Tolna Megyei Népújság, 1964. február (14. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1984. február 1 Hz 1964. évi költségvetés az országgyűlés előtt Folytatás az 1. oldalról hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Nem elég azonban a szakembert gondos oktató-nevelő munkával és nagy költséggel kiképezni; ahhoz is érteni kell, hogy azután mun­kájához megfelelő körülményeket teremtsünk s lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a termelés­ben a legeredményesebben gyü- mölcsöztesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütközünk. Nálunk gyakran a termeléstől távol eső írc- 'ílába dugják és' képzettségüknél jóval alacsonyabb szintű munká­val, adminisztrálgatással bízzák meg a mérnököt, a közgazdászt; az is előfordul, hogy egyetemi vég­zettségű embert alkalmaznak olyan munkakörben, ahol techni­kusra is rábízhatnák a teendőket. Az a fölény, amelyet a tőkés or­szágok felett a szakemberképzés­ben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági verse­nyében, ha a szakembereket a ter­melésben, a termelés irányításá­ban, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoz- tatjákr Bővültök nemzetközi kapcsolataink A tavalyihoz viszonyítva növe­kedett költségvetésünknek az az .összege is, amelyet Népköztársasá­gunk külpolitikai feladatainak el­látására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy to­vább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal “létesítettünk diplomáciai kapcso- ' latot. Ma már a világ 60 államá­val állunk diplomáciai kapcsolat­iban. Csaknem 100 országgal rend­szeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a bé- ' kés egymás mellett élés elveit megvalósító külpolitikánk eredmé- ' nyeként hazánk nemzetközi tekin- ' téíye az utóbbi esztendőben to­vább növekedett. Az Egyesüli Nemzetek Szervezetének 13. köz­gyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés”. Hét éve folytatott töret­len és világos bel- és külpoliti­kánk jelentős nemzetközi sikere ez. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erő­sítsük annak a testvéri barátság­nak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer 'országai­hoz és elsősorban a Szovjetunió­hoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt te­remtsünk a Magyar Népköztársa­ság és a gyarmati rabságból fel­szabadult független államok kö­zött. Korrekt, jó viszonyban aka­runk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyek­kel még rendezetlen ügyeink van- n; k, hajlandók vagyunk az egyen­jogúság' és a kölcsönös megértés sz illemében tárgyalásokat foly­tatni. Változatlanul valljuk: a szocia­lista Magyarország és a semleges Ausztria, mint két szomszédos ál­lam. példát mutathatna a világ­nak a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mel­lett élésében, a kölcsönösen elő­nyös, gyümölcsöző gazdasági, kul­turális és politikai kapcsolatok fejlesztésében; Úgy gondoljuk, hogy ennek el­érésére államközi kapcsolatainkat ma már magasabb érintkezési for­mákkal kell helyettesíteni. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsö­nös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Ál­lomok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát- zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tárgyalások kezdődjenek. Javult a nemzetközi helyzet — Az elmúlt esztendőben vi­lágszerte tovább növekedtek a demokrácia a nemzeti független­ség, a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként va­lamelyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatal­masabb monopolista csoportok to­vábbira is folytatták hideghábo­rús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet. erősödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésé­ben döntő fontosságú lépés veit a moszkvai részleges atomcsend­egyezmény, amelyhez — egész- -hek. A Német Demokratikus népünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormá­nya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 18. köz­gyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konst­ruktívak voltak. Ennek köszön­hető, hogy a három nagyhata­lom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mester­séges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Hasonló­képp üdvözöljük a tizennyolca­dik közgyűlés határozatát, amely az egészséges világkereskedelem útjába álló akadályok elhárítá; sának megtárgyalására nemzet­közi konferenciát hívott egybe. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogy létez­nek még olyan befolyásos im­perialista érdekkörök és csopor­tok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációk­tól sem riadnak vissza, hogy a Világ hajóját viharos, háborús veszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merény­letnek esett áldozatul az Egye­sült Államok fiatal elnöke is. A béke erőinek gyarapodásá­ban fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzet­közi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett'. Ami­kór 1962 októberében az ameri­kai imperialisták ált^l provo­kált karib-tengeri válságot a kubai kormány és a nép» együtt a Szovjetunióval és a világ ha­ladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett élés alap­ján oldotta meg, voltak, akik azt gondolták, hogy ez visszavonu­lás, behódolás. sőt mi több. áru­lás. Nos, az azóta eltelt idő fé­nyesen igazolja, hogy a karib- tengeri válság megoldása nem visszavonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztosította a békét, s ugyanakkor megszilár­dította Kuba nemzetközi helyze­tét is. A napokban a Kínai Népköz- társaság és a Francia Köztársa­ság közös közleményben bejelen­tette, hogy diplomáciai kapcso­latot létesít egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb ténye­zője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi hely­zetnek ez a fontos eseménye mu­tatja, hogy kezd töredezni az a, realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati ha­talmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országá­val szemben, hosszú időn át folytattak, örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy sike­reinek. Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztár­saság ingáinak helyreállítása az Egye ült Nemzetek Szervezeté­ben is. A Kínai Népköztársaság el­ismerése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugat­német politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztár­sasággal szemben. Walter Ulbricht elvtárs, a Né­met Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, nem­régiben nagyfontosságú javasla­tot tett a Német Szövetségi Köz­társaság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, be­szerzéséről, és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoz- tassanak. A kancellár a javasla­tokat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt po­litikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságá­ban lévő. biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német De­mokratikus Köztársaságról, amely­nek nemzetközi pozíciói erősöd Köztársaság létéről, erejéről, fej­lődéséről tudomást nem venni — politikai vakság jele. A német nép és a béke érde­két az szolgálná, ha a Német Szö­vetségi Köztársaság vezetői to­vább nem ezen az úton járná"'':':. Mi arra törekszünk, hogy a Né­met Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi ki- rendeltségek kölcsönös felállítá­sáról és a kereskedelmi forga­lom bővítéséről. Ezen az úton haladva látunk lehetőségeket kapcsolataink további bővítésére. A békés egymás mellett élés politikájának érvényre jutását szol gálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kor­mányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldá­sára. Bár a ma meglévő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nem­zeti függetlenségüktől megfosz­tott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a há­borús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét. A Magyar Népköztársaság kor­mánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait, és kifejezte egyetértését azokkal. A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet. Ko­rábban ez a testület mázsányi ] papírhegyet termelt, de érdem­leges eredményre nem jutott. A szocialista országok” részéről a jóakaratban itt sincs hiány: elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak decemberi ülésszakán egy­oldalúan 600 millió rubellal csök­kentették • az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköz- társaság kormánya — mérlegel­ve a nemzetközi helyzet alakulá­sát, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát. — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő hon­védelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv ki­dolgozásakor erre az évre ko­rábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegy­verre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parla­mentünk katonai képviselői is egyetértenek, ök is könnyen ta­lálnának maguknak helyet a. b"- kés termelésben. De ezt- ma még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyve­res erőink harckészségén, amíg az imperialista hatalmak részé­ről háborús veszély fenveget, amíg a békéért harcoló erőknek nem «ikerül kivfvniok az é'+alá- ! nos és teljes leszerelést. Ha a nyugati hatálmak a szocialista országokéhoz hasonló jó szándék­kal küldték el képviselőiket Genfbe. újabb lépésekre van lehetőség az általános és teljes le­szerelés útján. Erre kiváló alkal­mat nyújtanak azok a javasla­tok;^ amelyeket a Szovjetunió képviselője az értekezlet elé ter­jesztett — hangsúlyozta a szó­nok. maj4 így folytatta: — A szocializmus teljes fel­építésének munkája ma elsősor­ban termelő, gazdasági, kulturá­lis és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez .a. tény, hogy a politikai szervező-nevelő munka, a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult.- vagy, másod­rendűvé vált? Nem, természetesen nem jelen­ti ezt. Feladatainkat csak a töme­gek odaadó munkájával, a szo­cialista építésben való öntu­datos részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dol­gozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazda- sági, kulturális terveink teljesí­tésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotó erővel vegyenek részt valóra váltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szük­ségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széles körű felvilágosító és szervezőmunkát. A párt- és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizo­nyult politikai vonalát következe­tesen megvalósítsa és attól a jövő­ben sem tér el. Minél többen te­szik benső meggyőződésből magu­kévá ezt a politikát, annál bizto­sabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépí­tésében, annál, erőteljesebben nö- 'vekedhetik népünk jóléte. Kállai Gyula emlékeztetett arra, irogy az idén ősszel lesz 20 éve, j hogy megkezdődött a történein fordulat, amelynek eredményi ként hazánk felszabadult a fasi: mus rabsága alól és elindulható a demokratikus fejlődés útján. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszke­ség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája, ne: volt hiábavaló! Legyőzve az e lent, a tornyosuló millió akadály kijavítva saját hibáinkat, végül, közel értünk a célhoz: a szocit lista Magyarország teljes felépít: séhez. Azt hiszem, mindnyájun gondolatát tolmácsolva mondh; tóm: hazánk felszabadulásána huszadik évfordulóját ez évi te: veink pontos végrehajtásával, szocialista építőmunkában elé: eredményekkel ünnepelhetjü méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célo elérését szolgálja. Elfogadva költségvetést, képviselőtársaimat nagy feladatok megoldására, erec ményes jó munkára hívom fel - fejezte be nagy tapssal fogadói beszédét Kállai Gyula. A következő felszólaló Nag Richard, budapesti képviselő vol majd dr. Szabó Pál Zoltán Bara nya megyei, Varga Gyula Zal megye, képviselő szólalt fel. Szünet után Elek László Béké megyei képviselő volt az első fel szólaló, majd dr. Desy Frigyes Szabadi Béláné, dr. Ortutay Gyűl; szólalt fel, aki többek között : Hazafias Népfront tavaszi kong resszusának előkészületeivel fog lalkozott. Dobos József Baranya, Juhás János. Fejér, dr. H. Nagy Ann: Heves, dr. Hornung Mátyás é dr. Kovács Magdolna Szabolcs Szatmár megyei képviselő utár dr. Törő Imre budapesti kép viselő az egészségügyi tárca költ ségvetéséhez szólt hozzá. A vita dr. Ajtai Miklósnak, a; Országos Tervhivatal elnökénél felszólalásával folytatódott. Jljtai Miklós felszólalása Dr. Ajtai Miklós szólt arról, hogy az 1964-es terv a nemzeti jövedelem termelésében és el­osztásában egyaránt az ötéves terv fejlődési irányának egy­értelmű folytatása. Beszélt az ipari termelés növeléséről, az exporttervek teljesítéséről, a mű­szaki fejlesztés jelentőségéről, majd foglalkozott a munkaerő­gazdálkodás néhány kérdésével. Dr. Ajtai Miklós ezután mező- gazdaságunk elmúlt évi eredmé­nyeiről és idei feladatairól beszélt. Kiemelte: Mint ismeretes, 1963-ban a me­zőgazdaság termelése 4—5 száza­lékkal növekedett. Idei tervünk hasonló reálisnak tekinthető nö­vekedést irányoz elő. Az 1963. évi terméseredményekkel összefüg­gő nehézségek nem is a termelés általános színvonalából, hanem annak a tervtől eltérő összetételé­ből fakadnak. Néhány növényfé­lénél, mint a kukoricánál, a cukor­répánál, kedvezően alakultak a termésátlagok, jó volt a zöldség, a téli alma, a szőlőtermés, ugyan­akkor gyenge volt kenyérgabona­termésünk. 'Fontos kötelességünk, hogy az idei kenyérgabonatermés biztosításáért a továbbiakban is ugyanolyan szervezett, gondos és lendületes legyen á növényápolási munka, mint amilyen az őszi ve­tések munkája volt. Pártunk és kormányunk külö­nös súlyt helyezett arra, hogy Új szocialista mezőgazdasá­gunk anyagi alapjai gyorsan növekedjenek, megteremtőd­jék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyagi—műsza­ki bázisa. Ennek a p.tßöfi.gp H'ikai elhatá­rozásnak .követkézben a mező- gazdaság beruházásai lényegesen i meghaladják az ötéves terv' ere- | deti előirányzatait. — Mint már említettem, nég\ év alatt módunk van eredeti ter­veinken felül mintegy 16 milliárc többletet beruházni. Ennek kere­ken fele a mezőgazdaság és a; élelmiszeripar fejlesztését szol­gálja. A többleteket az iparbar mindenekelőtt a vegyipar fejlesz­tésének gyorsítására fordítjuk Terven felül fejlesztjük a mű­trágya- és a növényvédőszer- gyártást és többleteket fordítunk a hazai földgáz hasznosítására — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy az 1964. évi beruházási terv előirányzata 10 százalékkal több, mint 1963-ban. A terven belül to­vább emelkedik a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások rész­aránya. Dr. Ajtai Miklós befejezésül hangsúlyozva: — Tervi" ik és költ­ségvetésünk 1964-ben is biztosítja ötéves tervtörvényünk realizálá­sát, a szocialista építés ügyének újabb sikerét, gazdaságpolitikánk gyakorlat igazolta útján. A'fejlő­dés több tekintetben újszerű, és nem könnyű feladatokat állít elénk, megköveteli az ésszerű, de szigorúbb takarékosságot a gaz­dálkodás és a termelés minden te­rületén. A terv és a költségvetés fel­adatai nehezek, de reálisak. A feltételek adottak, s munkánkon múlik, hogy az év elteltével mi­lyen eredményekről adhatunk majd számot — fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását dr. Ajtai Miklós. Az országgyűlés ülésszaka ma folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents