Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

19(54. február 5.

TOLNA MEGVET NTPPŰ.TSArt

5

Jól választottak

o

Az egy'évvel ezelőtt megtartott tanácstagi jelölő gyűléseken alaposan meghányták-vetették a gyönkiek, kit jelöljenek tanács tagjuknak. A tanácstagok jó megválasztását az év en nyitják.

A gyönki választók nem csalódtak

A 43 tanácstag — összefogva a lakossággal — nagy létesítmények megépítésére vállalkozott.

Elkészült a törpevízmű, utána megalakult a szennyvíz-társulás. Nem volt könnyű megnyerni a la^l kosságot arra, hogy úgyszólván egymást követően két nagy beruházást elfogadjon. A tanácstagok fáradhatatlanul agitáltak, mire az anyagi feltételeket, a lakosság hozzájárulását biztosítani tudták.

Gyünkön a községfejlesztési bevétel nem nagy összeget képvisel. Hozzávetőleg évi 250 ezer forint jön össze. S ott, ahol kevés a pénz,

viszont sok a tennivaló, nagyon meg kell gondolnia, hogyan osztják el, úgy, hogy a községfejlesztési beruházások felhasználását a

Egészséges ivóvízre feltétlenül szükség volt, a rendelkezésre álló pénz viszont kevés. A lakosság anyagi hozzájárulásának könnyítésére tanácsülésen döntöttek arról hogy hat éven keresztül 150 ezer ~/forint hozzájárulást vállal magára a községi tanács.

Gyönkön vannak még

villanyhálózatfejlesztési

gondok

is, amelyeknek megoldása szintén a tanácsra vár. A község villamosítása idején a Bajcsy utcában például 200 méteres szakaszon, a Jókai utcában 60—70 méteres szakaszon nem építettek villany- hálózatot. Ezeken a helyeken ötA pásztorház új lakói...

A KONYHÁBAN egy üstben

melegszik a táplálék; közeledik a déli etetés ideje. De a szobában még békésen szuszogva hevernek az anyakocák, a malacok. Még a lépések, a beszéd sem nógatja őket arra, hogy a táplálékot követeljék. Vagy talán megszokták már az állandó jövés-menést, az első szobából kihallatszó fejsze- kopácsolást? Esetleg az a tudat tette őket lustává, kényelmessé, hogy lakást kaptak?

Bár lakásnak talán csak a legnagyobb jóindulattal lehet nevezni a faluvégen álló. zsúptetős, viharvert, düledező épületet. Különös irónia . . . Tán száz éven keresztül ez volt a községi pásztorház. Az egyik szobában lakott a tehén pásztor, a másikban a kanász — egyszer kisebb, másszor nagyobb családdal — és közösen használták a szabadkéményes konyhát. Az utolsó lakó tán öthat évvel ezelőtt költözött ki belőle. Az első szobában — amelyben bognárműhelyt rendeztek-be. és ahol éppen Somogyi József fa- htg etetővályút a sertéseknek — még áll a lábakra rakott vályog- űzhely.

A TÖRTÉNET azzal kezdődött násfél-két héttel ezelőtt, hogy az

ídvari Béke Tsz-ben malacozás ■lőtt állt tizenkilenc koca a szerás, téliesített — legalábbis a tSz- )en úgy vélték, téliesített — fiaz- atóban. De bármennyire tömték neg szalmával, bent sem igen; tent a hőmérséklet mínusz tíz; ok fölé. A dermesztő hidegben.; hogy születtek, nyomban meg is; agytak a malacok. s

Schiszler János gondozó két-S égbeesetten közölte Manczal Gé-i aval, az elnökkel: T

— Elnök elvtárs... Nagy baji an. Két koca alatt megfagytak;

malacok. Valamit tenni kell.; \ert oda lesz az egész szaporu-'j t. Tizenkilenc anyától legalább- ázötven malac ..’. 1

— Sürgősen melegebb helyre:

ell vinni a kocákat... :

— Igen ám, de hova? ;

— Akárhova. Ahol legalább;

ínyi meleget lehet tartani, hogyan fáznak meg. nem fagynak- eg a malacok. j

— Mi lenne, ha például berak-:

ink őket az egyik istállóba, a: vak helyére? :

— Csakugyan. De a lovak hol:

sznek addig? ;

— Három pár ló van abban szállóban .. . A fogatosok mind-- yikének van istállója, jórészt- esen. Mi lenne, ha a tavaszig! ndegyik elvinné haza a maga: tatát? :

— Bajos megoldás ez. mert ne-! zebb a takarmányozás . ..

— De még mindig jobb, mint i gy annyi kár érjen bennünket. ■

— Csak kevés lesz az az egv" álló. Nem fér be valamennyi ca.

— K ' 1 találunk azoknak i

yet.

ÍGY FOLYT A VITA az állat- gondozók. a tsz-vezetők között, és nyomban tettek is követték az elgondolásokat. Somogyi József és Pupp József ácsok néhány tag segítségével lázas sietséggel ácsolták a kutricákat, állították össze a lóistállóban. Kilenc kocát tudtak itt elhelyezni.

— Hát a többivel mi legyen?

— Más megoldás híján, itt vannak ezek a rossz, lakatlan házak. Be kell rakni őket a szobákba.

így került három koca a hajdani pásztorház egyik szobájába, és három egy másik, lakatlan, öreg házba. A fennmaradt négyet . Cinege János vette pártfogásba, azok az ő istállójában kaptak helyet.

A radikális intézkedés eredménye az lett. hogy a kocák rendre lemalacoztak anélkül, hogy egy is elhullott, vagy megfagyott volna. A „lakáskiutalás" után. a beköltözés előtt még be is fűtöttek .. . A gondozóknak — Schiszler Jánosnak, Hajdú Józsefnek, Szuli- mán Istvánnak, Forgács Lajosnak

— most ugyan sokkalta több a munkája, annyi helyen gondozni a jószágot, de ez a többlet- munka végeredményben haszonnal jár. mert nagyobb kártól menekült meg a szövetkezet.

így esett meg Udvariban, hogy a lakatlan pásztorházat kiutalták

— a disznóknak. B.I.

hat ház villany, nélkül van. Az idén a községfejlesztési hozzájárulásból 60 ezer forintot szavazott meg a tanácsülés villamosításra.

A nagyobb beruházások megvitatása előtt rendszeresen összehívják a tanácsi pártcsoportot, amelynek 17 tagja van. A pártcsoport legutóbb a bölcsőde fejlesztésének ügyével foglalkozott, A meglévő bölcsődét — a két üzem, a tűszelep- és a kosárfonóüzem Gyönkre telepítésével „kinőtték". A tűszelep-iizem 50—60 dolgozót foglalkoztat. Köztük sok a családanya. A kosárfonó-üzemben is elsősorban nők dolgoznak. És ha elkészülnek az átépítési munkákkal (a régi malmot alakítják át kosárfonó-üzemmé), a je* lenlegi 35 munkáslétszámot 60—70- re növelik. Az asszonyok munka- vállalása egybekapcsolódik a gyermekek elhelyezésének gondjaival, nem beszélve arról, hogy a termelőszövetkezeti asszonyok is jelentkeznek gyermekük bölcsődébe helyezésének igényével. A pártcsoport megbeszélésén javaslat hangzott el: A járási tanácstól kérnek 60 ezer forint póthitelt. Amennyiben ezt megkapják, bővíteni tudják a bölcsődét, e emelni a bölcsődében gondozott gyermekek számát.

Terv sok van

Tanácsülésen foglalkoztak például egy 25x12 méteres fürdőmedence építésének problémájával is. Erről többször, már évekkel ezelőtt is szó volt. Az idei évben ismét le kell erről mondaniok, mivel nem rendelkeznek az építéshez szükséges anyagiakkal.

Gyönkről sokáig úgy beszéltek mint égy fejlődésben megrekedi községről. Ma sem lehet azt mondani. hogy utcái rendezettek. Hosszú ideig készült a híd. Utálja a vízvezefékhálözat. majd a szennyvízcsatorna lefektetése miatt árkolták az utcákéi. Az ilyen építkezések rontják az összképet, de egyben azt is mutatják, nincsenek elérhetetlen dolgok, és gyorsítani lehet a fejlődést, t\a a tanács ésszerűen használja -fel a beruházásokat. Néháóy év és a közművesítéssel együtt sok, eddi", még rendezetlen dolog megoldódik Gyönkön. Most már a nagyobb munkák mellett a tanácstagok foglalkozhatnak azzal, hogy egykét éven belül a lakóházak csinosítására sor kerüljön. A nagyobb létesítmények mellett ez is hozzátartozik a fejlődéshez.

Pozsonyi Ignácné

Sokoldalú munkát végez a városi pedagógiai bizottság

A városi nőtanács pedagógiai bizottsága sokoldalú munkát végez. Segíti a szülőket, és az idén nyolcadik osztályt végzőket a pályaválasztásban. Foglalkoznak a város területén az analfabéták felkutatásával. Segítik az iskola és a szülői ház szorosabbá tételét.

Az úttörő-foglalkozásokkal kapcsolatban Szekszárd általános iskoláiban elindult egy kezdeményezés. A jövőben havonta egyszer nyilvános úttörő-foglalkozást szerveznek az iskolában. Próbaképpen már volt nyilvános úttörő-foglalkozás a Garay téri általános iskolában, s ez jól bevált. A megjelent szülők véleménye kedvező volt az úttörő-foglalkozásról, az úttörő-mozgalomról. Figyelemre méltó kezdeményezése még a pedagógiai bizottságnak a nyílt tanítási órák bevezetése. A szülő ezeken az órákon részt vehet, s személyesen győződhet meg gyermeke felkészültségéről, iskolai szerepléséről. A módszer hozzájárul ahhoz, hogy a szülők gyermekükkel szemben táplált elfogultságát eloszlassa, és helyesen irányítsa.

A pedagógiai bizottság tagjai olyan feladatra is vállalkoztak, hogy a szekszárdi üzemekben dolgozó szülőkkel felveszik a kapcsolatot. Előfordul, hogy az üzemben dolgozó szülő — különösen, ha váltott műszakban dolgozik —■ nem tud részt venni a szülői értekezleten. Ennek következtében elszakad az iskolától, ahol gyermeke tanul. Egyrészt e problémát segíti áthidalni a pedagógiai bizottság ilyen irányú munkája, másrészt el akarják érni, hogy az üzemekben is többet foglalkozzanak a szülők felelősségével, az iskola és a szülői ház nevelő hatásának összehangolásával.

A szekszárdi városi nőtanács mellett működő pedagógiai bizottság eredményes munkája maholnap túlnövi a város kereteit. A szekszárdi pedagógiai bizottság titkára. Tancz József né részt vett a bátaszéki pedagógiai bizottság alakuló ülésén, s gyakorlati tapasztalataival. tanácsaival segítette az újonnan alakult bizottság munkáját.

Műemlékeink védelmében

Lapunk hasábjain szívesen adunk helyt dr. Vincze József sorainak. amelyet Mórágyról küldött szerkesztőségünknek. Levelében többek között a következőket írja: „Néhány évtizeddel ezelőtt hazánk lakossága keveset tudott műemlékeink jelentőségéről. értékéről. Nagyon keveset tettünk felkutatásuk, megóvásuk érdekében. A felszabadulás után államunk felkarolta a műemlék- védelmet. milliókat költ ásatásokra. történelmi és művészeti értékeket magába rejtő emlékek megvédésére. Megbecsülésünknek abban is kifejezésre kell jutnia, hogy óvjuk ezeknek a műemlékeknek az épségét, megakadályozzuk a meggondolatlan kezek rongálását. A védelmen kívül elő kell segítenünk a műemlékek felkutatását is.

Ezért hívom fel a figyelmet egy elhanyagolt, megmentésre váró műemlékre. A lengyeli egykori Apponyi kastély parkjában

százados fák tövében mintegy 8 méter magas obeliszk áll. bekerítetten helyen, már-már alig olvasható szöveggel.

Az emlékmű egy földesúr részére építődött, erről árulkodnak a kövekbe vésett sorok: „Emlékezetére azon nagy napnak, midőn 1824. esztendő Szent Iván havának XX-dikán uradalmunkba fogad ta.., (az ifjú földesúr hitvesét) örök emlékezetül a hű jobbágyság.” Befejezésként pedig ez áll: ..Ellentérző ne bántsd!”

Ez az obeliszk megyénk területén a maga nemében páratlan. Annak ellenére, hogy a földesúr örömünnepére állítódott, értékéből mit sem veszít. Aki látja a feliratot, a sorok között is olvashat. Azt hiszem, mindenkinek világosan kiolvasható, hogy akkoriban több volt az ..ellentérző”, mint a ..hű jobbágy". Úgy vétem, hogy az emlékműhöz, még ha rossz emlékeink is fűződnek, az obeliszk épségét történelmi érté- év-ike miatt biztosítani kellene."

LOGIKAI FELADATOK és a fiatalok

i | fiz élei produkálta követel: -------------------------------meny a

[

korszerű oktatásban a gondolkodásra nevelés. Az iskolából kilépő [tanulónak nem elég csupán az iskolában tanult ismeretanyag, ha :ez csak holt tudás benne, amely Inem készteti önálló gondolkodásira. A középiskola mindinkább általánossá válik ' s így ott kell. ihogy eligazítást kapjanak ■ a kitépő diákok az életre, akár to- [vábbtanulnak. akár elhelyezked- |nek.

• Épp ezért kerül felszínre manapság igen gyakran ez a követelmény, különféle fórumokon. S úgy látszik, a szavak áthatolnak [az iskola falán. A szekszárdi Garay Gimnázium igazgatóhelyette- isét. König Istvánt hosszú ideje foglalkoztatják a korszerű nevelés problémái. Legutóbbi felmérésével arra keresett választ, mi- fyen szerepe tehet az iskolának a 'gondolkodásra nevelésben. hogyan valósíthatja meg ezt a tanár. a tánan.yag keretében.

Három első osztály gondolkodási készségét vizsgálta meg. A normál. a szőlész-borász szakközépiskolai és a matematikus-fizikus speciális osztály tanulói kaptak logikai feladatot. Tíz példát kellett megoldaniuk, amelynek többsége azonos gondolatmenet alapján fejthető meg. s a nyolcadik kérdés igényelt váltást, egyszerűbb képlet alapján. A válaszokat értékelő grafikonok beszédesek. Elmondják, hogy a szőlészborász osztály nehezen illeszkedett bele a megoldáshoz vezető gondolatmenetbe. Legkönnyebben a matematikus-fizikus osztály indult, s utána a normál-real tanulói. A kritikus nyolcadik példánál a váltást a legkönnyebben a szőlész-borász osztály vette, a másik két csoport nem találta meg a kérdés megoldásához szükséges új gondolatmenetet, emelkedő grafikonjuk itt a mélyre zuhant. A szőlész-borászok — mivel már előbb kénytelenek voltak több megoldást kipróbálni — már gyakorlót tabbaknak bizonyultak.

| A másik kél oszlály Lnövendé!-------------------------------- kei viszont könnyen felismerték a logikai rendet az első példáknál, s aztán mechanikusan alkalmazták a többire. Tanulságosan, mereven gondolkoztak, belerae,adtak egy gondolatkörbe. Gondolkodásuk nem mozgékony. Negatív hatású beállítódásnak nevezi ezt König tanár, E jelenség különösen az elsős gimnazistáknál tapasztalható. éppen a tanítás beidegzódött módszerénél fogva. Ezeket a diákokat még nem tanították meg helyesen tanulni.

Az oktatás gyakorlatához sokat ad ilyen kísértet, világosan megmutatja a tennivalókat. A tanulmány eredményét összehasonlítva a diákok félévi bizonyítványával — érdekes egyezéseket és különbözőségekét látunk. Akik a kísérleti feladatot nem tudták megoldani. iskolai munkájuk alapján egy. vagy két tárgyból elégtelent kaptak. De akik 7—8—9 jó pontot értek el. azok között is van. aki bukik. Ilyen esetben is meg léhet találni a magyarázatot. Ezeknél a diákoknál az osztálynaplóban sok a bejegyzés, a kifogás magatartásukra. Jóeszűek, de kevés a szor-(, galmuk, — vagy nem eléggé foglalkoztatják őket az osztályban. Tanáruknak ismerni kell a tanítványt. és nemcsak erről az oldaláról. Jó, ha tudja azt is. hogy vajon szekszárdi-e. vagy Fácán- kertről, Szedresről, stb. jár be. Ilyen magyarázata lehet annak is, hogy a kísérleti munkánál két 10 pontot (ez volt a maximális), elért gyermek félévi eredménye így tér el: a vidéki 3.84. a helybeli 4.53 félévi átlagban.

— Mind a 800 tanulót nem ismerheti a nevelő speciális körülményeivel együtt. De akit tanít, azt ismernie kell — mondja König István. — Csak így érheti el, hogy diákja az ismereteket átvegye, és hasznosítsa is.

I A tanulmányból 'evonl kö----------------------------vetkeztetes

ek egyet követelnek: változatos órákat, gazdagabb témakörrel, hogy a tanulónak ne okozzon nehézséget kilépni egy-egy gondolatkörből, mozgékonyán váltson gondolkodása. A számonkérésnél nem a leckét kell követelni, mert ez mechanikus elintézési mód, hanem azt. hogy a tanuló az összefüggéseket tárja fel. A mechanikus beállítódás erősségét kell legyőznie a nevelőnek azzal, hogy felhívja a figyelmet egy-egy probléma különféle megoldási módjára azzal, ha a régebben tanult ismereteket nem csupán ismétléskor veszi elő, hanem állandóan felszínen tartja bizonyos elemeit, nem elszigetelten ad le egy-egy anyagrészt.

Végül is az a munka eredménye, hogy az iskolának van szerepe a mozgékony gondolkodás kialakításában, a tanár szép sikereket érhet el ebben a tekintetben is. A módszeren van a hangsúly.

(fi. K.)