Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

, 5ze ks zai d* ■mi Könyvtár Saepesy u. 3« ügy ^MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA WÉGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS UPjA V. évfolyam, 2. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1964. január 4. Józsi bácsi nyugalomba n,csy. (2. o.) Rádiómelléklet (4. o.) n u „Láncreakciós közúti balesetek (6. o.l J Áz államok ne alkalmazzanak területi viszályok megoldására Hruscsov üzenete a világ országainak állam­illetve kormányfőihez Uoszkva (TASZSZ). Hruscsov ívjet kormányfő 1963. december én üzenetet intézett a világ or­mainak állam-, illetve kormány- hez. üzenetében a szovjet kormányfő ’asolja minden állam kormá- ának, vegyék fontolóra egy an nemzetközi egyezmény így szerződés) megkötését, ímelynek értelmében az álla­ttok lemondanak arról, hogy :rőszakot alkalmazzanak te­rületi viszályok, vagy határ­kérdések megoldása céljából. fVz üzenet hangsúlyozza, hogy enleg olyan helyzet alakult ki, likőr gyakorlati síkon lehet íel- tni és megoldani azt a felada- ;, hogy küszöböljék ki a nem- tközi életből az erőszak alkal- izását, államközi területi viszá- ík esetén. A javasolt nemzetközi egyez- ánynek —mondja az üzenet —, alábbi négy fő rendelkezést kell rtalmaznia: ‘ • Az aláíró államok ünnepélyes kötelezettséget vállalnak, hogy nem folyamodnak erőszakhoz a kialakult államhatárok meg­változtatása érdekében. Elismerik, hogy az államok te­rülete még átmenetileg sem le­het célpontja valamely be­törésnek, támadásnak, katonai megszállásnak, vagy egyéb erő­szakos lépésnek, amelyet más államok tesznek közvetlenül, vagy közvetve, valamiféle el­gondolás, politikai, gazdasági, stratégiai, vagy határkérdések, illetve egyéb szempontok alap­ján. Határozottan kijelentik, hogy sem a társadalmi és államrend különbözősége, sem a diplomá­ciai elismerés megtagadása, vagy diplomáciai kapcsolatok hiánya, sem egyéb ürügyek nem szol­gálhatnak alapul ahhoz, hogy egy állam megsértse egy másik állam területi épségét. Kötelezik magukat, hogy kizáró­lag békés eszközökkel oldanak meg minden területi viszályt. Ilyen eszközök: tárgyalások, köz­vetítés, egyeztető eljárás, vala­mint más békés eszközök, ame­lyeket az érdekelt felek válasz­tanak az ENSZ alapokmányának megfelelően. A szovjet kormánynak mély leggyőződése, hogy ha az államok ötelezettséget vállalnak, amely­ek értelmében kizárólag békés ton oldják meg a területi viszá­lyokat, ez nagymértékben elősegíti nemzetközi ügyek rendezését — lutat rá Hruscsov üzenete, majd gy folytatja: „Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy iá az államok szerződést kötné­lek és ebben lemondanának az irőszak alkalmazásáról, a területi 'iszályok megoldása érdekében, ízzel új helyzet jönne létre, amely­jen sokkal könnyebbé válnék más ilapvető, nemzetközi problémák negoldása is. Ez mindenekelőtt és nindennél inkább vonatkozik a le­szerelés problémájára”. A szovjet kormányfő megálla­pítja, hogy sok állam közös erő­feszítései révén az utóbbi időkben bizonyos sikereket lehetett elérni a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A világ sorsáért, a népek jö­vőjéért, nagy felelősséget viselő államférfiak egyetemes köte­lessége, hogy további, még ha­tározottabb lépéseket tegye­nek. amelyek alkalmasak az új háború veszélyének ki­küszöbölésére. — A szovjet kormány arra a következtetésre jutott — mondja a továbbiakban az üzenet —, hogy hasznos volna, ha az általános és teljes leszerelés feladatának meg­oldására irányuló lankadatlan igyekezet mellett egyidejűleg fo­koznánk erőfeszítéseinket az ál­lamok közötti éles súrlódások, és a feszültség! gócok kiküszöbölése érdekében. Hruscsov megállapítja, hogy a területi viszályok, az államközi határkérdések, állámoknak más államokkal szemben emelt köl­csönös, vagy egyoldalú területi igényei olyan problémákat jelen­tenek, amelyek következménye­képpen a leggyakrabban keletkez­nek veszedelmes súrlódások az ál­lamok között, a világ különböző részeiben: — A területi igények és az ál­lamok közötti területi viszályok gyakran visszatérnek — mutat rá a szovjet kormányfő —, s ezzel kapcsolatban mindenekelőtt Taj­van kérdésére utal. — Ez a sziget ősidők óta a kínai állam szerves része — mondja üzenetében. — Tajvan szigetének az amerikai csapatok által történő jogtalan megszállá­sának meg kell szűnnie. A szi­get a Kínai Népköztársaság el­idegeníthetetlen része és már ré­gen visszatért volna az anyaor­szághoz, ha egy másik állam ezt nem akadályozná. Kétségtelenül igazságosak azok a követelések, amelye­ket a felszabadult államok támasztanak arra vonatkozó­lag, hogy adják át nekik a hozzájuk tartozó, de még gyarmati iga alatt vagy kül­földi megszállás alatt maradt területeket — hangsúlyozza az üzenet. Ez teljes mértékben vonatkozik ter­mészetesen azoknak a népeknek a területeire is, amelyek még nem vívták ki nemzeti függet­lenségüket és továbbra is gyar­mati helyzetben vannak. Hasonlóképpen fel kell számol­ni azokat a katonai támaszpon­tokat is, amelyeket a szóbanforgó államoktól elszakított területe­ken létesítettek. Le kell mondani az erőszak al­kalmazásáról olyan államok egyesítésének megoldása során, mint Korea, Vietnam, Németor­szág. A szovjet kormányfő üzeneté­ben rámutat: a második világ­háborúban a támadók szerepét betöltött néhány állam revansis- ta köreinek területi ...igényeit’’ a leghatározottabban • vissza kell utasítani, mert azok ellentmon­danak a béke érdekeinek. Ebből csak újabb világháború támad­hat. Hruscsov a történelmi, népraj­zi, vérségi vagy vallási síkra visszavezethető érveken és elkép­zeléseken alapuló területi köve­telésekkel és határvitákkal kap­csolatban arra int hogy tanú­sítsanak kellő mc^, iést a Xörté- nelmileg kialakult határok iránt. Hruscsov véleménye szerint az egész emberiséget, ^fenyegetné egy határviszály miatti fegyveres konfliktus a világnak abban a térségében, ahol a múltban mind a két világháborút kirobbantot­ták, a jelenben pedig az egy­mással szemben álló két katonai csoportosuláshoz tartozó államok nagylétszámú csapatokat és nagy- mennyiségű fegyverzetek össz­pontosítottak. Ilyen térség Euró­pa. ez Vitathatatlan.' * ■> Kétségtelen — hangzik az üze­net —, hogy egy lokális összetű­zés olyan államok között, ame­lyek területi vitáikat fegyverrel akarják megoldani, nukleáris vi­lágháborúvá fajulhat és az sen­kit sem kímél meg, attól senki sem határolhatja el magát. Az őrülteken, vagy a gyűlölettől el­vakult politikusokon kívül senki sem nyugodhat bele ilyen pers­pektívába. A leghatározottabban ki kell je­lentenem — írja üzenetében a szovjet kormányfő —, hogy a Szovjetunióban ilyen politikusok nincsenek, mert ha lennének, két­ségtelenül elmegyógyintézetbe jut­nának. A szocialista államok békesze­rető és háborúellenes politikai irányvonala ugyanakkor biztosí­ték arra, hogy bármilyen területi viszály javunkra történő megol­dása érdekében nem fogunk, és nem is használhatunk fegyvert. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy az erő alkalmazása a területi viták megoldásánál nem felel meg egyetlen nép, egyetlen ország valódi érdekeinek sem. A Szovjetunió miniszterelnöke kijelenti: Egy nemzetközi megállapodás az államok között arról, hogy a területi viták megoldásánál le­mondanak az erő alkalmazásáról, a friss szellőhöz hasonlóan, sokat seperne ki a nemzetközi éleiken mindabból, ami mesterségesen felfújt, és akadályozza a feszült­ség enyhülését és a béke szilár- dulását. Egy ilyen megállapodás újabb jelentős enyhülést hozna a nemzetközi éghajlatban és kedvező talajt teremtene az államok közötti bizalom nö­vekedéséhez. Hruscsov reményét fejezi ki, hogy az új helyzetben sokkal könnyebben meg lehetne találni más alapvető nemzetközi problé­mák megoldásának lehetőségét. (MTI). Castro nagy beszédet mondott a havannai ünnepségen Havanna, (TASZSZ). A kubai forradalom győzelmének évfor­dulója alkalmából rendezett ha­vannai ünnepségeken nagyszabá­sú katonai díszszemlét tartottak. A több mint egyórás katonai parádé befejezése után a nagy­gyűlés több százezer főnyi rész­vevőjének viharos tapsa köze­pette nyújtották át Castro mi­niszterelnöknek a ..technikai forradalom fáklyáját”. A fáklyát néhány nappal ezelőtt gyújtották meg Santiagoban, az egykori Moncada laktanya területén, ahol elkezdődött a kubai forradalom és a kommunista fiatalok stafé­tája hozta el a fővárosba. Ezután Castro miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. Több mint kétórás beszédét Kuba vala­mennyi rádió- és televízióállo­mása közvetítette. Beszéde elején Castro méltatta azokat a hatalmas eredménye­ket, amelyeket a kubai nép az utolsó öt évben ért el. Ezeknek síz eredményeknek az ismereté­ben egész népünk teljes mérték­ben meggyőződött arról, hogy a múlt soha többé nem tér. vissza, — mondotta. Forradalmunk — hangoztatta — annak a diadalmas nemzetkö­zi forradalmi mozgalomnak a része, amely az orosz munkásólt és parasztok történelmi felkelé­sével vette kezdetét. A nagygyű­lésen részt vevő százezrek óriási tapsviharral és a kubai—szovjet barátság éltetésével fogadták Castro fenti szavait. A miniszterelnök a továbbiakban megállapította, hogy Kuba jelenleg kitűnően fel van fegyverezve és sikeresen veheti fel a harcot altár az Egyesült Államok fegyveres erőinek legkiválóbb egységeivel szemben is. Az imperialisták azt is tudják — mondotta — hogy Kuba népe nincs egyedül. Gazdasági kérdésekről szólva Castro rámutatott, hogy az or­szág helyzete ebben a tekintet­ben lényegesen javult. Megszi­lárdult a pénzügyi helyzet, foko­zódik a külkereskedelmi forga­lom. Az elmúlt évhez képest fi­gyelemremél tóan fejlődött a la­kosság közszükségleti cikkekkel való ellátása. A kubai miniszterelnök meg­állapította, hogy Johnson elnök legutóbbi nyilatkozata, amely szerint' az Egyesült Államok bé­kében óhajt élni valamennyi or­szág népével, igen örvendetes békemegnyilatkozás. Kuba azon­ban ugyancsak beletartozik a „valamennyi ország” fogalomba, mégis előfordult a legutóbbi na­pokban, hogy a CIA ügynökei egy kubai torpedónaszád felrob­bantásával . agresszív cselekményt hajtottak végre ellene. „Johnson elnökre hárul a felelősség mat­rózaink véréért — mondta Castro. — Az ilyen tettek sem dicsőséget, sem tekintélyt nem szereznek az Egyesült Államok­nak” A miniszterelnök ezután hang­súlyozta, hogy Kuba normális kapcsolatokat óhajt fenntartani 'a világ összes országával, köztük az Egyesült Államokkal is. —■ Ha az Egyesült Államok keres­kedni fog Kubával, akkor sor kerülhet az államosított üzeme­kért való kártalanítás kérdésének megvizsgálására. Ez számunkra elvi probléma — jelentette ki. — Mi nem kényszerülünk keres­kedni az Egyesült Államokkal, mert korlátlan piacunk van leg­fontosabb termékeink számára a szocialista országokban. (Baráti segítséget kapunk a Szovjetunió­tól és a többi szocialista ország­tól, s ezért a támogatásért min­dig hálásak leszünk. Az amerikai imperialistáktól sohasem fogunk segítséget, kérni. • # üzembe Sápnak az első autó- matizáSt as őz tető rendszerek 800 millió forint az öntözéses gazdálkodás ez évi építkezéseire A mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság ez évi tervében je­lentős helyet kap az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. A mező- gazdasági termelés előirányzott 4—5 százalékos növelésének egyik fontos eszközeként 54.8 000 hold — a tavalyinál mintegy 20 százalék­kal nagyobb terület — kap mes­terséges csapadékot. 1964-ben lépnek üzembe az el­ső automatizált, földbe épített esőztető rendszerek, amelyek mé­reteikben és technológiájukban egyaránt megfelelnek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követel­ményeinek. A nyolc termelőszö­vetkezet területére kiterjedő 7000 holdas kalocsai telep az idén már teljes egészében üzemel, a 4500— 4500 holdas balatonaligainak és dunaújvárosinak azonban még csak egy része készül el. Az előb­bihez a Balaton vizét vezetik, ki­fejezetten belterjes kultúrák: sző­lő. rózsa, komló öntözésére, az utóbbinál pedig a Dunai Vasmű tartalékszivattyúját hasznosítják. Az öntözéses gazdálkodás ez évi, több mint 800 millió forint értékű beruházásainak 75 százalé­kát az öntözőtelepek építésére fordítják, de már 1964-ben is je­lentős erőfeszítéseket tesznek a későbbi esztendőkben szükséges öntözővíz biztosítására. A hegy­es dombvidékeken kedvezőek a lehetőségek a helyi tárolók építé­sére. Ilymódon 1964-ben további mintegy tízmillió köbméter víz tárolására nyílik lehetőség. Az öntöző főművek fejlesztése során a legjelentősebb munka a nyugati és a kiskunsági főcsator­na építésének folytatása. A nyu­gati főcsatorna első része ez. év­ben már üzemel, s megépül az első három öntözőfürt, amelyek 1965-ben 12 000 hold öntözését te­szik lehetővé. Lényegében befeje­zik a kiskunsági öntözőcsatorna, valamint a hozzátartozó tassi ön­tözőfürt építését. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents