Tolna Megyei Népújság, 1964. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-03 / 52. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPCJSAG 1981. március 3. Etetés A kétyi Kossuth Termelőszövetkezet 100 férőhelyes, önitatásos istállójában készült felvételünk, ahol Lovász Sándor állatgondozó az etetést végzi. Asszonyok egymás között Kicsinek tűnő hétköznapi tör- pitány néni viszont kevesebbet tenet. Szereplői asszonyok. A történet színhelye a tolnai tanács községi bölcsődéje, asszonyokat, nőket foglalkoztató munkahely. Kapitány Vilmosáé tolnai óráskisiparos felesége nem volt fiatal, amikor 7 évvel ezelőtt takarítónői munkát vállalt a községi bölcsődében. Az évek múlásával korhaladottságával együtt, jelentkeztek egészségügyi panaszai. Magas vérnyomás, lábdagadás, szív és vérkeringési zavarok. A takarítónők dolga az ablaktisztítás, padlófényesítés, télen a kályhák kezelése, szénhordás. Fiatalnak sem éppen könnyű beosztás, hát még egy idősebb, esőjeként munkaképességű asszonynak. Kapitány néni úgy gondolta, könnyít magán, ha a takarítás helyett a mosást vállalja el. Erős akarattal ment is egy darabig, de ott meg a gőzt nem bírta a. szive miatt. Visszakérte magát a takarítókhoz, és hősiesen erőlködött, hogy munkakörét ellássa, de sehogy se ment. Azt maga is érezte, s a bölcsődevezetőnek többször panaszkodott. — A több helyiségből álló bölcsőde takarítása négy asszony egész napi munkáját igényli. Rábírt el, s láttuk, hogy előbb-utobb kidől, mert nem bírja a nehéz munkát — mondta Vereczkei Mihályné bölcsődevezető. Éreztük, hogy az emberség jegyében segíteni kellene rajta, csak azt nem tudtuk, hogyan. Az asszonyok egymás között az emberséges gondoskodás jegyében megoldást találtak, s így beszéltek. — Miattunk ne veszítse el a kenyerét Kapitány nép.%. Három év van vissza ahhoz, hogy résznyugdíjat kaphasson. Idős korára való tekintettel, segítsünk rajta — mondták, és maguk között az egy a mindenkiért, mindenki egyért elv alapján megosztották a munkát'. Kapitány nénit azóta mentesítik a létrázástól, padlófényesftés- től, szénhordástól. A fiatalok magukra vállalták a munka nehezét. Jelentéktelennek látszó héU köznapi történet a 65 éves Kapitány Vilmosné esete, de nagyon tanulságos és megszívlelendő. Az idősek iránti megbecsülés szép példáját szolgáltatták a tolnai bölcsőde takarítónői, s erről Kapitány néni is csak könnyes meghatottsággal tud beszélni. POZSONYI IGNÁCNÉ ha már akarat van — Itt még bőven vagyunk hely- lyel, amott ni. amikor a WC- fülkéket falaztuk, az állványokat alig bírtuk berakni. Jobb is, ha elvégezzük már itt a munkát, nem kell annyit pepecselni. Mehetünk majd jobb munkahelyre, más építkezésre. — Zsörtölődik a sziszifuszi munka miatt Wolf József kőműves, a paksi gimnázium építésénél. — Igaz, de ezt is meg kell valakinek tenni — Kovács Ferenc kőműves szól közbe, és még hagyja, hogy Holló Ferenc, a segédmunkásuk is elmondja véleményét erről a nem éppen szapora munkáról, és azután nagy komolyan mondja. — Elmaradtunk ezen az építkezésen, meg kell nagyon nyomni, hpgv legalább az idén egyenesbe jöjjünk. Úgy látom, az indulás jó. Rajtunk. munkásokon nem múlik a siker. És az a jó, hogy az idén már az építkezések is jól elő vannak készítve. Van jó együttműködés a vezetők és munkások között, és igy törleszteni tudunk, amellett, hogy a tervet is teljesítjük. — Tudják, mi a tervük? — kérdezzük a kőművesektől. — Igen. szóba került mór termelési tanácskozáson. Hol és mikor dolgozunk, azt nem tudjuk, de ez is természetes. h!sz nekünk. építőmii káso’.cn.' rz építkezésekre kell vonulni. Messze van