Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-06 / 30. szám
<! TOLVA 1WEGYEI VEPÜJSÄG 1864. február 6. Iparitanuló-iskola — albérletben Ha valaki a délutáni órákban betévedne Dombóváron a Bezerédj utcai általános iskolába, azt hinné, hogy valami elvarázsolt tanodában jár. Sorra benyithatna mind a hét tanterembe, ugyanazt a furcsaságot látná. Hogy a pici, elsősöknek. negyedikeseknek készült alacsony padokban felserdült ifjak szoronganak, az ablak mellett szorzótábla áll, szintén kicsiknek való, kedves kis falitáblák fedik a falakat, amelyek az ábécé elemi oktatásához szükségesek. Elöl, a katedránál, a fekete tábla vonalazott. A tizenöt—tizennyolc éves fiúk és lányok a helyiségekben komoly szakmai rajzot készítenek, miközben megfájdul a gyomruk, mert a pad széle nyomja, és egy-egy óra után izomlázzal másznak ki a padokból. A magyarázat: Dombóváron az általános iskolában lakik az ipartitanuló-iskola is — albérletben. Délelőtt a kisiskolásoké a hét tanterem, délután az ipari tanulóké. Tizenkettőkor már ott állnak a tantermek előtt, és sürgetik kifelé a kicsiket. Este fél nyolckor hagyja el az utolsó csoport a házat. A főbérlő az általános iskola, övék minden berendezés. Nem szívesen adják kölcsön a nagyoknak, mert a padok állandóan rongálódnak. Ezért külön javító brigádot szerveztek az ipari tanulók, hogy a mindennapos főbérlői panaszokat orvosolják. A Bezerédj utcai iskola tehát 200 százalékos kihasználásnak örvend. S ez a túlzás nem válik javára sem a délelőtti, sem a délutáni oktatásnak. Az úttörők nem szervezhetnek semmiféle szakkört, mert nincsen hol. Az ipari tanulóknál szintén nem működhetnek se szakörök, se kul úrcsoportok, mert nincs hol. így a gyerekek nehéz körülmények között tanulnak, s a pedagógusok munkája sem zavartalan. Az ipari tanuló-iskolának nincs állandó tes.ülete, a közismereti tárgyalóit az általános iskolák nevelői adják le. a szaktárgyakat. megbízott oktatók. Két saját tanára van csak az iskolának, akik technikusok. A délutáni iskolán kívül kél tanműhelyük van, a fűtőházban és a DÉDÁSZ-nál. de előfordult már, hogy a tanáriban is tanítottak. Húsz—huszonötféle szakmában képeznek tanulókat Dombóváron. Szükség van tehát erre az iskolára, fontos intézménye a községnek, amely becsületet szerzett ennek a továbbtanulási formának. s a nehéz körülmények között is tud eredményes műm kát végezni. A gyakorlati oktatásban például a szekszárdi iskolánál is jobb eredményt ért el. Csak állandó helye nincs. A dombóvári iskolai helyzet súlyosságát növeli, hogy a Hunyadi utcai iskolában két tantermet le kellett záratni, mert az épület megsüllyedt. Márpedig Dombóvárott egyre több az iskolás. A felszabadulás óta három és félszeresére nőtt az általános iskolások száma, s csak egy négytantermes iskola épült. Ebből is azóta már hattantermest varázsoltak. Ma már 1500 az általános iskolások száma, és velük együtt gyarapodott az ipari tanulók tábora. A mostani iskola 1955-ben kezdte meg működését, 100 gyereknél alig magasabb létszámmal. Idén 360 tanulójuk van, s az előzetes felmérés szerint jövőre 500-an lesznek. Hol helyezik el őket? A pedagógusok egyelőre nem tudják. A távlati tervben szerepel új iskola, az iskolaépí!ési tervben országosan első helye Dombóvárnak van. A tervek jót ígérnek, de nem adn-’k választ erre a kérdésre. A községi tanács sem tudja még. hol és hogyan tanítják jövőre azokat a dombóvári és környéki fiatalokat, akik szakmát szeretnének tanulni. Pedig már most sem lenne korai a válaszadás. A felsőbb szervek sürgős segítségére va.n szükség. B. K. XXV. — No látod. » . — Tán igazat adsz nekik? Most a lány emelte fel a hangját: — Az hiszed, talán megijedtem tőlük? — Mit mondtál? — Mit’ Hogy fütyülök a szerencsére. Hogy mindig a szívem után megyek, egész életemben, akárhogyan lesz is ... — Ezt mondtad? — Igen. — Ilonka hallotta? — Persze. — Mit szólt? — Azt, hogy hülye vagyok. — Te tudod-e hogy . . . Ferit elfogta a méreg. De hirtelen meggondolta magát. — Különben —, legyintett. — Mit akartál mondani? — Nem fontos, ők mit mondtak még? — Semmit. Abbahagyták. Megharagudtak rám . . . Valamit mondani akartál. — Én. Semmit. — De valamit elkezdték Ilonkáról. — Semmit. — De. Azt mondtad: Tudod-e — Akkor te. .. te elhagysz? Ezt akartad mondani? — Nem tudom, mit csináljak — tört ki Feriből a keserűség. — Elvinni nem tudlak, ott se hagyhatlak. — Nem a hely a fontos ... — Mit mondasz? hogy.. . Azt akartad mondani, hogy Lakyval jár? — Láttam őket. — Láthattad. Minden nap találkoznak. MINDIG. MINDIG! — A szüleid tudják? — Hogyne tudnák? — Tetszik nekik? — Különben nem engednék. — Szép, Egyszóval, ezt is... Mondom, meg kell beszélnünk. Nekem nagyon nem tetszik. És ... — Nekem talán igen? De hát Ilonka dolga. — Laky bejár hozzátok? — Ritkán. — Ha majd gyakran ott lebzsel? — Mii tehetek? — Te semmit, de . . . — Hogy nem a hely a fontos. Nem az, hogy a nővérem és én egymás mellett alszunk, vagy az, hogy Laky Béla bejön a lakásunkba és egy levegőt szívok vele. Az a fontos, hogy a szívünkkel, eszünkkel hová tartozunk. — Ez igaz, de. .. Értsd meg Kati, ha velem jársz, ha hozzám tartozol, nem húzódhatok magamba. mint a teknősbéka. Látsz, tudsz rólam, ismered az érzéseimet, megmondom neked, hol vagyok, hová megyek és te Laky Bélával is beszélsz, megfogja a kezed, leül az asztalotokhoz. Látja. ha vidám vagy, ha szomorú ... — Tudom, gyűlölöd. Verekedtetek. — Nem azért. — Tudom. De azért is. Igazad van én is utálom, csak én — ne haragudj — azért, ami a bálban történt köztietek, nem tudok rá haragudni. — Ne bolondozz. — Komolyan mondóm. — Tréfálsz. — Dehogy».. e- Hát? — Mondom. Azért az egyért nem. — De hát; :. — Miért hitetlenkedsz? Nélküle nem lennél az enyém ..» — Kis bolond — nevette el magát Feri és örült. Felderült a kedve. Aztán, ahogy hallgatagon lépkedtek egymás mellett, elgondolkozott, és újra kezdte: — Nem vehetlek el. .. — Soha? — kérdezte a lány egyszerűen. — Dehogy soha. Arról beszélek, ami van. Hogy holnap mi lesz, nem tudom. Most még minden átláthatatlan. — Én börtönbe kerülhetek, nem láncolhatlak magamhoz. — Ne mondj ilyeneket. Feri örült, hogy kimondta. Űgv érezte, túl lesz a nehezén. — Ez az igazság — mondta komolyan. — Szembe kell nézni vele. Féltelek az otthoni környezetedtől. Szeretnélek kitépni belőle. Nem akarom, hogy egy levegőt szívj azzal az emberrel. Nem akarom. De cserébe nem tudok semmit adni, se otthont, se pénzt, se védelmet. — Elég, ha vagy. ' — Minduntalan lefegyverezel. Édes, aranyos gyerek vagy. De ez nem játék. Mit csinálsz, ha nem leszek melletted? — Mindig mellettem leszel. — És, ha nem? — Mindig. Akkor is. — És, ha ... — Mindig. Mindig. A lány nem engedte, hogy kimondja aggodalmait, tovább sorolja kétségeit, szavakba foglalja nyugtalanságát. Elhallgatott hát. Kegyetlen hideg volt. Ferinek eszébe jutott, holnap újra fontos megbeszélésük lesz Türk főbizalmival, mert a Fémlemezipar urai változatlanul rosszban törik a fejüket, továbbra is bérredukciós tervekről szállongnak hírek. Ahelyett, hogy könnyebb lenne, egyre nehezebb az élet. Komisz tél, a fehér rémuralom tizenharmadik tele ... Feri meggémberedett ujjai a lányéba kulcsolódtak, télikabát- ja jobb zsebében helyet szorított Kati kezének. Mindig, mindig! Mintha ezt a szót visszhangzottak volna lépteik, ezt ismételte volna a villamoskerekek csattogása és ezt sírta, ujjongta volna a nyargaló januárvégi szél» (Vége.) Nem üres szólam, hogy a nagy tudományos felfedezések gyakorlati következményei beláthatatla- nok. A zseniális Curie-házaspár sem sejtette, hogyan hasznosítják majd a későbbi nemzedékek azt a felfedezésüket, hogy egyes elemek atomjai sugárzó energiát bocsátanak ki. Az izotópok — sugárzó, nyomjelző atomok — napjainkban szó szerint szemmel láthatóan bizonyítják, hogyan válik a tudomány közvetlenül termelőerővé. Apró lámpák Nagy egyszerűsítéssel, mégis a valóságot jól megközelítően parányi,láthatatlan lámpákhoz hasonlíthatjuk az izotópokat. Kevés olyan anyag van — akár élő, akár élettelen —, amelybe ne hatolnának be. Útjuk nyomon követhető, ez a legfontosabb, és leghasznosabb tulajdonságuk! Ha valóban kis világító lámpák lennének, akkor sem tudnánk pontosabban, merre járnak. Érzékeny fényképlemezzel, különféle finom műszerekkel, s a Geiger—Müller féle sugárzásmérő készülékkel megfigyelhetjük az anyagban az izotópok vándorlását. Ez utóbbi, az atomfizikában Több és jobb termés izotópokkal nélkülözhetetlen műszer, meg is számlálja a sugárzó részecskéket. Vagyis képet ad anról, hogy az anyagok milyen mértékben és ütemben fogadnak be más anyagokat. A következőkben megértjük ennek jelentőségét. nörény és a talaj élete Évezredeken át termelt az ember hasznos növényeket maga, és háziállatai táplálására. Évezredeken át senkinek sem volt sejtelme sem arról, hogyan „dolgozik” a talaj, és a növény, hogyan alakítja át a szervetlen anyagokat szervesekké, tehát táplálkozásra alkalmassá. Az izotópok segítségével mind világosabbá válik ez a bonyolult folyamai. A nyomjelző atomok megmutatják a szerves és a műtrágya útját a talajban, a táplálék vándorlását a növényben. Csak egy példát említünk: az izotóp-kísérletekből kiderült, hogy a növények nemcsak gyökerükkel, hanem föld feletti részeikkel is felveszik a fejlődésükhöz szükséges foszfort. A „lombtrágyázás” célszerűségéről, jövőjéről ismét elmondhatjuk, hogy beláthatatlan jelentőségű. Elég régóta tudják, hogy a talaj is „él”. De hogyan? Megmu-' tátják az izotópok. Rohamosan szaporodik az emberiség, s a legsürgősebb feladatok közé tartozik, hogy mindenkinek elegendő élelmiszert biztosítsunk. Egyelőre még utópia az algákból, vagy kőolajból készített élelmiszer. De valóság, hogy meg kell javítani a nagy kiterjedésű, rossz, és közepes talajokat. Az izotópok feltárják a kémiai talajjavítás, trágyázás, öntözés leggyorsabb és leghasznosabb módját, s ezeknek az eljárásoknak együttes hatását, összehangolását. A talaj, a növények és az ember ellenségei a kártevők. Régen alig tudtak védekezni ellenük, mert látszólag szeszélyesen pusztítottak különböző területeken. Az izotópok azonban a kártevők szervezetébe is beépülnek — „világítanak”. Így útjuk követhető, könnyebbé vált az irtás és a megelőző védekezés. Aktív lámpák Eddig az izotópoknak csak mintegy passzív tevékenységéről szóltunk: világítanak, bonyolult folyamatok útját mutatják. Most képzeljük el, hogy ezek a parányi „lámpák” útközben aktív hatást is kifejtenek, mint mondjuk a kvarclámpa. Az izotópok megfelelő adagolásával — egyelőre kísérleti keretek közt — jelentős eredményeket értek el a terméshozam növelésében. Ismét csak néhány példa: szovjet adatok szerint őszi búzából 3—5, cukorrépából 25—35 métermázsával több termett hektáronként. Minőségi javulás: egy heti, aránylag gyenge kobalt-izotóp besugárzás után kétszeresére növekedett a cukorrépa cukortartalma. Nem közömbös az sem, hogy izotóp-besugárzással újfajta, hasznos növényeket is előállíthat az ember, s már a valóság látkörén belül van, hogy ezzel a módszerrel korábbi, és évenként többszöri érésre késztethetünk különféle növényeket. Az izotópok vizsgálják, ellenőrzik, és befolyásolják az állatok táplálékfelvételét, súlygyarapodását is. Nem kell hangsúlyozni, mennyire fontos ez a baromfi- és állattenyésztésben. A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, az Állatorvostudo- ,mányi Főiskola Élettani Intézete és más intézményeink elismerten világszínvonalon segítik elő nagyüzemi mezőgazdaságunk, állat- tenyésztésünk gyors fejlődését az izotópok segítségével is. GYENES ISTVÁN
