Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-09 / 6. szám
TÓTAT A WEG VE* w^PfTt 1984. január 0. Húsz husziíDöi százalékkal nagyabb gombatermést eredményez a most szabadalmazott gombanemesftési eljárás A közelmúltban szabadalmaznák négy szakember — dr. Bo- hus Gábor mikológus, Heltay Imre, Koronczy Imréné és Uzo- ixyi Sándorné agrármérnökök tanulmányát: a gomba nemesítésének új módszerét. A mikológusok körében eddig általános volt az a nézet, hogy kétspórás csiperkegomba csak a termesztésben létezik és vadon nem fordul elő. Az új eljárás kidolgozói ennek a feltevésnek a cáfolatából indultak ki; hosszas gyűjtőmunkával összeszedték a vadon termő kétspórás csiperkegombák számos változatát, s megállapították, hogy ezek lényegében teljesen azonosak a termesztett fajjal. Az új nemesítési eljárás több évi kísérlet után már a gyakorlatban is bevált. A gombatermelő üzemek és gazdaságok most már jóformán csak a feltalálók által kinemesített fajtákat termesztik. Ezek általában húsz— huszonöt százalékkal nagyobb termést adnak, mint az eddigi fajták, s mivel előállításuk, termesztésük nem igényel semmiféle többletberuházást, vagy más költséget, a nagyobb termés országosan és évente számított több millió forintos értéke tiszta megtakarításnak számít. A találmány ezen kívül valutát is hoz az országnak, mert az új, értékesebb fajták szaporítóanyagát több országba exportáljuk. (MTI). Fontos oktatásügyi dokumentumokon dolgoznak az Országos Pedagógiai Intézetben Több fontos oktatásügyi reform-dokumentumon dolgoznak az Országos Pedagógiai Intézetben. Az „utolsó simításokat” végzik az új gimnáziumi tanterven, és a hozzá tartozó tantervi utasításokon. Ezek a dokumentumok tavasszal nyomdába kerülnék, és a pedagógusok az 1964—65-ös iskolaév elején kézhez kapják, s ennek segítségével felkészülhetnek 1965. őszén sorra kerülő bevezetésükre. A másik nagy feladata az intézetnek az általános iskolai reform-tankönyvek második csoportja kéziratainak vizsgálata, egybevetése a tantervekkel, a pedagógiai tervvel, hogy megfelelnek-e minden tekintetben a reformtámasztotta követelményeknek. A közelmúltban hagyták jóvá a negyedikes és a hatodikos magyar nyelvtan, az ötödikes számtan és földrajz, a hatodikos fizika és a hetedikes kémiakönyvek kéziratát. Ezekben az az újszerű, hogy csak a legszükségesebb és leghasznosabb ismereteket tartalmazzák. Az Országos Pedagógiai Intézetben előkészület alatt áll a középiskolai nevelési terv tervezetének összeállítása. Ezt a tanév második felében középiskolai tanárok körében országos vitára I bocsátják. (MTI). Osztályelmélet — osztályharc — szövetségi politika Ma már nálunk a politikai gondolkodásban közhelynek számít, hogy az osztályharc a munkásosztály politikai hatalmának megteremtésével nem szűnik meg: a szocializmust osztályharcban kell felépíteni. Ezt az elméleti tételt a mi tapasztalataink teljes mértékben igazolták, a kizsákmányoló osztályok hatalmuk elvesztése után is szívós ellenállást fejtettek ki és a szocialista építés során a régi világ erőit gyakran igen kemény küzdelemben tudtuk csak leküzdeni. Ebben a küzdelemben az oszlály- frontokat. elhomályosító, ködösítő nacionalista, revizionista nézetekkel szemben a kommunisták mindig a tudományos és forradalmi osztályszemléletet képviselték. A jelenlegi szakasz sajátosságai A politikai irodalomban, újságokban. beszédekben és előadásokban az utóbbi években sok szó esik a szövetségi politikáról. A párt VIII. kongresszusa a szocialista nemzeti egvség megteremtésének lehetőségéről és szükségességéről beszélt, a kongresszus megállapította, hogy államunk a proletárdiktatúra államából fokozatosan egyetemes népi állammá, az egész nép államává alakul át. Sokakban felmerül a kérdés: mindez hogyan egyeztethető össze a forradalmi osztályszemlélettel, az osztályharc elvével? Sok régi kommunistában. párton kívüli munkásban és volt szegényparasztban, aki az osztályharcban nevelkedett és saját bőrén tanulta meg az osztályharc törvényét, megszólal az aggodalom: nem adtuk-e fel forradalmi .elveinket? Mások, akik korábban szembeszálltak a marxizmus forradalmi osztályszemléletével, megpróbálják korábbi HOVA UTAZZUNK? Taskenttől Koppenhágáig bő választék az IBUSZ idei útiterveiben Még messze van a szép idő, a tavaszi ruhák, fürdőtrikók a szekrény mélyén várják a meleg, napokat, de a legtöbb ember már most tervezget: hová utazzunk, hol töltsük a nyári szabadságot? A hazai tájak mellett évről évre nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy külföldre, távoli országokba utazzunk, s megismerkedjünk emberekkel, szokásokkal, vidékekkel, történelmi emlékekkel. Mit kínál az idei év, mit ajánl az IBUSZ? — ezt kérdeztük az utazási iroda szekszárdi fiókjában. — Talán azzal kell kezdenünk, hogy az elmúlt év nem úgy sikerült, ahogy terveztük — mondja Szilágyi Jánosné. — Az őszi utazások jelentős részét lemondták a himlőoltások miatt, s így az IBUSZ segítségével tavaly körülbelül csak négyszázan mentek külföldre a megyéből. A szám természetesen ennél jóval nagyobb, mert különböző tömegszervezetek is rendeztek társas- utazásokat, nem beszélve az egyéni utasok nagy számáról, de az IBUSZ társasutazásain csak eny- nyi volt a résztvevő. A nem várt akadály miatt németországi, sőt angliai utak is elmaradtak. Ez nekünk is baj volt, utasainknak pedig — valljuk be — csalódást jelentett. Ha az elmúlt esztendő nem is sikerült a legjobban, az idei annál több jót ígér. Az IBUSZ előzetes tervében, amely csak a szocialista országokat tartalmazza. 58 különböző útiterv szerepel. Ehhez még számos nyugati út jön, — valóban bőséges választék! Ami pedig ugyanilyen fontos: a társasutazásokra korlátlan számban lehet jelentkezni, az IBUSZ felkészült minden forgalomra. Persze nemcsak a kedvünk határozza meg, hogy hova utazzunk az idén, hanem a pénzünk is, s az IBUSZ-nál ezt is figyelembe vették. A legdrágább út 5600 forintba kerül, ennek utasai Tas- kentet, Szamarkandot, Buharát és Alma Atát keresik fel, viszont egy hat napos út Lipcsébe, a vásár idején, mindössze 985 forintba kerül, tehát a kisebb jövedelműek számára sem elérhetetlen egy külföldi út. Hogy egészen pontosak legyünk: a Szovjetunióba 12, Bulgáriába 2, Romániába 5, á Német Demokratikus Köztársaságba 20, Lengyelországba 6, Csehszlovákiába 13 társasutazást szervez egyelőre az IBUSZ. Újdonság, hogy az egyik NDK-beli utazásba bekapcsolták Koppenhágát is, több csehszlovákiai út pedig Ausztriát is érinti. Az IBUSZ az elmúlt esztendők során nagyon sokat fejlődött, útjai egyre kényelmesebbek, egyre többet nyújtanak, s tegyük hozzá, egyre olcsóbbak. Minden lehetőség azonban nem merült ki ezzel. Szilágyi Jánosné azt mondja, hogy az utasok nagy része elégedett az IBUSZ szolgáltatásaival, néhány részletkérdésben azonban talán lehetne még, javítani. Az egyik megoldatlan kérdés: az utasoknak túlságosan előre kell tervezniök, rendszerint hónapokkal előbb be kell jelenteni utazási szándékukat. A másik, rendszerint kevés a költőpénz. Az utas idegen viszonyok közé kerül, s ha a kisebb százalék üzletel is, a nagyobbik rész azt szeretné, ha jól érezné magát. A vendéglői árak külföldön sem egyformák, a pincérek pedig rendszerint azonnal felismerik a „nagypénzű” külföldit. Egy-egy szolidabb kiruccanás is teljesen felboríthatja az IBUSZ-utas költségvetését, s hallottunk olyan esetről is, amikor egy táncos szórakozóhelyen a négytagú társaság teljes zsebpénze sem fedezte az elfogyasztott 8—10 konyakot. A társaság nőtagja kénytelen volt félrevonulni, s fehérneműjével egyenlítették ki fennmaradt tartozásukat. Az ilyesmi persze megkeserítheti az egész üdülést. Az sem mindig jó, hogy az utazások előre — napra, órára — meghatározottak. A legtöbben nem tudják, hogyan fogják érezni magukat, s nem egy esetben szívesen megtoldanák néhány nappal külföldi tartózkodásukat. Erre egyelőre nincs mód, de talán egyes utaknál ezt is meg lehetne valósítani. Mindez azonban nem csökkenti az IBUSZ népszerűségét, sőt, tegyük hozzá, azt a szerepet, amit kulturális szempontból betölt. Az utazás nem luxus, hanem a műveltség egyik alkateleme. S ha újabb igények is merülnek fel, ezek csak azt mutatják, hogy az IBUSZ feladatai is növekednek. Az idei útitervek sok kellemes napot ígérnek. Mindenkinek kellemes utazást, hasznos időtöltés1- kívánunk. (i) hibás álláspontjukat igazolni, no lám — mondják —, mégsi'ncs szükség osztályharcra, osztályszemléletre, az osztályharc és az osztályszemlélet csak bajt és nehézséget hozott. Akik így gondolkoznak, mélységesen félreértik a marxizmus tanítását az osztályokról és az osztályharcról, és egyáltalán nem értik meg társadalmunk jelenlegi helyzetét és a szocialista építés mostani szakaszának sajátosságait. Először: az osztályharc a kommunisták számára sohasem volt öncél, az osztályharc elvét a kommunisták sohasem tekintették valami örök elvnek, amely a társadalom fejlődésére minden időben érvényes. Ellenkezőleg, a marxisták célja a kizsákmányoló osztálytársadalom megszüntetése és az osztálynélküli társadalom megteremtése, egy olyan társadalomé, amelyben nincsen kizsákmányolás. nincsenek osztályok és következésképpen nincsen osztályharc sem. A marxisták azonban felismerték azt is, hogy ezt a célt csak a munkásosztály osztályharcával lehet elérni, ha a munkásosztály, szövetségben más dolgozó osztályokkal legyőzi és megsemmisíti a régi uralkodó osztályokat. Az osztályharc tehát nem öncél, nem örök elv, hanem történelmi szükségszerűség, amely a társadalom adott szerkezetéből, a szocializmusért folyó harc feltételeiből következik. Ezért a forradalmi szemlélet azt követeli, hogy mindig konkrétan vizsgáljuk ezeket a feltételeket és a ténylegesen ható osztályerők alapján vonjunk le következtetéseket az osztályharcra. Másodszor: a földreform, az államosítás és & szövetkezeti mozgalom győzelme következtében társadalmunk szerkezetében, az osztályviszonyokban végbement átalakulásokkal hazánkban nagy lépést tettünk előre az osztálynélküli társadalom felé. Társadalmunkban nincsenek többé kizsákmányoló osztályok. A dolgozó osztályok és rétegek — az ország lakosságának elenyésző kisebbségétől eltekintve — társadalmi helyzetüket nézve szocialisták. szocialista állami üzemek, intézmények vagy szövetkezetek dolgozói. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és leszármazottjainak a többsége is fokozatosan beilleszkedik a társadalom új rendjébe. A szocializmussal szemben ellenséges erők mind jobban visszaszorulnak és elszigetelődnek. Az osztályellenségnek ma főleg a múltból örökölt és megcsontosodott szokásokban, a polgári és kispolgári ideológia maradványaiban, az emberek gondolkodásában vannak pozíciói. Éppen a marxista osztályharcos szemlélet követeli, hogy vegyük figyelembe az új helyzetet: ne szítsuk a harcot ott, ahol már nincs alapja. mert az ellenséges erőket alapjában véve megvertük, és irányítsuk oda a harc tüzét. ahol az ellenséges erők még ellenállnak; ne növeljük az ellenség táborát azokkal, akik helyzetüknél fogva a mi szövetségeseink, vagy azok lehetnek, és szigeteljük el a tényleges ellenséget. A párt forradalmi politikája csak a valóságos helyzet pontos számbavételére és marxista elemzésére épülhet. Az osztályharcos szemlélet ezt követeli meg. nem De- dig üres frázisokat, az osztályharc jelszavának elvont ismételgetését. Néhány következtetés A valóságos helyzet józan elemzése több fontos következtetés levonását tette lehetővé a VIII. kongresszuson ai párt szövetségi roll ti kő Iában és az osztályharc vitelében. Az egyik ilyen következtetés az, hogy új lehetőség nyílt a dolgozó osztályok szövetségének ki- szélesítésére és elmélyítésére. Népi demokratikus rendszerünk alapja mindig is a munkásosztály és a dolgozó parasztság, valamint a többi dolgozó rétegek szövetsége volt. Addig azonban amíg társadalmunkban voltak a szocializmussal szemben ellenséges osztályok és rétegek, kizsákmányoló osztályok és maradványaik, ez a szövetség nem terjedhetett ki az egész nemzetre, a társadalom valamennyi rétegére. A szocializmus alapjainak lerakása után, miután a kizsákmányoló osztályok felszámolása befejeződött, a dolgozó osztályok szövetsége nemzeti egységgé szélesedik. Ez a nemzeti egység csak a szocializmus alapjain jöhet létre. Ameddig a szocialista viszonyok nem voltak általánosak a népgazdaság minden ágában, addig még a dolgozó osztályok soraiban is érvényesültek olyan ellentétes törekvések, amelyek akadályozták a szocialista nemzeti egység kialakulását. Ami pedig a jövőt illeti: a szocializmus teljes győzelme és ai nemzeti egység összekovácsolódása egymástól elválaszthatatlanok. Mindaz, ami a szocializmus teljes felépítését fékezi, akadályozza a nemzeti egység kialakulását is. A szocializmus teljes győzelméért vívott harc a szocialista nemzeti egység kialakításának fő eszköze. A másik fontos következtetés az osztályharc formáira, eszközeire és módszereire vonatkozik. A társadalmunkban végbement változásokból, a szocializmus építésében elért sikerekből és a megoldandó feladatokból következők, hogy az osztályharc súlypontja ma a gazdasági építőmunkára és a tömegek nevelésére, az eszmei harcra tevődött át. Az szocializmus ellenségei ma ezeken a területeiken tudnak leginkább ártani és nekünk is ezeken a területeken kell eredményi elérni ahhoz, hogy teljesen megverjük, legyőzzük a kapitalizmust. Ez a harc jóval bonyolultabb, mint amikor a szocializmus hívei és ellenfelei politikai pártokba tömörültek, vagy amikor fegyverrel kellett harcolni a munkáshatalom védelmében. A szocializmus ellenségei ma már csak ritkán lépnek fel nyíltan. A szocializmus teljes felépítéséi, azonban nemcsak a szocializmus tudatos ellenfelei fékezhetik, az eredményes gazdasági munkát nehezíti, hogy a régi világ sok szjokása még ma is tovább él, sok dolgozó fejében még hatnak a kapitalista világ eszméi. Ezekben az esetekben nem a szocializmus ellenségeiről van szó, hanem a szocializmus híveinek gondolkodásában meglévő káros nézetekről. a szocializmustól idegen és ellentétes szokásokról. Éppen ezért itt nem emberek ellen kell harcolni, hanem az emberek megváltoztatásáért. Ennek megfelelően a harc fő módszerei a szervezőmunka, a nevelés, meggyőzés. Az elmondottak tanúsítják, hogv a párt politikáját változatlanul a marxizmus forradalmi szelleme hatja át, ami megköveteli azt is, hogy a marxizmus tanítását mindig a változó körülményekhez alkalmasuk. Hazánk az elmúlt évek sikeres munkája eredményeként közel került a szocializmus teljes győzelméhez; Ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges forradalmi politika az, amely elősegíti a szocializmus teljes felépítését és ennek a célnak az eléréséhez tömöríti népünk minden erejét. Wirth Adám a Társadalmi Szemle munkatársa
