőmunkáért kitüntetéssel ju­talmazzák, bátorságáért a kisdo­bos Szőke Sanyit. Sz.. I, Ipkatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. Úti­költséget csak felvétel esetén térítünk. (187) j fürdeni?-------------------------------I Sanyi próbált volna még to- Barina Zolika... Bonyhódon, Bajcsy-Zs. u, \vább bújni, takargatni a vizes me- Az asszony nem értett semmit. 40. számú ház beköltöz- j legítöt, de hiába: a Mama szeme A pontos válasz kedvéért megint hatóan eladó. I már észrevette, még as alkonyat- Sanyit vette elő. A pofont ismét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents