Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. március 36. 4 4 4 } 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 f 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Felvétel a t olna megyei Pártbizottság M arxizmus—Lenini zm us Esti Egyetemére Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága az 1964,65-ös tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esíi Egyetem hároméves tanfolyamára és a kétéves szakosított tagozatára. 1. A hároméves tagozat: Célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, gazdasági vezetők, értelmiségi dolgozók, propagandisták stb. marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088 1957. kormányrendelet biztosítja. Az egyetemre való felvétel feltétele: 1. Középiskolai vagy ennél magasabb iskolai végzettség. 2. A pártoktatás egyéb formáiban megfelelő marxista előképzettség. 3. Tanulmányok folytatását engedélyező orvosi igazolás. 4. Munkahely és pártszervezet ajánlása. Az esti egyetem hároméves tanfolyamára Szekszárdon kívül jelentkezni lehet: Dombóváron, Tamásiban, Bonyhádon és Pakson működő, illetve induló tagozataira is. 2- Kétéves szakosított tagozat: Jelentkezni lehet három szakra: filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus története szakokra. Célja: felsőfokú ismeretek nyújtása párt-, tömegszervezeti, gazdasági, állami vezetőknek, továbbá, hogy a filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus oktatására szakosított felsőfokú propagandistákat képezzen. A tagozat hallgatói a két év eredményes elvégzése után államvizsgát tehetnek, továbbá ha önálló tanulás alapján a marxizmus másik két ágából is eredményes vizsgát tesznek, az egyetem állami érvényű főiskolai oklevelet ad és a marxizmus—leninizmus oktatására képesít. A felvétel feltétele: 1. Esti egyetemi — egyéves pártiskolai végzettség — vagy ennek megfelelő előképzettség. 2. Propagandamunkában való kellő tapasztalat. 3. Tanulmányok folytatását engedélyező orvosi igazolás. 4. Járási párt-vb javaslata. A szakosított tagozatra jelentkezők felvételi vizsgát a Marxizmus—Leninizmus. alapjai című tankönyv választott szakágra vonatkozó fejtteréftfll.* tfeftftfek *’A' szíkösítoft tanfolyam csak Szekszárdon működik. Az esti egyetem miivlen -tagozatán- ;«• tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. és hetenként egyszer, meghatározott napon, a közlekedéstől függően három és fél órás előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint. Az egyetem hallgatóit az 1088/1957. (XI. 21.) korm. sz. rendelet alapján 24 nap tanulmányi szabadság illeti megA felvételi vizsgák időpontja: 1964. április 20-tól május 16-ig. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy más egyetemen is jelentkezett, nem lehet az egyetem hallgatója. Valamennyi tagozatra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási párt- bizottságokra kell beküldeni, ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív is. amelyhez önéletrajzot és orvosi igazolást is csatolni kell. A jelentkezés március 25-től április 18-ig történik. AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA Város-falu a Hortobágyon Elképzelhetetlen az olyan magyar embey, bármelyik zugában él is e hazának, aki ne tudna valamit a „délibábos Hortobágyról”. Délibáb, vad ménesek, és szilaj csordák, szelíden bégetö nyájak és mohón röfögő kondák, no, meg pezsgővérű betyárok, „fokosch, tschi- kosch. gollasch, kanass-jogass” — hej, micsoda bődületes mennyiségben gyártották a hazug romantikát. És ennek a teméntelen szenzáció-kacatnak olykor bedőltünk még mi magunk is. Az időnek azonban az a szokása. hogy halad, s ami halad, az nem áll egyhelyben. Bocsánat, ez a nyakatekert okoskodás csupán arra utal, hogy — másfajta világ járja immáron az ősi Hortobágyon is. Kevesebb a „délibáb”, több a józan gyakorlati tett. Kevesebb a mélabús p ásztorfurulyázás, de több az igazi szenzáció — új világ s?i!1etik a Sárga rózsa házatáján. Arról szól ugyanis a szürke híradás, hogy miután e nagy síkságon modem gazdálkodás folyik — igazán modern —, más tekintetben is fejlesztik a régit. A Hortobágy fejlesztéséről szóló tervben korszerű vasútállomás szerepel Hortobágy részére. Autószervizt és töltő- állomást létesítenek a sík vidék különböző pontjain. A hortobágyi rezervátumot a természetvédelmi törvény erejével védik — és felépítik rajta az egyik szocialista mintaközséget, a nagyszerű város-falut. Ez azt jelenti, hogy azok az új községek, amelyek a jövőben a Hortobágyon épülnek — csupa egy- és kétemeletes házakból állanak majd. Mindegyik házban villanyvilágítás, vízvezeték és gáz lesz. Város-falu, kultúra, gazdagodó élet... Romantika ez? Vagy csupán mérföldkő?... í. ' TECHNIKA a mező Robotgép szánt az ember helyett Első pillanatra furcsa látványt nyújt az újszerű traktor, melynek „furcsasága"’ a mellső részen lévő, forgathatóan felfüggesztett kerék és a vezetőkorong. Érdemes ezzel az ügyes szerkezettel megismerkedni! Az egymás felé futó vezetőkorongok egy tengelyen helyezkednek el, elől kb. 5 fokos szöget zárnak be egymással. A korongokat függőleges tengelyre felfüggesztett körkeresztmetszetű tengely-darab tolja, s néhány beállítható szorítókapocs lehetővé teszi, hogy ez a vízszintes tengelydarab és a korongok tengelye egymáshoz pontosan álljanak. A függőleges tengelyen található a traktor alvázkeretétől jövő tolócső, A TENGELYT AZ IRÁNYÍTOTT KERÉK VEZETI A tolócső — amelynek a céljára egy teher-, vagy személy- gépkocsinak a régi kardánten- gelye is megfelel — kb. 1.80 m hosszú. A szabad végén lévő kardáncsukló útján a csövet fel, le, vagy oldalirányban lehet mozgatni. A cső és a vonórúd (vagv bizonyos traktorokon egy vezető- rúd) közötti beállítható összekötő tengelykapcsoló) egészíti ki ezt az alapvető felszerelést. Ha jó kerékagyat és kúpgörgős. vagy gördülőcsapágyakat szerelnek be. úgy a vezetőszerkezet több ezer holdon át, javítás nélkül működik. A robot-vezetőszerkezetet néhány kiegészítő biztonsági berendezéssel is fel kell szerelni! Az eke és a traktor kézi kapcsolója közötti összekötő kötél, vagy a gyújtó tekercstől az elosztókábelig vivő huzal esetleg a gyújtóáramkörben levő vezeték, amelyet kapcsokkal vagy csatlakozódugasszal kötünk be, leállítja a traktort, ha az eke leoldódik. A robottraktor képe. (A jobb felső sarokban az automatikus gyújtásmegszakító vázlata.) További BIZTONSÁGI BERENDEZÉS egy gyújtáskapcsoló, amely automatikusan kikapcsol, amint a vezetőkorongok kiugranak a barázdából. Ezenkívül egy, forgótengellyel párhuzamos mechanikus járom kötél útján elhúzza a huzalt a gyújtáselosztótól vagy a gyújtótekercstől és így leállítja a traktort, ha a vezetőkorongok hirtelen irányt változtatnak, mert elhagyják a barázdát. Egy harmadik biztonsági tényező, hogy a vezetőkorongok csak mintegy 150 foknyira tudnak elfordulni a forgótengelyen, mert ekkor az egyik korong beleütközik a tolócsőbe, a traktor kis körben megfordul és megáll a szántóföldön. Sokan AZ EKE FELÖL SZÄLLNAK FEL A TRAKTORRA. ha meg akarnak nézni rajta valamit. Ez veszélyes! Jobb, ha meghúzzák a vezetőszerkezetre erősített kötelet és így leválasztják a gyújtókábelt vagy pedig kikapcsolják a forgótengelyen lévő kapcsolatot. A kísérletek egy részénél a traktorokra pót-üzemanyagtartályokat szereltek, úgyhogy a barázdában lévő vezetőszerkezet megállás nélkül 12 órán át üzemeltetni tudja a traktort. A robotgéppel a földeket rendszerint KÍVÜLRŐL BEFELÉ SZÁNTJÁK Tárcsás eke esetében az elülső korong a barázdában haladhat anélkül, hogy emiatt az új talajt kikerülné. Ez a kiegészítő korong azzal a hatással jár, hogy a föld kiszántásánál a 90 fokos sarkok lekerekítődnek. Hátrányt jelent viszont ezzel kapcsolatban a szántóföld közepén lévő kihasználatlan. mély barázda, amelyet azután vagy talajegyengető készülékkel vagy pedig ismételt átszántással ki kell tölteni. A robotszerkezet, amely a barázdában halad, pontosabban vezeti a traktort, mint az ember. Ha egyszer a vezetőszerkezet be van állítva, úgy, hogy a barázr dában egy bizonyos helyen halad és a traktort mindig a barázda vonulása szerint kormányozza, úgy a traktor 25 mm-es pontossággal a beállított helyzetben tud haladni. L .Gy. Műanyag A műanyagok mezőgazdasági alkalmazása tulajdonképpen meglehetősen újkeletű. Elsőnek jelentkezett a műanyag fóliáknak az alkalmazása melegházi és haj- tatóágyi berendezések készítésénél. Hajtatóházakat, hollandi ágyakat a műanyag fóliák térhódítása előtt kizárólag a nehéz és törékeny üveg felhasználásával készítettek, az üveg fényeresztő és hőszigetelő hatása miatt. Az üveg súlya 4—8 kg/m2, túlságosan törékeny, szilárd alapot, merev tartószerkezetet igényel. Vándoroltatása nehézkes, ezenkívül törékenysége miatt baleseti veszélyt is jelent. A műanyag fólia hajlítható, rugalmas, könnyű, jól megmunkálható, ezenfelül olcsóbb, mint az üveg. A fólia kedvező tulajdonságai igen leegyszerűsítik a váz- szerkezetet is. További érdekes alkalmazása a fóliatömlőben megvalósított palántanevelés. A palántázást ugyanis a növények többnyire megsínylik. A növények megakadnak a fejlődésben, ez a be- érést is késleltetheti, és csökkenti a terméshozamot. Ha földlabdával együtt ültetik el a palántákat, a növény kevésbé károsodik az átültetéskor. A műanyag fóliából készült tömlők alkalmazása ezt lehetővé teszi. 0,04 mm vastag, 8—12 cm szélességű lapított polietilén tömlőt, amely tekercsben kerül forgalomba, 8—10 cm-es darabokra vágják. A tömlődarabokat földdel töltik meg- A palántákat kis korukban ültetik a tömlőbe, és üvegházban vagy melegágyban tartják, amíg az állandó helyre ki nem ültetik. A szabadföldbe a palántát a fóliatömlővel együtt ültetik el. A tömlőben nevelt növények az öntözővizet jobban hasznosították, mint a cserépben neveltek, mert a fóliának nincs nedvszívó- és vízáteresztő-képessége, és ezért földje nehezebben száradt ki. A tömlőbe ültetett növények gyökérzete erőteljesen fejlődött, a cserepesektől egyáltalán nem maradt le, és közel 100 százalékos eredést mutatott a melegágyi palánták 30—40 százalékos eredésé- vel szemben. Fontos feladat a talajvizek, mocsaras területek lecsapolásának új módszere is. A hagyományos csatornázás költséges, mert csöveket kell a földbe lerakni úgy, hogy árkot kell ásni és a csővezeték lehelyezése után be kell földdel takarni. Ez nagy munka- ráfordítást igényel, és a csővezeték ára is aránylag magas. Az új módszer lényege a következő: A kemény PVC-lemezt (kb. 20 cm széles, 2—3 mm vastag) dobra tekercselik. A dobot traktorra szerelik. Ugyancsak a traktorra szerelnek egy olyan eketestet, amely megfelelő mélységben a földben csőszerű alagutat ás. A traktor előrehaladásakor a szerkezet a két oldalán kb. 5 centiméterenként pár cm-re bevagdosott és egyes helyeken anró lyukakkal ellátott műanyag fólia- lemezt a föld alá vezeti, és a csőszerű eketest mögött fordított ,.U” alakban meghajlítja. A. széles be- vagdosására azért, van szükség. hogy a szalagot folyamatosan, 90 fokos elfordulással a földbe vezethessék anélkül, hogy eltörne. A kilyuggatás pedig azt a célt szolgálja, hogy a talajnedvesség a lemez által képzett csatornába juthasson. A szerkezet fokozatosan mélyebbre rakja a vízlevezető csatornát, hogy a lejtés következtében a víz leszivároghasson. Ezzel a módszerrel kb. 70 százalékos költségmegtakarítás érhető el a régebbi csatornázással szemben. A csatornaépítés 2—2,5 km-es óránkénti sebességgel is végezhető. Ezt az alapcsövezést már az NDK-ban is kipróbálták, és igen kedvező eredményeket értek el Ligeti György Az É. M. Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzemegysége pécsi munkahelyre felvesz gépkocsirakodókat Szállást, étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Útiköltséget nem térítünk. Jelentkezés: Pécs. Megveri út 50. (67)
