Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

1964. február 22. TOT,NA MFOVFT NfPTlTSAC 3 Ünnepélyes népfront-gyűlés Szekszárdion és Bogyiszlón Tegnap délelőtt a szekszárdi művelődési házban a Hazafias Népfront városi bizottsága nagy­gyűlést rendezett. Kaposi István városi népfront elnök megnyitója után Eszenyi Antalné; a Hazafias Népfront Szekszárd városi bizott­ságának titkára tartott beszámo­lót az elmúlt négy év eredményei­ről és tapasztalatairól. Szólt a Hazafias Népfront III. országos kongresszusának előkészületeiről és az ezekkel kapcsolatos tenni­valókról. A hozzászólások után megvá­lasztották a Hazafias Nénfr^nt városi bizottságának 91 új tagját, valamint azt a 60 küldöttet, akik a megyei küldöttközgyűlésen kép­viselik a várost. Ezt követően sor került az elnökség tagjainak meg­választására. Ezek szerint a Ha­zafias Népfront városi bizottsá­gának elnöké Kaposi István, tit­kára Eszenyi Antalné, elnökhe-1 lyettesek Pál József és dr. Sánta Istvánná lett. A bogyiszlói népfront-bizottság ujjáválasztására zsúfolásig meg­töltötték a község lakói a műve­lődési ház nagytermét. Az eddigi eredményeket és a további fela­datokat ismertető beszámoló után újjáválasztották az 55 tagú bizott­ságot és ezen belül a 9 tagú el­nökséget. Részt vett a gyűlésen Mónus István is, aki beszámolt a falu lakóinak a megyei tanácsban vég­zett munkájáról. Beszélt a Nép­front és a tanács összefogásának szükségességéről, a tsz-megszilár- dítás fontosságáról, valamint a békeharc eredményeiről, a to­vábbi feladatokról. Megemlékezés a szovjet hadsereg megalakulásának 46. évfordulóján A szovjet hadsereg megalaku- nem befolyásolja hadseregeink lásának 46. évfordulója alkalmá: ból péntek délután díszünnepsé­get rendeztek a magyar néphad­sereg központi klubjának szín­háztermében. Az ünnepségen megjelent Czinege Lajos, vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának ütőképességét. Ellenkezőleg, a szocialista országok kormányai — így a mi kormányunk is — vál­tozatlanul nagy gondot fordíta­nak a személyi állomány techni­kai-műszaki, politikai képzésére, szociális és anyagi körülményei­nek állandó javítására. Ennek kö­vetkezménye, hogy a Varsói Szer­ződésben tömörült szocialista titkára, Benkei András belügymi- hadseregek — köztük a magyar niszter, a magyar néphadsereg tá- néphadsereg —. harckészültsége bornoki és parancsnoki karának magasfokú, és összefogott erejük számos tagja, a társ fegyveres tes- a* szocializmus, a béke védelmé- tületek több vezetője, politikai, nek megbízható eszköze. társadalmi, gazdasági életünk sok-” : -----------------------------------­ismert személyisége. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet csapatok parancs­Csémi Károly ünnepi beszéde végén hangoztatta: népünk fel­szabadítójaként szereti, tiszteli a szovjet hadsereget, nem feledi, hogy sok évszázados elnyomásá­nak, kizsákmányolásának a szov­jet hadsereg felszabadító harcai vetettek véget, hogy a szabadsá­got, az ) emberi életet, szocialista életünk megteremtésének feltéte­leit a szovjet harcosok hozták. Az ünnepség első része az In- ternaclonálé hangjaival ért vé­get. , A második részben művészi műsor következett. A jólsikerült est befejezéseként nokságának magasrangú képvise­Faragó András népdalénekes és a cigány-tánccsoport adott színvo­nalas műsort a közel félezres kö­zönségnek. Növekedett a taglétszám, egy év alatt 3248 előadás Megyei elnökségi ülés a TIT-nél A Tudományos Ismeretterjesz- száma emelkedett. Rövid idő alatt tő Társulat megyei elnöksége teg­nap délután ülést tartott. Az első napirendi pontban Szállásy Ernő megyei titkár az 1963. évi mun­káról és az ezévi feladatokról tar­tott beszámolót. Mint a beszámo­lóból és a vitából kitűnt, az el­múlt évben jelentős eredménye­ket ért el a Társulat a megyében. Növekedett a taglétszám, ma már közel 600 tagja van a megyében a TIT tizenhat szakosztályának. Különösen a fiatalok aránya nőtt meg. Megerősödtek mind a ter­mészettudományi, mind a társa­dalomtudományi szakosztályok. A közgazdász-szakosztály taglétszá­ma az 1962. évi 12 főről a múlt év végéig hatvankilencre emel­kedett. A megye ipari, mezőgazdasági és közlekedési üzemeiben, hiva­talaiban és intézményeiben össze­sen 3248 tudományos ismeretter­jesztő előadást tartottak az el­múlt évben, ezerrel többet, mint a megelőző esztendőben. Különö­sen a mezőgazdasági és a műszaki témájú, valamint a közgazdasági kérdésekkel foglalkozó előadások váltak népszerűvé a munkásaka­démiai, termelőszövetkezeti és belkereskedelmi szabadakadémiai valamint az egyéb előadássoroza­tok. A múlt évben rendezett a TIT a MÁV üzemeiben első íz­ben előadássorozatokat, és vala­mennyi eredménnyel zárult. Az elnökség az ismeretterjesztő munka további bővítése, javítása mellett foglalt állást, és részletes programot fogadott el, majd meg­vitatta a TIT negyedik, országos küldött-közgyűlése előkészítésé­nek feladatait. Az elkövetkezendő hetekben tartják meg a járási plenáris üléseket, valamint a szakosztályok üléseit. A járások székhelyein március első felében hívják össze a plenáris üléseket, a szakosztályi üléseket március 15-től április 6-ig Szekszárdon tartják. Ezeken vitatják meg a járás területén folyó, illetve a szakosztályok által végzett, há­roméves ismeretterjesztő tevé­kenység tapasztalatait, és hatá­rozzák meg a jövőbeni tennivaló­kat. Megválasztják a járási, illet­ve a szakosztályi vezetőséget, va­lamint a megyei küldötteket. lói, élükön K .1. Provalov vezér ezredessel, továbbá a szocialista országok budapesten akkreditált katonai és légügyi attaséi. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi minisz­ter köszöntötte a megjelenteket, majd Csémi Károly 'vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben utalt arra, hogy a születésének 46. évfordulóját ün­neplő szovjet hadsereg legfőbb támasza és bástyája a világ béké­jének, szilárd védelmezője a kom­munizmust sikeresen építő szov­jet nép alkotásainak, s a Varsói Szerződésben tömörült országok hadseregeivel együtt éberen őr­ködik a szocialista világrendszer sérthetetlenségén. — Ismeretes, hogy a szovjet hadsereget az elmúlt évtizedben a legújabb és legkorszerűbb tech­nikával szerelték fel — folytatta. — Jelentős technikai és szerveze­ti fejlődésen ment át a Varsói Szerződés tagállamainak többi hadserege is. Ismeretes, hogy a Szovjetunió többször javasolta a hadseregek létszámának, a katonai költség- vetéseknek a csökkentését, sőt néhányszor égj oldalúan csökken­tette a létszámot, az 1964. évi költségvetésben pedig hatszáz millió rubellel a katonai kiadá­sokat is. Országgyűlésünk idei,' januári ülésszakán mi is 450 mil­lió forinttal csökkentettük a fegy­veres erők évi költségvetését. — A végrehajtott csökkentés £$eieé1||A SOROKBAN Bruno Leuschner, a Német De­mokratikus Köztársaság miniszter tanácsának elnökhelyettese, aki egy NDK-küldöttség vezetőjeként jelenleg Delhiben tartózkodik, pénteken sajtóértekezletet tartott. Hangsúlyozta, hogy az NDK és India sok nemzetközi problémát il­letően azonos nézeteket vall. A sajtóértekezleten közölték, hogy kulturális egyezményt kötöttek a Német Demokratikus Köztársa­ság és India között. Az Aeroflot Moszkva és Algír között új rendszeres légijáratot indít. A seremtyevói repülőtérről induló, illetve oda érkező IL— 18-as gépek a két főváros között csak egyszer szállnak le — Belgrádiján. Az Azori szigetekhez tartozó Sao Jorge szigeten, ahol szombat óta földrengés pusztít, pénteken reggel újabb földlökések voltak, de további károkat nem okoztak. A földlökéseket azokon a szom­szédos szigeteken is érezték, amelyekre Sao Jorgéról menekül­teket telepítettek. Az angol kormány a jugoszláv kormány kérésére 503 000 font sterling összegű kölcsönt ajánlott fel a szkopjei földrengés követ­kezményeinek enyhítésére. Az angol kormány már koráb­ban, közvetlenül a . földrengés után jóváhagyott egy kölcsönt Jugoszlávia részére ugyancsak 500 000 font értékben. A jugoszláv szövetségi gazda­sági kamara közlekedésügyi ta­nácsa csütörtöki ülésén jóvá- ♦♦<►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«<» hagyta a vasúti és a légiforgal­j mi viteldíjak emelésére Vennike­ls zó előterjesztést. A javaslat sze­nem nyílt volna alkalma szakma- dandója érdekelt. A fiam miatt, keresek. Otthon, a gazdaságban X Hnt a vasúti ntac^áiiítá« szerzésre? Ősszel bevonul katonának. Jó ez 1000 forintot fizettek havonta. Itt * sszauitas — De igen, amikor Mohácson így, jobban tud tervezni a család, kicsit nehezebb a munka, de meg- a vízvezetékszerelők- ha egymás után pereg le dolgoztam, a vízvezetékszereloK- na egymás után pereg le a tanú­nál. Csakhogy akkoriban odahaza, lás és a katonaidő. Dunaszekcsőn is adódott munka- Vajda Dánielné kint dolgozott alkalom, a vasútnál. Úgy gondol- a kőműveseknél, most könnyű tam, inkább otthon dolgozom, s munkára tették. Kávét, teát főz a átszérződtem a vasútépítéshez, többieknek, takarít. Két éve dol- Nem sokkal később velük is csak gozik, azelőtt az otthoni család­országjárásra kényszerültem. ját kellett gondoznia. Ezért is Dolgozott Pécsett, Dunaújváros- nem tanult szakmát. — Szülés ban, Baján, s most Szekszárdon. után hazamennek a férjével Ba- Otthonról jár mindenhova. Sokat jára. keresem az 1500 forintot. — Mire kell a pénz? — Sok mindenre — mondja el­gondolkozva. — Apám rokkant, díj­szabása húsz százalékkal, a re­pülőgépeké pedig átlagosan 17,3 százalékkal emelkedik. A moszkvai Vlagyimir Iljics elektromechanikai gyár dolgozói csütörtökön ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a szovjet —magyar barátsági-, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 18. év­fordulójáról. A gyárat két alka­lommal meglátogatta moszkvai tartózkodása idején Kádár János is. A látogatásokat megörökítő fényképeket a házimúzeumban őrzik. Törzsi háború Rwandában Accra, (MTI). Az utóbbi napok­ban újabb riasztó hírek érkeztek a közép-afrikai Rwandából. Ezek szerint egyre súlyosabb méreté­ket ölt az ország lakosságának zömét •• alkotó két néncsmort. a vatucik és a vahutuk közötti tör­zsi háború. A hivatalos megnyi­latkozásokra támaszkodó hírügy­nökségi jelentések nyomán a kö­vetkező képet kapjuk: a szomszé­dos Burundi királyságból több ezer felfegyverzett vatuci hatolt be Rwanda területére és megtá­madta az ottani katonaságot. Egyidejűleg felkelés tört ki az ország vatucik lakta körzetében. Az ilyenformán fellángolt harcok eddigi áldozatainak számát egyes jelentések töbt? mint tízezerre be­csülik. Élénk vita tárgyát kéi PS7Í, hogy tulajdonképpen mi is törté- ni7’ T'wr,r»HábciP? .A t'‘r­zsi háború, vagy közönséges nép­irtás. McfTigj-lóit vá; méiiye megoszlik ebbe|i a kérdésben. utazott már ő is életében. A fi­zetés itt 1500 forinttól felfelé ala­kul, s még januárban is szépen keresett, amikor pedig nagy fa­gyot vágtak fel it-t az iskolánál, így hát elégedett. A fia, az majd autószerelő lesz, az idén szaba­dul. — Volt már üdülni? — Nem. A szabadság kell valamire, hát még anyám beteg, ők nem csinálnak? „ _ semmit. Kilencen vagyunk test- t, A PUna delmaOy^rorszagi sza- vérek. Nekem stafírung kell, idén ® rászán a honvédségi alakulatok talán megtartjuk az esküvőmet. í™arátvágták a Dunaföldvár alat- A , ,, ... ., , zti jegtorlaszt, most pedig a paksi ..........