Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

1864. január 2. TOLNA WECTTT NÉPÜJS.4G SS*’ Boldog új évet villanyszerelők! A Moszkvics Xí ^ hátra nem tudott menni, kiszáll­tunk a térdig érő hóba és gya­log indultunk hibát keresni. Megkeresni annak okát, miért nem kapott Szilveszter éjszaké ján nyolc község Mórágy környé­kén áramot. Ezért tiportuk már a térdig érő havat, én kicsit másnaposán, kisórőim pedig ál­mosan. mert akkor mór harmad­napja voltak talpon, s csak any- nyit szundítottak néha, mint egy nyúl. Baki János üzemviteli techni­kus tiporja elől az utat, neki van a legjobb bakancsa, közé­pen megyek én, s hátul billeg, az általunk tiport lyukakba lépked Falusi László üzemviteli osztály- vezető. S ahogy haladunk így hármasban, valahol Szálka köz­ség felett, megtudom, hogy nem sokan kívántak nekik boldog új évet. Pedig itt volna már az ide­je, hogy köszöntsék őket, hisz január elseje van és már tíz óra lesz lassan. — Községek tucatja maradt áram nélkül, a Szilveszter délutá­ni és éjszakai órákban. Az itt lévő hiba miatt, ahova megyünk, tizenkét község néhány órára, kettő pedig már egy napra ki­esett a fogyasztásiból. Megállunk . pihenni egyet, s látjuk, akkor pillantjuk meg, hogy fénn a hegytetőn jónéhány szál drót a hóba hullott. — Ott a hiba, csúnya hiba — mutat előre Falusi László. S amikor közelebb megyünk, lát­juk. hogy három oszlop között darabokra szakadt a vezeték. S amelyik lelóg az oszlopról, em­berkar vastagságú. Jég—zúzmara rakódott rá, hat-nyolcszoros ter­helés szakította el a drótot. Végig járjuk ezt a szakaszt, ellenőrzik . az átkapcsolást, mert most körkapcsolással kap ára­mot a többi község, a kettő, Mó­rágy. Bátaapáti kivételével. Nem találjuk itt a szerelőket, csak a hóba tiport nyomuk és egy itt­hagyott barna porcelán szigetelő utal rá: itt jártak már szerelők! Mőcsénv község határában ta­lálkoztunk a szerelőkkel. Terep­járó gépkocsi fékez előttünk, és egy mérges hangú, nagy darab ember száll ki belőle. Négy-öt napos szakáll tehérlik álfán. — Boldog új évet. villanyszere­lők! — köszönt jiik a kocsiból ki­szállókat. Köztük az ünneplő, szilveszterező ruhában lévő Nagy látván gépkocsivezetőt. — Boldogabbat! — kiáltanak ki a kocsiból szinte kórusban az emberek. S megtudom, ők azok, akik éjszaka nyolc kilométert gyalogoltak a hóban, hogy meg­találják a hibát, hogy legalább azt elérjék, hogy csak két köz­ség maradjon áram nélkül. Bé­kési Henrik, a mérges hangú kör­zetszerelő indul brigádjával: Fenyvesi Ferenccel, Füstös Tibor­ral, Ulrich Ferenccel és László Ambrussal — hibát javítani, immár negyedik napja. Fásultak, fáradtak az emberek. Nem is csoda. Napokig talpon lenni és dogozni. nem gyerekjáték. Békési Henriktől még megtud­juk. hogy öt-hat óra alatt ké­szülnek el a szálkái javítással. Es máris Bonyhád felé hajtatunk mert onnan is rossz híreket kap­tunk. Valóban: alig lépünk be a DÉDÁSZ-kirendeltségre, máris kapjuk a hírt, hogy a györei vo­nal ..kiment”. Ez aat jelenti, hogy két ember már négy órája a hibát keresi, valahol a határ­ban. Hat napja íoly.ik irka" az rj egesz megye­ben ez a macska-egér harc. hol itt, hol ott szakad it a vezeték, és követi ezt a fogyasztók bosz- szankodása. De a hibát meg kell javítani. És ahhoz emberek kel­lenek, olyanok, akiknek nincs Szilveszter, meg karácsony. Kilo­métereken át kell a villanysze­relőknek kísérni a vezetéket, mire rátalálnak a hibára, mert az elhatárolás (bemérése a veze­téknek) is csak nagy szakaszok­ban lehetséges. De jó lenne ide a villanyszerelőknek több terep­járó gépkocsi, nem is beszélek a hordozható rádióról. Mint Falu­siék állítják: ha e két szükséges technika közül egy is megfelelő mennyiségben lenne, az áram­szünetek