Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
4 ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. február 2. c s a Iá d iikl# r Mi t l teli 1 tudnunk háztartási gépeinkről? Mosógép, centrifuga, őrlőgép, villamos hűtőszekrény, és még egy sor más villamos háztartási készülék mindennapi életünk megkönnyítői, munkánk segítői. De nemcsak a terheket veszik le ' a dolgozó .ember válláról: helytelen kezelésük, karban .artásuk elhanyagolása ezernyi bosszúságot, sőt súlyos következményekkel járó baeseLeket is okozhat. Nem egyszer vezet kellemetlenségekhez az is, hogy „mindenhez értő ezer- ' mesterek" fölényes biztonsággal 'látnak a villamos szerelések elvégzéséhez — és ugyanakkor a legalapvetőbb balesetvédelmi előírásokról és követelményekről megfeledkeznek. E2ek például gyakran nem gondolnak arra, hogy villanyszerelési munká. mindig csak áramtalanított hálózaton szabad végezni, lehetőleg gumilapra, esetleg száraz deszka- lapra állva. Fontos szabály, hogy csak szigetelt nyelű, jó állapotban lévő, szerszámokat használjunk, Néhány jófanács a szereléshez Nagy öröm, ha elkészül a család új háza vagy lakása, esetleg fürdőszobát sikerül építeni a régi lakás mellé. De az örömben se feledkezzünk meg a villamosbal- eset-védelem követelményeiről. A fürdőszoba világi tótestjéhez vezető zsinórt éppen úgy megilleti a fokozott védelem a nedvességhatástól, , mint más esetben — ne takarékoskodjunk a Bergman- csővel. Az új fürdőszobában, mosókonyhában és egyéb, úgyneveszett vizes helyiségben lehetőleg a 'bejáraton kívül szereljük fel a villamos kapcsolókat. Fokozottan 'vonatkozik ez a dugós csatlakozókra. Sok baj származott már abból, hogy az egyes villamos háztartása készülékekhez tartozó csatlakozó vezeték keresztmetszetét nem jól választották meg. így például előfordul, hogy a kávéfőző, őrlőgép, hajszárító vagy más készülék zsinórja a használat következtében már erősen megrongálódott. Nosza, a házi „ezermester” gyorsan kicseréli a vezetéket, éppen kéznél lévővel és közben elfeledkezik arról, hogy megnézze: mekkora is a készülék névleges áramerőssége. Ezért közöljük az/üábbi kis táblázatot, melyben a különböző áramerősségű készülékekhez csatlakoztatható vezeték-keresztmetszeteket tüntetjük fel: így van azután, a háztartásban mind nagyobb számban megtalálható villamos mosógépek kérdése. Mosásnál bekapcsolás után megtörténik, hogy a gép nem indul meg. Ekkor ne rögtön arra gyanítsunk, hogy a motor zárlatos, hanem lámpával ellenőrizzük, hogy a hálózatban van-e áram. Egy másik hibajel lehet, hogy a bekapcsolás után a mosógép motorja elindul, ennek ellenére a tárcsa mégsem forog. A hiba oka: a gumiból készült ékszíj leugrott. Mielőtt azonban a hajtótárcsára visszahelyezzük az ékszíjat, ne fe- ledkezzünk meg arról, hogy ezt a szerelést csak a teljes áramtala- nítás mellett végezhetjük el! Ha elromlik a padlókefélő... A hiba egyik fő oka a motor üzemzavara lehet. Ismét csak az általános szabályt említjük első helyen: még a vizsgálatot is csak áramtalanított hálózat mellett végezzük. Ha a bekapcsolás után a motor nem indul meg, és a hálózatban van áram, következő lépésként a csatlakozó dugót nézzük meg. Csavarhúzóval pillanatok alatt szétválaszthatjuk a csatlakozó két részét (feltéve, ha nem műanyagbevonatú csatlakozóval