még az. bár a napokban megjelent központi bizottsági határozat közelebb hozza, amikor gyárban készítjük a házat, és a helyszínen összeszereljük. — Olvasták a határozatot? — Hát igen. úgy nagyjából. Részletesen még nem volt időnk ’tanulmányozni, mart nagy távlatokat ad és ahogy mutatja az építőipar előtt a jövőt a határozat. van teendőnk bőven nekünk, munkásoknak is és a vezetőknek is. Mert csak munkával tudjuk a határozatot megvalósítani. így indult a beszélgetés a gimnázium építésénéi, az építőipar legfontosabb mérföldkövét jelző határozatról, amikor az építkezés művezetőjével. Vajda Sándorral és Gödör József kőművessel alaposabban bonekés alá vettük az építőipart. pontosabban az ő munkahelyüket a határozat tükrében. a határozat nyomán, sok olyan kérdésre találtuk meg a lényeges feleletet, mely minden építkezésen azonos módon szorít. — Ez a határozat, nagyon megfontolt munka után készülhetett. Nekem az tetszik, hogy őszintén mondja meg a teendőket, iparági és munkahelyi szinten egyaránt. Persze nem úgy, hogy neked. Vajda Sándor ez, meg az a dolgod, hanem úgy, hogy kö- vetkezt'-ssek abból, hogy péídául: ..A té'i építkezések- növelésével is tegyék lehetővé az építőipar Á bátaszéki módszer Alkalmazható megyeszerte — Minimálisra csökkenthető vele a reklamáció — Több közös gazdaság már átvette 1 fl bálaszéki Búzakalász Tsz zórszámadó közgyűlésén a gazdaság vezetői megmutattak a vendégeknek néhány nyomtatványt. Anélkül, hogy túlságosan dicsekedtek volna, csupán annyi magyarázatot fűztek a nyomtatványokhoz, hogy azok alkalmazasa óta, a tagok havi és év; elszámolása a lehető legjobb, legtökéletesebb. Évek óta csinálják, s náluk a munkaegységhigítás úgyszólván ismeretlen fogalom, a brigád vezetők felelőssége hatvá- nvepódott, és ami leglényegesebb a szövetkezeti gazdák pontosan tudják, hónapról hónapra figyelemmel kísérhetik, megkapták-e a teljesítményért járó munkaegységüket. A megye közös gazdaságaiban ma még elég gyakori és rendszerint ismétlődő gond. valamint sokfajta civódás. nézeteltérés eredője, az elszámolás, a végzett munka pontos kétoldalú nyilvántartása. . Sokszor előfordul, hogy előlegosztás után néhány napig valósággal búcsújáró-hely az iroda, sok a reklamáció, a panasz, a vélt, a jogos, vagy jogtalan sérelem. A gazdálkodás szempontjából mindenképpen hát- I rányos az ilyen természetű gondok sokasága. Persze a bátaszéki módszer nem csodaszer, de mindenképpen figyelmet érdemel, méghozzá megkülönböztetett módon, abból a szempontból, hogy a szövetkezeti gazdák számára megnyugtató módon lehet vele a végzett munkát elszámolni és figyelemmel kísérni. Nézzük a módszer lényegét. A könnyebb áttekinthetőség ked- véért kezdjük a zárszámadással, I az esztendő legjelentősebb ese-j ményéVel, amikor is a termelőszövetkezeti tagok hiteltérdem- ( lően tudják meg, ..miért dolgoz- tünk eg,ész évben”. A Búzakalász j Termelőszövetkezetben külön-kü- j lön valamennyi taggal elkészítik j az egyéni zárszámadást. Rossz a. szóhasználat, de a szövetkezeti gazda ilyenkor mintegy részvényesként jelenik meg az irodán, ahol vele és jelenlétében megcsinálják, külön e célra rendszeresített nyomtatványon dokumentálják az -egyéni mérleget. Ez a nyomtatvány kétrészes. Egyik fele az irodán marad, a másik példányt a termelőszövetkezet gazdája kapja meg. Részletesen meg van benne a munkaegység-elszámolás, a földjáradék, a prémium, külön az évi összkereset, a fizetett szabadság, a betegsegély értékével. Külön rovatban tüntetik fel, hogy ki hány munkanapot dolgozott. Tulajdonképpen a ledolgozott munkanap a részvény, ennek mennyisége határoz meg bizonyos jogokat, „előnyöket”. Tíz munkában eltöltött óra számít egy ledolgozott munkanapnak. Egy ledolgozott munkanap után a következő évben a férfi tagot például nyolc, a nő tagot 11 négyszögöl háztáji föld illeti rneg, persze az alapszabályban megállapított felső határig. A munkanapra eső keresetet is feltüntetik. Tavaly 65— 140 forint között váltakozott az egy ledolgozott munkanapra eső kereset, aszerint, hogy ki mennyi időt töltött a közösben. 