Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1964. február 27. A kirakatban már tavasz van A kirakatrendezők, grafikusok jóvoltából már derűs tavaszi kön­tösbe öltöztek a szekszárdi boltók kivakatai. Képünk még azt a pillanatot ábrázolja, amikor Ruff Jánosné és Palánky Ervin virágzó ágakat és napfényt költöztetnek a cipőbolt kirakatába. /• (Erb János felvétele) PINTÉR ISTVÁN: Fejezetek a termonukleáris bombák történetéből 15. A dologhoz még tudni kell, hogy ez az osztály irányítja a hanfordi hatalmas hidrogénbom- ba-raktár ügyeit és kormánymeg­rendelés alapján foglalkozik még az atomhajtású repülőgépek ki­kísérletezésével is. De Fechteler nem Hanfordban, vagy valame­lyik másik gyártelepen, vagy esetleg a General Electric köz­pontjában, New Yorkban él, ha­nem Washingtonban. Munkájának főfeladata, hogy „szüntelenül ta­nulmányozza az atomgyártmá­nyokkal foglalkozó osztály ügyes­bajos dolgait, különösképpen mind a meglevő, mind a lehetsé­ges piacokat és a kormány összes idevonatkozó szabályozó intézke­déseit.” Mindez azt jelenti, hogy Fech­teler tulajdonképpen egyszerű —, ha nem is mindennapi — keres­kedelmi ügynök. A volt tenger­nagy tábornok azonban nem MIT MOND A § ? A mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvényességi napok tapasztalatai a szekszárdi járásban I Ez év elején D®cs­l------------------------í------ Tolna é s Kölesd községekben — táj- értekezleten — a szekszárdi vá­rosi—járási ügyészség .vezetője' és általános felügyeleti ügyésze a járás területén lévő mezőgazda- sági termelőszövetkezetek elnö­keivel és tagjaival, a fegyelmi bizottságok elnökeivel, tagjaival, a községi tanácsok vb-vezetői vei, valamint a községi párttitkárok­kal megbeszélték a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket érintő törvényességi kérdéseket. A megbeszéléseket két-két elő­adás vezette be, majd az érintett, kérdésekről a jelenlévők mondot­ták el véleményüket és tettek fel kérdéseket. Az előadásban szó volt arról, hogy mit kell törvé­nyesség, szocialista törvényesség alatt érteni, milyen feladatai van­nak az ellenőrző bizottságnak, milyen ténykedést kell folytatni a szövetkezeti vagyon védelme érdekében, mit kell érteni az állami irányítás alatt, és milyen fontos és lényeges a baleset­elhárítás szabályainak a betartá­sa. A második előadásban a je­lenlévők a szövetkezeti demokrá­ciáról, a vezető szervek, különö­sen pedig a közgyűlés fontossá­gáról, a háztáji földek kiadásá­ról. valamint a fegyelmi és kár­térítési eljárások mikénti lefoly­tatásáról hallottak. Az általános tapasztalat az, hogy a jelenlévők nagy érdeklő­déssel hallgatták az előadásokat, kérdéseket tettek fel és elmon­dották az őket érintő problémá­kat. A felszólalók egyhangúlag egyetértettek abban, hogy az el­lenőrző bizottságok szerepe je­lentős és fontos. Egyes felszóla­lóknál azonban kicsendült az is, hogy sok helyen nem jó szemmel nézik a tevékenykedő ellenőrző bizottságokat, és a vezetők sem adják meg munkájukhoz a kellő segítséget. A decsi tanács vb- titkára elmondotta, hogy közsé­gükben a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságai megfelelően tevékenykednek, több esetben vizsgálatot is folytattak — főleg az Alkotmány Tsz ellenőrző bi­zottsága. Jelentéseiket és javas­lataikat el is juttatták a vezető­séghez. azonban ezideig semmi intézkedés nem történt. Az ilyen nemtörődömség azután elveszi kedvüket az ellenőrző ’bizottsági tagoknak és munkájukban vissza­veti őket. Ezzel kapcsolatosan elmondot­tuk, hogy a vezetőségnek ez az eljárása káros. De le kell szö­gezni. hogy az ellenőrző bizott­ságok sem voltak következetesek. A ’termelőszövetkezeti • alapjog- szabály kifejezetten intézkedik atekintetben. hogy abban az eset­ben, amikor a vezetőség figyel­men kívül hagyja az ellenőrző bizottság javaslatait, az ellen­őrző bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását és oda­terjesztheti jelentését, illetve ja­vaslatát. A jövőben tehát min­den Olyan esetben, amikor az el­lenőrző bizottság jelentésével, il­letve javaslatával a vezetőség nem foglalkozik, az ellenőrző bi­zottságok éljenek azon jogukkal, hogy kezdeményezik a közgyűlés összehívását. I Több felszólaló arról ke­--------------------------------- szélt, hogy az ellenőrző bizottságok tagjai­nak többsége egyszerű paraszt- ember. így nehézségbe ütközik a vizsgálatok lefolytatása, főleg ott, ahol könyveket és okiratokat is át kell vizsgálni. Ezzel kapcsola­tosan oly értelmű felvilágosítást adtunk, hogy a vizsgálatok le­folytatásánál támaszkodjanak a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának vizsgálati feljegyzé­sére és az MNB vizsgálati anya­gára. Helyes az is, ha az ellen­őrző bizottságokat kiegészítik megfelelő szakképzett tagokkal, joguk van az ellenőrző bizottsá­goknak az illetékes szervektől szakértő kirendelését kérni. Ilyen körülmények között a bonyolul­tabbnak látszó vizsgálatok is eredményesen lefolytathatók. A felszólalók nagy része be­szélt a szövetkezeti vagyon vé­delmének fontosságáról. Szávolt arról is. hogy a szövetkezeti va­gyon védelme érdekében vannak tennivalók. Főleg arról esett szó, hogy a lábon álló termények megőrzése és megóvása nagyon fontos. Az a vélemény alakult kd, hogy a mezőőrök megfelelő létszámban való foglalkoztatása kifizetődő, mert az arra alkalmas és megfelelő létszámban lévő mezőőrök sok lopást meg tudnak akadályozni. A szövetkezeti vá­gyón védelmével kapcsolatosan a mözsi Uj Élet Termelőszövetke­zet elnöke elmondotta, hogy a vagyonvédelmet elősegítik a pre­mizálással is. Ez követendő pél­dának látszik a többi termelő- szövetkezet felé is. A jelenlévők közül többek előtt nem volt világos az. hogy a ház­táji föld területe mikor csök­kenthető. Sikerült azt a törvé­nyes álláspontot kialakítani, hogy a jogszabályban i-ögzített 800— 1600 öl között a közgyűlés dönt abban a kérdésben, hogy kinek mekkora háztáji földet adnak. Fegyelmi büntetésként lehet az­után a háztáji föld területét is csökkenteni. Azon a címen, hogy valaki megöregedett, a korábban adott háztáji területet elvenni nem lehet. Problémaként merült fel a közös háztartás fogalma is. Felhívtuk a figyelmet, hogy en­nek megállapítása érdekében a termelőszövetkezetek vezetői a községi tanács vb. döntését ve­gyék figyelembe. Természetesen annak megállapítását, hogy a közös háztartás ténye fennforog-e. vagy sem. gondos vizsgálat kell, hogy megelőzze. Mindenesetre gondosan meg kell vizsgálni, hogy a közös fedél alatt élés közös háztartást jelent-e. | Problémás volt egyes ese­tekben az. hogy a fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottságoknak mi a szerepük. A 17/1960. F. M. számú rendelet mellékletét képező Fe­gyelmi Szabályzat szerint fegyel­mi vétség esetén a fegyelmi el­járást a vezetőség vagy a köz­gyűlés rendeli el. A fegyelmi bi­zottság a már elrendelt fegyelmi ügyben folytatja le a vizsgálatot, és javaslatot tesz a fegyelmi büntetés kiszabására, illetve az eljárás lefolytatására. A fegyelmi büntetés kiszabása a vezetőség, illetve a közgyűlés feladata. Azok a fegyelmi bizottságok, melyek a fegyelmi büntetéseket is . kiszabták, törvénysértő módon jártak el. A törvényességi napokon egy­két fontos és lényeges kérdésben sikerült egységes álláspontot ki­alakítani és így remény van ar­ra. hogy a szekszárdi járás terü­letén működő mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben a jövőben a törvényesség tovább szilárdul. dr. Szabó Endre, városi—járási vezető ügyész zsilettpengét, vagy nyakkendőt, hanem atomfegyvereket és raké­tákat ad el összeköttetéseit fel­használva a megrendelőknek, vagyis a kormánynak és a had­ügyminisztériumnak. Ez pedig nagyszerű dolog. Az amerikai közgazdászok kimutat­ták, hogy azok a nagy cégek, amelyek többnyire hadimegren­delésre dolgoznak, ugyanannyi befektetett tőke után több, mint kétszer annyi profitra számíthat­nak, mint azok, amelyek kényte­lenek megelégedni a különböző békés célokat szolgáló termékek gyártásával és eladásával. És azoknak a nagy mammut-mono- póliumoknak a száma, amelyek ilyen különleges profitra számít­hatnak, egyre csökken. A kor­szerű haditechnika létrehozása és tökéletesítése megkívánja az anyagi és pénzforrások, a tudo­mányos kutatók és a berendezés, a szakképzett munkaerők nagyfokú .koncentrációját. Ez egy kapitalis­ta országban csak néhány tucat­nyi nagy monopólium által való­sítható meg, függetlenül attól, hogy ezek a nagy monopóliumok egyébként is előnyös helyzetben vannak, hiszen ők rendelkeznek a legjobb lehetőségekkel ahhoz, hogy megszerezzék a legkecseg­tetőbb katonai üzleteket. A leg­nagyobb hadiipari monopóliumok súlya és részesedése katonai meg­rendelésekben egyre növekszik. 1955—57-ben tíz vállalat — az amerikai katonai vezetés tíz leg­főbb szállítója — kapta meg az összes katonai megrendelések 34,5 százalékát, a következő költség- vetési évben pedig már a meg­rendelések 38,6 százaléka jutott ugyanezeknek a részvénytársasá­goknak. Ez az arányszám azóta csaknem ötven százalékra emel­kedett. A száz legnagyobb ame­rikai hadiszállító részvénytársa­ság 1959-ben 74 százalékos arány­ban részesült az Egyesült Álla­mok katonai vezetésének összes megrendeléseiből, a katonai jelle­gű kutató és kísérleti munkála­tokból (mint mondottuk, ezek elsősorban a nukleáris fegyverek hordozására alkalmas rakétafegy­verekkel kapcsolatosak) 97 száza­lék volt a részesedésük. íme, ezek azok az emberek, akiknek és amelyeknek valósá­gos csapás lenne a leszerelés, az emberek százmillióinak vágya és álma. Ezeknek az embereknek él­vezet á fegyverkezés. Egyik kép­viselőjük, Francis M. Bators, az Amerikai Atomerő Bizottság ta­nácsadója kijelentette: ,,A gazda­sági élet virágzása lehetővé teszi majd a fokozott fegyverkezést. Elegendő a termelés évi négy szá­zalékos növekedése és a gazda­ság militarizálása teherból úgy­szólván élvezetté válik.” Csak­hogy a gazdasági élet virágzá­sának egészen más útjai, módjai és céljai vannak. A fegyverkezés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elpusztul az egész világ, egész gazdasági életének túlnyomó többsége. Az emberiség életében az lesz a „nagy pillanat”, amikor megvalósul a leszerelés és nem, amikor útjára indul egy-egy fel­emelt összegű katonai költség- vetés. A világon százmilliók várják izgatottan ezt a pillanatot. Hiszen a Föld lakóinak többsége — az ENSZ statisztikája szerint — még mindig nem táplálkozik kielégí­tően, éhezik. Ha az emberiség javára hasznosíthatnánk a fegy­verkezésre fordított hatalmas ösz- szegeket, az újabb lakásokat, is­kolákat, könyvtárakat, tudomá­nyos intézeteket jelenthetne. Ennek a pénznek egy töredéké­ből leküzdhetjük a szörnyű be­tegséget, a rákot. És ha véget vetünk a fegyverkezésnek, akkor végképpen kiirthatjuk azt a kórt is, amely a ráknál is több áldo­zatot követel és amelynek háború a neve. Hisszük, hogy az emberiség győzni fog a profit megszállott­jai felett. (Vége) Megjelent a sor- és társasházak tervgyűjteménye - Huszonöt különböző ház tervéből választhatnak az építtetők Az Építésügyi Minisztérium Í961-ben adta ki a családi házak típustervgyűjteményét, amely 51 tervet ajánl az OTP-kölcsönnel és saját erőből építkező családok­nak. Az utóbbi években azonban már sokan a városiasabb sorház, vagy társasház iránt érdeklődnek. Ezért a minisztérium most tájé­koztató tervgyűjteményt adott ki a sor- és társasházakról is. Ebben 25 különböző épület formájáról, a lakások alaprajzáról, felszere­léséről és a hozzávetőleges építé­si költségről tájékoztatják az ér­dekelteket. Többek között terve­ket készítettek a külföldön már népszerű, kétszintes lakás ma­gyar változatára. A gyűjtemény öt terve földszintes sorházat, a többi rajz pedig emeletes épü­leteket mutat be. Az új tájékoztató tervgyűjte­mény kétezer példányban jelent meg. Az Építésügyi Minisztérium ezeket a példányokat elküldte a megyei, a járási és a városi ta­nácsok építési osztályainak, a Ha­zafias Népfrontnak, a KISZ Köz­ponti Bizottságának, a TÜZÉP- igazgatóságnak, az OKISZ-nak, és az Állami Tervező Irodáknak, hogy tájékoztassák a lakosságot a bemutatott tervekről. A gyűjte­ményből kiválasztott épület tel­jes tervdokumentációját az. ÉM. építésügyi dokumentációs iroda műszaki osztályán szerezhetik be az építtetők. így lényegesen job­ban járnak, mintha maguk ter­veztetnének valamilyen épületet, mert lakásonként több ezer fo­rint értékű tervezési költséget takaríthatnak meg. Munkához látott as új hátai nép fron t bizottság A múlt héten választották meg az új népfrontbizottságot, amely máris munkához látott. Az új nép­frontbizottság első megmozdulása egy népfront-est megszervezése volt. Erre kedden este került sor. Körül­belül százötvenen jöttek össze, an­nak ellenére, hogy nem sok idő telt el az előző népfrontrendezvény óta. Dér István elnök üdvözölte az egy­begyűlteket, majd Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára beszámolt franciaországi élményeiről. Hunya­di Károly a múlt nyáron a magyar parlamenti delegáció tagjaként járt Franciaországban, és nagyon sok élménnyel tért háza. Az előadás után nagy érdeklődéssel tekintették meg a küldöttség útjáról készült, vetített képeket.

Next

/
Thumbnails
Contents