Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

196*. január iö. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 5 Nyilatkoznak a vezetők: Mi volt jó 1963-ban, mit teszünk jobban 1964-ben ? A tamási járási tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettesének nyilatkozata Térmeg Sándorral. a tamási mentes segítségadást a járásban, járás mezőgazdasági osztályának — mondta. — Sokszor előfordult helyettes vezetőjével beszélget tünk, az 1963-as év munkájáról, tapasztalatairól. Elmondotta, hogy az elmúlt év a gyenge termelő- szövetkezetek megerősítésének éve volt. A járásban 14 gyenge termelőszövetkezet működött és fő célnak ezek feljavítását te­kintették. Tapasztalatuk szerint ugyanis legtöbb helyen a veze­tésben volt a hiba. A vezetők helyes kiválasztása, a fegyelem megszilárdítása, jelentős ered­ményt hozott. Jó példa erre az újiregi Béke Termelőszövetkezet, vagy a koppányszántói Március 15, amely kiemelkedett a gyen­gén gazdálkodó termelőszövetke­zetek közül. A példákat csak ki­ragadtuk, ezek a legszembetű­nőbbek. A számítások szerint sokkal kevesebb lesz a rosszul mű­ködő termelőszövetkezetek száma, mint előző évben. Jelentős javulás mutatkozik, az ozorai termelőszövetkezetben is ahol eddig a legtöbb probléma volt. — Sohasem fordult még elő olyan, hogy Ozorán időben vé­geztek volna a vetéssel, vagy a mélyszántás nagy része ne ma­radt volna tavaszra- 1963-ban ez,t is sikerült elérniük — mondta Térmeg elvtárs. Nagyon jónak tartom az őszi vetések megszer­vezését és a jövőben is hasonló- kéopen fogjuk megszervezni. Ez­zel sikerült bebizonyítani azt, hogy meg lehet csinálni, amit mindenki nagyon alkar. Az előző években sohasem íog. lalkozott annyit a járási szakveze­tés a vetéssel, mint 1963-ban. Már előzőleg megbeszélték a körzetek vezetőivel a teendőket. Szerve­zettség, gondos tervezés jelle­mezte az őszi munkákat a' tamá­si iárásban. Kedvezően nyilatkozott a gép­állomásokkal való kapcsolatról is. A tamási járásban ,.külső munkatársaknak" számítanak a gépállomások dofeozói és 1 teljes az összhang közöttük és a ter­melőszövetkezetek között. Igazán jól szervezett munka csak ilyen kapcsolatok révén lehetséges. El­mondta, hogy ezeket a kapcsola­tokat meg akarják tartani, sőt tovább szeretnék fejleszteni eb­ben az évben. Problémát okozott a mezőgaz­dasági munkák végzésénél a traiktoroshiány. Á két műszakok elenyésző száma erősen hátrál­tatta a munkák menetét. — Az idén sokkal nagyobb 'gondot fordítunk a traktoros­képzésre, — mondta Térmeg elvtárs. — Nálunk különösen nagy jelentősége van, hiszen a iárás termelőszövetkezetei meg­kapják a javító állomássá átala­kított tamási gépállomás felsza­badult erőgépeit. A géppark így is jelentős, bővülésével pedig a traktorosok számát is növelni Imii. így jutottunk arra az elha­tározásra, hogy a 240 fős terv mellett, mé« egy uóttanfolya- mot is indítunk. 60—T0 em­ber részvételével. olyan eset, hogy a kocsi elindult reggel a hibát jelző helyre, de útközben annyi munkája alvadt, hogy éppen oda nem jutott el, ahová hívták Hangsúlyozni kell. hogy a gépállomás! dolgozók lelki- ismeretesen, jól végezték munkájukat, de az egyre nö­vekvő géppark mellett nem elegendő egy mőhelykoesi dolgoztatása. Az állattenyésztés területén na­gyot léptünk előre 1962-höz viszo­nyítva. Míg 1962-ben 1200 szerző­déses hízott sertés elmaradásunk volt a felvásárlásban, addig 1963- ban sikerült teljesíteni, tejterme­lésben pedig jelentősen túltelje­síteni a tervet. Ennek több oka van. A járás vezetői és a termelő- szövetkezetek is nagyobb gondot fordítottak az állattenyésztésre, mint eddig. Szorgalmazták a ta­karmánynövények időbeni elveté­sé' és betakarítását. Örvendetes, hogy a járásban egyre jobban elterjed a „zöld futószalag” módszer, amely folyamatos zöldtakarinányt biztosít. A gabonavetés gyenge átlaga is ösztönözte az embereket arra, hogy az. állattenyésztésben jobb eredményeket érjenek el. Nem kis jelentőségű az állattenyésztésben dolgozó szakmunkások tevékeny­sége sem. A szakmunkásképzés eléggé nehezen halad. Kevés a jelent­kező, a tanfolyamok létszám- hiánnyal indulnák. A járási ta­pasztalatok szerint az emberek a tanfolyam idejére járó alacsony (0.5—0,7) munkaegység miatt hú­zódoznak. Szerintünk is változ­tatni kellene ezen, hiszen amig egy ember az állattenyésztésben napi 2 munkaegységet keres, nem szívesen megy háromhónapos tanfolyamra, alacsony juttatásért. Egyébként szeretnénk ebben az évben megvalósítani, hogy a tan­folyamok a járás területén legye­nek, ne kelljen a részvevőknek messze utazni és a tanulmányi időt családjuktól távol tölteni. Már tárgyalásokat folytattunk a Fomádi Állami Gazdasággal és reméljük, sikerül megoldani a problémát. A növényvédő Szakmunkások jól ellátják feladatukat, továb­viszont azt, hogy a már végzett szakmunkásokat is időközönként 3—4 napos továbbképzésben ré­szesítsék. Mindig újabb és újabb gépek, vegyszerek kerülnek for­galomba. vagy a védekezésnek eddig ismeretlen formáját kísér­letezték ki, tehát jó lenne, ha a szakemberek értesülnének erről és megtanulnák ezeknek a hasz­nálatát. Az előrehaladás 1962-höz ké­pest a mezőgazdaság minden te­rületén jelentős volt, de koránt­sem a tervelmek megfelelő az eredmény. Ami helytelen volt a múlt évben, azt lehetőségekhez, képest kijavítjuk, ami pedig jó Műanyagáruk — olcsóbb áron Egy fehér fedelű brosúra fek­szik előttem az asztalon. A bo­rító lap szövegezése ezzel kez­dődik: „Belkereskedelmi Minisz­térium kiadványa”. Ez magában véve persze különösebben nem érdekes, mert hiszen a Belkeres­kedelmi Minisztériumnak ezernyi kiadványa van. A következő so­rokban azonban ez áll: „Meg­változott árak jegyzéke 1964. január 1. Műanyagcikkek”. Ez igen, ez már érdekes. Belelapo­zok a brosúrába, összesen 52 oldal terjedelmű. Gyors szá­molás. kalkulálás: körülbelül 1500 áru szerepel a jegyzékben. Pár percnyi böngészés után könnyű megállapítani: a változás azt jelenti, hogv a jelenleg forga­lomban lévő műanyagcikkek nagy részének a bolti ára csök­kent. Ilyen előzmények után nyitot­kezdeményezésnek bizonyult, to- 'tarn be a szekszárdi műanyag­vábbfejlesztjük az idén. Kónya József boltba. — Napokon keresztül leltároz­tunk — így a boltvezető, Tóth Szőlő- és gyümölcstelepítés Tamásiban Tamási három termelőszövetke- tárrészen pedig besztercei szil- zete 100 hold közös szőlő és 200 vát telepítenek, hold közös gyümöcsös telepítésére A szakemberek véleménye társult 1962-ben. A társulás, szerint a társulás sok tekintet­amely a zárt kertek, hrsznosí- ben hasznosnak ígérkezik. A tására alakult, működése óta szakemberek abból indulnak ki, eredményesen dolgozott. hogy a felsorolt területek ki­önkéntes csere útján össze- valóan alkalmasak szőlő-, illetve hoztak 101 hold szőlőt“! pítésre gyümölcskertészkedésre, másrészt és 63 hold gyümölcsös telepítő- a Balaton közelsége a megter- sére alkalmas területet. A 101 melt gyümölcs értékesítését na- hold szőlőterületből 46 holdon gyón megkönnyíti. már el is végezték a telep’tést..------------------.----------------------------------­A z idei év tavaszán még körül-1 belül 30 hold szőlő kerül el­ültetésre, miután a terep ren­dezése az ősszel megtörtént. A gyümölcsös-telepítést pándi- meggyel kezdték, amelyből ta­valy 10 hold került beültet ??re. A Ráe-völgvi domboldalon fe- keteribizli-telepíiés van folya­matban, 30 holdon. Itt haszno­sítva lesz az eddig kihasználat­lan Rác-völgyi vízzel bcn'to't te­rület is. A víz levezetése után aranyfűzzel ültetik be a savanyú füvet termő völgyet. Az arany- fűz vesszőjét kosárfonás céljára termelik, amely a termelőszövet­kezeti tagság téli foglalkoztatá­sát segíti megoldani. A tamási termelőszövetkezetek szőlő- és gyümölcsös-telepítési terve szerint a Rác-völgyi részen feketeribizlit és őszibarackot, a János —. meri az árváltozás mindig leltározással jár. Az árukon most már az új árak láthatók. Tessék körülnézni. A műanyag íürösztőkád újára 135 forint, a régi 150 volt. Az import ruháskosár ara 110-ről 85-re csökkent. — Tessék nézni ezeket a mű­anyag-kulacsokat. az áruk éppen a felére csökkent. Eddig 21 fo­rintba kerültek, most 10 forint 10 fillérbe. Ebben az üzletben körülbelül 140—150 árucikknek c sökkent az ára január elsejétől. Ez azt je­lenti. hogv az iti árusított áru­cikkeknek körülbelül a fele lett olcsóbb. — Nagyon aktuális volt az ár- csökkentés — mondja a bolt­vezető —. mert az igazsághoz tartozik, hogy eddig igen ma­gasak voltak a műanyagának, A műanyagcikkek iránti ér­deklődést mutatja, hogy havonta körülbelül 50 000 forintot forgal­maz a bolt műanyagárukból. Arról persze még nem lehet be­szélni. hogy az árleszállítás mi­lyen változást eredményez a forgalomban, mert hiszen szer­dán nyitott ki a bolt. Annyi azonban bizonyos. hogy vala­mennyiünknek jelent több-keve­sebb hasznot, mert hiszen ma­napság már mindnyájan vásá­rolunk műanyagárut. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy Szekszárdon nem­csak ez az egy bolt érdekelt az árleszállításban, hanem több is; mert. hiszen másutt is árusíta­nak műanyagcikkeket. SZOT—KNEB-vizsgólat a termelési tanácskozásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról A Szakszervezetek Országos ; vek pedig a szakszervezeti bi­Tuskós és kishenyei határrészen biakban is küldünk embereket [szőlőt, öreghenyén cseresznyét tanfolyamra. Helyesnek tartanám és meggyet, a tanyavölgyi ha­Tanácsa Elnökségének és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság­nak együttes határozata értel­mében a két intézmény 1964 első negyedében megvizsgálja a termelési tanácskozások szerve­zését és lebonyolítását, illetve a Minisztertanács és a SZOT erre vonatkozó, 196.1. évi határozatá­nak végrehajtását, A két intézmény elnöksége kö­zött létrejött megegyezés alap­ján Budapesten és a megyékben a népi ellenőrzési szervek az üzemi és az irányító gazdasági zottságoknal vizsgálják meg, ho­gyan tesznek eleget a kormány­os SZOT-határozatból eredő fel­adataiknak és kötelezettségeik­nek. A március közepéig tartó vizs­gálat eredményeit először együt­tes ülésen a SZOT titkársága és a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöksége, majd a má­sodik negyedévben a kormány is I megvitatja. Ezt követően az üzemi demokrácia e nagyjelen­tőségű fórumával kapcsolatos kérdéseket a SZOT elnöksége és szerveknél, a szakszervezeti szer- plénuma is megtárgyalja. Ha a község lakossága megmozdul... laltak. A zománcgyár 519 dolgo­zója 3755 órai társadalmi mun­kára vállalkozott. A cipőgyár kollektívája még külön is fel- fi . ajánlott 600 órát. De még hátra Bonyhád főterén, a tanácsháza lakossága. A bonyhádiak közt pe- a központban felépíteni, ha a van huszonkét vállalat, innét mé» szomszédságában az egyik öreg dig akad jónéhány építőipari község vállalja a tetemes össze- nem futottak be a gyűjtőívek, épület tetőszerkezete csupaszon szakember is. De a többség, a gű szanálási költség megtakarítá- vagy csak az utóbbi napokban, és' áll, a másikról már a szarufákat több ezer diák, gyárimunkás, sző- sát. En gondolkodás nélkül rá- így nem szerepelnek az összésí­is leszedték. Bontják az öreg há- vetkezeti dolgozó, vagy hivatal- vágtam, hogy vállaljuk. Meglát- lésben. A társadalmi munkások zakat. hogy helyet csináljanak az nők. most végez először ilyen ják, mi lesz itt, ha Bonyhád la- száma minden bizonnyal megha­újnalc, a korszerű, nyolctanter- munkát. Dolgozik, minden külön kossása megmozdul. Hiszen arról ladja a háromezret, a felajánlott----- a közgazdasági ellenszolgáltatás nélkül. van szó, hogy az egész község órák száma is több lesz mint a H ogy is kezdődött? képét emeli egy ilyen korszerű, becslésnél megállapított szükség­Kerner József elvtárs, a községi szép épület a központban. Miért ]et, húszezer óra. mény tél, áll a munka, nem lehel tanács elnöke vaskos dossziét vesz dugnánk el, valahol a község szé­tovább haladni. De ahogy engedi elő. Nem, még nem a tervek, lén. Társadalmi munkával készítet­az időjárás, újra hozzákezdenek. Azok majd csak ezután készül- Ezután megkezdtük a szerve- te,< ,az építőipari szövetkezet dol­_____________ Mire jönnek a „hivatásos” építők, nek el, és a teljes tervdokumen- zést. A községben fellelhető va- Sozai a szanálási tervet és költ­_ mértéUhI.n ’ p/ sem fosia a kubikosok, kőművesek, tiszta táció bizonyára nem fér bele egy lamennyi vállalat, szövetkezet, ségve lést. Háromszázhatvanezer megoldani a problémát de je- l«ßye*» a terep. ilyeit dossziéba. Itt, sokszorosé intézmény. iskola képviselőit 1?rin.t Jen.ne ®?ek szerint a bon­lentős segítséget, nyújt. Hátráltatta a munkát a munka közben elromlott gépek nagy szá­ma. Némelyik gép sokszor he­tekig állt alkatrészhiány miatt. Ez sajnos országos probléma, nem a gépállomások hibájából késlekedtek a javítások. Sok eset­ben viszont csak kisebb hibákról volt szó, amit ki lehetett volna javítani, mégsem ment. Annak ellenére, hogy a gépállomások műhelykocsija szinte éjjel-nappal a határt járta, nem tudta kellően ellátni feladatát. Egy műhelykocsival nem le­mes iskolának, technikum leendő új otthonának. Igaz, most, amióta megjött a ke­Mert a bontást — az öt régi tott, vonalazott íveken nevek so- meghívtuk és megbeszéltük a ,asi költség. Társadalmi munká :nak. Gyűjtőívek ezek. azzal tennivalókat. Ezután adtuk Ki va* telepítik át a ktsz gumijavítt épület lebontását, az anyag elta- rak óznak. Gyűjtőív hárítását — nem hivatásos épí- a különbséggel, hogy a nevek tők. vagy ha úgy tetszik, épület- után nem forintösszeg, hanem óra bontók végzik. Persze, azért akad szerepel. Ki, hány munkaórával köztük szakember is. Amikor az segíti elő, hogy megépülhessen a egyik napsütéses. novemberi község központjában az új tech- szombat délutánon megkezdték a nikum. munkát — a járási pártbizottság, a járási és községi tanács dolgo­______ _____ _ íto e zeket a gyűjtőíveket, amelyek- műhelyét a lebontásra kerülő nek egy része már be is futott, épületből az új helyre. Akadtak De nézzük az íveket. A társa- társadalmi munkások — tizenkét dalmi munkára vállalkozók nagy nyugdíjas személyében — .még része fiatal. Gimnazisták, techni- arra *s- hogy nyilvántartást vezes­____ _ kumi tanulók. Csaknem vala- senek arról. ki. mikor, hány órát — Mi, a helybeliek erősködtünk mennyien vállalták a részvételt, dolgozott a bontásnál, azon. hogy itt építsük meg az új Aztán itt vannak a cipőgyáriak. Most ..alszanak” a kiürített. zói voltak az első társadalmi iskolát — mondja a tanácselnök, zománcgyáriak, a ktsz-ek dolgo- bontásra ítélt épületek. De ahogy munkások — a pártbizottságiakat — Május végén volt a megbe- zói. Az ívek egy része már ősz- felenged a fagy. újra megkezdő- az egykori kőművessegéd. Dara- szélés a járási tanácsnál, ahol szesítve van, huszonhét vállalat, dik a munka. Bontanak a bony- dics elvtárs első titkár vezette, elmondták, hogy rendben volna a intézmény szerepel az összesítő- hadiak, hogy mihamarabb íel- Különben sincs hiány a szaksze- dolog, az építkezéshez szükséges ben, 1715 fővel, közel 14 ezer épülhessen a tudás, a tanulás rű irányításban, a bontásban úgy- hét—nyolcmillió forintra megvan munkaórával. A cipőgyárból két- ú j hajléka. hét megoldani a gyors kiesés- szólván részt vesz a község egész a fedezet, de csak akkor lehet itt, százharminckettőn 1751 órát vál­(J)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents