Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-26 / 47. szám

if VILÁG PROLETÁRJAI. EGyÉSULJEWT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 47. szám. ARA: 60 FILLÉR. Szerda, 1964. február 26. r i Egy év után ismét Tamásiban (4. o.) Miért nem biztosítanak telket Szekszárdon a magánépítkezőknek? (5. o.) Barátnőjére gyújtotta a házat (S. 0.1 1 e I tázat Az Osztrák Néppárt Klaust jelölte kancellárnak Becs (MTI). Az Osztrák Nép­párt vezetőségének tanácskozá­sán — amint előre látható volt — a lemondott Gorbach helyett Jo­sef Klaust jelölték a kancellári tisztségre. Bár a kiadott közle­mény szerint Klaus jelölése egy­hangú volt, kiszivárgott értesülé­sek szerint többen tartózkodtak a szavazástól. Nagy vita volt a párt kormánypozícióinak kiosztá­sa körül, ahol a legkülönbözőbb csoportok érdekei csaptak össze. A több napos tárgyalások után hétfőn este született döntés sze­rint Wolfgang Schmitz-t jelölik a pénzügyminiszteri tisztségre. A 41 éves közgazdász eddig a szövetsé­gi gazdasági kamara osztályveze­tője volt. Schleinzert, az eddigi hadügyminisztert a földművelés- ügyi tárca vezetésével bízták meg, helyére Georg Prader ke­rült, aki a mérsékelt Figl-irány- zat jelöltjének számit. Steiner külügyi államtitkárt Kari Bob- leter hivatásos diplomata váltotta le, aki eddig Ausztria nagykövete volt az európai gazdasági együtt­működés szervezeténél. Bobletert az integrációs kérdések szakértő­jének tartják. A kormány többi néppárti tagja a helyén marad. Nem sikerült eddig megállapodni az oktatásügyi miniszter szemé­lyében, miután Klaus egyik fő ellenlábasát, Drimmel oktatásügyi minisztert is félreállították. A Bonyhádi Cipőgyár munkája a járási pártbizottság előtt Üzemi őrjáraton Bonyhádon és a Nagymányoki Brikettgyárban Az MSZMP Bonyhádi járási Bizottsága már hasznos gyakor­lattá tette, hogy nemcsak a mun­katervben szereplő időpontokban tűzi napirendre egy-egy üzem munkájának értékelését, hanem rendszeresen segíti a gazdaság­vezetők munkáját. A pártalap- szervezetekben pedig ugyancsak gyakorlattá vált a termelés párt­ellenőrzése. Az alapos, sokoldalú segítő-irányító munka eredménye­ként a járás üzemei az elmúlt év­ben jól dolgoztak. A gyárak mun­kás-kollektívái követték a párt- I tagokat, akik élharcosai voltak a Mit láttunk a Duna felett ? Ma elérik a jégtörő hajók Dunaföldvárt — Jégmentes a Sió, egyenletes az olvadás A megyei tanács vb-elnökének lesíti a csatornát, tördeli, ol- és elnökhelyetteseinek társaságé- vasztja a jeget. Ha valami rend- ban végigrepültünk a Duna fe- kívüli dolog nem jön közbe a lett, és meggyőződtünk arról, hatékony és tervszerű megelőző hogy még soha ilyen nagymérvű munka sikerrel jár, és a jeges ár módszereket nem alkalmaztak, elkerüli Tolna megyét, hogy elejét vegyék a jeges árvíz­nek. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság két repülőgépe, a HA— LDA jelzésű Morava, és a HA— MOE jelzésű Super Aero típusú kétmotoros, fél óra különbséggel indult Ferihegyről. A Duna bal-' partja felett repültünk végig, majd a jugoszláv határig. Ercsi térségében hatalmas jéghegyeket láttunk mindkét parton feltorlód­va; ezzel már nincs baj. A nap­sütésben ezüstösen csillant alat­tunk a Duna, Budapesttől Duna- földvárig, tiszta a folyó, imitt- amott szállít a hátán csupán egy- egy megvékonyodott jégtáblát. Dunaföldvár előtt azonban meg­látjuk a jégmező felső határát. Sipos Lajos, a HA—MOE jelű gép pilótája úgy irányítja a gépet, hogy minden részét, a jég minden repedését tisztán látjuk. Az egy- beállt jégszakaszt műszaki alaku­latok robbantásai dobták szét a bölcskei térségben. Paks köze­lében megláttuk a jégtörő hajókat is, egymást követve szélesítették a csatornát, amelyet az alsó sza­kasztól idáig vágtak. Erőlködik a hajógép, bizony a hatszáz lóerő is kevés sokhelyütt, többszöri ne­kifutással sikerül csak utat nyit­ni a jégmezőben. Pakstól lefelé, már tisztán látszik a hajók által húzott „csatorna”. A