van dolgunk) és megállapíthatjuk annak állapotát. Előfordulhat, hogy a motor üzemképtelenségét a csatlakozóhoz futó huzal rossz illeszkedése, esetleg törése okozza. A törést is hamar felismerhetjük, ha szakaszonként végigmegyünk a vezetéken, és annak óvatos hajlítgatásával derítjük fel a törési pontot. Gyakori üzemzavar motorok esetében, hogy a motor forgórészének áramszedőjéhez futó tekercsvégződések leszakadtak, forrasztásuk rossz. Kellemetlenebb eset, mert külsőleg nem állapítható meg, ha a szakadás a tekercs belsejében van: ekkor már csak a forgórész újratekercselése segít. Könnyen segíthetünk viszont a motor üzemzavarán, ha a szénkefék rosszul érintkeznek a forgórésszel. Ekkor a kefetartó rugó helyzetének módosítása, széthúzása már elég a zavartalan működés biztosításához. Néhány szót befejezésül a háztartásokban mind gyakrabban előforduló hőfokszabályozós vasalókról. Ezek felépítését kevesen 6 amper 10 amper 15 am pe r 20 amper 25 amper 0,75 mm5 1 mm3 1.5 mm3 2.5 mm3 4 mm3 ■ Uj készülék bekötése vagy bekapcsolása előtt meg kell győződni arról, hogy a készüléken feltüntetett adatok szerint az áramnem, feszültség és teljesítmény egyezik-e a fogyasztásmérő órán szereplő adatokkal. A „gondos" háziasszony Lakása ragyog a tisztaságtól, mindenre gondosan ügyel csak éppen hozzátartozói és saját testi épségére nem gondol. A hordozható villamos készülékek duga- szolható csatlakozásait nem a dugónál vagy a készülék-csatlakozónál fogva szakítja meg — ahogy az helyes —, hanem „elegáns” könnyed mozdulattal a vezeték meghúzásával! Ezzel erősen igénybe veszi a huzalokat, élőbb-utóbb vezetéktörés következik, be, ami zárlathoz is vezethet ismerik, pedig a helytelen beállítás értékes ruhadarabokat is tönkretehet. Ezekben a vasalókban általában bimetál-elemet használnak. A bimetál két különböző fémből összehengerelt, egyenes, vagy ívalakban kivágott lemezke — a két lemez hőtágulása lényegesen eltér egymástól. Éppen ezt a tulajdonságát használják fel a vasalók hőfokának szabályozására. Amint a kettős fém- (bimetál)- lemezt hő éri, az egyik irányban elhajlik, és egy bizonyos hőmérsékletnél kikapcsolja az áramszolgáltatást. Ezzel megakadályozza, hogy az előre beállított hőmérsékletnél magasabb keletkezzék. Ez igen fontos, mert a különféle textíliákat más és más hőfokon célszerű vasalni. A vasalón elhelyezkedő szabályozógombot ne felejtsük el mindig, a megfelelő állásba hozni, mert ezzel tulajdonképpen a bimetált állítjuk be, biztosítva a gyapjúnak, lenárunak, selyemnek, nylonnak legjobban megfelelő vasalási hőmérsékletet. LIGETI GYÖRGY XXII, A CÉG JÓ EMBERE Ment Feri a csikorgó villamosom. A peronon átsüvített a széj. Kevesen utaztak. Topogott, hogy ne fázzon a lába. Eszébe jutott újra Aliz és Kálmán, a beszélgetés a cukrászdái sarokban. Fel- sóhajtott: — Szépem együtt vannak — gondolta. Most kétszeresen érezte nehéz gondját. Két hete múlt, hogy Katival az a baj történt a tüntetésen. Estig bent tartották a Hársfa utcában. Utána a szülei napokig nem engedték el hazulról. Ö pedig, mikor megunta a várakozást, gondolt egy merészet, és elment hozzájuk. Már előzőleg volt náluk egyszer-kétszer. Akkor úgy tűnt, szívesen látták. Ezúttal éppen csak, hogy ki nem tessékelték. Kaszásné hellyel se kínálta. Azt mondta, fél, ha az ura hazajön, patáliát csap. — Miért? — kérdezte ő. Egy kicsit tetette magát, hogy az asz- szonyt megnyugtaesa. Szándékosan úgy tett, mintha már el is felejtette volna „azt a kis kellemetlenséget”, mintha semmi jelentőséget nem tulajdonítana n .ki. — Még kérdi? — Az asszony tekintete csupa szemrehányás volt. — Talán jobb is — ajánlotta —, ha most nem várja meg az uramat, mert nagyon haragszik. Kati nem került volna ilyen helyzetbe, ha maga Papp úr, nem hívja magával a Körútra. Már megint Papp úr, nem Ferenc — gondolta. — Honnan tudtam volna — védekezett —, hogy ilyen csetepaté lesz? — Legalább ne tetesse magát — mondta az asszony —, gyárban dolgozik, ott jól tudják, mi ké-. szül. Igazán nem kislánynak való dolog. Ilyen szégyen ... Még jó, hogy nem verték meg. Be is csukhatták volna. Bár az is elég, hogy egy ártatlan gyereknek végig kellett hallgatni azt a sok durva beszédet, ami ott végbeVADÄSZ FERENC: TEL © akarta kerülni a kellemetlen találkozást. Ha a lány apja goromba lenne, nem tűrhetné szó nélkül. De végülis, nem állhat oda veszekedni Kati apjával. Eljött. Azóta titokban találkoztak néhányszor. Aztán Kati biztatására egy este mégis elment. Kaszás otthon volt. Éppenséggel nem volt túlzottan barátságos, de az ellenkezője sem. Szűkén mérte a szót, aztán csak előhozta a dolgot. Végül legyintett: — Most már mindegy. —■ Látnivaló volt: arról is pontosan értesült, hogy ő előző látogatásakor már megkapta a magáét. Kaszásné lassanként mégis lecsillapodott. Célzást tett rá, hogy neki nem volna kifogása ellene, ha együtt jár Katival — bár nagyon fiatal még a lány, ráérne — csak a politizálás aggasztja, mert Papp urat túlságosan érdeklik az ilyen dolgok. — Szükséges az — védekezett —, hiszen munkáról, bérről, -életről van szó. Altkor Kaszás megpendítette: ment. Mindennek elmondták szegényt, fenyegették, lökdösték. — Hát most már mindegy — próbálta megnyugtatni Kaszásnét. — Kati hamar elfelejti. — Az is lehet, hogy felírták a nevét, a címét — dohogott tovább az asszony, — az egész család meg lesz bélyegezve. Még az apjának is az állásába kerülhet. Mit szólnának a cégnél, ha megtudnák? Kati sírt. Ellenkezett az anyjával. Öt pedig nyugtatni próbálta, ne sértődjön meg az anyja kifa- kadásai miatt. Milyen megható volt, amint erősítgette: — Feri nem tehet róla, nem volt ott, én magam csináltam az egészet. Nem is bánom, nem szégyellem. A szemét is kikapartam volna annak a vadállat rendőrnek, mert megütött egy nyomorék asszonyt. Mégse várta meg Kaszást, el — A megélhetés senkinek se mellékes, de az ember más módon is elérheti a boldogulást. Én például a megbízhatóságommal és a szorgalmammal értem el, hogy jó embere lettem a cégnek. Egyszer talán azt is ki tudná járni — mondta —, hogy egy fiatal, ügyes szakembert felvegyenek javító-karbantartó lakatosnak. Meg tudná keresni azt a pénzt, amit a gyárban, s ez sokkal biztosabb kenyér volna. HA AZ ABLAK SÖTÉT Ö megértette a célzást. Látta azt is, hogy a válasza nem tetszett Kaszáséknak. Mert annak az volt a lényege, hogy szó sem lehet ilyesmiről, sose cserélné el a gyárat ilyen állásért. Még akkor se, ha többet keresne A villamos a Mexikói útról az Erzsébet-királyné útra fordult. Vargháéknáí — tegnap így állapodtak meg Csabaival — fél nyolckor vastagon el lesz függö- nyözve az udvari lakás ablaka, „ha minden rendben van”. Ha az ablak világos, akkor nem mehet be. Nyolc-tíz perccel korábban érkezett, feltűnés, nézelődés nélkül ment tovább, nem nyitott be a házba. Ebben is megállapodtak előre. Addig megy, amíg eltelik négy-öt perc. Újra a fülébe csengtek Kaszásné szavai: — Ha tudnám, hogy komolyan gondolja Ferenc ... Az egyik percben Papp úr, a másikban Ferenc. Katiról azt mondta, gyerek még, aztán egy kicsit később már azon töprengett, vajon ő komolyan gondolja-e? — De hát, mit gondoljak komolyan? Egyáltalán, mit jelent komolyan gondolni? Szereti Katit. Legszívesebben mindig vele lenne, örül, ha megnézheti a kezét, ha gyengéden a tenyerébe foghatja kislányos állát, ha két ujjával maga ' felé fordíthatja Kati arcát és belenézhet a szemébe. Komolyan gondolja-e? Éppen azért hallgat, mert komolyan gondolja. Mert máj- olyan sokszor eszébe jutott: mi lesz a sorsa? Mi lesz a sorsunk? Ha ezt tudná... Ha csupán sejtené... Még sok bajt kell átvészelni — gondolta Feri. — Ta’án külön-külön, talán egészen együtt. Hogyan lenne jobb? Ezt nem tudta még eldönteni... Amikor megemlítette Kaszásné, hogy őt eleinte Ilonka érdekelte, Kati felugrott, elfordult. Látszott, érről már többször beszéltek otthon, ezt már valószínűleg néki is felhánytorgatta az anyja..; Nem volt kellemes ... Mit felelhetett? Mondta volna el, hogy mennyivel különb Kati a nővérénél, hogy ő mint vélekedik Ilonka életfelfogásáról, viselkedéséről? Szerencsére erre nem volt szükség, mert éppen bejött, Ilonka, és elvágta a beszélgetés fonalát. Feltűnőén vidám volt, a ruházata pedig: mint egy idegfené. Valahogy nem illett a lakásba, a' társaságba. Más levegőt hozott magával, illatot, gyűrűt az ujján. Azelőtt nem volt gyűrűje, ő sose látott gyűrűt a kezén — ondóiéit hullámokat a hajában. Mintha az anyjá is csak akkor vette volna észre a változást. Nézte őt, Ilonkát, aztán Katit és zavartság látszott az arcán ..; * öt percnyire lehetett Vargháék házától. Visszafordult. Most már csak arra tudott gondolni, hogy nü vár ott rá, mi lesz a dolga; Egy kicsit erősebben dobogott a szíve: az egész ügy elég izgalmasnak ígérkezett. Pontos időben nyitott be a kapun. Balra, a szalmába öltöztetett nyomós kút mögött, sűrű függöny fedte az alacsony ablakot. Csak keskeny fénysáv szűrődött ki, vékony vonalat festett a kút körüli jéghártyás tócsára. FELHÍVÁS a LEVENTÉKHEZ! A lakás gazdái — idős házaspár — a konyhában vacsoráztak. Rézmozsárra állított petróleum- lámpa világított előttük az asztalon. ök engedték be a megbeszélt három kopogtatásra. Nem mondtak, nem kérdeztek semmit, csak kinyitották a szoba ajtaját. — Odabent van a kis rokon — mondta a bajusza alatt Vargha. Kálmánra érthette. S ő nem tudta, hogy Csabai rokona-e valóban az idős munkásnak, vagy csak..; De nem is lényeges. Ott volt Kálmán mellett Aliz is. A fiú galléros szvetterben volt. A szobát a konyha felől fűtötték és most a csukott ajtón át nem mehetett be a meleg. A lány otthonosan, télikabát nélkül csinosabbnak tűnt, mint amilyennek a cukrászdában látta. Szőke, válláig érő haját középen választotta el, a szeme egészen világos kék volt, álla kicsi és akaratos, ö is pulóvert viselt, zöldet, mint Kálmán, arasznyi széles, keresztben futó fehér csíkkal a mellén. Folytatjuk.
