Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-18 / 40. szám
9 TOLNA MEGYEI PÍÉPŰJSAG 1964. február 16. Budapestről Tolnanémedibe úsztatnak egy kész hidat Tolnanémedi határában a Sióra csaknem három milliós költséggel hidat építenek. A híd már el is készült, de nem Tolnanémediben, hanem Budapesten. Jelenleg össze- hegesztve, uszályra szerelve várakozik a téli kikötőben. A vashíd meglehetősen nagy, 30 méter fesztávú, az építők mégis úgy határoztak, hogy készen úsztatják majd a helyszínre. Ennek több előnye van. A leglényegesebb az, hogy a Siót nem kellett hosszú időre elzárni a forgalomtól cölöpökkel. Ha ugyanis a helyszínen építik meg a hidat, nélkülözhetetlen a cölöpözés, márpedig közismert, hogy a Sión évente több nagyobb vizijárműnek kell végighaladnia. Mihelyt elmegy a Dunáról a jég, s megindulhat rajta a közlekedés, a hidat leúsztatják Gemencig, innen pedig a Sión fel Tolnanémediig. A dunai úSztatás nem jelent különösebb komplikációkat, a Sión viszont annál nehezebb lesz az úsz- tatás. Jellemző, hogy Gemenctől Tolnanémediig a terv szerint legalább huszonnégy óráig - tart majd az út. Az uszályra a híd alá megépítették a megfelelő hidraulikus emelőberendezést, s ezáltal emelődaruk segítsége nélkül a helyére tudják majd tenni a súlyos és hosszú vashidat. Mit jelent a télutó az agronómusnak az állattenyésztőnek? Háncs már zűrzavar Györkönyben 1062-ben cikk jelent meg „Van-e kiút a györkönyi zűrzavarból?” címmel. Akkor valóban válságos volt a termelőszövetkezet helyzete, mert az előző évben 17 forintot, utána pedig 28 forintot fizettek munkaegységenként. A jó vezetés a tagok szorgalma gyökeresen megváltoztatta a helyzetet Györkönyben. ' Az idei zárszámadáskor 37,60 forintot fizettek ki munkaegységenként a tagoknak, 448 ezer forintot pedig tartalékoltak. Nagy öröm volt az idei zárszámadás. hiszen volt olyan, mint Pá- mer János állattenyésztő aki 26 600 forintot kapott kézhez. Nem sokkal kevesebb a növény- termesztésben dolgozók keresete sem. Ifjú Vanya Lajos például 24 000 forintot keresett. A jó eredmények tovább növekedhetnek, a tagok bizakodóan tekintenek a jövőbe. Az őszi munkákat határidőre befejezték, tavaszra egyetlen hold szántásuk sem maradt. Jókívánságait fejezte ki és további eredményes munkát kívánt a termelőszövetkezetnek Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Hetesi Imre, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács munkatársa is dísztáviratában. Ez /gy nem mehet tovább! Mire hívta fel a figyelmet a szedresi tsz ellenőrző bizottsága? Sziics Jánosnak, a szedresi termelőszövetkezet elnökének beszámolójából — amely a zárszámadási közgyűlésen hangzott el — megtudtuk, hogy a múlt évi gazdálkodás eredményeként 30 forint 50 fillért fizethetnek munkaegységenként, s az jóval több az 1902. évi eredménynél. Az eredmény nem túl nagy, nem is kicsi. A tagok mindenesetre nem elégedetlenkedtek különösebben, mert tudják, hogy a mostoha időjárás nagy terméskiesést okozott. Voltaképpen napirendre is térhetnénk a dolog felett, mert hiszen semmi különlegesség nincs benne, s maga a zárszámadási közgyűlés körülbelül a kilencvenedik volt a megyében. Ha azonban annyival elütnénk a dolgot, hogy az objektív okok miatt nem tudtak nagyobb eredményt elérni a szorgalmas szedresi parasztok a megerősített és rátermett vezetőség irányításával sem, nem lennénk igazságosak. Ugyanis akadtak szubjektív tényezők is, amelyekre az ellenőrző bizottság hívta fel a figyelmet, s amelyeket Szabó József, az ellenőrző bizottság elnöke e szavakkal vezetett be: „Ez így nem mehet tovább!” Nézzük, miről is van szó. A szövetkezet két évvel ezelőtt 36 000 forintért vásárolt ponyvát, csakhogy ezt nem takarították meg, és ha az idén azt akarják, hogy ne ázzon be szénakazluk rakás közben, ismét vásárolhatnak ponyvát. Márpedig azelqtt egy gazdaembernél 8—10 évet is kiszolgált egy ponyva. Február közepén járunk, az idő is jelzi a tavasz közeledtét. A hótakaró lassan elvonul, nemsokára teljes ütemben megkezdődik a szabadban a munka. A téli tervezget és; két konkrét tettek váltják fel, megnövekedik a gond, a tennivaló. Arra próbáltunk választ keresni, hogy mit jelent a tavasz közeledte a tsz- vezetőknek. növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozóknak egyaránt. Az agronoinus A Gyönki Gépállomás me- j zőgazdasági gépek javításában jártas gépészmérnököket vagy technikusokat keres üzemmérnöki és mechanikusi állás betöltésére. Jelentkezés személyesen vagy írásban az igazgatónál. Fizetés megegyezés alapján Szolgálati lakás lehetséges (83) Szabó József felolvasott egy jegyzőkönyvet is, amelyet az ellenőrző bizottság a nyáron készített. Ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy több tanyai lakóépület körül 80—100 négyszögölnyi területet tönkretettek a baromfiak. Az uborkaföldön rosz- szul jelölték ki az utakat, s igy nagy távolságokra kellett kézzel cipelni az árut, tehát feleslegesen használták a kézi munkaerőt. A szövetkezet tagjai nem kaszáltak le egy jókora rétet, s ezáltal legalább egy kazal széna elveszett. A „lajstromban” szerepel az is, hegy a dohánypajtánál dolgozó iparosokat akkor engedték szabadságra. amikor a közösség érdeke úgy kívánta volna, hogy iparkodjanak a munkával. Kisebb és nagyobb dolgok váltogatják egymást. Valamennyinek van azonban közös jellemzője: kára származott belőle a szövetkezetnek, Azt persze nem számították ki, hogy ha ezek nem fordulnak elő, mennyivel lehetett volna magasabb az egy munkaegység értéke, de nem nehéz elképzelni, hogy a hasonló esetek milyen nagy kárt okoztak Szedresen minden egyes szövetkezeti gazdának. Hogy ki tehetett róluk? Azt hiszem, az a legpontosabb, ha azt mondjuk, hogy többségüknek része van benne. A tagok sok értéket menthettek volna meg a közösségnek egy kicsit lelki ismeretesebb munkával, gondossággal, de ugyanúgy a vezetők is. Ez utóbbiak elsősorban azáltal tehettek volna többet, ha nem nézik el a legkisebb herdálást sem. Márpedig, amint az ellenőrző bizottság megállapította, elnézték. Elnéztek egy sor szabálytalanságot a háztájiaknál, sőt, más területen is. Sokat haladt előre tavaly a szövetkezet, a vezetőknek és tagoknak nem kell szégyenkezniük. Viszont örvendetes, hogy az ellenőrző bizottság is jó munkát végzett, s felfigyelt azokra a ténye- ~r'kre is. amelyek hátrahúzök voltak, s amelyek nagy tanulságul ’-aII. hogy szolgáljanak a továbbiakban. Tornóczky István, a- tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet főagronómusa a választ egyetlen szóban foglalja össze: a szervezés. Amikor rá lehetett menni a földekre, megkezdték a műtrágya-szórást. összeszedte az embereket, benszlo.ta őket. megszervezte a szállítást, hogy mire teljesen elvonul a hó. minden kalászos fojlrágyázva legyen Akadt tennivaló a 200 holdas kertészetben is. Istálló trágyát csak a kertészet és a gyümölcsös kap. a fejtrágyázással egyidő'oen ezt is el kell végezni. Az üvegházban mint;gy 600 néprzst- métemyi területen primőrárut termelnek. Ezekre különösen ügyelnek, hiszen nem k's ösz- szegről van szó. aztán a környék primőráru-ellátását is vállalták. — Jelentősen megnövekedstt munkánk, a fácánkertiekkel való egyesülés óta — mondja Tornóczky István. — Nagy területű a gazdaság nagyobb a gond is. Mindig mndent gondosan beosztunk. hiszen a gyümölcsöst, a kertészetet sem hanyagolhatjuk el a szántóföldi munkák mellett. A brigádokat már tavaly kialakították. a munkacsapatok is maradtak a régiben. Ezeknek az összefogását, irányítását is agro- nómus végzi Úgy osztotta..be. az embereket. hogy mindenki a megszokott munkáját végezze, és mégis oda összpontosítja őket, ahol a legsürgetőbb a helyzet. A gépjavításra is ügyel, nem bízza, csak a műszakiakra. Nemsokára szükség lesz rájuk ép jó_ tudni, hogy hány és milyen állapotú gépre számíthatnak. — Nálunk jól haladt a gépjavítás. A munkagépek készen állnak, bármelyik pilla tatban ki- állhatunk velük. A felfagyás sem érne bennünket váratlanul. Jók a hengerek, megfelelő erőgépünk is van hozzá. Akár holnap megkezdhetjük a munkát. Még egy új Super-Zetort’ is várunk, azt szállításhoz állítjuk be. Ha megszüntetik a fácánkerti rakodóállomást, Tolnára kell hordanunk mindent, ahhoz pedig kevés a gép. Tizenhét embert traktoros- szakmunkás-képző tanfolyamra küldtünk, . így a két műszakot saját erőből .tudjuk biztosítani. Tervezik, hogy 800 holdat öntöznek n jövőben. Ebből 600 hold öntözését már az idén megvalósítják, Persze ez sem megy könnyen. A meglévő hét kút mellé ebben az évben 12 új kutat fúrnak, saját brigáddal. így lóval olcsóbb, mert csak az öntözőberendezésre • kellett hitelt kérni. A határba is gyakran látogat el, naponta figyeli a vetéseket. Az agronómus gondja megnövekedett az idő javulásával. Nagyon sok függ attól, hogy milyen a kezdet, a munkák indulása. Ha késlekednek, már zavar, fennakadás állhat elő. Az állattenyésztő — A tél nagy megpróbáltatás, így a jó idő beállta az állat- tenyésztésben könnyebbséget jelent — mondja Adler Péter, a tolnai Aranykalász Tsz főállattenyésztője. A szerfás istállókban — bár téliesítve volt —, húsz koca malacainak, egy része megfázott. Jelentős kár nem .keletkezett mert — ha alacsony áron is —, értékesítették az állatokat, de számottevő jövedelemtől estek el. A két termelőszövetkezet egyesülésével az állatállománnyal együtt az. állattenyéiztő munkája is több. Az viszont nagy előny, hogy Fácánkerten masszív épületekhez: jutottak, amit átalakítanak istállónak, a szerfás épületet pedig juhhodálynak használják. A juhok miatt különösen kedvező, ha megjön a tavasz. A drága takarmánnyal etetett juhok gyapja nem hozza meg a tervezett összeget. Az állatgondozók munkája sem olyan megerőltető. Nem kell melegíteni a moslékot, mert a tsz- ben ez*- egyszerűen oldották meg. A forrón hozott szeszmoslékkal melegítették fel a többi állat ennivalóját. Az alomprobléma a tolnai termelőszövetkezetben is jelentkezett. Jó időben alomszalmából is kevesebb fogy. Az idén kísérleteznek először nagyobb arányú baromfitenyésztéssel. A közeli napokban 25 ezer naposcsirkét állítanak be. — Az elmúlt években kisebb számmal tartottunk baromfit, és mindig meghozta a maga hasznát. Az idén többet próbálunk. Ha sikerül, növelni fogjuk az állományt — mondja az állat- tenyésztő. A baromfiak alá egy darabig összevágott szalmát használtak alomként. A szalma kevés, így a Kurdon tapasztaltak alapján, összetört kukoricacsutát szórnak a baromfiak alá. Ez a módszer jól bevált. hosszabb ideig is használhatják, mint a szalmát. — Az állattenyésztést csak most kezdjük igazán. Eddig inkább állattartásról beszélhettünk. Bővítjük az állományt, főleg sertésekből. Már elkezdtük Fácánkerten egy 600 férőhelyes hizlalda építését. Azért az állattenyésztésben nemcsak könnyebbséget, hanem gondot is hoz a tavasz. Megkezdődnek a fiaztaiásoik, a nagyobb arányú szállítások. A meglévő takarmányt úgy osztják be. hogy elég legyen addig, amíg pótolni tudják az újból. Az állattenyésztő sem határolja el magát teljesen saját területén. A növénytermesztést, a takarmánytermesztést; i_s figye- lemmek kíséri. Ahhoz, hogy sehol se legyen fennakadás, úgy összhangban kell lennie különböző szakágak vezetőinek és a tagságnak egyaránt. Kónya József Megszűnnek az álmatlan éjszakák Á Kapós-völgy holnapja ESZTENDEJE LESZ most tavasszal, hogy megálltunk Szakály felé menet a domb élén, a högyé- szi kanyarnál. Innen hosszú kilométerekre ellátni jobbra-balra, a Kapós-völgyében. Elszomorító látvány tárult elénk. „Úszott” az egész völgy. Csak a fák, magasabb bokrok emelkedtek ki a tengerből, és látható volt még a vasúti töltés vonala. Azt viszont már csak sejteni lehetett, hogy tulajdonképpen hol is a Kapos medre és hol végződik a rét. hol kezdődik a szántó. Másutt már hozzáláttak a mezei munkához, itt még gondolni sem lehetett ilyenre. A víz később lehúzódott, megszikkadt egy kicsit a talaj, s a szorgalmas parasztok művelni kezdték a Kapos környékét is. Mire azonban sor került volna az őszi betakarításra, ismét víz borította a völgyet: az egyik helyen a cukorrépa, a másik he- j lyen a kertészet, a harmadikon a | vetésre előkészített talaj ment tönkre. i E sorok írójának része volt l azonban egy másik látványban is: sikerült bepillantania a Kapos- I völgy holnapjába, jövőjébe. Ez a ! kép megnyugtató, örvendetes. Még alig száradt meg a tinta azon a kötegnyi tervdokumentá- 1 ción, amely a Kapós-völgy holnap- ! ját alapozza meg. Elkészült a nagy I átalakítás programtervezete, s e { szerint még az idén megkezdődne a terv végrehajtása. A lepedőnyi térképen a Kapos 165 kilométeres Tolna megyei szakasza látható, a hozzátartozó vízgyűjtő területtel. Az állam körülbelül 78 millió forintot fordít e vidék rendezésére. RENDEZIK A MEDRET. Mélyítésre nem igen kerül sor, mert a Sió vízszintje miatt ez nem lehetséges, inkább szélesítik a medret és erősebb töltéseket építenek hozzá. Ezzel a torkolati rész áteresztő képessége másodpercenként 100 köbméter lesz. Ez a mederrendezés azt jelenti, hogy nem okoz majd különösebb zavart a 10 évenként előforduló legnagyobb árhullám sem, s csak az ennél sokkal ritkábban előforduló, csúcs- magasságokat meghaladó áradások esetében lesz szükség védekezésre. A Kapós-meder rendezésével párhuzamosan rendezik a betorkolló mellékvizeknek a Kapós- ártérre eső részét is, mert e nélkül nem vezetne kellő eredményre a Kapos rendezése, A munka nyomán körülbelül 4800 hektárnyi mezőgazdasági területen válnak kedvezőbbé a gazdálkodási viszonyok. Ez azt jelenti, hogy a mező- gazdaság évente körülbelül 9,5 millió forint többletjövedelemhez jut. Megszűnnek a jelenleg évi 2—3 millió forintot kitevő védekezési költségek. Maga a mederrendezés természetesen óriási munka. Képzeljük el, hogy csak a kézi földmunka 58 000 köbméternyi lesz. Ezen felül 115 000 köbméternyi föld talicskázására lesz szükség. A gépi földmunka például a dózerozás 786 000 köbméter, a kotrás pedig 1 millió 624 000 köbmétert tesz majd ki. Ez összesen több mint 2 és félmillió köbméter föld mozgatását jelenti. A meder rendezéséhez tartozik, hogy mindkét oldalon új töltést kell építeni. Meg kell építeni egy sor zsilipet, sőt, át kell építeni hét olyan hidat is, ami elsősorban mezőgazdasági célokat szolgál. E nagyszerű terv természetesen nem máról-holnapra valósul meg, hanem a megfelelő ütemezés szerint, fokozatosan. Az első ütemben 1964-ben és 1965-ben Tolnané- meditől Pincehelyig „zabolázzák” meg a Kapóst. 1966-ban a Koppány torkolatáig végzik el a munkákat, a harmadik ütemben, 1967- ben és 68-ban a kurdi hídig, a negyedikben, 1969-ig a Dombóvár mellett lévő sásdi hídig fejeződnek be a munkák. RÉGI ALMOK VALÓSULNAK MEG. A Kapós-völgye termékeny, kiváló gazdálkodási lehetőségek rejlenek benne, de ha valahol labilis volt a termelés, ezen a vidéken különösen az volt. Ezért aztán a környék parasztsága sok álmatlan éjszakát élt át, sokat aggódott a termésért, még szedés előtt való napon sem lehetett biztos munkájának eredményességében. Természetesen állandó téma volt e vidéken, hogy jó lenne valamit tenni a Kapós-völgyben. Nos erre most sor kerül és megszűnnek a Kapós- menti parasztok álmatlan éjszakái. Boda Ferenc
