Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO Ifid. február Egy félreértésről — egy presszó kapcsán Levél érkezett a szerkesztőséibe. Pa­naszkodó sorai alap­ján indulunk az ügy kibogozására. Szabotin Dombóvárról levelét, arról presszóról írva János, küldte az új ben­ne. amely nemrég nyílt meg újjávará­zsolva. egy kétes tisz­taságú italbolt he­lyén. Idézzük a levélírót- „A füstös italboltot egy új modern presz- szó váltotta fel, és ezzel régi vágya tel­jesült a dombóvári ifjúsága k. Modern a festés, a világítás... csupán a közönség nem. A füstöt most is vágni lehet, a sörfogyarztás talán több, mint az egy­kori italboltban. Han­goskodó. dülöngélő emberekkel is lehet találkozni. Sokan ag­gódunk azért, hogy a régi italbolt helyén ismét italbolt lesz. s ezt nem szabad meg­engedni...” Az új presszó a dombóvári járá i mű­velődési ház épül té- ben van. Csikós Im­re. a művelődési ház igazgatója is egy vé­leményen van a le­vélíróvá': — Telj sen új fül sőt kapott az egy­kori ialbolt. Azfmsi veze őségével együtt úgy terveztük, hogy a fiata'ság, kul uráli körülmények között megtalálja i*t a szó­rakozási 1 h tősége'. Sajnos, sokan erről nem akarnak tudo­mást venni. Olajos, kormos munkaruhá­ban betelepednek a műbŐT-huzatú szé­kekre. és mintha a kocsma-külső meg se szűnt volna, liter­számra fogyasztják az italt. — Ha valaki fi­gyelmezteti őket öl­tözetükre, viselkedé­sükre, azzal vágnak vissza: „Mi az, ide dolgozók nem jöhet­nek be? Uraknak csi­nálták ezt a helyet?” Az ilyent kérde­zőknek hadd vála­szoljunk mi is, elő­ször kérdéssel: Mit gondolnak, akik ott rendes kö.uvúények közö t szó akoznak azok nem dolgozók? Dehog ;nem: Csak ő megadják a tisz ele­tet kultúráét yiselke désükkel, öliözl őrlé­sükkel is annak a he ynek ahová szóra­kozni mennek, ök is épp úgy vasúton, klsz-ben, szerelőmű­helyben, hi-atalok- ban dolgoznak, mint azok akik látszat- felháborodá sál kér­dezik: „Ide csak urak járhatnak?”. Bi­zonyos. hogy ebből a helyiségből senkit sem akarnak kirekeszteni. ha az alkalomhoz és helyhez illően vesel­kedik. öltözködik. A probléma meg­oldása— amely nem­csak dombóvári —, kétségkívül nevelési gond. azonban nem ártana néhány más intézkedés is a kul­turált szórakozás za­vartalanságának biz­tosítására. (v. m.) Ellenőrzik a tej zsírtartalmát A Tamási Sajtüzem laboratóriumában a beérkezett tejet gondos el­lenőrzés alá vetik. László Mihály laboráns a tej zsírtartalmát vizs­gálja. (Foto: Zsiga.) jö JELEK A DÖBRÖKÖZI ZÁRSZÁM­ADÁS másnapján azt mondja egy Szekszárdon élő és dolgozó pártmunkás, hogy öröm a döbiö- küzi helyzetről haliam. „Életem felét a parasztemberek meggyőzé­sére fordítottam. Már az ötvenes évek elején bizonyga tam, hogy a nagyüzemi gazdálkodástól nem kell félni, mert jobb, mint az egyéni. És ilyenkor mindig azt ér­zem, hogy amit tettem, jól tet­tem. Érdemes volt, mert lám a gyümölcs kezd megérni. Messze van hozzánk Döbrököz, a 60 vala­j záió és azokat népszerűsítő áb­ránd, de főként az az ősi görcs, I amelyik nagyon jól számon tar- ! totía, hogy ami felül.ől jön, arr.t vigyázni kell. me.t'az a paraszt­nak lit ián jó. A zárszámadások évek óta bizonyítják Döbröközön enne.v az ellenkezőjét. S az ek­kori népnevelőknek ma jóleső ön­igazolás a közös gazdaságok sike­re. Az egykori egyéni gazdáknak pedig megnyugvás, hogy, a fentről jövő szavak, ígéretek mögött nincs semmiféle tőrbe csalás, nem félrevezetni akarja a népi hata­hány forintot* munkaegységekről lom a földműves embert, ellen- mégis jólesik hallani, mert en- kezőleg, kulturáltabbá, gizdagab- gem is igazol, úgy mint kom- bá tenni, úgy ahogy a párt a nép- munistát, és népnevelőt.” Ez a nevelők száján keresztül ígérte, spontán és őszinte megnyilatko- Persze az is igaz, az átszervezés zás figyelmet érdemel, méghozzá az akkori egyéni gazdák igenlése sokkal több szempontból, mint nélkül még ma sem fejeződött gondolná az ember. Érdemes néhány dologra vissza­emlékezni, annál is inkább, mert akad" még néhány gyenge tsz a megyében, olyan, amelynek tag­sága, vagy a tagság egy része biztatást és bátorítást igényel. Nemcsak Dunafölavárról van szó. Néhány más közös gazdaságról is. Alak ismerték Döbröközt és az ott. élő parasztságot, azok, jól tud­ják, hogy annak idején ez a köz­ség tipikus megtestesítője volt minden tekintetben, még 4—5 év­vel ezelőtt is a paraszti mozdulat­lanságnak, a világ fejlődéséhez képest a maradiságnak, s mi ta­gadás, a szocialista nagyüzemi j bíztató az indulás, gazdálkodásnak kezdetben több volt az ellenzője, mint a híve. Ezzel együtt az is az igazsághoz tartozik, hogy a döbröközi pa­rasztembert szorgalomban, föld- és jószágszeretetben nehéz felül­múlni, de ami a mezőgazdaság kulturáltságát, az emberek élet­módját illeti, olyan volt Döbrö­köz is, mint a felszabadulás előtti magyar paraszti valóság. volna be, a világos fejű. tisz­tán látó gazdák, az úttörők érde­me tehát nagyon nagy és egy olyan zárszámadó közgyűlésen, mint amilyen a döbröközi, róluk, érdemeikről nem szabad m:j => ledkezni. Jeaz. • "" még attól, hogy kijelentsük: Eljött már a kánaán de ahhoz, már Kö­zel vagyunk, hogy valamennyi kö­zös gazdaság ’elérje a jó közepes szintet. Éppen ezért a zárszámadá­sok ne csak befejezést jelentsenek, hanem kezdést is az idei esztendő­re. Akár az őszi ­mennyiségét, akár a géppark vár­ható növekedését, akár a műtru- gya-ellátást nézzük mindenképpen Ki tudja mióta, a paraszti élet­forma szimbolizálta az igényte­lenséget, a tudatlanságot, az ese- ménytelenséget, a dögnehéz fizi­kai munkát. S mindezek oly mé­lyen gyökereztek, hogy erős hit, magabiztos jövőbe látás kellett az átszervezés nagy munkájában népneyelőkémt részt venni, néha olyat is ígérni, aminek gyors be­következtében talán maga az agi­tátor is kételkedett. De lám, meg­érte.. Nemcsak Döbrököz, az or­szág nagyon sok közös gazdasága bizonyítja, hogy megérte. Döbröközön sokáig kötötte ma­gát a kétkedés, nem hittek az emberek a népnevelőknek. Rész­ben a felszabadulás utáni évek­ből visszamaradó nosztalgia le­hetett ennek az oka, részben a „vörös cserepes” tanyákat ideali­A FALUT JÁRÓ figyelmes em­ber nemcsak a tisztára meszelt, festett házakat, csinos virágos- kertecskéket veszi észre, hanem azt is, arpi nincs annyira szem előtt. Néha például a bokrok mögé is betekinti Ezt nem képle­tesen, hanem szóról-szóra kell ér­telmezni. Képzeljük csak el ma­gunkat, amint nyáron gyanútla­nul sétálgatunk az utcán, vagy a határban az egyik dűlőúton. Az A bokrok mögött MÁR ODÁIG IS ELJUTOT­TUNK, hogy a mozdulatlanságot, a maradiságot kezdi felváltani még a leggyengébb termelőszövet­kezetekben is az igényesség, a pezsgő életritmus. Sokasodnak a' nagyüzem adottságaival bánni tudó tagok. Kezdődött és folytató­dik a minőségi átalakulás. Megla­zultak és végérvényesen szakadoz­nak azok a gyökerek, amelyek a parasztembert önrtön' múltjához kötik. A szövetkezeti gazdák egy­re nagyobb számban tanulnak, és már minimális szaktudás birtoká­ban is érzi az ember, hogy na­gyobb, több, mint volt évekkel ez­előtt. Az idei esztendő kezdésénél erre jobban alapozzanak a közös gazdaságok vezetői. Már a zár­számadásnál vegyék tekintetbe, és a tervjóváhagyó közgyűléseken vegyék számításba, hiszen ez ám a nagy erő, mert aki egyszer ki­mozdul a falujából, szakmunkás­képző, vagy traktoros-tanfolyamra megy, az többé nem paraszt, a szó régi értelmében, hanem a nagy­üzemi szemlélet befogadásának készséges alanya, és hazatérve en­nek hirdetője. Bátán például fel­épül egy hatalmas baromfifarm. A leendő szakmunkás-gárda bevo­rüli részt védik meg az eróziótól) kőburkolattal. Ezt most tervezik« és előreláthatóan jövőre készül el.) MINDEN ÉVBEN ÉPÍTENEK* ilyen műveket. Szekszárdon már) megépült a parásztai bukógát, ami a szőlőhegy egyik legveszé­lyeztetettebb részén komoly eró­különösen eső után, amikor egy parányi por sem szürkíti a levél- zetet. De hagyjuk félbe egy perc­re a gyönyörködést és bújjunk be a bozótba. Néhány méter után évről évre mossa, bővíti őket. Sőt, gek, egyre többet tesz a további egy szép napon eltűnik az út mel- eróziós hatások megakadályozásá- ziós védelmet jelent. Ugyancsak lől a bokros rész, azt is lemossa a ért. Schneringer János előadó né- elkészült a baktai övcsatorna fel­víz, s aztán kikezdi az utat. Az hány kimutatást vett elő, ame- ső része. Az alsó részt, ami a tü­utat bokrok szegélyezik átlátha- utat később odébb kell helyezni, lyekből mindenekelőtt az derült dőszanatórium és a környéken tatlan falat képezve. Gyönyörkö- rendszerint értékes mezőgazdasági ki, hogy a sok egyéb feladat mel- lévő lakótelep védelmére szolgál, dünk a szép zöld növényzetben, terület árán, az árok másik olda- lett ez is állandóan napirenden most építik. Ián ugyancsak évről évre fogyat- szerepel. Az idén például egy- Schneringer János így jelle-i kozik a mezőgazdasági terület. millió forintot fordítanak buktató- mezte ezeket az építkezéseket: gátak építésére. Pincehelyen a „Ezek gz úgynevezett nem kirakat MÉRHETETLEN KAROKAT Tuhutum-völgyben két buktatógá- munkák”. Arra gondolt, hogy sok­okoz az erózió, s ez a káros hatás tat is építenek körülbelül félmii- kai tetszetősebb valamelyik falu megtorpanunk, mennénk, de nem egyebek közt éppen az ilyen víz- liós költséggel. Udvariban a ta- központjában új művelődési ott­lehet, gyorsan megkapaszkodunk mosásoknál figyelhető fneg. Az nácsház körüli lakott rész mere- hont, járdát, vagy mondjuk kor­egy eresebb ágba, s vigyázunk, igazság az, hogy hosszú időn ke- dek partú dombon terül el. A szerű büfét építeni, mert azt min­nehogy belecsússzunk az előttünk resztül meglehetősen közömbösen domb állandóan kopik a partnál, denki látja, mindenki közvetlenül tátongó mélységbe. szemléltük az ilyen jelenségeket, az út állandóan keskenyedik, ha érzi hatását, ezeket az erózió el­Lejtős területeken gyakori az valahogyan nem igen néztünk a nem tennének semmit, előbb- leni gátakat viszont legtöbb he- ilyen eset. Az első pillanatban bokrok mögé, nem szorult el a utóbb az épületek is veszélybe ke- lyen eltakarják a bokrok, mint még azt mondaná az ember, hogy szívünk az ott tátongó mély és rülnének. Ide egy támfalat építe- ahogyan a mélyedéseket is elta- az egész jelenség nem érdekes kü- mind jobban mélyülő vízmosás nek megyei alapból. Hasonló okok karták, s így aztán nem is igen lönösebben, ez legyen a legna- láttán. Ma szerencsére más a miatt vált szükségessé a szekszár- beszél róluk senki. Viszont na­gyobb gondunk, a bokrok eltakar- helyzet. A megyei tanács építési, di újvárosi KISZ-lakásépítkezések gyón lényeges, hogy ma már ilyen ják. Igen ám, csakhogy minden közlekedési és vízügyi osztálya — mellett lévő szurdikban a gátépí- „bokrok mögötti” gondok megol- hóolvadáskor, minden nyári ziva- hivatalból — meglehetősen gyak- tés, hogy az ne mélyüljön tovább, dására is tüdunk komoly anyagra-♦ r>ll-r.1»viótrr,l Tvi ól in’i 1 n olz <V7 ron nó? o íriAftó ón miiről T3iilróffóto+ óntfonolr TAlnonómo/li- f Arrli to n I-iult a lengyeli szakmunkás-kén- zőre. Úgy hírlik, 20-an mentek. Ki v'onnatja kétségbe, hogy iei,.„tus­ban- más emberekként térnek majd haza, látóhatáruk kitágul és többek lesznek minden Vonat­kozásban, mint voltak. Ebben az esztendőben a megszilárdítási munka során mindezt két balke­zesség lenne figyelmen kívül hagyni. NEM TÚLZÁS ugyanis, hogy a gazdasági átalakulást követte a minőségi átalakulás. Éppen benne vagyunk. A közös gazdaságokban kezd kialakulni a szakmunkások törzsgárdája. De ne legyen ez ön­magáért való, hiszen miután a fo­lyamat elkezdődött, mintegy ve­lejárójaként törvényszerűen be kell következni, és rövid időn be­lül általánossá kell lenni a Döbrö- közit megközelítő eredményeknek. Az állami gazdaságok fejlődése is e törvényszerűséget bizonyítja; Évekkel ezelőtt az állami gazda­ságokban is az volt a fő hiba. hogy nem rendelkeztek a gazdasá­gok kellően felvértezett szakem­ber- és szakmunkás-gárdával. Ahogyan változott az arány, a szakmunkások és a szakemberek javára, úgy erősödtek kivétel nél­kül az állami gazdaságok. A középfokú és a felsőfokú me­zőgazdasági szakemberek kikép­zése tehát sietteti a megszilárdu­lás folyamatát. Szekszárd-Palánl: például valóságos nagyüzem. E napokban, a vizsgaidőszak és a felvételi vizsgák idején a taná­rok szinte két műszakban dol­goznak. Nagy a forgalom. Ez is jó jel. Bizonyos áttételekkel olyan következtetésre juthatunk, hogy a mezőgazdaság, átszervezése nélkül ma nincs ez a minőségi változás, s hovatovább tehát semmilyen ér­telemben nem lehet a falut az el­maradottság megtestesítőjének te­kinteni. Még nem tart ott, ahol kellene, de már nem a régi, s ennek nagyon lehet örülni, ezzel a lehetőséggel az idei esztendő­ben sok nehézséget meg lehet szüntetni. Igaz, akad még paraszi- ember, aki azt mondja: annak ide­jén az agitátorok mást ígértek. De hol beszélnek így? Ott, ahol kevés a forint. És hol kevés a forint? Erre választ adni könnyű is, nehéz is. Rendszerint ott ke­vés, ahol a kezdéssel elkéstek, ahol a vezetés színvonala nem üti meg a kívánt mértéket, vagy pedig ott, ahol még mindig tartja magát egy helytelen felfogás, amely úgy véli, a tsz olyan cso­dálatos találmány, hogy benne dolog nélkül is meg lehet élni. ANNAK IDEJÉN AZ AGITÁ­TOROK itt-ott talán túl rózsa­színűre festették a közösségi éle­tet. Lehet, előfordulhatott. De azt nem ígérték, hogy a tsz-ben már dolgozni sem kell, hiszen ilyet épeszű ember úgysem hisz el. ígérték a jobb, a könnyebb, a gondtalanabb életet, s ahol — mint Döbröközön — mindig ide­jében nekigyürkőznek, ott ezt már megteremtették, de ugyanezt mindenütt megteremthetik. Egyet nem szabad elfelejteni: ami az én dolgom, azt más nem csinálja meg helyettem. S az is jó jel, hogy kezd ez a felfogás általánossá válni. SZEKULITY PÉTER > tar alkalmával mélyülnek az ran néz a bokrok mögé, és mivel Bukógátat építenek Tolnanémedi- kát fordítani, ilyen árkok. A lejtőn lezúduló víz adva vannak a pénzügyi lehetősé- ben, Pariban is. Özorán a vár kö­B. F. Vállalatunk továbbra is vál­lal törköly­bérfőzést Bejelentéseket 21—66 telefo­non, vagy személyesen a vál­lalat telephelyén naponta fogadunk. Tolna megyei Szesz- és Üdítőitalipari Vál­lalat, Szekszárd. (150)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents