Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? í Csengető-lapos bonyodalom a Simontornyai Bőrgyárban (3. o.) n A MAGYAR SZOCIALISTA M ü NKÁSPÁ R T TO L NA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIV. évfolyam, 27. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1964. február 2. Négyszemköz t az orvossal (7. o.) A téli olimpia hírei (10. o.) hírei ^ Az országgyűlés elfogadta az 1964. évi költségvetésről szélé törvényjavaslatot Az országgyűlés szombati tílé- Bét dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanácselnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását Felszólalt a vitában Blaha Béla Borsod megy« képviselő. A szénbányászat kérdéseiről szólva elmondotta, hogy a bányászati iparágak az elmúlt esztendőben megfeleltek az eléjük állított követelményeknek. A szénbányászat— a párt és a kormány felhívásának eleget téve — több mini egymillió tonna szenet termelt terven felül. Ebben az eredményben sok fáradtság, áldozat- készség, erőfeszítés tükröződik. Megmutatkozik benne a műszaki, gazdasági vezetés és a fizikai dolgozók között kialakult szoros ösz- szefogás is. Rámutatott a képviselő, hogy nőtt a bányászat dolgozóinak jövedelme, többet költhettek szociális, kulturális igényeik kielégítésére. Hangoztatta, hogy az idén bányászainkra ugyancsak jelentős feladatok várnak. A szénbányászatnak 1964-ben 31,2 millió tonnát kell kitermelnie. Ez a meny- nyiség 2,6 százalékkal, azaz 800 000 tonnával haladja meg a múlt évi termelést. Örömmel állapította meg, hogy az idei költségvetés 2300 millió forintot irányoz elő szénbányászati beruházásokra, 15 százalékkal többet a tavalyinál. Ebből az összegből 16 értékhatár feletti beruházást kell az idén befejezni. A beruházási tevékenység során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók biztonságát és egészségét szolgáló létesítményekre. Bejelentette a képviselő, hogy a szénbányászat teljesítette idei januári tervét, és a további eredményes termelőmunka érdekében kérte a folyamatos vagonel- látásti A költségvetést elfogadta. Blaha Béla felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta, és megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. arra is, hogy gazdálkodásunk biztonságosabbá, zökkenőmentesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett további szagunk további előrehaladásához, fejlődéséhez szükséges feltételeket. Rajtunk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mondta Tímár Mátyás, A pénzügyminiszter válasza A miniszter hangoztatta, hogy a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemre méltó indítványt vetettek fel az élet különböző területeiről, s ezek nagy segítséget adnak idei feladataink megoldásához, a következő évek terveinek kialakításához. Részletesen foglalkozott azokkal az észrevételekkel, hozzászólásokkal, amelyek a beruházások gyorsítását sürgették. Rámutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak, — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkodnunk. Nem követhetjük azt az utat, hogy egyszerre fogunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez, Sokkal célszerűbb, ha feladatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgősségi sorrendet állapítunk meg, s erőinket valóban a legfontosabb beruházások végrehajtására összpontosítjuk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizonyos igények kielégítésének időpontja későbbre tolódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett munkálatokat az eddiginél jóval gyorsabban fejezzük be. Közös érdeke ez valameny- nyiünknek, mert nagyban hozzájárulhat gazdasági fejlődésünk ütemének gyorsabbá tételéhez is. Tímár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások elaprózása, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megkezdett munka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy feladatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt és érdemes tehát az erők jobb összpontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizsgálni. A munkaerőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozva aláhúzta: szinte minden gyárban, üzemben jelentős tartalékok tárhatók fel a munkafolyamatok ésszerűsítésével, jobb szervezésével, a munkafegyelem megszilárdításával. Tímár Mátyás a továbbiakban részletesen beszélt a mezőgazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági jellegű beruházások összegének emelkedése termelőszövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélravezetőbb módszereinek alkalmazása, már ebben az évben is számottevő eredményeket hozhat Kitért a költségvetés néhány lakásépítési, kommunális, szociális és egészségügyi előirányzatára is. Megemlítette, hogy államunk évről évre növekvő összegeket költ lakásépítkezésekre. Állami erőből 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 000, 1963-ban 18 000 új »otthon került tető alá, az idén pedig 21 700 építését tervezik és ez nem tartalmazza az OTP-hitellel történő építést. Több képviselő szóvá tette a vízellátás nehézségeit. A pénzügy- miniszter erre válaszolva hangoztatta, hogy a szakemberek pontosan számba vették a vízszolgáltatás javításának lehetőségeit. Tímár Mátyás válaszában kitért Dr. Tímár Mátyás beszámolóját tartja. 150 millió forintos megtakarítást költségvetési tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy a költségvetési vitában elhangzott javaslatokat az illetékesek a továbbiakban alaposan megvizsgálják, mérlegelik megoldásuk lehetőségeit, s a következő évek terveinek, költségvetési előirányzatainak összeállításakor figyelembe veszik, A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az ormajd kérte, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja ÖL A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazóra tette fel a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Vass Istvánná beszámolója Ezután került sor a második napirendi pontra. Vess Istvánná, az országgyűlés elnöke beszámolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. Az elmúlt években örvendetesen tovább szélesedtek, erősödtek országgyűlésünk közvetlen kapcsolatai, más országok törvényhozó testületéivel. Meghívásunkra a világ különböző tájairól — szocialista országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt —, számos parlamenti delegáció tett látogatást hazánkban. A magyar ország- gyűlés küldöttségei is több európai és ázsiai országban jártak. A parlamenti delegáció-cserék országgyűlésünk életében csaknem kilenc éves múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt meghívásunkra 35 országból 55 küldöttség látogatott hazánkba. A delegációkkal mintegy 420 különböző pártállású képviselőt fogadtunk. A magyar országgyűlés küldöttségei 17 országban — közülük 11 szocialista országban — tettek látogatást Delegációnk külföldi látogatásaiban összes«» 120 országgyűlési képviselő vett részt. A Magyarországon járt parlamenti küldöttségek száma évről évre növekszik. Míg 1955— 58-ban 17, s 1959—62-ben 26 delegáció látogatott hazánkba, a jelenlegi országgyűlési ciklus eddig eltelt, nem egészen egy éve alatt 12 küldöttséget fogadtunk. Emelkedett a magyar országgyűlési delegációk száma is. 1955— 58-ban 6, 1959—62-ben 11, 1963- ban 4 országban jártak küldöttségeink. Úgy érezzük, hogy e számok is tükrözik hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését Vass Istváinné ezután röviden összefoglalta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a parlamenti küldöttségek látogatásai során az előző országgyűlési időszakban szereztek, majd a parlamenti ! delegációcserék 1963. évi eseményeit és tapasztalatait ismertette. Az országgyűlés elnöke ezután az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának tevékenységét ismertette. Vass Istvánná beszámolóját az országgyűlés elfogadta. Ezután az elnök szünetet rendelt ei. Interpellációk A szünet után került sor a hart madik napirendi pontra: az interpellációkra. Az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy Kántor Lajosáé képviselő a két gyért mák után járó családi pótlék felemelése tárgyában tervezett interpellációjától elállt, mert kérdésére Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéjában már választ adott i Ezután Nagy Zoltán Borsod megyei képviselő az Országos i Tervhivatal elnökéhez interpellált Kifejtette, hogy a jelenlegi kutak vízhozama nem fedezi a gyorsan fejlődő Özd igényét | Dr. Ajtai Miklós válaszában ; megállapította, hogy a kérdés in- ' dokolt és jóllehet megépül a j bánpataki felszíni vízkivétel! mű, ennek üzembe helyezése sem szün- I teti meg a gondokat. Ezért felül kell vizsgálni az ózdi körzet teljes vízellátási tervét, és ennek alapján kell dönteni a gyökere- ]sebb változást eredményező láz- ' bérei víztároló ügyében. I Varga Károly. Somogy megyei képviselő a kohó- és gépipari miniszterhez intézett interpellá- jciót, a Somogy megyei ipartelepítés tárgyában, amelyre dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter válaszolt. Hengsperger Péter Szabolcs megyei képviselő a nagyüzemi mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítása érdekében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Losonca Pál földművelésügyi miniszter válaszában egyetértett I azzal, hogy az elmúlt években sok hiba volt a mezőgazdasági épületek tervezésében és kivitelezésében. A régebbi épületek egy része nem felelt meg a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A tervező és kivitelező szervek kerestek jobb, olcsóbb megoldásokat, ennek során azonban újabb hibákat is elkövettek. — A mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítására — mondotta a miniszter — már a közelmúltban több határozatot hoztunk. 1963-ban intézkedtek arról, hogy a termelőszövetkezeteikben ezentúl a korábbi ideiglenes épületek helyett korszerű, időtálló és mő(Fotytatás • 2. oldalon»
