Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

1964. liiűrelus 3. / Tot va \rroYFT vépüjsác S <A UUéátel diketiiU r Borivóknak való Nyugodtan tartható egy foga­dás 'arra, hogy Bogyiszlói jobba­dán úgy ismerik, mint a papri­ka hajdani hazáját. így gyakran szó is esik róla. Ezzel azonban lezárul minden, a továbbiakban megszűnik minden nevezetessé­ge. Pedig egyebet is lehet mon­dani róla. A mondandók, ha ki­csik is, de jeletősek, és talán másnak is okulásul szolgálhat­nak. A községet, ha nem is hiva­talosan. kinevezték amolyan lei- • sérletr településnek. Olyan mód­szereket kerestek a művelődési otthon működéséhez, amelyekkel leginkább el lehet indulni a fa­lusi művelődés fellendítésének, folyamatossá tételének útján. Választ akartak kapni ilyen kér­désekre: Miként lehet a művelő­dést a gyakorlati élet szolgálatá­ba állítani, elavult-e a mai isme­retterjesztési forma, e egyáltalán \an-e érdeklődés ma a faluban? Ai válaszokról Rész Antallal és feleségével, a művelődési otthon vezetőjével beszélgettünk a la­kásukon, mert az otthonban nem találtunk helyet. A nagyterem­ében takarítottak, a kisebbekben pedig éppen előadások folytak az öntözésről, a baromfitenyész­tésről. a harmadik helyen vi­szont a traktorosok tanultak. Hétközháp ellenére. majdnem teljes volt az üzem. — Amikor teljes — említette Reszné — akkor még szőkébb a hely. ( — A kísérlet tehát sikerült! — Néptelanségigel sohasem kín­lódtunk, programunk többnyire találkozott a falubeliek tetszésé­vel. • Am, ez a mostani más. Nézzük ezt a ..mást”; ami alatt azt \értik Bogyiszlón. hogy az emberek nem puszta időkitöltés- böl járnak az otthonba, hanem azért, hogy vigyenek magukkal valamit. Mit vihetnek? — Korábban a falu több prob­lémával küzdött, olyanokkal, amelyek mára enyhültek. A tér- melőszövet,kezeiben kevés volt a szakmunkás, gyenge volt a ta­nulási kedv, s inkább a színház, meg a műkedvelő előadások vol­tak népszerűbbek. Különösebb probléma nincs ezzel, kell az ilyen érdeklődés, tie ez csak a dolog egyik oldala. Hogy a má­sik oldalt is megoldják, még az őszön összeült a termelőszövetke­zet elnöke és az otthon vezető­sége. — Nekünk az jelentene sokat, ha az idei ismeretterjesztés első­sorban az öntözéssel, a kertészet­tel és a baromfitenyésztéssel fog­lalkozna . Termelőszövetkezetünk teíVei, a fejlődés követelményei most ezekre a területekre igé­nyel szakembereket — mondta azon a megbeszélésen Reményi Rezső tsz-etnök. A művelődési otthon igazodott a kívánsághoz, erre építette működésének évi tervét. Azon igyekeztek, hogy egy-egy rövid előadássorozat se­gítségével megfelelően felkeltsék az érdeklődést a mái- említett szakmák iránt. Várni pedig azt várták, hogy akik a sorozatokra eljárnak, legalább gyakorlati is­mereteiket gazdagítják néhány, szakmai-elméleti dologgal. A messzemenőbb következtetésektől azonban óvakodtak. De ez magá­tól jött. A baromfitenyésztési so­rozat utolsó előadásán hangzott el. hogy a termelőszövetkezet 40 ezer férőhelyes baromfitelepet akar létesíteni, s ide nagyon kel­lenének a szakmunkások. A résztvevők, elsősorban az asszonyok igen nagy probléma elé kerültek. Ha ugyanis hat hét­re. vagy ennél több időre el­mennek a lengyeli szakiskolára, azt igen észreveszi a család. Vi­szont ha otthon próbálkoznak, dolgaik mellett megszerezhetik a szakmunkásbizonyítványt is. Az utóbbi mellett döntöttek. Pipó Béniné, Bárdos Lászlóné és még néhányan. az első jelentkezők vállalták: szerveznek maguk mellé társakat, s így az ismeret­terjesztő sorozat baromfitenyész­tő szakmunkásképzővé alakult át. A terv megvalósult, a tanfolyam elkezdődött, s az idén körülbelül 30 asszony szerzi meg Bogyiszlón ebben a szakmában a képesítést. Csak egy példát említettünk. A baromfitenyésztők mellett van másik szakmunkástanfolyam is. Itt a kertészek tanulnak. S hogy tanulhassanak, és ráadásul nap­pal. abban segít a termelőszövet­kezet is. A jövedelem-kiesést bi­zonyos méltókig pótolja az a 0,7 munkaegység, amit a tanuló ta­gok szamára jóváírnak. Mintha azonban a kísérlet sp- rán evés közben jött volna meg az étvágy. Mert a tanfolyamok­kal majdnem egyidőben, fellen­dült Bogyiszlón a társasági élet is. Kél klub működik. A felnőt- j teké méginkább amolyan időtöl­tés jellegű, összejönnek, beszél­getnek, kártyázgatnak, barátkoz­nak, de azért másfelé is tekinte­nek. A televízió mezőgazdasági szakmüsorai már népszerűek. Ki- ) szorítják a kártyát, ha nem is ' véglegesen, de az adások idejére ' mindig. Ez a televízió különben 1 igen vitatott probléma. Azt1 mondják, elvonja, az embereket a színháztól, művelődési otthon-1 tói. A bogyiszlói tapasztalat, sze­rint ez csak félig igaz. Ha ugyanis teljesen igaz len­ne. akkor a községben található 4(/ készülék elvonná mind a fia­talokat, mind az idősebbeket tanfolyamoktól és a kluboktól is. A tanfolyamokat már említettük, s most inkább az ifjúsági klubról néhány gondolatot. Már az is ér­dekes, hogy a fiatalok kérték a' létesítését, működéséért is ők vállaltak felelősséget. Hogyan fest ez a működés? A hét min­den napján történik valami- A szombat azonban a megkötöttség napja. Ilyenkor kerül sor az elő­adásokra, irodalmi ismertetőkre és a különböző témájú vetélke­dőkre. Ez a program körülbelül mindenkit kielégíthet. S most már csak egy kérdés van hátra: Kell-e vajon a klubban foglal­kozni a fiatalokkal? Kell. De va­jon csak a fiatalokkal? A bo­gyiszlói tapasztalatok szerint mindenkivel foglalkozni kell. Ha nem így tennének, akkor a kí­sérlet, amiről említést tettünk, már eleve kudarcra lett volna ítélve. Hogy ehelyett sikeres lett. az éppen a körültekintésnek, az igények alapos felmérésének és az emberekkel való foglalkozás­nak a következménye.- SZ. 1. Az átvevőhely után a borok az Állami Pincegazdaság szekszárdi telepére kerülnek tárolásra, ahonnan a szükséglét szerint továb* bitják. Ezen a telepen évente 35 etter hektoliter bor megy kérész« tül. Mielőtt elszállítják, tisztítani, szű rni is kell a bort. Ezt a munkát Benkő János és Kun Andr as gép segítségével végzi. Tóth István szedrest vb- titkár iroda- uba napról napra beköltözik a ilu mindennapi élete. A mindmeg nnyi bekopogtató magával hozza ondját-baját. segítséget, intézke- ést várva Fiatal ember a titkár, tegiepő. hogy sokszor nála időseb­ek is Pista bátyámnak szólít- ííc. Tekintélyét nyilván azzal ér­emelte. vívta ki. hogy ö maga s becsületet ad minden ember­nek. És az emberek egymásnak ad­ják ajtajának kilincsét. Idősebb bácsi szorongatja el- nenőfélben a kilincset, de sza­pora bőbeszédűséggel újra és új­ra elismétli panaszát. — Jöjjön ki, titkár elvtárs. nézze meg. döntse el. hogy iga­zam van. Annyira ott van a ke­rítésben a fája. hogy teljesen be­árnyékolja a kertemet, Most könnyen kivághatja, mert ha ott marad, hiába ) veteményesek ta­vasszal. nem terem úgyse semmi. — Rendben van. megnézem. Égy órakor elmegyek. Otthon lesz a szomszéd is? Mert közösen kell tisztázni a dolgot. — Én ugyan azzal nem állok szóba., 1 — Ej, hát mire való ez az ok- talgn perlekedés? Miért nem él­vek meg békességben, miért arra keresnek mindig okot. hogyan 1iytíi&nenek egymásba?. Métfoöznap déíeíőtt Az öreg mögött fiatalasszony áll, ahogyan a lábán a testsúlyát váltogatja, látszik rajta a tanács­talanság. hogyan in kezdje a mondanivalóját. Vegre elköszön az öreg. és belekezdhet a mondó­ké jóba: — Tulajdonképpen az hozott ide. hogy a rádióból hallottam egy hasonló esetet, hátha ne­künk is meg lehetne csinálni! — Mondd csak, miről van szó. — Édesanyámról szeretnénk egy fényképét.. Tudod, tavaly halt. meg es nincs róla egyetlen fény­képünk sem. Ha a személyi iga­zolványképéről lehetne nagyítani, Amikor meghalt, le kellett adni. Hogyan kaphatnánk vissza addig? — Mi nem tartjuk meg az el­hunylak személyi igazolványait, hanem a rendelkezések szerint elküldjük a járási rendőrkapi­tányságra. Azt tanácsolhatom, ér­deklődjetek ott. Ott bővebb fel­világosítást tudnak adni. mert bi­zonyos ideig megtartják. — Hát jó, majd megpróbáljuk. Csak azért érdeklődöm, mert a rádióban hallottuk.. Ezután egy asszonynak állít ki eí/yütkgbíSi igazolást a iákat. majd amikor elköszön, magyará- zcan jegyzi meg — Elég sok ilyen igazolást kell kiállítanunk. SZTK-célokra. Ma már majd mindenki biztosított a faluban. Ugyanakkor egyre keve­sebb az olyan kérelem, amely­ben kórházi ápolási költségek el­engedését kérik. Lapozgat egy füzetben. — Ht van például a nyilván­tartás. 1962-ben 10 824 forint ápo­lási költség törlését kérték, amely­ből 9302-t engedtünk el. Tavaly 4323-ból 2323-at... Az idén eddig még csak egy kérelem étkezett. 203 forintos mentőszállítást díj­ról. egy egyéni gazdától... A termelőszövetkezet elnöke szalad be néhány percre. Füles sapkája prémszéle lehúzva. A határból jött. szidja a hide­get. — Ha valaki érdeidődik. be­fejeztük a gabonák fejtrágyázá­sát. Elkészült a hintaáUvány. holnap reggel behozatom majd. hóba tetessem, le? \ — Jó lenne, ha küldenél né­hány markos embert is. hogy mindjárt tegyék le a kerítésen belül. Április 4-én szeretnénk át­adni/ n játszóteret a gyerekek­nek., X Alig köszönt el a tsz-elnök, megérkezik a postás, háromszáz forintot hoz: — A Gecse Oszkár segélye., — Szóval megérkezett? Nagy­szerű. a boltból elhozhatjuk a kiválasztott ruhát. — A kis Gecse Oszkár nevelő­szülőknél van. idősebb emberek­nél. A gyámhatóság küldött ré­szére háromszáz forint segélyt, a gyermek- és ifjúságvédelmi el­látmányból. A pénzen ruhát ve­szünk a gyereknek; maokót. me­leg zoknit és cipőt, A boltban ytar kiválasztottuk, csak el keli hozni., A következő látogató egy közép­korú cigányasszony. Tiszta öltö­zéke elárulja, nem azok közé a fajtabéliek közé tartozik, akik még kéregetésből tengetik ma­gukat. — Mi a baj. Ignác: néni? — kérdezi tőle a titkai: — A: OTP kérte a telekkönyvi írást. A te'ékkönyvtöi meg vitsea- kiild'ék mert valami hiányzik. A kőműves adta ezt két rajzot, hogy ez kell,. — Igen. mert a telekkönyvi hatóságnak be kell vezetni, hogy a házhelyen felépült a ház. és a. telekkönyvi végzés pedig az OTP- vek keid. Mennyi kölcsönt vettek, fel? —- Sokat. Negyvenharomezret., — Jó. rendben van, megírom a tanácsi igazolást. De legjobb lesz. ha a Józsi bácsi személye­sen viszi be Szekszárdin! A hivatalos levélen meg az A csádi­völgybe szól Ignác: Józseféit címe, de már nem sokáig. A faluba, w Kossuth Lajos utcába költöznek, újonnan épített házukba. De nem ők az egyedüliek. — Neptelenedik az Acsách- völgy — mondja Tóth elvtárs. — Eddig tizenhat család költö­zött ki és épített rendes lakó­házat. ,4z' idén újabb két-hárortl csalod épít. Sok szokás köti még ugyan őket a régi életformához, de a rendes lakóhai már merő­ben újat követel. Mert az új házhoz már hozzátartozik az új bútor, a szőnyeg, a rádió.. Jönnek-mennek az emberek, mindennapos ügyeikkel. A né­hány négyzetméteres kis szobába szinte belcsürítődik -a falu min­dennapi élete. kisehb-nngyobb gondjaival, örömeivel Mindenki elhozza a magáét bizalommal, BI.

Next

/
Thumbnails
Contents