Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-18 / 40. szám
1981. fefeníS? ». / TOLNA IVTECTFr VEPÜJSAC S Elveszett húszmillió forint Pékár Imrével, a Tolna megyei Növényvédő Állomás főag- ronómusával arról beszélgettünk. milyen kárt okoznak a mező- gazdaságban a különböző kártevők és betegségek. A növényvédelmi munkák jelentőségének lebecsülését bizonyítja az a tény, hogy az ilyen természetű szakmunkásképző tanfolyamokat nagyon nehéz benépesíteni. Nem lenne haszontalan, ha Pékár elvtárs elmondaná, milyen károkat okoz a mezőgazdaságban a kártevők sokasága. Ebből jobban meg lehetne érteni az ilyen irányú szakmunkásképzés jelentőségét, fontosságát. — A különböző rovarkártevők, gomba, baktérium, valamint vírus kórokozók kedvező feltételek mellett nagy károkat képesek okozni a mezőgazdaságban. Van néhány olyan fontosabb kártevő és betegséget előidéző kórokozd, amely kedvező időjárás esetén megtizedeli, sőt teljesen elpusztítja a termést. A növényvédelmi munkák során lényegesen csökkentjük ugyan a ma már kikísérletezett eljárásokkal az egyes kártevők és kórokozók terméscsökkentő tevékenységét, de teljes értékű védekezés nincs. Minden esetre az ellenük való védekezés gondos felkészülést igényei. — Megyénk területén felmérések alapján azt tapasztaltuk, hogy a hiányos növényvédelmi munkák következtében a szántóföldön, a gyümölcsösökben, valamint a szőlőterületeken közel húszmillió forint értékű kórt okoztak 1963-ban a kártevők és kórokozók. Elsősorban a gyümölcsösökben volt nagyobb mérvű pusztítás. A drótféreg, a pattanóbogár lárvája a kukoricában és a gabonában károsított. A drótféreg a fiatal csiranövényeket teljesen elpusztíthatja. Tavaly az általa okozott kár körülbelül 100 ezer forintra tehető. — A húszmillió forint szinte hihetetlen, de el kell fogadni, hiszen hozzáértő szakember mondja. Viszont ha már itt tartunk arra kérjük, mondjon néhány szót arról, hogy mire kell ügyelni az elkövetkezendő hetekben, hónapokban? — Elsősorban a gabonaféléknél. de a takarmánynövényeinknél is nagy gondot okoz a mezei pocok jelenléte. Ha 100 négyzet- méterenként húsznál több. tavasz- szal tíznél több lakott pocoklyuk található, akkor a fertőzés már erős. A pocok nagyon szapora állat és így a kedvező tél után rendkívül gyorsan szaporodik el és egész nyáron inváziószerűen károsíthat. Tavalyi kártétele ugyancsak 100 ezer forintra becsülhető. A gabonafutrinka lárvájának a csócsárlónak a kártétele mintegy félmillió forint. Má>- tavaly tavasszal, de méginkóbb ősszel jelentkezett szokatlanul nagy mennyiségben. Kevés őszi gabonavetés tablójára mondhatjuk még most is. hogy csócsárló- tól mentes. Különösen nagy kártétel várható azokon a gabonavetéseken. ahol gabona után gabona került. Nagy figyelemmel kell tehat kísérni tavasszal a hóolvadás után a csócsárló jelenlétét, illetve károsításét. — Tavasszal, a kikelt fiatal répanövényeken már találhatunk imágó alakban áttelelt kártevőket. A különböző répabarkó-fa- jok tavalyi kártétele megközelíti a félmillió forintot. Az is igaz azonban, hogy a védekezések során több mint 20 millió forint értékű répa vetés lett megmentve a répabarkótól. Nagy károkat képesek okozni a lucernafélék zöldhozam és magkárosítói. Védekezés e téren még egyáltalán nem mondható kielégítőnek. — Nálunk Tolna megyében a szőlő és a gyümölcsös szinte létkérdés. Ezzel kapcsolatban is szívesen hallanánk tanácsait. — Gyümölcseinkben