1 flz egyéni mérlegkészítés hasznos beszélgetés a termelőszövetkezeti tagokkal, úgy, mint a szövetkezet gazdáival. A mérlegbe nyomban bele kerül az is, hogy a következő évben, ebben az esetben 1964-ben hány munkanapot vállal a szövetkezeti gazda, vagyis hány munkarész- vénnyel járul hozzá a tervek teljesítéséhez, a közös feladatok megoldásához. Az egyéni mérleg birtokában, a gazdaság valamennyi tagja áttekintheti, értékelheti már a zárszámadó közgyűlés előtt saját munkáját, és ennek megfelelően tehet munkanapvállalást a következő evre. Érdekes egyébként, , l)pgy az éyi teljesítmények, ezenkívül a fontosabb adatok, egy úgynevezett személyi kartonon, valamennyi tagról megtalálhatók. Nagyon jó ez is sok szempontból. De maradjunk továbbra is az egyéni mérlegkészítésnél, amely tulajdonképpen már évközben készül és év végén az adatokat mindössze összegezik, rendszerezik és értékelik. Évközben egy- egy feladat elvégzésére a brigádvezető úgynevezett munkalapot kap az irodán. A munkalapon a szakvezetés meghatározza, hogy adott esetben mit kell csinálni. bennünk... egyenletes foglalkoztatását egész évben" —* olvassa a határozatból. — Mi dolgoztunk itt a télen is — szól közbe Gödör szaktárs — volt munkánk. Igaz. nem úgy s annyi, mint nyáridőben, de haladtunk mégis. Az kell, hogy egyenletessé tegyük a tevékenységet, ez jó azért is. mert így ütemesebb, tervszerűbb a munka és a kereset is arányosabban osztódik egész évre. — No, az egyenletes munkához én még több gépet is el tudok képzelni — toldja meg Vajda szaktárs. — Mert ha figyelemmel kísérjük az építőipart, megállapíthatjuk. hogy az 1950-as évek elején történt géppark-beszerzés óta jóformán csak néhány szállítószalaggal bővült, gyarapodott az építkezések gépállománya. Tudom. a határozat is élesen felveti e probléma mielőbbi megoldását. ezért is bízom abban, hogy több. jobb. és főleg uni- verzálisabb gépeket kapunk a szerkesztőktől, gépgyáraktól. — Gépesíteni kell a munkaerő- hiány miatt is — mondja Gödör József —, mert maholnap odajutunk. hogy visszamegy minden volt mezőgazda-ági munkás a föld mellé, és az ipar itt marad munkás nélkül. Jó, hogy azok a parasztok visszamennék, főleg a fiatalok, de mi csak a génekkel tudjuk majd pótolni a munkaerőhiányt. Itt is előfordult, amikor negyven főyel volt kevesebb a szükségesnél, Csoda, ha így dsú- szunk a munkával?! — És a£ anyagellátás? Megfelelő? — szólunk közbe. — Igen, az jó, bár egyenletesebb lehetne. Megbízhatóbbá kellene téjjni. Nincs szükség az egész építkezés összes anyagát már a munka kezdetétől itt raktározni. Ha a szállító vállalatok — MÁV meg az AKÖV — a határozatból rájuk eső részt megszívlelik, nem lesz az építkezéseken anyaghiány. És akkor már ismét lefaragtunk egy határidő-hosszabbító tényezőt — vélekedik Vajda Sándor. — Bevált vállalatunknál a központosított anyagszállítás, most próbálkoznak a munkaerő központi irányításával, bizonyára ez is sikeres lesz majd. és akkor a komlói vállalatról több jót hallanak majd a lakosok, mint rosz- szat. — No, persze nemcsak gazdasági teendőket határoz meg a központi bizottság. figyelembe ajánlja a tömegszervezeteknek a dolgozókkal való törődést is. Várom. hogy ez a határozat mielőbb megvalósul, mi segítjük, gyorsítjuk előbbre jutását a magunk területén — mondja a beszélgetés végén Gödör József. — De csak együttes erővel tudunk célt elérni. Jó. högv a mi építkezésünkön már a vállalat valamennyi dolgozóját áthatja a jobb és gyorsabb; olcsóbb munka végzésének akarata, és ha már akarat van bennünk, akkor megy is az. amit meg akarunk csinálni... — Pl —. .1 Például kukoricát kapálni. A munkalap megfelelő rovatába feltüntetik, hány holdas a kapálásra váró terület és ennek megfelelőéin a brigádvezető hány munkaegységet használhat fel. Részrehajlás, vagy hígítás kizárva. A munkalap úgy kerül vissza ismét az irodára, hogy a brigádvezető kitölti: beírja a tagok nevét* teljesítményét és a munkában eltöltött órák számát. A vezetőség által meghatározott, a közgyűlés által jóváhagyott és a ténylegesen felhasznált munkaegységnels egyeznie kell. „A termelőszövetkezetben ez minden tagnak érdeke és mi éppen ezért úgy ke* zeljük a munkaegységet, mint a béralapot” — mondja Báli Zoltán elvtárs, a tsz elnöke. Olyan eset nem fordulhat elő, hogy a brigád vezető találomra méri a munkát. Hónap végén, éppen az ügyes nyilvántartások birtokában* nincs reklamáció. Nincs az „hogy nekem nem írtak be mindent” — vagy „engem becsaptak” — stb. A napi teljesítményt a brigádvezető a munkalápon vezeti, a tsz- tag pedig egy naptárban. A gazdaság erre a célra valamennyi szövetkezeti gazdának adott naptárt. A hóvégi elszámolás a munkalapokon történik, az előleg-borítékban benne van a havi készpénz járandóság, és a tagkönyvből egy perforálj kitéphető másolat, amely igazolás a végzett munkáról, és nyomban ellenőrzés is arra, hogy a havi elszámolás mennyire pontos. Rendszerint pontos. I Az elszámolásnak e.z..a 1 —" módja végeredményben igen egyszerű. A régi és az új forma ügyes kombinációja. - Szó van arról* hogy a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának illetékes szakemberei tanulmányozzák és a megye valamennyi közös gazdaságában bevezetik. Kállai József, a Búzakalász Tsz főkönyvelője azt mondja, őket az élet, a gyakorlat késztette a módszer „kitalálására”, és ez a módszer jól bevált. A szükséges munkalapokat, egyszóval a nyomtatványokat a szekszárdi nyomda készíti. Néhány közös gazdaság egyébként a bátaszéki módszert már alkalmazza. A Búzakalász Tsz-ben úgy tudják, hogy Faddon, Pálfán, Dombóváron, Alsónyéken és még több közös gazdaságban bevezették a bátaszéki módszert. _________________________(SZ-P.) Ú j presszós kisvendéglő Hagyfcónyiban Elkészült Nagykónyiban az új presszós kisvendéglő, amelyet a földművesszövetkezet létesített a lakosság támogatásával. Az impozáns, korszerűen berendezett létesítmény mintegy háromnegyed millió forintba került. Az ünnepélyes megnyitón Klein István, a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke üdvözölte a vendégeket. Részt vett a megnyitón Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke és Szendi Pál, a .MÉSZÖV elnöke is. —--------— ■ <*■ H at község fiataljainak találkozója Szakcson Az elmúlt vasárnap Szakcson találkozott a dombóvári járás hat községének fiatalsága, úttörők és kiszesek. A találkozó programját délelőtti kultúrműsorok és délutáni sportversenyek tették ki. Délelőtt szavalatok, énekszámok, kisebb jelenetek kerültek bemutatásra, délután pedig asztaliteniszben, kézilabdában és sakkozásban vetélkedtek a fiatalok. A jól sikerült ifjúsági találkozón mintegy 160 úttörő vett részt Nakról, Vá- rongról, Lápafőről, Kocsoláról, Dalm^ndról és vendéglátó községből;* SzakcsruJ.