- ........ ~~ £ 19 eyeS ot osztályt vég- % torlaszban robbantanak egy 40­é s az asszony könnyebb P.P QaPtaA kl™apdt az iskola-^ 50 méíer széles folyosót. A wrla­Afvágtiák a Duna földvár alatti jegtorlaszt munkát keres. Otthon laknak majd, úgy véli, jobb lesz, mint itt az idegenben, albérletben. Fiata­lok, terveznek, az otthonalapítás, boldogulás még előttük van. Jurnis István 20 éves. ősszel katonának megy. A decsi fiú 7 osztályt végzett csak el, mint mondja, nem szeretett tanulni, mindig inkább dolgozni jött. Öt évet töl- a pénz. tött az építőknél. Azt mondja, . szók miatt Gemenc környékén | korábban 2—3 méterrel megduz- \zadt a folyó, s elrendelték az el­Tavaly építettem. Két szoba, ossz- unja is, katonáéktól nem jön komfortos a házunk. Most még be kell rendezni. Az asszony kombi­nált bútort akar, és az drága. Kí­vánság mindig van, minél többet keres az ember. — Mi a szórakozás? Újság, rá­dió? — Csak az Ország-Világot jára­tom. A rádiót szeretem. — Hallgatta-e az országgyűlést? A tervhivatal elnökének beszé­dét? (ö szólt a segédmunkások­ról.) — Nem, engem a Czinege mon­víssza. Tőle is kérdeztem, volt-e már üdülni. Ö sem volt. Ha sza­badságot vesz ki, az valami mun­kára kell. Nincsen határozott el- kéozeiése a jövőjéről. Megérkezett munkahelyére há­rom és félórás késéssel a két pécsváradi lány. Az úton kétszer romlott el az autóbuszuk. Ez a méreg! De Sasvári Anna azt mondía. ritkán fordul elő. — Érdemes ilyen messzire jár­ni do1“ózni? — Érdemes — mondja. — Jól ból. Szükség volt rá otthon, mert ‘ a testvérei már elkerültek a ház-1 tói. 14 éves sem volt, már munka- 1 helyre járt. Azóta a szórakozása egy-egy mozi, vagy bál. A rendes évi szabadsága mindig valamilyen munkára kell. Kapálni a földet, vagy meszelni a házat, és így to­vább. Ha asszony lesz, talán köny- nyebb lesz. Akkor is dolgozik majd, úgy tervezi, de közelebb * keres munkát. < j A szekszárdi kórházban nagy Ö hozta a vállalathoz Farkas t Moratóriumi munkát végeznek, Évát. A fiatal lány büszkén újsá- i arn/ szervesen kapcsolódik a gólja, hogy az első hónapban 1700 0 gyógyításhoz. A laboratórium forintot keresett. Jólesett vele be- ? azon°an az alagsori hélyiségek- szélgetni. Fizetését az édesanyja I ben 7?n ,6s ez semmiképpen sem teszi félre, később használják v ^Pe§l\el®l_0- Nem megfelelő min- majd fel. Éva tanulni akar. Ta- i denekelott azért, ^ mert robbanó vasszal jelentkezik otthon kerté-»» Sazokat is használnak a munka során. Otfele robbanásveszélyes gázzal dolgoznak, s ez komoly ki a most A víz azonban nem lépett folyó hullámterére sem, s már csaknem két méterrel apadt. Kedvező jelentések érkeztek Ju­goszláviából .is. A Dráva torkola­ta alatti Duna-szakaszon péntek­re felbomlott és megindult két 10 kilométeres jégmező. Ezzel utat nyitott a magyar szakaszra szeti tanulónak. — Nem akarom elkiabálni dolgot. Csak sikerüljön! Miért ne sikerülne? a 1 sófokú árvízvédelmi készültséget. I áthúzódó jégnek is. (MTI). r Uj helyiséget- kap a szekszárdi kórház laboratóriuma arra intette a megye és a kórház vezetőit, hogy valami megoldást kell keresni a laboratórium át­helyezésére. Ennek most megta­lálták a lehetőségét. A kórházban hozzáláttak egy új raktár építé­séhez. Most megszületett a hatá­rozat arra, hogy ennek az épü­letnek módosítják a terveit, s itt teremtik meg a laboratórium működésének a lehetőségeit. A laboratórium áthelyezése ugyanis sürgető, s a tervmódosítással nem kell ífőpíteni az eddig meg­veszélyt jelent. Eddig szerencsére nem volt komolyabb baj, 1961- ben azonban egy alkalommal tűz keletkezett. A tűz ugyan nem BENCZE KLÁRA ? okozott nagy kárt, mindez mégis i épült részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents