Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-07 / 31. szám
f TOR. felírnál- “. TOLNA WFC.YFT NEPTTJSAG tfoátí <UM%edJiüa A brigád arról volt hí- fuvarozta, de azt is tudta, hogy a munkások. A megtévedt mun- res, hogy ke- a villamostargoncát csak vizsga- kás társai között marad, és ott zük alatt égett a munka. Ők so- zott vezető vezetheti. Aztán G. kell neki bizonyítani, hogy mégha nem vártak arra, hogy majd szaktárs is addig járt a kocsmák- javult. Tehát maguknak a mun- utasítja őket a művezető, hogy ba — és ittasan a gyárba —. míg- kásoknak kell arra vigyázni, hogy ezt meg azt csinálják. Megszok- nem kezébe adták a munkaköny- né ismétlődjék meg az eset, de ták már a munkájukat, de nem vet: azonnali elbocsátással, pedig, mással sem, és mindezt olyan kiannyira, hogy a gépiességet le- otthon család, gyerek várta a ke- finomult emberismerő módszerrel hetne rájuk mondani. Mert ugyan resetet... Olvastam G. szaktárs le- kell végezni, hogy azt szavakkal nem sok szépséget mutat a nehéz veiét, melyből szinte remegő elmondani is nehéz. Meri nincs marhabőrök hordása, rakása, de hangját is hallani véli az ember, arra szó, hogy kifejezni lehessen, a munkának mindig van új olda- amint olvassa: ..Még egyszer tes- azt az érzést, amikor a megtávedt la. ha évtizedéken át végzik, ak- sék visszavenni, igazgató elvtárs, munkás az ítélet után megjelenik kor is... ígérem, soha-soha nem sértem műszakkezdésre, és bepakol a Már erősen délutánba hajlott meg a fegyelmet. És kérem a tisz- szekrénybe. Abba a szekrénybe, az idő. amikor megakadtak a telt vezetőséget, tegyék lehetővé, amelybe már előbb, néhány percmunkában. Előttük tátongott egy hogy elvonókúrára menjek”. Az cél éppen a megtévedt munkás nagy gödör. A gödör fedője sú- ilyen levél megírásához az utolsó felett ...ítéletet” mondó már be- s lyos. kézzel nem lehet rátenni, kétségbeesésében nyúl a munkás, akasztotta ruháját... gép kell hozzá. P.. az idős mun- De ez egyben a bizalmat is kife- Amikor természetszerűleg a kás, aki mát több évtizede a jezi a vezetők iránt, hogy még «y/U'i érdeklődés középpontjába gyárban dolgozik, indult a gépért, az utolsó szalmaszalat is felki- kerül egy-egy megtévedt munkás A meszes üzem falához állították nálták még egyszer, miután adói- y0ye az beszédtéma a faluban is a targoncát. P. ráállt a targoncá- gozó azt már egyszer eldobta, a Mert’ it{ «farnontornyán a gyárat ra, kapcsolt, és elindult a tetőért, vezető még akkor is kitart mun- , h_, elválasztani a falutól Társai [elpakolták a nagy alkot- kása mellett... G-t nem küldték gs ^iván eljutott már az am- mányí. letették a gödörnél, és el, a társadalmi bírósági tárgya- nesztia bjre is ' Mert a simontor- folytatták a munkát, s csak a lás és az elvonókúra óta a legjobb nvaj elvtársak a párt meg a szaknap'v rsfírfimnölpsvp hf»f?vt.ák' ah- mimb-ócnlz b-rWKH- frvvHálr cvárvvr>m " . T , • „ szervezet, es az igazgató a munflz illetékesek válaszolnak Nagy visszhangra talált a la- ] sur.kban január,21-én. Helyesnek punk január 26-i számában meg .tartottuk hogy a Báta községben ba: P-f nekihajtott a géppel a falnak támasztott üvegtábláknak. Négy tábla darabokra tört... ' . kasok véleménye után, a munká A gyárban sok baj volt az sok nevében adott amnesztiát a egyik tiatalem- ny0jc megtévedt munkásnak.. ...Egy évvel ezelőtt történt ez az berrel. A vezetőjének több gondot összehívták őket. Külön u férfia eset a Simontornyai Bőrgyárban, okozott ö egyed"!, mint az egesz kat i^ulön a nőket. Nem mondot- Bírósági ügy lett belőle. Azután üzem. Hiába volt minden próbál- jaj- a vezetők nagy szavakat, a volt még a múlt évben hét ügy.- Satás. nem tudtak rá hatni. Az munkások nem íogadkoztak... Munkafegyelem-sértés, verekedés efyik társadalmi bírósági tárgya- jyagy szavak nem kellenek, ami- a kocsmában, pletyka, rágalma- után Küzdi Endre üzemveze- kor az emt,er tényeket mond: zás. Mind a gyári társadalmi bí- tő javasolta a társadalmi bíróság Bebizonyították maguk. hog.y róság elé került. A dolgozók kép- elnökének, foglalkozzanak a fiú- megbánták, amit tettek, példásan viselői a törvények szellemében vak-- Aztán volt olyan eset is, dolgoznak, társaik elégedettek mondottak ítéletet megtévedt amikor a munkások a megtévedt munkájukkal. viselkedésükkel, munkatársaik feleli... társukat úgy bírálták el a gyári így tovább. Mi amnesztiáA bírósági tárgyalás mindig ese- törvényszék előtt, hog.y a fejére nak bánjuk e kis beszélgetést...” mény a gyárban. Sokáig, beszél- olvasott bűnök mel'elt azt mon- Körülbelül ezekkel a szavakkal nek róla a dolgozók. S nem úgy. kották meg elsősorbap.. mit kell a(jott a gyár nevében a nyolc em- hogy X. jól megjárta, úgy. kel- tennie a megtév^dtnek. hogy elzt bérnek amnesztiát, gyári amnesz- lett neki. hanem az a hangulat, kerülje a jövőben az ilven dől- a harom vezető... S a nyolc hogy „Segítsünk neki. ne érezze gokat. Es ezt úgy mondták el a munkás pedig rrieghatódoUan ült. magát úgy, mint egy kiközös ír. jmmk^shU. högv ők is .segítséget,^ nem ígértek, meri beszélni sem tett, találjon vissza közénk. Ta- adnak ehhez. Tulajdonkénben eb- nagyon lehet, amikor az ember lália meg becsületét közöttünk.," ben van a társadalmi bíróságok torkát valami úgv összeszorítja.. És ilyen légkörben nemcsak hatalmas jelentősége. A gyár ve- dolgozrti. de megjavulni is lehet, szi karjaiba a rfiegtévedt mun- | ITA* hónát) toll el a beMert az a lénye?,e a társadalmi kást. Egyszerűbb volna kitenni a ] _______________L_ szélgetés. a b íróságnak, hogy az embert, a kapun azt. aki kivett társának a gyári amnesztia óta. A ‘nyolc megtévedt dolgozót munka köz- zsebéből tíz forintot. Még olyan munkás példásan, jól dolgozik, ben figyelmeztesse: cselekedetük, érzés is úrrá lehetne az embere- Viselkedésük olvan. mint tármelyet munkatársaik elítéltek, ken hogy. nfl végre< megszaba. saiké. Munkakedvük jó. Visszatársadalomellenes... Mert igaz. hogy P. szaktárs jót akart azál- dúltunk tőle, többé nem leéli fél- tal. hogy a gödörre a tetőt oda- nünk! Már nem így gondolkodnak találtak a nagy családba. jelent írásunk, melyben szóvá tettük, hogy több ezer olvasó nem kapja meg időben a lapot, sőt a postai küldemények is egynapos késéssel érkeznek. A Bátaszék— sárbogárdi vonaton szállított postai küldemények, tehát késve jutottak el a címzetthez. Cikkünkben a Pécsi Postaigazgatóság választ küldött, bár írásunk megjelenésének másnapján már intézkedtek. Az igazgatóság a kövei kező választ küldte: Már pontos a posta A Népújság 1964. évi január hó 26-i számában „Miért nem kap időben újságot több ezer olvasó?” című cikkel kapcsolatban értesítem- hogy a közlekedési nehézségek és csatlakozás-vesztések okozta késések megszüntetése érdekében az illetékes MÁV- szervekkel egyetértőén eljárva a Sárbogárd és Bátaszék között fekvő postahelyeket ellátó mozgóposta közlekedési rendjét — az ígv jelentkező továbbítási nehézségek ellenére — ideiglenesen megváltoztattam. Az érdekelt postahelyek ellátása így január hó 27-től kezdődően már rendszeresen az 5220 sz. vonatban közlekedő mozgóposta útján történik. A változott rendet mindaddig használtatni fogom, amíg a továbbítási szempontból is megfelelő eredetileg kijelölt vontatási tend megbízható közlekedtetésére lehetőség nem lesz. Sajnálatos, hogy az idei tél különleges közlekedési nehézségéi, a késések és csatlakozás-vesztések a postaellátás rendszerességét káros o befolyásolták és. hogv sok esetben mentesítő és kisegítő megoldások igénybevételéhe* '' keltett folyamodni. A helyzet; figyelemmel kísérésével továbbra is arra törekszem, hogy az esetleg még adódó nehézségek áthidalásával a rendszerességet biztosítsam. Ga- ramvölgyi Miklós, az igazgatósa > vezetője.” Segítenének, de nem fogadják őket Az iparpolitikái problémákról írtunk a Bálái módszer című íráPÁLKOVÁCSJENŐ ''♦♦♦♦♦♦**************** *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ *4mák ktsz-ei 7s. azünten a“ tanári rí állóan: különösebb segítség nélkül biztosították a vezetők a lakosság különböző szolgáltatást igényeinek kielégítését, azáltal, hogy még magániparost is beengedtek a faluba írásunkra a Bátaszéki Épületkár ban tartó Ktsz elnöke, Müller elvtárs válaszolt. „Nem tudok egyetérteni a községi vezetőkkel, mert lehetséges, hogy a pillanatnyi igényeket kielégítik a magán-kisiparosokkal, de ha figyelembe vesszük az állandó minőségi és mennyiségi igényeket, melyek a lakosság részéről a jövőben jelentkezni fognak, akkor láthatjuk, hogy a kisiparosok ezt nem ludják ellátni. Meggyőződésem hogy a tanácsok Í iemcsak Bétán, hanem másutt is, iá megadnák a kellő segítséget a ktsz-eknek. akkor nem lenne olyan sok probléma a falusi lakosság javító- és szolgáltató ellátásával. Sajnos szövetkezetünk is hiába kísérletezett a bátai földművesszövetkezettel és tanáccsal, különböző munkák vállalását illetően — írja többek között Müller elvtárs —. mert az általunk kidolgozott -árajánlatra, például festési, mázolási, egyéb javítói munkára, még választ sem kaptunk. Tehát mi segíteni akartunk. de az ajánlattevésünk óta — már több mim másfél éve ennek —. még választ sem kaptunk. Ha véglegesen meg akarjuk oldani a falusi lakosság ellátását, akkor a ktsz-eket kell bevonni ebbe a munkába, mert nekünk nagyobbak a lehetőségeink, megfelelő mennyiségű szakember, szerszám, stb. biztosított a munkák elvégzésére. Legtöbb községben azonban a ktsz-ek részére nem tudnak megfelelő helyiséget biztosítani, és ezért maradnak igények kielégítetlenül. Egy olyan fonákságról is ír Müller elvtárs. melynek megszüntetése a tanácsok dolga volna. Gyakori, hogy a kísz-szel készítteti el a megrendelő a költségvetést az építési tervet, stb., ugyanakkor magánkisiparossal, vagy kontárral végezteti el a munkát. Ilyet tapasztaltak Zsinkó István bátai lakosnál. A ktsz elnöke válaszának végén arra tesz ígéretet, hogy a jövőben is minden segítséget megadnak, ugyanúgy a más szakszolgálati lakása a gyógyszer- tár helyiségéből nyílik. A gyógyszertár éppen üres. nem várakozik senki sem gyógyszerre. Ilyenkor déitájban mindig csökkenni szokott a forgalom, ezért aztán Garai Ferenc, a gyógyszer- tár vezetője szobájába invitálhat anélkül, hogy valakit is megvárakoztatna. A lakás amolyan legénylakás. Az ajtón belépve majdnem felbukfencezünk egy rozsdás, meglehetősen hosszú vívókardban, ami most alkalmasint a piszkavas céljait szolgálja. Jót nevetünk -a helyzetadta komikumon. A fotelekből előbb ki kell szedni a holmit, hogy leülhessünk, az ágy alól előkerül a hamutartó is. a cipőket pedig odébb kell lökni, hogy ne botoljunk el bennük. Mint mondani szokták, művészi rendetlenség. Nem is fogadhatott volna jellegzetesebb kép az egyébként igen kellemes és jól berendezett lakásban. Ha véletlenül más kép fogad, hiányérzetem támad, mert a házigazdát, Garai Ferencet régóta ismerem. Az első perctől úgy él bennem, mint egy bohém ember, olyan, mint amilyen a pesti átlag-fiatalember. Mindezt azért mondom el róla. mert amikor az egyetem után fiatal gyógyszerészként Szekszárd- ra került, s megismerkedtünk, megismertem bohémságát, nagyvonalúságát, emögött észrevettem ugyan a kellő komolyságot, de titokban ilyesfélét gondoltam róla: „Na, ezt is lekényszerítet• ték egy kis kirándulásra vidékre”. Ehhez aztán hozzávettem PESTI EMBER FALUN még, éppen a nagyvárosias viselkedése. egyénisége miatt: „...és mint a kiránduló, alig várja majd. hogy visszatérhessen ismét a fővárosba, elvégre, ezen a vidéken még egy hajszálgyökere sincs, korábban legfeljebb a térképről tudta, hogy hol van Szekszárdi Közben évek teltek el. s Garai Feri egyszer hirtelen eltűnt, nem láttam ott, ahol azelőtt látni szoktam. Mindjárt igazolva láttam első következtetéseimet: máris visszatornászta magát a fővárosba. Egy véletlen beszélgetés kellett ahhoz, hogy megtudjam: Garai Feri a simontornyai gyógyszer- tár vezetője lett. Ilyen előzmények után nyitottam be hozzá, mindén különösebb szándék nélkül. — Ferikém, te semmit sem változtál. — Miért változtam volna? Ha valaki falura megy. miért kell kivetkőznie a régi énjéből? Manapság már nem olyan időket élünk. Teljes igazság, amit mond: ha egyszer egy városi ember falura megy, miért kellene annak el- falusiasodnia. miért kellene megválnia régebbi és semmiképpen sem kifogásolható tulajdonságaitól. akkor, amikor a falu meg egyre inkább városiasodik. ma-, gasabh nívóra emelkedik. — Hogyhogy ittragadtál? — kérdem tőle a hosszú idő utáni viszontlátáskor szokásos kérdés- áradat közepette. — Mi az, hogy ittragadtam? Miért, te is azt hiszed, hogy ez olyan muszáj-időtöltés? — Nem, nem. de... — öregem, egy sor évfolyam- társam, ismerősöm, barátom Pesten van, ott laknak a szüleim is, éppenséggel nem lett volna gond a pesti elhelyezkedés, sőt. forintra átszámítva is megtaláltam volna a számításomat, de- hát én ide kerültem, és nem ..itt ragadtam”. — Ne értsd félre ... — Nem, szó sincs róla. ismerjük egymást. Tudod, csak azért hangsúlyozom mert az emberről néha az első benyomások alapján nehezen hiszik el. hogy a hivatását szereti és az a legfontosabb. nem pedig, hogy az ember Pesten van-e. Az ember egy ilyen kis eldugott faluban is éppen úgy élhet hivatásának, mint másutt. Sőt, ez még csak azt sem jelenti, hogy ezzel egyidőben feltétlenül „be kell savanyodnia” ott. ahol van. Ismét igazat kell adnom: való igaz, hogy sokan csak. papolnak a hivatásszeretetről. a valóságban pedig annál még a városi flasztert is többre tartják. Televízió, rádió a szobában, az egyik részen nagy könyvállvány, roskadásig tele könyvekkel. Az a kirakatot jcsok fogadják őket olyan meg- egyik sor teljesen gyógyszerész-♦értéssel, mint ahogy a ktsz-ek szakkönyv, a többi vegyes: verses-X?? iparpolitikai tervek vegrehaj- kötettől kezdve mindenféle ta-efa,a^an tevekenykednek. Iáiható itt. Az asztalon is heverj w néhány kinyitva, most ezeketol « ÁirflnHo7ÍÓb vassa szabad idejében. Az egyik* Mii ClIUCfcIbit a mai francia novellisták össze-} állítása, a másik szakkönyv. ♦ — Ha Pesten lennék, akkor is} olvasnék szabad időmben, televí-* OFOTFRT Vállalat szekziót néznék, vagy éppen rádidtXs?®r^' üzletének kirakatában a hallgatnék. ‘ Jtelre hibás hőmérőket raktak ki. _ Tr> íó Hideg morzsák cím alatt írtunk Jo jo, Ferikém, de én 0emf erről. Az OFOTÉRT Vállalat íráa?,°L (U u em" Jsunkt-a a következő választ küldbernek ismertelek, mert hat azXte. ÍéLn^«reSehCtÖSen ”A Sajtófigyelőtől érkezett fenti g s a eb ♦című cikkükre közöljük hogy — Na persze, mindennek meg-* teljes mértékben egyetértünk a van a maga ideje. Éppen mostjeikk írójával, miszerint helyjöttem Pécsről, vonaton két óraételen, hogv hibás hőmérőket tesz r3'f?Val a\embf sfereti a2ki szék szárd. boltunk a kirakal- tarsasagot, ez természetes, de$. , . .. azért erről sem kell lemondani.1 hetol eg ezek szerint ilyet is azért, mert éppen falura kerül.*hoz forgalomba. Boltjaink köte- Gyakran utazom fel Pestre, megtlesek a beérkező árucikkeket a máshova is elvisz a vonat. Nemjbeérkezéstö, S7Íimítou 8 n is hiszed, hogy az ember meny-*, .... , . , nyíre mozgalmassá tudja tenni }beu nemcsak mennyiségileg, életét falun, ha akarja. Szóval ♦hanem minőségileg is átvenni, és hidd el. nem tartozik a vágyadat jogában áll. természetesen a hikö“a „visszatáncolás” Pestre. Xbás árucikkeket a raktárnak Delet harangoznak. ilyenkort . bezárják a patikát. következikXvlsszaku deni az ebédidő. Búcsúzni készülök;* Ha ezt a gyakorlatot boltunk — Mielőtt elmennél, nézd márXkövetné. nem fordult volna elő a * gyógyszerárunkat.. Bő $cikktoen lejrt sajnálatos eset. mely vulunk egy kicsit. Tudod, alig! . , ....................... g yőzzük a nagy forgalmat, Id_-é'szennt abany Romero volt a kijön majd az új raját ári béren de- *!'akaf ban, mind másképp muta- zés, ide... Majd a bővítés utáuXtott. t nézz be egyszer hozzánk! t . .. .. Néha félreismerjük a pestiem-} ^’a£vo,n köszönjük a cikk író- bert... ♦jának, hogy a hibára felhívta fi* BODA FERENC ^gyelmünket!'.