elsősorban a kaliforniai pajzstetű mind a gyümölcsfa, mind a termés káror sításával, az amerikai fehér szövőlepke a lomboknak teljes elpusztításával, ezen kívül kedvező időjárás esetén a lisztharmat, a varasodás, a monilia és más gombabetegségek okozzák a fő kártételt. Megelőzhetjük legalábbis lényegesen csökkenthetjük azt már a téli fatisztogatási és permetezési munkákkal. A rendszeresen. és nagy gonddal kezelt szőlőinkben is súlyos károkat okozhat egy-egy védekezési munka elmulasztása esetén a szőlő legveszedelmesebb gomba betegsége a perenoszpóra, vagy kedvező időjárás esetén a lisztharmat. A tavalyi év során nem volt nagymérvű a perenosz- póra kártétele, de a védekezési munkákkal hatmillió forint körüli értéket sikerült megmenteni. A gyümölcsösökben a megmentett érték összege közel 50 miHio forint. — Engedjen meg egy kérdést. Milyen kár érte volna a mezőgazdaságot tavaly a megyében, ha egyáltalán nincs védekezés? — Nekem most nem volt módomban minden kártevőt részletesen ismertetni, csak néhány fontosabb kártevő példáján keresztül vázoltam, illetőleg hangsúlyoztam a növényvédelem jelentőségét. A tavalyi potenciális kártétel, vagyis az az érték, amely az alkalmazott védekezési eljárások elmulasztása esetén jelentkezett volna, több mint 120 millió forint. Itt természetesen figyelembe van véve a kártevők és kórokozók tavalyi elterjedési lehetősége. Nagy értékeket mentettek meg a növényvédők, mégsem elégedhetünk meg ezzel. Mi szignalizációs felhívást adunk ki rendszeresen a termelőszövetkezeteknek és más gazdaságoknak egyes kártevők várható fellépése előtt. Ebben megadjuk a fertőzés várható mértékét és közöljük a szükséges védekezési eljárásokat. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden gazdaságban használják fel a szakemberek a szignalizációs felhívás útján kapott segítséget, fordítsanak nagyobb gondot a növényvédelmi munkákra, hogy ezzel is jobbak legyenek a termelési eredmények — fejezte be nyilatkozatát Pékár Imre elvtárs. Megszűnik a nyári sörhiány? — IGEX, DE CSAK JÖVŐRE Látogatás a szekszárdi sörlerakatuál Azt hittem, uborkaszezonja van a sörnek, hiszen köztudomású, a sört leginkább nyáron isszák. Valóban, a Magyar Országos Söripari Vállalat szekszárdi kirendeltségén nagy a csend. Kihaltnak tűnik az egész telep, az irodában pedig számadásokkal bíbelődik Braun János kirendeltségvezető és Sárosi Istvánná áruátvevö. A csendet a telefon csörgése szakítja meg. Sárosiné veszi fel a kagylót. — De kérem, hiszen a héten már kaptak négy láda családit, és nyolc láda kisüveges sört... — Most nem tudunk adni, de ha kapunk a héten, akkor küldünk,. Kiderül, hogy a Közalkalmazottak Klubjának kellene a sör, a készlet fogytán van. — Tehát télen sem zavartalan az ellátás? — Sör van elég — nyugtat meg a kirendeltségvezető. — Csak palackozottból nem tudunk eleget szállítani. Ez áll nagyjából a nyári főszezonra is. Akkor is a palacksör a kevés. Előkerülnek a kimutatások. Az adatok meglepnek. 1950-ben három- ezer-nyolcszáz hektoliter sört ivott meg a két járás (a szekszárdi és a bonyhádi), valamint a város lakossága, Akkor még reklámot kellett csinálni a „folyékony kenyér”-nek, vasárnaponként hol ebben, hol abban a községben rendeztek sörnapokat, amikor kivonultak egy kocsival, néhány hordó sörrel, és kedvezményes, reklám-áron. poharanként egy forintért adták, A múlt évi fogyasztás ezzel szemben: negy- vvtv'zcr-hatszáz hektoliter. (!) Tehát több, mint tízszerese a tizenhárom evvel ezelőttinek. Gyors számolás, és kiderül, a két járás és a város Vcinden egyes lakosára — beleértve a csecsemőktől az öregekig mindenkit — harmincöt liter jut. Persze, nem mindenki issza a sört, a sörivók tehát jóval többet fogyasztottak el. Az érdekeltek, a sörivók nem tudják, hogyan jut el hozzájuk a kedvenc italuk. — Legnagyobb része sajnos, csapolt sör formájában. Rendszeresen érkeznek az irányvagonok Szek- szárdra, Bonyhádra, Mázára, Báta- székre. Az indításról bennünket értesít a pécsi gyár, tehát mire a vagon megérkezik, mi már ott vagyunk az állomáson és szétosszuk a hordókat a környező községek italboltjaiba, éttermeibe. A többit palackozzuk. Nyáron mi, az itteni elavult berendezéssel, télen a pécsi gyár. Palackozva hozzuk forgalomba a sörnek mintegy 15—16 százalékát. Ez csak fele az országos átlagnak, országosan harminc százalék az arány — mondja Braun elvtárs. — Kevés a palacksör. de gyakori a minőségi kifogás is. Mi ennek az oka? — A kifogások — melyek leg- többnyire nyáron merülnek fel — jogosak. Mert igen hosszú a sör útja. míg a gyárból a fogyasztó asztalára kerül. Pécsett hordókba fejtik, vagonba rakják. Erre elmegy egy nap. Két nap kell, hogy a vagon ideérjen. Három nap is rámegy, mire itt palackozzuk, újabb égy-két napba telik a kiszállítás, és máns lejárt a nyolc nap szavatossági idő. Ugyanis ahogy a gyári hűtött pincéből kikerül, nincs lehetőség a további hűtésre. De a jövőben ez a hét—nyolc nap egy, vagy két napra rövidül le. Megkapta a vállalat a veit húsipari vállalat üzemét, ott korszerű raktárt és palackozót rendezünk be. Mint a kirendeltségvezétő elmondja, a tervek már készülnek az épületek tatarozására, átalakítására. Modern, automata palackozót kapnak, amelynek teljesítménye óránként háromezer üveg, tehát tizszer- annyi, mint a mostanié. Ha elkészül, ugrásszerű javulás lesz, nemcsak a mennyiség, hanem a minőség terén is, A palackozott sör arányát a mostani tizenöt—tizenhat százalékról akár negyvenre is emelhetik. Höszigetelt, tízezer literes to.rtályautókban érkezik a pécsi hű- töpincéből a sör, itt ugyancsak hűtött tartályokba fejtik, onnét jut a palackozóba. Tehát a ma reggel Pécsett lefejtett sör már holnap a fogyasztóhoz kerülhet. — Most készülnek a tervek, az építkezésre mintegy kétmillió forin- ! tot irányoztak elő. Sajnos, kivitele- j zőt még nem sikerült biztosítani, de reméljük, ez a probléma is megoi- | dedik. Akkor pedig 1965-ben már elegendő palackozott sört tudunk adni az egész megyének. Ugyanis innét táljuk maid el a iöbbi járásokat is. — És mivel biztathatjuk addig az 1 érdekelteket? — Valamit azért az idei nyáron is tudunk tenni. Beállítunk még egy — a mostanihoz liasonió — palackózógépet. Ezzel azonban csak enyhítjük a nehézségeket a végleges megoldásig, (J) Kollégium-avatás Ünnepélyes keretek közi avatták kollégiummá szombaton délelőtt a szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Technikum mellett működő diákotthont. Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZŐ VOSZ Felügyelő Bizottságának elnöke tartotta a kollégium-avató ünnepi beszédet. ► A fiatalok egymásnak tűzik fel az 1960—64. feliratú vörös selyemszalagot. Délután került sor a technikum negyedikes- diákjainak szalagavatójára. Dr. Bársony Róbert igazgató köszönti az érettségire készülő negyedikeseket. Este: Vidám műsor a technikum íekhsiíUeu tptnatermeueu,