Sió torkolata is tiszta, a Sió is jégmentes. A hajók munkája és a robbantás következtében számos helyen megcsúszott a jég, hatalmas re­pedések szelik át, és vízszigetecs­kék tarkítják. Olvad. Mohács tér­ségében fordulunk, és a jobb par- I ton, nappal hátban A két gép kétórás út után a Ferihegyi repülőtér betonján ér földet. A repülőút befejeztével Dégen Imre, az országos vízügyi főigazgató fogadja a megyei ta­nács elnökét, Szabópál Antalt, dr. Vígh Dezsőt, és dr. Gyugyi Jánost. A rövid beszélgetésen szó esik a repülőúton tapasztaltakról, aÉ jövőben építendő Sió-kapuról, amely árvízvédelmi szempontból és a Sió hajózhatóságát illetően is, jelentős szerepet játszik majd. Szóba került továbbá a Duna- kömlődtől Dunaföldvárig építen­dő árvédelmi töltés, és Szekszárd város csatornázása. — Petrits — A Dél-Vietnamban kialakult helyzet Délkelet-Ázsia békéjét veszélyezteti A TASZSZ nyilatkozata Moszkva, (TASZSZ). A TASZSZ kedden nyilatkozatot tett közzé a Vietnami Demokratikus Köztár­saság külügyminisztériumának február Il-i és a dél-vietnami nemzeti felszabadítási front feb­ruár 3-i nyilatkozatával kapcso­latban. A TASZSZ rámutat, hogy a Dél-Vietnamban jelenleg kiala­kult helyzet súlyosan veszélyez­teti az egész délkelet-ázsiai tér­ség békéjét és biztonságát. Ezért a helyzetért elsősorban az Egye­sült Államok a felelős, amely sú­lyosan megszegte az 1954. évi genfi egyezményeket, csapatokat küldött Dél-Vietnamba és agresz- szív háborút indított a dél-viet­nami nép ellen. Semmi kétség aziránt, hogy Dél-Vietnam népe végül is kiűzi hazájából a külföldi beavatkozó­repülünk kat és szekértolóikat — folytató- visszafelé. Mohácstól néhány ki- dik a TASZSZ nyilatkozata. A lométerre újabb két jégtörő hajó nemzeti felszabadítási frontban a dolgozik, összesen hét az egész 'lakosság legkülönbözőbb rétegei szakaszon. Ma, vagy holnap el- egyesültek s a front már az or- érik Dunaföldvárt és kétfelé nyit- szag területének kétharmadát ják a még, egybeálló jeget. A víz tartja ellenőrzése alatt; e terüle- sodrása aztán tovább bővíti, szé-1 ten a lakosság fele él. A kiala­kult helyzetből egyedül az 1954. évi genfi egyezmények pontos tiszteletben tartása jelent kiutat; ehhez pedig az szükséges, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg beavatkozását, vonja ki Dél-Viet- namból katonai személyzetét, ha­ditechnikáját, és tegye lehetővé a dél-vietnami népnek sorsának in­tézését. Ha az Egyesült Államok meg­tagadja a dél-vietnami kérdés bé­kés rendezését, folytatja beavat­kozását és bővíti dél-vietnami ag­resszív háborúját, ezzel csak to­vább bonyolítja a vietnami és a délkelet-ázsiai helyzetet. A szov­jet emberek nem szemlélhetik kö­zönyösen az események ilyen irá­nyú fejlődését. Híven a szabadsá­gukért és függetlenségükért küz­dő népek iránti szolidaritás poli­tikájához, a szovjet emberek mélységes együttérzéssel figyelik a dél-vietnami nép igazságos nemzeti felszabadító harcát és megadják ehhez a harchoz a szük­séges segítséget és támogatást — fejeződik be a TASZSZ nyilat­kozata; terv teljesítésének, s a szocialista munkaversenyben szép eredmé­nyeket értek el. Hétfőn a járási pártbizottság előtt a Bonyhádi Cipőgyár kollek­tívájának 1963. évi munkájáról szóló jelentés volt. Ebből is kitű­nik, hogy a termelési sikereket egyenletes, tervszerű munkával érték el. Nem volt kapkodás a termelésben. Erősebb, szebb cipőket készítettek üonyhádon Az elmúlt években sok szó esett a cipők minőségéről. A Könnyűipari Minisztérium, a ci­pőgyárak, így a bonyhádi gyár is megkezdte azt a hosszabb időt igénybe vevő munkát, amelynek végső célja tartós, jó cipők ter­melése. A múlt évi eredmények már bizonyítják: jó úton hala­dunk. Megszűnt a vállalatnál a klam- mer-gyártású cipők termelése, helyette az erősebb goyser-varrott é<- ratex cipők gyártását végezték. A profilváltozás nem járt minő­ségi romlással, sőt a termékek 92,1 százaléka volt első osztályú. A múlt évben csaknem egymil­lió pár cipőt készítettek. Megnőtt a kereslet a gyermekcipők iránt, s így a gyári termelés is más­képpen alakult: 1962-ben még csak 91 795, az 1963-as évben pe- ' dig 243 068 pár gyermekcipő ke­rült le a szalagokról. Bővítették a választékot is, hisz a 39—40-es számú cipőkből is jelentős meny- nyiséget gyártottak. 337 ezer pár cipőt küldtek külföldre A gyár exporttervét határidőre teljesítette. Az eredeti tervtől el­térően ötszáz párral többet küld­tek külföldre. A mennyiségi ex­port-termelés pedig meghaladta — több mint nyolc százalékkal — az 1962. évi export-kiszállítást. A külföldre kerülő cipők minő­sége jó volt, a választék is meg­felelt a külkereskedelmi cégek igényeinek. Az elmúlt évben jól alakult számos munkaügyi, munkavédel­mi mutató. A bázisidőszakhoz viszonyítva mintegy három órá­val többet dolgozott egy-egy munkás egész évben. Jelentősen csökkenteni tudták az igazolt tá­volléteket, és a munkaidőn belüli kiesett órák száma is több, mint tizeneggyel csökkent. Amíg 1962-ben 27,6 óra ki­esése volt egy dolgozónak egy évben, ez a szám 1963-ra a gon­dosabb szervezőmunka ered­ményeként, 16,2 órára csökkent. Csökkenteni tudták a túlórákat és az egy főre eső állásidőt is éves viszonylatban csaknem 19 órára a bázis 27 órájáról. Negyven forinttal nőtt - az átlagkereset E tényezők hatására a dolgozók is többet tudtak keresni. A gyári átlagkereset negyven forinttal magasabb volt, mint 1962-ben: 1483 forintot keresett havonta át­lagosan egy gyári alkalmazott a múlt évben. A termelékenység emelkedése 3,5 százalékkal haladta meg a tervezettet. A műszaki intézkedé­sek betartása; a tervszerű tech­nológiai fejlesztés; a selejt csök­kenése — több mint százezer fo­rint csökkenés volt 1962-höz vi­szonyítva — az újítások alkalma­zása, és még egész sor tényező járult hozzá, hogy a gyár renta­bilitási és nyereségi mutatóit is teljesítette, és várható, hogy kö­rülbelül tíz nap munkabérnek megfelelő összeget kapnak a dol­gozók nyereségrészesedésként. Megállapította a pártbizottsági ülés, hogy a gyár kollektívája az élüzem cím elnyeréséhez szüksé­ges valamennyi feltételt példásan teljesítette, illetve túlteljesítette. Arra számítanak most a cipő­gyári elvtársak, hogy öt év után ismét élüzemavatás lesz a gyár­ban. A pártbizottsági ülés alapos, előzetes tanulmány után a jelen­tés meghallgatásakor kritikus szemmel mondott bírálatot a gyári kollektíva múlt évi munká­járól. írásbeli dicséretet adtak a gyár kollektívájának. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy a kulturális munka nem olyan a gyárban, mint volt a korábbi években. A pártoktatás bővítésé­re — bár néhány oktatási forma eredményesen működik a gyár­ban — még van lehetőség. Szük­séges még több munkást, mű­szakit bekapcsolni a pártokta­tásba, hogy ideológiai vonatko­zásban is ne csak megközelítsék a termelési eredményeket, de leg­alább az azonos színvonalat el­érjék. Termelési rekord a brikettgyárban: 103,5 vagon brikettet gyártottak egy nap alatt Kedvezőtlen volt az időjárás januárban. Sok alkalommal szin­te egyik óráról a másikra volt csak elegendő a termeléshez szük­séges nyersanyag. A korábbi években megszoktuk már, hogy a nagymányoki brikettgyár kollek­tívája mindig akkor produkálja a legtöbbet, amikor termékükre a legnagyobb szükség van. Példázza ezt a januári terme­lésről szóló jelentés is, amely közli, hogy több, mint két száza­lékkal teljesítették túl a havi ter­vet. Februárban sem panaszkodnak 7 a gyár dolgozói, mert ismét tel­jesítették a tervet, rendszeressé vált a munka. Február 25-ig a havi esedékes tervet 108 száza­lékra teljesítették, annak ellené­re, hogy szombaton több órás üzemzavar miatt a délutáni mű­szakot nem tudták munkába ál­lítani. Az idő javulásával egyre rend­szeresebben, tervszerűbben ér­keznek a különféle szénféleségek, kötőanyagok. Ma már nem for­dul elő olyan eset, h*gy a MÁV (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents