Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG r'í 1964. január 9. pályáról Így láttam a V. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a megyei labdarúgó­bajnokság értékelését nem csapatonként, hanem egy játékos ta­pasztalatain keresztül próbáljuk értékelni. Fertőszögi Bélát, a Szek­szárdi Gépjavító középcsatárát kértük fel, hogy az 1963. év tapasz­talatait tegye közzé sportrovatunkban. Az ellen felekről Összehasonlítva a megyei baj­nokságban játszó csapatok 1963. ávi és korábbi játékát, úgy ér­zem, hogy az elmúlt bajnoki szezonban szembetűnő fejlődésen mindössze három csapat ment keresztül, a tolnai, a tamási és a cikói együttes. A tolnai gárda teljesen meg­érdemelten nyerte a bajnoksá­got. Egyetlen komolyabb kisiklás kivételével (Bonyhád—Tolna 7:1) végig egyenletes, megbízható, jó közepes teljesítményt nyújtottak. Úgy vélem, a tolnai csapat az egyetlen olyan együttes a me­gyei csapatok között, amelyben közepesnél gyengébb képességű játékos nem található. Ebből már szinte eleve következik, hogy a tolnai tizenegy elsősor­ban csapatjátékban nőtt a me­zőny fölé. Az együttes minden csapatrészében található kifor­rott, higgadt játékos, ami alap­vető biztosítéka a játékfegyelem betartásának. Ezek a játékosok arra is képesek voltak — és ez nagy szó —, hogy a lélektani fordulópontokat saját csapatuk javára billentsék. A tamási csapat a megyei baj­nokság legkellemesebb meglepe­tését szolgáltatta. Nemcsak elő­kelő helyezésével, hanem első­sorban játékával. Leginkább az ragadott meg, amilyen ügyesén „tették-vették” a labdát, s a kö­zépső harmadban szemre is szép mezőnyjátékot játszottak. Csapatjátékuk még sokkal ered­ményesebb is lehetne, ha gyor­sabban, kevesebb húzással tud­nának védekezésből támadásba lendülni, csatárjátékukban pedig több lenne az átütő erő. A cikóiak igen jól kezdtek. A bajnokság közepéig úgy látszott, hogy az elsők között végeznek. A végét aztán nem bírták... Játékbeli fejlődésüket elsősor­ban annak köszönhetik, hogy az elmúlt szezonban sokkal nagyobb lelkesedéssel, sokkal támadóbb szellemben játszottak, mint ko­rábban. De az is igaz, hogy védőjátékuk szervezettebb lett, és játékszervezésük is átgondol­tabb volt. A megyei bajnokság többi csa­pata érzésem szerint nem nyúj­tott többet megszokott játékánál az elmúlt idényben. Akadtak ugyan kiugró teljesítmények, de ugyanígy gyengébbek is — min­den csapatnál. Néhány együttesről azonban mégis érdemes szót ejteni. A Bonyhádi Vasast a megye- bajnokság legjobb, legképzettebb együttesének tartom. Csatáraik játéka és fedezetiek játékintel­ligenciája régóta magasabb osz­tályba vihette volna a csapatot. Ha... De miért nem sikerült? Azt hiszem, erre annyiféle ma­gyarázat van Bonyhádon, ahány szurkoló. Én egyetlen gondolatot ragasztanék a tengernyi magya­rázathoz. Mint kosárlabdázó, ötször ját­szottam bajnokságot nyert csa­patban. A saját bőrömön ta­pasztaltam és tanultam meg, hogy nem lehet bajnokságra tö­rő csapatnak olyan lélektani hi­bákat elkövetni, mint aminőket a bonyhádi játékosok elkövetnek. Tavasszal például 5:l-re vezettek akkori csapatom, a Szekszárdi Építők ellen, amikor: veszeked­tek, vitatkoztak, ügyet csináltak egy fordítva megítélt, veszély­telen szabadrúgásból, kétértelmű mosolyt és megjegyzést fűztek egy-egy, valóban szép alakítá­sunkhoz. Akkori edzőnket eléggé Feljövőben Pakson a labdarúgás A csapatot ifjúsági játékosokra építik — Január végén kezdik az edzést — A cél: az első öt között végezni A paksi labdarúgó-csapat terveiről, a felkészülésről kértünk nyilatkozatot a legilletékesebbtől, Pákozdi Mihálytól, a Paksi Kinizsi labdarúgó-csapatának -kiváló edzőjétől. — Milyennek értékeli a ve­zetőség a félfordulós bajnok­ságot? — Csapatunk nem ért el kima­gasló eredményt az őszi félfordu­lóban, de nem is volt a célkitű­zéseink között ilyen terv. Mind­össze azt akartuk elérni, hogy a meglévő ifjúsági játékosainkat mérkőzéssorozaton át kipróbál­juk és megismerjük képességei­ket. Ez sikerült is, és ennek kö­szönhetjük, hogy az idei évet már az ifjúsági játékosokra tud­juk alapozni. Ami a csapat sze­replését illeti: A körülmények­hez képest elégedettek lehetünk, bár úgy gondolom, a félfordulós bajnokságban közömbös a vég­eredmény. — Mikor kezdik az edzést és hol? — Január utolsó hetében kezdjük a felkészülést. Mint már említet­tem, a játékosok kétharmada a 20-as keretből ifjúsági korban lévő. Természetesen az edzéseket a szabadban tartjuk. A községi tanács vezetői hozzájárultak, hogy a fürdőt az edzésekre öltö­zőnek igénybe vegyük. Függetle­nül az időjárástól, hetenként öt edzést tartunk. Az alapozást há­rom hétre, majd a formába ho­zást szintén három hétre terve­zem, majd február közepétől — ezt már az időjárástól függően — barátságos mérkőzéseket is játszunk. Az első két mérkőzést egymás ellen, majd azt követően a környező községek csapataival játszunk. Több régi játékos visz- szatér az egyesülethez, így pél­dául dr. Koncz, Sztanó, de Ben- csik is újra csatasorba áll. A Szekszárdi Honvéd volt játékosát Farkast is leigazoltuk, tehát bi­zakodva várjuk a rajtot. — A sportkör vezetősége mi­lyen célt tűzött ki a csapat elé az idei évben? — A vezetőséggel és a csapat idősebb tagjaival tartott megbe­szélés alapján célul tűztük, hogy a Paksi Kinizsi a megyebajnok­ságban az első öt között végez­zen. Valamennyien bízunk abban, hogy ez sikerülni fog. Mindent elkövetünk, hogy a paksi közön­ség jó mérkőzéseket és hazai ' győzelmeket láthasson. megviselték a feléje tett, gya­kori sportszerűtlen megjegyzések. Függetlenül attól, hogy a bony­hádi játékosoknak e mérkőzést illetően igazuk volt-e. vagy sem, egy biztos: így nem lehet baj­nokságot nyerni! így, ugyanis hazai pályán „biztosítja” magá­nak a csapat, hogy egyes vidéki mérkőzéseken „skalpvadászokkal'’ találkozik. Mert a megsértettek küzdőszellemét és akaraterejét ők maguk sokszorozzák meg. Bizony nem is egy „oroszlánbarlang' van, amelyet ilyen, vagy hasonló okok miatt nem tud bevenni a bonyhádi tizenegy. Nem, ez nem jó módszer! Az ellenfelekkel sokkal érde­mesebb barátkozni, sőt sokszor megkülönböztetett udvariassággal kell velük bánni... Csak így le­het kihúzni azt a méregfogat, amit a mindenkori bajnok jelöltre fennek. így is csak — esetleg. Szóval: jól futballozni is, meg bajnokságot nyerni is — tudni kell! De ez két dolog... Igen érdekes csapat a Báta- széki VSK. Mondhatom, becsü­letesebb, sportszerűbb védőjáté­kosokkal. mint Toronyiék nem­igen találkoztam. Pedig elég keményen játszanak, viszont — mindig tiszta eszközökkel. Elől azonban egy kis baj van! Szinte egyetlen csapat sincs a megyei bainokságban. amelyik annyi gólhelyzetet teremtene mérkőzésein. mint a BVSK. Szinte elképesztő azonban, hogy milyen rossz arányban értékesí­tik ezeket a csatárok. Sajnos a megyei bajnokság meglepetései kö'é tartozik a Simontornyai BTC idei gyenge szereplése is. Úgy láttam, hogy a csapaínak most nincs igazi ve­zére, játékmestere. Egy olyan ember nagyon hiányzik a csa­patból, aki bejátszaná az egész pályát, és magával tudná ra­gadni a többieket