Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

T964. január la. IWUIIÄ IfiGtH SEPÜJSfi! 5 Az építőipari szövetkezetek és a lakosság igényei Harminchétmillió forint érté­kű lakossági építési munkát kel­lett végezniük az évközben meg­emelt terv szerint tavaly a me­gye kisipari szövetkezeteinek. Ezt — bár még pontos adatok nincsenek — teljesítették a ktsz- ek. Az 1962-es esztendőben har- mincmillió, 1961-ben 23 millió forintot tett ki ez a tevékenység. Az idei program szerint — a tavalyi 37 millióval szemben — ötven kétmillió a lakossági építési terv, jövőre minden bizonnyal még tovább tart az emelkedés. Nincs még egy területe a szö­vetkezeti iparnak, ahol az utóbbi óvekben ilyen mértékű növekedés ment volna végbe, hiszen három év alatt csaknem két- és félszere­séi-e emelkedett a ktsz-ek lakos­sági építőipari termelése. 'Néhány evvel ezelőtt az építőipari, illet­ve építő részleggel rendelkező következetek túlnyomórészt kö­zületi munkákat végeztek. Ma az össztermelésnek közel felét — egyes szövetkezetekben 60—70 százalékot — teszi ki a lakossági építkezés. Az arányeltolódás va­lószínűleg tovább tart majd. Hogyan sikerült elérni az ed­digi eredményeket? — melyek a lakossági építő tevékenység to­vábbi növelésében, javításában a szövetkezetek előtt, álló felada­tok, — e kérdések megbeszélé­sére hívtuk össze a szerkesztő­ségbe az építőipari szövetkezetek vezetőit. Részt vették az .ankétom a megyei tanács ipari, illetve építési—közlekedési osztályának képviselői és a KISZÖV elnöke is. Az utóbbi években elért fejlő­dés igen jelentős — ebben az an­két valamennyi részvevője egyet­értett. Ez azonban nem tant lé­pést a növekvő szükségletekkel és a ktsz-ek főleg az építőipari javítási — a kisebb, legfeljebb pár ezer forintot kitevő aláfala­zás, átalakítás stb. — munkák iránti igényeket nem elégítik ki. Gyors intézkedéseik szükségesek ahhoz is, hogy az idei megnöve­kedett feladatai knak — atz új családi házak, sőt több emeletes társasházak építése — eleget tud. janak tenni. Kifizetédik-e ? Elmondták a szövetkezeti veze­tők, hogy 1961-ben, amikor elő­ször került napirendre a lakos­sági tevékenység fokozása, az építőipar helyzetével foglalkozó 1980-as párthatározat nyomán ki­adott kormányrendelet végrehaj­tása, amely szerint az építőipari szövetkezetek elsődleges feladata a lakossági építkezések lebonyo­lítása, a legtöbben kételkedtek ennek lehetőségében. A gyakor­lat azonban bebizonyította, hogy ez nem lehetetlen. Csak jó mun­kát kell végezni — a jó minőség maga agitál — a lehetőség sze­rint csökkenteni az árakat, jó kapcsolatot kialakítani a köl­csönt nyújtó OTP-fiókkal, a ház- h el vek kijelölésében, közművesí­tésében érdekelt tanácsi szervek­kel és széles körű felvilágosító munkát végezni. Míg negy-öt év­vel ezelőtt még a legnagyobb építőipari szövetkezetek is csak ti vétve kaptak rendelést, egy-két lakóház építésére, ma már né­hány szövetkezet csoportosan épít lakóházakat. Tavaly a ktsz-ek mintegy háromszáz családi házat építettek. A pár év előtti kételkedés leg­főbb érve az volt, hogy a szövet­kezeteknek nem űzetődik ki a lakossági építő tevékenység, kü­lönösen ha aizt az árak csökken­tésével akarják fokozni. A tények erre már többször rácáfoltak. Természetesen a dolog nem megy magától, körültekintőbben kell szervezni a munkát, az anyagel­látási a családi házak építésénél, mintha egy több százezer forin­tos közületi munkát kell lebo­nyolítani. De ha a munkaszerve­zés jó, a munkafegyelem és a szakmai hozzáértés terén sincs hiba, nem lehet ráfizetéses a la­kossági építkezés. Még akkor sérti, ha a hivatalos egységáraikat egyes tételeknél csökkentik. A dombó­vári szövetkezet. 1963-ban öt ven házat épített fel, tevékenységé­nek túlnyomó részét telte ki a lakosság részére végzett, munka, mégis jelentős nyereséget ért el. Keserű János, a n agy dorogi szö­vetkezet elnöke eLmondta, hogy soha sem fizettek rá — más szak­mába vágó lakossági javító-szol­gáltató tevékenységnél sem — a lakossági munkára, sőt néha elő­nyösebb ezt végezni, mint a kö­zületi munkát. Itt ugyanis az építtető egész házanépe azon van. hogy gyorsabban menjen a munka, ne kelljen állnia a kőmű­veseknek. A segédmunkás-hiány- nyal küszködő szövetkezeteknek meg egyenesen cűőnvös. ha a megrendelő, annak családja, vagy rokonsága segít az építkezésnél. •Többen rámutattak, helyes úgy ütemezni a munkákat, hogy a közületi megrendeléseket — főleg a belső átalakításokat, tatarozáso­kait — inkább az őszi-téli hóná­llókban végezzék, a nyáron a la­kossági építéssel foglalkozzék a ktsz tagságának zöme. Igen fontosnak tartották az an­két résztvevői az építtetőiekéi va­ló megfelelő foglalkozást. Müller József, a bátaszéki szövetkezel elnöke elmondta, hogy amikor náluk először — tehát három év­vel ezelőtt — szóba került a la­kossági építőipari tevékenység nö­velése, tudták, hogy csak úgy le­het eredményt elérni, ha szakí­tanak a korábbi, megszokott, ké­nyelmes módszerekkel. Fontos a bizalom a megrendelő és a szö­vetkezet között. Inkább lsét nap­pal előbb legyenek készen e mun­kával, mint egy órával később a megígér fenéi. És ha a szerződés- kötéskor megállapodnak, hogy nyolcvanezer forintba kerül a ház felépítése, az tíz fülénél se le­gyen több. A z meg egyenesen tűrhetetlen, hogy a szövetkezet­ben megígérik, hogy meghatáro­zott napra kiküldik a dolgozókat a megrendelőhöz, at. meg hiába várja őket. meri nem jönnek Elégtelen kopocitvs Az építőipari saövefckeaetek. — hasonlóan az állatni építőiparhoz — nem tudják teljesen kielégíte­ni az évről évre növekvő igénye­ket. Ez a körülmény elsősorban abba az irányba hat, hagy a ktsz- ek nem szívesen vállalkoznak a különböző ldsebb javítások elvég­zésére. Imre József, a megyei ta­nács építési-közlekedési asztély- vezEtőhelyettese joggal kifogásol­ta, hogy a kettő-, öt-, vagy éppen tízezer forintos javítási munkák­kal hiába keresik fel a szövetke­zeteket, a ktsz nem vállal ilyen munkákat, arra hivatkozik, hogy úgyis túl van tértiéivé. Ez igaz, miwl ahogy ae. áHami Varsó (MTI). Krakkó alatt, íowy Sacz közelében egy sze- nélyvohat a ködben beleszaladt ■sv veszteglő tehervonatija. Öt úlyos ás 59 könnyebb sebesül- et a környékbeli kórházakba szól­ítottak. A súlyosabb katasztrófa Ikerülése a két mozdonyvezető lővigyázatosságának köszönhető, de az össze ütközési már nem tudták elkerülni. A környékbeli lakosság a vasutasokkal együtt azonnal mentőakcióba lépett. A legsúlyosabb sebesülteket helikop­tereken szállították el. Több száz vasutas jelentkezett azon­nali véradásra. építőiparban is a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy a ka­pacitás nem felel meg a beruhá­zási igényeknek, a rendelkezésre álló beruházási eszközök mennyi­ségének. De a lakossági javítási j munkák elvégzését az építőipar- ’ ban az is akadályozza, hogy az ilyen munkákhoz viszonylag ke­vesebb anyag kell, tehát romlik a szövetkezetben az egy főre eső telj« termelési érték mutatója. ' Márpedig ezt előírják, és rend­szerint évről évre emelkednie kell. Indokolt lenne ehelyett más mutatót — mondjuk az anyag­mentes termelési értéket — hasz­nálni, vagy másképp elkülöníteni a lakossági javítási tervszámot a laikossági új építkezésitől. Ugyan­is a falvakban — mivel ott igen sok régi, zömében vályog, vagy tömött falú ház van — egyre több J házat kell aláfalazni, vagy átala- ; kítani. Ezt a lakosság jövedelmé­nek növekedése is magával hozza. I A növekvő szükségletek kielégí­tése pedig a szövetkezetekre vár. 1 Az általános építőipari kapa- I citáshiámy idézi elő azt is. hogy a különböző vállalatok, intézmé- : nyék, mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, tanácsok házi építő- , brigádokat hoznak létre. Ezzel el­vonják a munkaerőt az állami, szövetkezeti építőipartól, ami ál­tal még inkább csökken a kapa­citás. Különben is, ezeket a házi­lagos brigádokat, részlegeket ép­pen azért hozsiák létre, meri be- j ruházási, felújítás.! igényeik kielé­gítésére rnem vállalkozik — ép- ; pen kapacitáshiányra hivatkozva — az építőipar. Ez nagymérték­ben érinti a ktsz-eket is. Ho­gyan leilet megtalálni a kiutat? , — Erről is többen elmondták vé­leményüké!. Szolt munkás-utón pótlás, gépesítés Több elnök vélekedett úgy. í hogy mindenekelőtt a szakmun­kás-utánpótlást kell fokozni. Bár j az utóbbi években nőtt a szövet- | kezetekben az építőipal i tanulók j száma, ez nem elegendő. Az idén nyáron többet kel) felvenni. A szövetkezetek által nevelt szak­munkások túlnyomó többségé ott is marad, kiváltképp akkor, ha tanulóideje alatt megszerettették vele a szövetkezetei. A dombóvá­ri szövetkezet elnöke elmondta azt is, hagy az állandó, tehát a télen át is tartó munka biztosítá­sa nagymértékben hozzásegít a dolgozók megtartásához. Ezért kell alaposa« felkészülni minden évben a télre, biztosi tani ekkor is munkát minden dolgozónak. Ez esetben kisebb lesz, sót meg is szűnik a munkaerő-vándorlás. Nagy a hiány több szövetkezei­ben jól képezett műszakiakban és segédmunkásokban is. Az ez óm — és a kővetkező években vár­ható — nagy feladatok pedig nem oldhatók meg másként, minit a műszak, gárda megerősítésével. Gondoskodni kell tehát minde­nütt a műszaki irányítás megja­vításáról. A segédmunkás-hiány egyik ..ellenszere1' a gépesítés, te­lteit a nehéz fizikai munkák egy részének — betenkeverés, anyag- mozgatás, stb. — gépesítése. Ez­zel szemben — mint Gyerö And­rásnak, a KISZÖV elnökének hozzászólásából kitűnt — a szö­vetkezetek alig igényeinek épí­tőipari gépeket. * A sBövedoezetekibeii tavaly' megkezdődött az átszervezés, a profHírozáe. Az építőiparban aa a törekvés érvényesül, hogy járá­si szövetkezeteket hozzanak létre, ezáltal — lévén ezek nagyobb termelőegységek — jobban lehet j kihasználni a kapacitásokat, j szervezni a munkát. E szervezeti j változások is elősegítik majd. j hogy a ktsz-ek az eddiginél job- ban elégítsék ki a lakosság ige- | nyeii. J. J. I Tizenöt mázsa sajt NAPONTA .4 környező falúak termelőszövetkezeteiből, sót Somogy megye egy részéből is, naponta 29 ezer liter tej érkezik a tamási sajt- üzembe. Az üzem csak trapisla- és óvári-sajt készítésével foglal­kozik. A két fajtából összesen átlag 820 darab kerül ki egy nap alatt az üzemből. A termékek nagy részét érlelés uián exportra szállítják. Kádakba kerül a frissen érkezett tej. A mennyiséget egyelőre, még a régi „úszó” tejmérővel állapítják meg. de nemsokára itt is bevezetik a fajsúly szerinti átvételt. Képünkön Kapoiyi Lajos és Teplán József kádakba önti a kannák tartalmát. A pasztőrözött tej erjesztőkádakba kerül. Egy-eg.v kádban 3 ezer liter tejet tudnak feldolgozni. A sajt jellegzetességét a bakté­rium szintenyészet adja meg. amelyet l és 1,5 százalékos arány­ban kevernek a tejbe Itt ruhába csomagolják a sajtot, hogy elveszítse savótartaimát. Utána a sorozatprésbe, majd só lébe kerül, ahol a kéreg képző­dik. Ezután már csak az érlelés van hátra. (Foto: Zsiga M.) 100 ezer forinttal több iskolai takarékbélyeg, mint az elmúlt évben Több mint egymillió forint ér­tékű iskolai takarékbélyeget vá­sároltak meg a megye tanulói az iskolai év kezdetétől 1963. de­cember 31-ig. Ez az összeg mint­egy 100 ezer forinttal több, mint az elmúlt tanítási év hasonló1 időszakában váltott iskolai ta­karékbélyegek összege. A fiatalok e jó eredményt az úttörők és KISZ-szervezetek részére kiírt takarékossági verseny keretében érték ed.

Next

/
Thumbnails
Contents