Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

B TOLNA SIEGTET NÉPÚJSÁG 1954. január 12. Olimpiai krónika A megye atlétikája a számok tükrében Január 29-én, szerdán nyitják jneg ünnepélyesen az innsbrucki téli olimpiai játékokat. Vala­mennyi résztvevő nevében Paul Aste, bob- és szánkóversenyző, az osztrák csapat legidősebb tagja mondja el az olimpiai esküt. Ezt követi majd október 10-én Tokió­ban a nyári sportágak nemes ve­télkedése, a világ legjobb spor­tolóinak részvételével. Ebből az alkalomból idézzük fel króni­kánkban az első modern olimpiai játékok nevezetes eseményeit. Hetven esztendővel ezelőtt, 1894-ben Pierre Coubertin fran­cia tudós olyan intézményt hívott létre, mint a modern olimpiászok megteremtése. Életműve az em­beriség egyik legnagyobb és leg­erősebb békeműve a sportolók vi­lágában, és az olimpiai jelvény: az öt egymásba fonódó színes ka­rika valóban az öt világrész né­peinek egymásrautaltságát, össze­fogását, barátságát jelképezi. Coubertin a múlt század kilenc­venes éveinek elején kezdte meg olimpiai szervező munkáját és hetven évvel ezelőtt, 1894-ben már nemzetközi értekezletre tud­ta Párizsba összegyűjteni az ad­dig nemzetközi kapcsolatok nél­kül dolgozó sportvezetőket. A Sorbonne díszterme látta vendé­gül a modem olimpiászok előhír­nökeit, akik elhatározták, hogy törekednek a modem olimpiai játékok megvalósítására, mert az eszmét nemesnek látják, és hisz­nek a görög nevelési rendszer jö­vőjében...” , Görögország, sportdelegátusa, Bikélas, Párizsból hazatérve, azonnal megkezdte a szervező munkát. Párizsban ugyanis elha­tározták, hogy az első modern olimpiászt ft klasszikus olimpiászok földjén, Görögországban rendezik meg. Bikelas lelkesen kezdett a mun­kához, amelyet azonban a görög kormány rövidesen megállított. A görög államkassza üres volt, és bármilyen nemes is a rendezők szándéka, Görögországnak ilyen ünnepségekre nincsen pénze — jelentette ki a -kormány. Kishitű embereknek elég lett volna ez a hivatalos figyelmeztetés arra, hogy tervük megvalósításától Visszalépjenek. Coubertin azonban nem hagyta magát. Sürgősen Athénbe utazott és néhány lelkes hangú előadás­sal a görög népet tökéletesen megnyerte az olimpiai eszmének. Amire nem akart vállalkozni az állam, azt megvalósította a görög nép. Philimon athéni polgármes­ter azért mondott le díszes mél­tóságáról, hogy elvállalhassa az olimpiai intézőbizottság főtitkári tisztségét. Lelkes hangú felhívást bocsátottak ki a világ minden ré­szén élő görögökhöz, hogy ada­kozzanak az olimpiai játékok fel­elevenítésének nemes céljaira. Százötvenezer drachmára szá­mítottak, és a gyűjtés eredménye egy hónap alatt 322 756 drachma volt, ami ugyananriyi franknak feleit meg. Az előkészületekre volt rpár pénz bőven. A romok­ban heverő panathenaei stadion újjáépítésére már kétszázezer drachmára lett volna szükség. Már-már csüggedni kezdtek, mert erre valóban nem találtak fedeze­tet. Ekkor egy Alexandriában élő görög milliomos levele érke­zett: ..Meghatva az eszme és a terv- szépségétől, magamra vállalom a romokban heverő stadion újjá­építésének minden költségét. Azt akarom, hogy az olimpia felele­venítésének helye díszes, a ha­gyományokhoz illő legyen. Ezért egymillió drachmát ajánlok föl erre a célra...” Az adomány megoldott minden nehézséget. Lázas munka indult meg. Üzembe helyeztek egy, már évszázadok óta .üzemen kívül he­lyezett márványbányát, ahol a munkások százai kezdték meg a márványtömbök kitermelését. A gyönyörű márványstadion a ter­vek szerint el is készült. Har­mincötezer néző részére készítet­tek hófehér márványból ülőhe­lyet a körbefutó, s egyre emelke­dő stadionban, ezenkívül még hu­szonötezer állóhely is volt. Már az 1894. évi párizsi kong­resszuson is képviseltette magát Magyarország: dr. Kemény Fe­renc főreáliskolai igazgató sze­mélyében. Párizsi tapasztalatairól jelentést készített és Berzeviczy Albert kultuszminiszter elnöklete alatt megalakult a magyar olim­piai bizottság, amelynek Kemény Ferenc lett az első titkára. 1896. február 6-án Berzeviczy Albert a sportegyesületi vezetők értekezletén bejelentette, hogy a kormány három versenyző athéni kiküldésére ezer forintot ajánl fel. A Ma­gyar Athletikai Club is vállalta egy versenyző kiküldését, a Bu­dapesti Torna Club pedig száz­száz forinttal járult hozzá Kell­ner Gyula és Réthy Menotti athé­ni köitslgeihez. Négyheti gondos előkészület után, március 8-án és 9-én tartották meg az 'olimpiai próbaversenyeket. Az atléták az Orczy-kertben, az úszók a Rudas- fürdőben, a tornászok és súly­emelők a Szentkirály-utcai tor­nacsarnokban, , Kellner Gyula, a maratoni futás jelöltje pedig a gödöllői országúton mutatta be tudását. A próbaversenyek alapján a rendezőbizottság államköltségen az alig tizenhétéves Hajós Alf­rédet jelölte az úszóversenyekre. Kellner Gyulát a maratoni fu­tásra. Dáni Nándort és Szokoly Alajost az atlétikai versenyekre. Kokas Gyulát és Wein Dezsőt a tornaversenyekre;: a Magyar Ath­letikai Club Zábórszky István, Manno Leonidász, Zachár István és Réthy Pál, a Magyar Testgya­korlók Köre Malcsiner Gyula, a Nemzeti Torna Egylet pedig To- pavicza Momcsillo kiküldetését jelentette be. Végül dr. Kemény Ferenc, Iser Károly és Oherolly Károly vezetése mellett Dáni Nándor, Szokoly Alajos, Manno Leonidász, Kertész K. Róbert, Wein Dezső, Kokas Gyula, Kell­ner Gyula, Hajós Alfréd és To- pavicza Momcsillo utaztak el Athénbe, ők képviselték az első olimpiászon hazánkat.* A kis magyar csapat Athénbe érkezve, kék-fehér szalagú szal­makalapokat vásárolt. Ez a görög nemzeti szín, és ebbe, a népek barátságát jelző gesztusba egész Athén beleszeretett — írta az egykori tudósító. — Mindenütt ünnepelték a , magyarokat, akik példásan viselkedtek. Március 24-én leplezték le a stadion tulajdonképpeni megte­remtőjének, az egymillió drach­mát felajánló Averoffnak a sta­dion előtt felállított márvány- szobrát. Az athéni Filharmonikus Társaság helyezte el az első ko­szorút a szobor talapzatára, me­lyet körülállták a világ ' minden részéből összegyűlt versenyzők, de koszorút elhelyezni csak a ma­gyar sportolóknak jutott eszébe. Dr. Kemény Ferenc tette le a ko­szorút, és ez még tovább fokozta a magyar sportolók iránti szere­tet megnyilvánulását. Óriási ünnepség közepette március 25-én kezdődött az olim­piai játékok sorozata. A már­ványstadion csodálatos látványt nyújtott. A versenyek a százmé­teres síkfutással kezdődtek. A hu­szonegy induló között ott volt Szokoly Alajos, aki az amerikai Burke és a német Hoffman mö­gött harmadik lett. A magyar versenyzők közül a legnagyobb sikert az alig tizenhétéves Hajós Alfréd érte el, aki a százméteres gyorsúszás olimpiai .bajnokságát megnyerve, alig egy órával ké­sőbb, győzött az ezerkéíszázméie- res úszóversenyben is. Hajós Alfréd bajnoki győzelme után először húzták fel a győzelmi ár­bocra Magyarország lobogóját. Szokoly Alajos a száztízméteres gátfutásban harmadik lett. Dáni Nándor a nyoleszázméteres sík­futásban második helyen végzett. Kellner Gyula a maratoni futás­ban két görög futó után, minden más ország versenyzőit megelőz­ve, harmadik lett. Athénből a versenyzők haza­térve, nem győztek eleget beszél­ni a versenyek érdekességeiről, á külföldi tapasztalatokról. A né­hány magyar versenyző olimpiai Szereplése erősítette meg a ma­gyar sportot, amely mindjobban erősödve, rövidesen világszerte ismertté tette a magyar sporto­lók és hazánk nevét is. RÉVÉSZ TIBOR A korábbi évek gyakorlatától eltérően idén közreadjuk a csapat- eredményeket. Tesszük ezt annál is inkább, mert az elmúlt eszten­dő eredményes vdt a csapat- eredmények szempontjából is. Gondoljunk csak a 4x100 méte­res férfi és. női váltó által elért új csúcseredményekre. De a csa­pateredmények arra is alkalma­sak, hogy megvizsgálható legyen a versenyszám tömegesítése te­rén elért eredmény is. Eszerint sem rossz aá 1963. évi kép. Férfiak: 4x180 méteres váltó: Szekszárdi Dózsa 44.1 csúcs Bátaszéki V. S. K. 48.8 Szekszárdi ITSK. I. 49.6 4x400 méteres váltó: Szekszárdi Dózsa 3:43.— Bonyhádi Gimnázium 3:55.4 Szekszárdi ITSK. 4:17.— 4x800 méteres váltó: Bátaszéki V. S. K. 9:23:4 Szekszárdi Dózsa 9:34.8 Bonyhádi Gimnázium 9:48.2. Magas csapat: Szekszárdi Dózsa 166 cm. átlag Bonyhádi Gimn. 164 cm. átlag Dunafoldvári G. 161 cm. átlag Bátaszéki V. S. K. 157 cm. átlag Dombóvári Apáczai Csere Gimnázium 151 cm. átlag Távolugrás ötös csapat: Sz. Dózsa I. 609 cm. átlag Bátaszék I. 572 cm. átlag Bonyhádi G. 555 cm. átlag Sz. Dózsa II, 544 cm. átlag Dombóvári Apáczai Csere Gimnázium 511 cm. áflag Hármasugrás ötös csapat: Sz. Dózsa 12.13 cm. átlag Bátaszék 11.15 cm. átlag Rúdugrás ötös csapat: Bátaszék 253 cm. átlag Súlylökés ötös csapat: Sz Dózsa 11.75 m. átlag Sz. Dózsa II. 10.78 m. átlag Bátaszék 10.69 m. átlag Diszkószvetés ötös csapat: Sz. Dózsa 38.31 m. átlag Bátaszék 29.65 m. átl^ Gerelyhajítás 1. Sz. Dózsa Bonyhádi G. 3. Bátaszék 4. Dombóvári G. Kalapácsvetés 1. Sz. Dózsa 2. Bátaszék ötös csapat: 44.30 m. átlag 44.05 m. átlag 38.80 m. átlag 38.14 m. átlag ötös csapat: 27.45 m. átlag 22.78 m. átlag Nők: 4x100 méteres váltófutás: 1. Szekszárdi Dózsa 50.7 csúcs 2. Paksi Gimnázium 55.5 3. Szekszárdi Dózsa II. 56.— 4. Szekszárdi ITSK 59.2 5. Bátaszéki V. S. K. 59.8 1x200 méteres váítóíutás: 1. Szekszárdi Dózsa 1:51.4 csúcs 2. Sz. Dózsa II. 2:02.8 3x800 méteres váítóíutás: 1: Szekszárdi Dózsa 8:59.2 Magasugrás ötös csapat: 1. Sz. Dózsa 139 cm. átlag 2. Sz. Dózsa II. 131 cm. átlag 3. Dunafoldvári G. 131 cm. átlag 4. Bátaszék 1 130 cm. átlag 5. Paksi Gimn. 128 cm. átlag Távolugrás ötös csapat: 1. Sz. Dózsa 484 cm. átlag 2. Sz. Dózsa II. 448 cm. átlag 3. Paksi Gimn. 435 cm. átlag 4. Bátaszék I. 431 cm. átlag 5. Dombóvári Apáczai Csere Gimnázium 422 cm. átlag Súlylökés ötös csapat: 1. Sz. Dózsa 908 cm. átlag 2. Bátaszék I. 804 cm. átlag 3. Bonyhádi G. 790 cm. átlag 4. Dunafoldvári G. 788 cm. átlag 5. Paksi Gimn. 748 cm. átlag Diszkosz vetés ötös csapat: 1. Sz. Dózsa 29.44 m. átlag 2. Bonyhádi Kg. T. 23.04 m. átlag 3. Bátaszék 22.19 m. átlag 4. Bonyhádi G. 22.06 m. átlag 5. Dombóvári Apáczai Csere Gimnázium 20.86 m. átlag Gerelyhajítás ötös csapat: 1. Sz. Dózsa 28.28 m. átlag 2. Bátaszék 23.05 m. átlag 3. Bonyhádi Kg. X, 20,81 m. átlag' 4. Bátaszék II. 17.50 m. átlag 5. Dombóvári Apáczai Csere ; Gimnázium 16.01 m. átlag Január 19-én kezdődik a teremkézila bda-bajnokxág Mint a megyei kézilabda-szö­vetség közölte, január 19-éa kez­dődik — Tolnán, a textiles kul- túrotthohban — a teremkézilab- da-foajnokság. A mérkőzések reg­gel 8 órakor kezdődnek és 15 óra­kor érnek véget. A január 19-i műsor: 8,00 óra: Nagydorog—Tol­na II. (női), 9,00: Szekszárdi ITSK —Baja (férfi), 10,00: Szedres— Vasipari (férfi), 11,00: Mözs—Sz. Honvéd (férfi), 12,00: Sz. Vörös Meteor—Nagydorog (női), 13,00: Tolna I.—Tolna II. (női), 14,00: Tolna I.—Tolna II. (férfi). A január 26-d műsor: 8,00: óra: Mözs—Tolna II. (női), 9,00: Baja Sima és iarkánszőtt dunnahuzat 177.— Ft-tól 260.— Ft-ig Sima és tarkánszőtt nagypárna 56.— Ft-tól 87.50 Ft-ig Lepedő 1 95.— Ft-tól 155.— Ft-ig Ágyneművászon fehér és lax 80 cm. 22.30 Ft-tól 32.— Ft-ig Inlet 80 cm 32.— Ft-tól 34.— Ft-ig Pamut és len lepedő fehér és lax 140 cm. 46.— Ft-tól 62.— Ft-ig OTP-hitellevélre is kapható! ' (7) —Tolna L (férfi), 10,00: Vasipari— Mözs (férfi), 11,00: Tolna II.— Szedres (férfi), 12,00: Sz. Vörös Meteor—Mözs (női), 13,00: Tolna I.—Nagydorog (női), 14,00: Sz. Honvéd—Sz. ITSK (férfi). VÁRDOMB JÁRÁSI SAKKBAJNOK Befejeződött a szekszárdi járási sakkbajnokság. Az első helyet a Várdombi Tsz SK csapata szerez-, te meg, 25 ponttal. Második he­lyen a Tolnai Spartacus végzett 20 ponttal, míg harmadik Fadd csapata lett 19 ponttal. További helyezések: 4. Tolnai Selyemgyár, 5. Tengelic, 6. Szedres. Gyakorlattal rendelkező lakatos szakmunkásokat, TMK munkára felvételre keres a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. (40) Fevételre keresünk érettsé­givel rendelkező fiatalokat műszaki beosztásba és továbbtanulási lehetőség­gel. Jelentkezés: Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat, Szán­tó Imre utca 19. szám. 42-es ajtó. (46)

Next

/
Thumbnails
Contents