is. Olyan típusú játékosra gondo­lok. mint a faddiak középcsatá­ra. Schuszter.. De ha már a fad- diaknál tartunk, hadd mondjam el, hogy szerintem sokkal több van a faddi csapatban, mint •amit helyezése mutat. Komolyab­ban kellene venni Faddon az ed­zésre járást, s az eredmény nem maradna el. Nincs arra hely. hogy a me­gyei bajnokság legjobb játékosait felsoroljam és bemutassam. Cs->k egy-egy játékost emelek ki a kü­lönböző posztokról, ami egyben azt is jelenti, hogy szerintem így fest a megyei bajnokság leg­jobb tizenegye: Khiesz (Tamási) — Toronyi (Bátaszék). Kláb (Tolna). Bencze (Fadd) — Mező (Bonyhád). Péter (Bonvhád) — Wágner II. (Bonyhád), Klein (Bonvhád). Schuszter (Fadd). Fláding (Bonyhád). Szegzdi (Bonyhád). Gondolom. vannak olyanok, akiknek más a véleménye. Dehát — ezért futball a fut­ball... SPORTHÍR A Szekszárdi Petőfi vezetősége a jövő héten tart elnökségi ülést, amelyen megvitatják Túra edző felkészülési tervét. A csapat 18 játékossal kezdi meg az alapozó edzéseket. Az első edzésre január közepén kerül sor. A játékosgár­dánál mindössze annyi változás van, hogy Mohácsi, Lakner és Nagy István játékára is számíta­nak már, ugyanakkor Ulrich já­tékára változatlanul nem tarta­nak igénvt. A tervezett keret a következő: kapusok: Greilich és Mohácsi, hátvédek: Cser, Gellér. Rochi, Nagy, fedezetek: Simon. Zörényi. Lakner és Baka, csatá­rok: Hórnann, Garamvölgyi. Ma­linger, Bos nyák Serbán, Huth, Bárány és Varga. A megye atlétikája a számok tükrében Tízéves átlag: 1962. évi eredmények: ' 1963. évi eredmények: 1963. évi ranglista: 1. Tóth Ferenc, Szekszárdi Dózsa 2. Doszpod András, Szekszárdi Dózsa 3. Kun János, Dunaföldvári V. L. 4. Serfőző Zoltán, Szekszárdi Dózsa 5. Baki István, Szekszárdi Dózsa 6. Bucsányi Kálmán, Szekszárdi Dózsa 7. Szegedi Dezső, Bátaszéki V. S. K. 8. Abaházi István, Szekszárdi Dózsa 9. Békefi László, Dunaföldvári V. L. 10. Garamvölgyi László, Bátaszéki V. S. K. Diszkoszvetőink korántsem sze­repeltek az elmúlt esztendőben olyan jól, mint azt a lista mutat­ja. Kétségtelen tény azonban, hogy az év végén elkaptak egy szembeszeles-időt és ezen a ver­senyen születtek azok a kimagasló eredmények, amelyek aztán végül is a csúcsátlagokhoz vezettek. Diszkoszvetés 1,5 kg. 1963. évi ranglista: 1. Baki István, Szekszárdi Dózsa 2. Bucsányi Kálmán, Szekszárdi Dózsa 3. Kelemen Lajos, Bonyhádi Gimnázium 4. Zaceomer Nándor, Dombóvári Gimnázium 5. Illés János, Bátaszéki V. S. K. 6. Molnár János, Dombóvári Gimnázium 7. Boross Dezső, Bonyhádi Gimnázium 8. Kovács György, Szekszárdi Dózsa 9. Swincsók László, Paksi Gimnázium 10. Kovács Miklós, Dunaföldvári Gimnázium Diszkoszvetés 2 kg. Listavezető Hármas Ötös Tízes átlag 37.27 35.92 34.78 36.21 45.38 41.46 39.07 35.70 45.48 44.32 41.63 38.09 45.48 felnőtt 44.91 felnőtt 42.59 felnőtt 37.87 felnőtt 37.32 ifjúsági 35.71 ifjúsági 35.70 felnőtt 34.53 felnőtt 33.62 felnőtt 33.18 felnőtt Kun visszatérése nagy nyereség. A versenyszám különben rengete­get fejlődött 10 esztendő alatt. Minthogy a szövetség elkészí­tette a listát a 1,5 kg-os díszkosz- szal elért eredmények alapján is, közöljük azt, hiszen különben az ifjúság teljesen visszaszorul a diszkoszeredmények listájáról. 46.75 ifjúsági 41.65 ifjúsági 39.01 ifjúsági 37.34 serdülő 36.78 ifjúsági 36.63 ifjúsági 36.55 ifjúsági 35.02 ifjúsági 34.16 serdülő 33.54 serdülő Tízéves átlag: 1962. évi eredmények: 1963. évi eredmények: 51.72 54.54 56.71 1963. évi ranglista: 1. Abaházi István, Szekszárdi Dózsa 2. Zaceomer Nándor, Dombóvári Gimnázium 3. Bucsányi Kálmán, Szekszárdi Dózsa 4. Boross Dezső, Bonyhádi Gimnázium 5. Illés Huba. Bonyhádi Gimnázium 6. Horváth Tibor, Bonyhádi Gimnázium 7. Tóth Ferenc, Szekszárdi Dózsa 8. Kun János, Dunaföldvári V. L. 9. Garamvölgyi László^ Bátaszéki V. S. K. lOi Molnár János, Dombóvári Gimnázium Érdekes kavargó kép ez a rang­lista. A felnőttek közé nemcsak ifjúságiak is belevegyülnek és ez a jövőre nézve rendkívül bíztató Zaceomer és Horváth eredménye. Egy másik szempontból azt is meg kell állapítanunk, hogy a hegemónia kérdése nem dőlt el Gerelyhajítás: Listavezető Hármas Ötös Tízes átlag 48.82 52.42 53.77 47.15 44.01 49.83 46.64 52.63 48.87 56.71 felnőtt 52.37 serdülő ,52.25 ifjúsági 51.59 ifjúsági 50.25 ifjúsági 48.17 serdülő 45.86 felnőtt 45.54 felnőtt 43.58 .. felnőtt 43.54 serdülő ebben a versenyszámban. Egy­forma eséllyel pályáznak a hege­móniára szekszárdi, bonyhádi és dombóvári, sőt bátaszéki verseny­zők is. így aztán szép, élvezetes és a sportág további fejlődését elősegítő a küzdelem. Folytatjuk. Elkészült a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság tervezete Hét új csapat a két csoportban — Kicserélik az elhasználódott igazolásokat — Április közepén kezdődik a bajnokság A megyei labdarúgó-szövetség­ben a téli holt szezonban sem szünetel a munka. Már készülnek a tervezetek a tavaszi rajtra. így a másodosztályú bajnokság inté­ző bizottsága január 11-én, szom­baton délelőtt az MTS helyiségé­ben értekezletet tart, a II. osz­tályban szereplő csapatok intézői részére, és ott közük, illetve meg­beszélik a bajnokság tervezetét. Az intézőbizottság, ismételten két csoportban kívánja foglalkoz­tatni a II. osztályú csapatokat. A keleti csoportban lényegében a ta­valy szerepelt csapatok lesznek túlnyomó számban, új csapatnak számit Báta, Bölcske, és Alsóhíd- vég. A nyugati csoportban vi­szont már négy az olyan csapat száma, amely tavaly nem szere­pelt ebben a bajnokságban. Ezek: Závod, Kéty, Gyönk, és Győré. A szombati megbeszélésen a labdarúgó-szövetség képviselői a csapatok vezetőinek javaslatot tesznek a kezdési időpontra is. Mivel a tavaszi és az őszi szezon­ban mindössze csak 9—9 mérkő­zést kell a csapatoknak játszani, így a bajnokság rajtja április kö­zepén lenne. Ez különösen azok­nak a csapatoknak kedvező — és sajnos többsége ilyen — ahol nem áll tornaterem rendelkezésre a felkészüléshez. A bajnokság komolyságának megóvása érdekében ismét ja­vaslatot tesz a szövetség a csapa­tok vezetői részére. Amennyiben ezt a csapatok vezetői elfogadják, úgy az 1964-es bajnoki évadban is törlésre kerül az a csapat, amely igazolatlanul távolmarad, vagy nem áll ki a mérkőzésre. Változatlanul nagy gondot for­dít a szövetség a bajnokság tisz­taságára, a visszaélések megaka­dályozására. A szombati értekez­leten a csapatvezetők játékosaik igazolását bemutatják a szövet­ségnek, és amelyik igazolás mar régi, szakadt, elhasználódott, vagy a fénykép elavult benne, azokat még a bajnokság előtt ki kell cserélni. Az intéző bizottság ter­vei között szerepel a mérkőzések ellenőrzése is. Annak ellenére, hogy komoly sportszerűtlenség, rendzavarás nem fordult elő az elmúlt évben ebben a bajnokság­ban, mégis vasárnaponként 5—6 ellenőr működik majd. Az alábbiakban közöljük a két csoportbeosztás tervezetét: Keleti csoport: Sióagárd, Bogyiszló, Báta, Decs, öcsény, Szedres, Nagydorog, Al- sóhídvég, Tengelic, Bölcske. Nyugati csoport: Ozora, Szakcs, Fornád Tevel, Szakály. Regszemcse, Závod, Gyönk, K^ty. Győré.

Next

/
Thumbnails
Contents