Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-11 / 34. szám
A 1964. február 11. TOLNA ÄTEGYE1 NÉPÜJSA6 Á tolnai „gombgyár" Talán kicsit túlzás & gyárnak nevezni, hiszen az egész, mindenestől elfér a ház egyik szárnyában. Ez bizony kicsi a falubeli igazi gyárakhoz, a pamutszövőhöz és selyemgyárhoz képest. De ha azt nézzük, mit, és főleg, menynyit termel, meg is érdemelheti a „gyár” rangot. Az itt készülő gombok ugyanis eljutnak az ország minden részébe, sőt — az exportra készülő ingeken — a határokon túlra is. Nyolc—tízezer darab gyöngygomb készül itt naponta a környékbeli vizekből ki- halászott kagylókból. Tehát ezer —ezerkétszáz férfiinget lehet fel- gombozni az itt naponta készülő gombokkal. "““-i Pedig ez csak kezdet. Schöphen j "Sándor üzemvezetőtől megtudjuk^ a termelés még, nem érhette el a „felső határt”, hiszen az itt dolgozó asszonyok közül a legrégibb is mindössze négy hónappal ezelőtt kezdett megismerkedni a szakmával, még nem sajátíthatta el egészen a különféle mumkafo- gásókat. És a jelenlegi kettőhöz jön még egy gépsor, a harmadik. Annak üzembe helyezése után is nő majd a termelés. A kereslet pedig, az igény, jóformán korlátlan. — Az idei tervünk 23 500 ^eé“ (A „c” valószínűleg a „centum ’- nak, a latin „száz”-nak a rövidítése, mert egy kartonlapra fel- varrt száz darab gombot jelent) — mondja az üzemvezető. De ha tudnánk százezret csinálni, az is elkelne. Tavaly nyáron indultak az előkészületek. októberben pedig már meg is indultok az első gépek, Schöphen Sándor — szakmája lakatos — a bajai halászok gomb- üzemében tanulta meg a gombkészítést, ezért mert vállalkozni itt, a latnai halász-szövetkezetnél a gombgyértás megszervezésére. — Ilyen gépeket nem gyártanak nálunk, jóformán az egész gépparkot az ócskavastelepen kellett összeszedni. Sikerült kapni néhány kiselejtezett masinát a Gomb- és Fésűgyártól, ott ugyanis már áttértek a műamyaggom- bok gyártására. Ez a vastagsági ■ 'S? • - 'I't' v ió rV E- gépnek a keselése már v&eenyfctg egyszerűbb. Egyforma vastagságúra esSszotja » Hókat. Búitón. a gazdaság ebédlőjében találkoztak legutóbb a Tolna 'megyei állami gazdaságok fő- áUaitteayésztői, telepvezetői, a szarvasmarha-tenyésztő specialisták. Naigy János, a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője megnyitója után Borontai főálíalttenyésztő tartotta meg a referátumot. Vázolta a gazdaságok eredményeit, a jó és rossz tapasztalatokat. Elmondta, hogy megyénk a hatodik helyen áll a tej kötelezettség teljesítésében. Sorra vette ezután a gazdaságokban előforduló hibákat, többek, között a hónalj-technológia káros hatását. Ezt úgy értsük, hogy az abrakolásnál a brigád vezető nincs jelen, a fe~ A „kiszúrógép” az első állomása a kifőzött, beáztatott kagylóknak. Straubinger Józsefné végzi a kiosztályozó például kétszázhetven szúrás nagy kézügyességet és ál- forintba került, de felújítottuk, landó figyelmet igénylő munka- most megéri a nyolcezret. Az jál. Percenként nyolcvanezret egész berendezés százharmincöt- fordul a kés, amely az apró karikákat, „rondellákat” vágja ki a kagylóból, védeni kell a dolgozó arcát, szemét a portól, szilánkoktól. Csak egy kis nyílás van a védőburkon, ezen keresztül látja a gép kezelője, jól teszi-e a késszerepei aföanöb fcagy tóhaiász brigádok szervezése. Egy üzem termelését ugyanis nem lehet olyanokra alapozná, akik ha pénzit kapnak, addág nem dolgoznak, amíg az a pénz tant. Egyébként, mint a továbbiakból megtudom, gombkészítésre csak az élő kagyló a jó. Tehát a folyómederben heverő kagylóhéj már nem alkalmas. Ahogy az állat elpusztul, megszűnik az anyagcsere, amelyben a kagyló „háza” is részt vesz. A héj is azonnal pusztulásnak indul. Előfordul, hogy a kagylóhalászok néha próbálnak becsempészni a jó közé döglött kagylót is, de a szakértő átvevő észreveszi. Az élő kagylót kell kishaáászni. azt kifőzni — tíz—tizenöt percnyi főzés után a kagyló szétnyílik — a belsejét kiszedni, majd a tiszta kagylóhéjat beszállítani az üzembe. Itt a pincében raktározzák, majd vízbe ázta- tás után veszik munkába. Több gépen halad keresztül, mire fénylő, csillogó gomb lesz belőle. Az utolsó művelet a felvarrás, minőségi oszitályozás, amit otthon végeznek a szövetkezet asszonyai. (J) Szarvasmarha-tenyésztői értekezlet Biritón jősök csak kiöntik zsákból az abrakot a tehenek elé. s így, amelyik tehén 20 liter tejet ad, ugyanannyit kap, mint amelyik kevesebbet ad. Felhívta a figyelmet a nyilvántartások pontos vezetésére, valamint a szakmunkás-utánpótlásra, különösen a juhászotokban. A gazdaságunkban értekezleten tárgyaltuk meg a ránk vonatkozókat és azt. hogy miként fogjuk a hibákat kijavítani. A Biritói Állami Gazdaság szarvasmarha-tenyésztői értekezlete igen tanulságos volt, nem ártana, ha ilyen értekezlet sűrűbben volna. Horváth Sándor 1 regszemcse) Állami Gazdaság Egyii ttműködés Decemberben kezdődött a szekszárdi Garay János Gimnázium KISZ-szervezetének és a honvédség megyei továbbképző tanfolyama KISZ-szervezetének együttműködése. A vezetőség mindkéí részről sokat foglalkozott a kérdéssel: Mivel is kellene kezdeni?..., Hogy lenne a legjobb?... Aztán eldöntötték, hogy műsoros est keretében kellene megismerkedni egymással a KISZ- szer vezetőknek. A műsor valóban színvonalas volt, ahogy azt taps is jelezte. A rendezésben a gimnázium irodalmi színpada és énekkara is segítséget nyújtott. Nagy sikert aratott a Sárközi Népi Együttes tánccsoportja, amely a Három ugrós leánytáncot, a Kisdorogifc és a Kalocsai párostáncot mutatta be. A honvédség ötletes jelenetekkel. szavalatokkal és gitárszámokkal segítette elő a műsor sikerét. Jól kezdődött az első közös megmozdulás, de ezzel nem ért véget az együttműködés. Kémiai szakkört indítanak, sakkversenyeket, asztalitenisz-bajnokságot, szavalóversenyt rendeznek. Gazdag és kellemes program all a két KISZ-szervezet előtt. B—1. levelező Termelési értekezlet ezerbe került, de ezt még az idén „kitermeljük” a jövedelemből. — A nyersanyagellátás biztosítva van? — Eddig nem volt komoly fennakadás, bár a terveink közt he.z a kagylót. Szabó Gyulán é fél évvel ezelőtt még azt sem tudta, milyen egy gombüzem belülről. Ma már ő végzi a minőségi ellenőrzést a fényesre kikészített, kartonlapra fel varrt gyöngygomboknál. A budapesti fuvosotos hangversenye Az Országos Filharmónia rendezésében pénteken a budapesti fúvósötös adott hangversenyt a zeneiskolában A fuvola, oboa, klarinét, kürt és fagott öt kitűnő művésze a felszabadulás után szövetkezett arra. hogy az országban elsőként állítsák e hangszereket a kamarazenélés elmélyült, választékos magaslatára és emeljék fel nemzetközi színvonalra műfajukat.'E vállalkozásuk olyan sikerrel járt, hogy az együttest ma már többször hívják külföldi szereplésre. mim hazai városainkba. Műsorukon az eléggé érdektelen Loeilet és Stamitz mű után Haydn fúvósötöse (dr. Kesztler Lőrinc átiratában) élményszámba ment. A siker még csak fokozódott Ibert három darabja és Farkas Régi magyar táncaival. A ráadásnak adott Bartók Rondó és Vlaszov a Szovjetunión keresztül című művei után azzal az érzéssel távoztunk, hogy a jövőben is szívesen látott vendégeink lesznek, Jeney Zoltán. Szeszler Tibor. Meizi Ferenc, Medveczky András és Hara László. Hnr ffWWTwmuTnmuTtnuTTT Olvasd, terjeszd A TOLNA MEGYEI Népújságot! A Pécsi Postaigazgatósághoz tartozó Dombóvári Műszaki Fenntartási Üzem legutóbbi termelési értekezletén Verbay András üzemvezető a negyedik negyedév munkáját értékelte. Sajnálattal kelleti megjegyeznie, hogy az üzem elmaradt a ió eredményekkel, és a versenyben nem tudta megtartani a második helyét. Szólt a zavarelhárításról is. amiből az üzem dolgozói derekasan kivették részüket, és ezért az üzem több dolgozóját megjutalmazták A többi üzem munkáját ismertetve, elismerés hangján beszélt a szekszárdi üzemről. Elmondta, hogy ez az üzem csak azért nem juthatott előbbre a versenyben, mert a sok zavarelhárítás számukra nehezebben ment. A brigádok munkáját értékelve kitért beszámolójában arra. hogy felállítják a „munkásvédelmi őrséget”. A szocialista brigád a munka- versenyben az előkelő második helyet szerezte meg. Beszámolóját azzal fejezte be. hogy az üzem 212 ezer forintos költség- vetést irányzott elő az első negyedévre. amit 30—40 ezer forinttal szeretnének túlteljesíteni. A beszámolót felszólalások követték. Különösen Grósz István vonalfelvigyázó felszólalása volt értékes. Hurrái László hozzászólása után Solymár László több. nagyon fontos problémái vetett fel. Ezt élénk vita követte. Gaál István levelező Apók ankétjei Pakson „Apák ankétját" tartott leg- jövetelén. Képviselve volt a utóbb a paksi községi nőtanács. pártbizoUságtó! a tsz-tagsagig halvacsoraval egybekötve. Utana . ... reggelig tánc volt. ahol mindenki m,ndonk1, nagyon jól érezte magát. Száz- Községi nötanács, ötven személy vett részt az össze- Paks Több hús, tej a tervezettnél A Balntandi Állami Gazdaságban az 1963. évre a tehénállomány növekedése terv szerint, átlag" 900 volt, A jó szervezési munka eredménye alapján 1135- re emelkedett. A tej tei-pn elés í tervet 107 százalékra teljesítették. A mesterséges borjúnevelési 120 százalékra teljesítettek. Lemaradás mutatkozik az üszőnevelésnél és a marhahrzlal ásnál, azonban az értékesítésnél 103 százalékos eredményt értek el. A sertéstenyésztésben 110. a malacszaporulatnál 127. a süldőnevelésnél 165. százalékot értek el. míg a sertéshizlalásnál 108 százalékot. A gazdaság kötelezettségét húsban és tejben, valamint a takarmányértékesítést 100 százalékon felül teljesítette az 1963-as évben. Szoba Mátyás levelező Vé\ terítésmentesen Hőgyész községben legutóbb önkéntes véradás volt. Igen szép eredményről számolhatunk be: 52,3 liter vért adtak a községben. Igen lelkiismeretes szervezésnek tudható be ez A nő- tanács. a Vöröskereszt és az egészségügyi dolgozók fáradságot nem ismerve mentik házról házra. szervezni. Ebben a szervezési munkában és eredményben különösen Tihanyi Mátyásné és Vörös Sándor egészségügyi dolgozók tűntek ki. A Hőgyészi Állami Gazdaság dolgozói igen "nagy számban kivették részüket az önkéntes véradásból, és ezért a legnagyobb elismerés illeti őket Trick Ferenc levelező