idejét egyik percről a másikra, negyedére lehetne csök­kenteni. A bonyhádi kirendeltségen Berg Gyula ad tájékoztatót: — Győrében baj van. trafót cserélnek. Lengyel községben Ró­zsa Józsel szerelő két napja ül már lovon, csak ügy tud közle­kedni. Annyi a szakadás, hogy még példa nem volt erre. Kovács József györei szerelő szorongatott helyzetben volt Szilveszter éjsza­káján. Megszűnt az áramszolgál­tatás a trafó hibája miatt és a tömeg — televíziónézők, kocs­mai vendégek, több mint százan a szerelő ablaka alá mentek — nem új évet köszönteni! Végül. Készülnek a zárszámadásra A tsz-elnök. Arany István és az »ronómus, Miklós József a ma- irt járják. Az állatgondozók agy a leltározók munkáját eilen- ■zik. Kint a határban nincs dó­ig. Annál több munka van az ódában. Zárszámadásra készül­ék a mözsi Uj Élet Tsz-ben. A könyvelő, Bánhidi Gyula, út a tsz-ben félig tréfásan, fé- g komolyan a számok embere­ik titulálnak, nem kis büszke- “gél beszél az eredményekről. y könyvelés, a számvitel éppen “V, mint a jól dolgozó tagok, íész évben a zárszámadásra ké- .ültek, egész évben a jó zár- lámadást készítették elő. Az edménvek, amelyekről a tsz- izetőség számot ad, az évben ígzett szorgalmas munka ered- ényeit rögzítik. Most folyik a ígzett munka ellenőrzése, a tsz jgyonának számbavétele. A tsz- izetőség bátran állhat a tagság é. és bátran jelent!'éti. lesz mit iztani. A termelőszövetkezet 163-ban 2 900 000 forinttal telje­tette túl áruértékesítési tervét, az előző évek eredményeihez vi- nnyítva, lé övegesen több lesz a gság jövedelme. A fejlődést a mérleg, a szám- ,jel és a statjcMtúka bizonyítja. Addig, amíg 1961-ben egy dolgozó tagja 6628 forint jövedelem ju­tott. 1962-ben 9984 forint volt. 1963-ban az egy dolgozó tagra jutó várható jövedelem körül­belül 17 000 forint lesz. Az idén növekedett a fel nem osztható szövetkezeti alap is. A tsz saját erőből történő beruházása 670 000 forint volt. A beruházás összege önmagáét i beszél, és 2 százalék­kal haladja túl a tsz-ek számára kötelezően meghatározott 10 szá­zalékot. \ termelőszövetkezet a földjáradékot az ünnepek előtt rendezte. 462 tag között 240 000 forint került kifizetésre. A veze­tőség nem feledkezett meg a tsz öregjeiről sem. Harminc munká­ból kiöregedett tsz-tag között 16 000 forintot osztottak ki segé­lyezés címén. A mözsi Uj Élet Tsz tagsága jól dolgozott, s eredményesen zárja az évet. A zárszámadási közgyűlésen a 20 forintos munka- egységelőlegen és a már kiosztott, illetve kiosztásra kerülő termé­nyen kívül készpénzben még két- mijlió forint kerül elosztásra, amellett, hogy az 1964-es évre a jó gazda módjára, előrelátóan terményt és 500 000 foiin! kész­pénzt tattolékojnak. f*. M, úgy ahogy, Kovács egy fázist még rá tudott kötni a trafóra — volt szilveszterük a györeieknek, újévük már nem, mert január elsején a trafó végleg és meg- javíthatatlanul elromlott. És kap­juk a hírt, hogy itt Bonyhád kör­nyékén már harmadnapja dolgo­zik szinte egyhuzamban Varga Ferenc és Szabó László. Bonyhádról Hőgyészre utazunk Itt sem tógád bennünket rózsá- sabb hírekkel Fonyódi Béla ki­rendeltségvezető : — Mindenki talpon van. Min­den órában legalább egy-két szakadásunk van. Az emberek egy része javítani nem is tud, hanem kapcsolóktól kapcsolókig szaladgál, hogy a kiesett terüle­tet más körbe tudjuk kapcsolni. A lengyeli vezeték több helyen szakadt. A vezetékre rakódott jég és zúzmara vastagsága 8—12 centi között váltakozik. Hatalmas terhelés ez! S ott szakad köny- nyen, ahol a vezetékben már kő- rabban valami hiba volt, például a villám kicsipkézte, vagy a drót készítésekor húzási hiba keletke­zett. Nagydorog—Paks—Györ. köny—Bikács az új évbe áram nélkül lépett. Kocsola—Szakcs között a szerda délutáni órákban keresték a hibát. Vicli Endre technikus. Máté László, Herr Fe­renc a hőgyészi terület szerelői mind úton vannak valahol két község határa között. Tamási községben is volt jó né­hány órás szünet, több részlet­ben. Súlyosbította a helyzetet, hogy Siófokról nem tudtak segí­teni, nem tudtak a körbe belépni, mert. ott is zavarok voltak. No és hogy folytassuk a sort: szerda délután még zárlatos volt a felsőnyéki vezeték — jó néhány községet kikapcsolt ez —. a für- gedi elágazást javítás miatt .kel­lett lekapcsolni. Kisszékelynél hártaasi-, szakadás.mBusz-tahencsé* nél, Felsőnyéknél. Iregnél szaka­dások tucatja. Hőgyész— Szakálv között szakadás. Dombóvárnál erősen földzárlatos a vezeték. A zorrvbai vezetékre éppen ottlé­tünkkor kapcsoltak: zárlatos volt ...Se rövid mondatok mö­gött emberek vannak. Azok, akik várják a villanyt, és azok, akik a hibát keresik, akik a térdig érő hóban köszöntik az új évet. Szerdán délután nn«|y'k^ például Habet La,jós — egész éj­szaka dolgozott — és Krizsán János indult vezetékei javítani — valahova.1 Mert a kirendeltségről csak azt tudták megmondani, hogy Hőgyész—Szakály között van a szakadás — s az ö felada­tuk. hogy végig bandukoljanak a vezeték alatt és megtalálják, ki­javítsak a hibát. .. Sajnos, szomorú eset is törtért Tóth A1 óért szerelővel: Mucsi községbő! Szilveszter este magán­gépkocsit küldtek érte. mert ott nem volt villany, amikor meg­javította a hibát, nem vitték vissza Hőgyészre. csak másnap reggel éri haza autóbusszal, pe­dig nem is szórakozni akart, ha­nem másutt vezetéket, javítani, hogy tudjanak az emberek szil­veszterezni — villanyfény mel­lett. Amíg. a hőgyészi kiiendeltségen összesítjük az ünnepek tapaszta­latait s megállapítjuk, hogy hő­sies munkát végeztek és végez­nek a szerelők Betoppan szabad­ságról. hívatlanul Gárdái László művezető, hogy segítsen. S amíg ott vagyunk, egyik volt dolgozó­juk aki szilveszterkor szerelt le a katonaságtól, bejött, hogy ha keLl azonnal kocsira ül. mert Jung István és Tóth Sándor sofőrök, már két éjjel és egy nap­ja talpon vannak, ő meg kipihen­te magát katonáéknál. Gurul velünk a kocsi hazafele. , Valahol a határban, a karvastag- : ságú „jégvezetékek” alatt villany- I szerelők sietnek a hibát, elhárí- I tani. a községben, nótáskedvű atyafiak állják el az utat Ojéy van. A villanyszenplőknek is. Eredményes bórsavas permetező trágyázás! kísértetek a termésátlagok növelésére Kutby Sándor. Mérei Gyula és Varsányi József, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, illetve az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói figyelemre méltó bórsa­vas permetező trágyázást kísér­leteket folytattak I regszemcsén és szerte az országban az ipar számára értéktelen, de a mező­gazdaságnak annál hasznosabb bórsavas keserűsóval. I regszemcsén hüvelyeseken, bú­zán és napraforgón végeztek kis- parcellás kísérleteket; Báes, Bé­kés, Csongrád, Heves, Pest, Tolna és Veszprém megyei állami gaz­daságokban és termelőszövetkeze­tekben — éghajlatitag eléggé kü­lönböző vidékeken és eltérő tala­jokon — burgonyát, cukorrépát és maglucernát trágyáztak bórsa­vas permetezéssel. A bqrsavas kezeles hatásosnak bizonyult. A kispareellákon főleg a bánkúti búzánál és a bokorbab­nál jelentősen megnövekedett a szemtermés. a nagyüzemi kísérletekben holdanként tizenkilenc kilo­gramm magterméssel többet adott a lucerna a kontroll táblákhoz képest. hái'om évi harmi nchét kísérlet­ben. A bórsavas permetező trá­gyázás cukorrépánál majdnem tizenhat mázsával, burgonyánál csaknem hat mázsával növelte a holdankenti átlagtermést. az 1962-tk évi kísérletekben. Ezt a hatást tovább fokozták azzal, hogy a bőrsavas kezelést NPK kezeléssel — egy holdon két kilo­gramm pétisó. hét kilogi-amm szuperfoszfát és hét kilogramm kálisó együttes oldatával — egye­sítették. a! két évi nagyüzemi kísérlet eredményeként 24,5 mázsa többletlermést adott a cukor­répa, a burgonya hozama pe­dig 15.4 mázsával nőtt hol­danként egy évben ezzel a permetező trá­gya zási módszerrel. Kiderült, hogy a permetező trágyázás a lucernamag minőségét is javítja, jelentősen növekedett a szem súlya, fehérje, foszforsav- és ká­lium-tartalma. Ez fontos export­piacaink és a KGST-egyézmény tekintetében is. mivel hazánk termeszti a KGST-ben részt vevő szocialista országok lucernamag szükségletét. Növeli termelését a tejüzem Január elsejétől a megyei tej- átvevő-csarnokok már nem liter­re, hanem súlyra mérik az árut. Ezzel pontosabbá válik a mérés, nem befolyásolja az edény telí­tettsége, hibája. A felvásárolt tej mennyisége több lesz az idén, mint tavaly, s a Tolna megyei Tejipari Vállalat, beruházásaival növelik a termelést. Uj tejgyűjtő': létesítenek két községben: Var­sádon és Sárszentlőrincen, öt na­gyobb átvevő csarnokban peáig új hűtőtartályokat állítanak fel. melyekkel a tej minőségét javít­ják, mert mindjárt az átvételnél mélyhűtést kaphat a tej. Az egyenként 85 ezer forint értékű gépekből az idén kap először a vállalat. Ezek mellett is jelentős, hogy bővítik a szekszárdi tejüzemet 750 ezer forintos költséggel. En­nek révén növekedhet a sajt- és túróiermelés. és teljesül a dol­gozók régi kívánsága —a' megfe­lelőbbek lesznek a szociális léte­sítmények: az öltözők és fürdők. A harmadik negyedévben fejezik be ezt a munkát. Mat és félmillió forinttal termel többet az idén a faipari vállalat A Szekszárdi Faipari Vállalat az 1964-es évben lényegesen na­gyobb feladat előtt all, mint ta­valy. Hat és félmillió forinttal emelkedett tervük. Az idén ugyanis exportkötelezettsége js van a vállalatnak. Tolnai üze­mük az év során 4 millió forint értékben gyárt ládát exportra. Ugyanakkor fodyamskban van a Háry-garnitúra sorozatgyártása. A tavalyi nullszéria alapján az első negyedévben 350 garnitúrát rendelt tőlük a belkereskedelem. Az idén összesen 1500 ilyen új típusú, modern szoba berendezést gyártanak. Az idén jobban számolnak a lakossági igényekkel. Az elő­irányzat szerint 300 ezer forint értékű javítást, vagy egyedi be­rendezés .gyártását vállalhatják, el. Fejleszti a vállalat Keselyűs! úti telepét. Május 31-ig két új műhelycsarnokot és 60 személyes öltöző- és fürdőépületet adnak át. „Toiásgyárak“ épülnek a Tolna megyei tsz-eta Korszeiú tojóházakad építenek Tolna megye több termelőszövet­kezetéiben. A Földművelésügyi Minisztérium beruházásából negy­venezer térőhelyes „tojásgyár’’ építését kezdik meg tavasszal, a hozzávaló előnevelövel, gépesí­tett takarmánykeverő üzemmel és hidioglobusaaai együtt a bátai Novembei- 7 Tsz-ben. Tojóházak létesülnek a Tolna megyei Ta­nács beruházásából is: a bogyisz­lói Dunagyöngye Tsz-ben húsz­ezer férőhelyes tojóhaz építésé­hez fognak ugyancsak a tavasz- szál: a s-zakcsi Uj Élet Tsz-ben már felépült két. egyenként öt­ezer férőhelyes tojóházba pedig most szei-elik a technikai beren­dezéseket, s az új esztendő má­sodik félévben üzembe helyezik. A töi’zskönyvezett tyúkok ’és kakasok e nászparadicsomaiból a baromfi-keltető állomásokat látják el tojásokkal, azonkívül a boltoknak is juttatnak inaid áru-tojást. Egy tss-assMMiY emléke/fsf Pelőfire Paikavacs Jen« Petőfi Sándor 1832—33-ban Sárszentlőrincen járt gimnázium­ba. A középiskola később Bony- hádra települt át, s a költő egy­kori iskolájának épületét két év­vel ezelőtt emléktáblával jelölte meg a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium. A volt gimnázium I épülete most Szűcs Jánosnak, a - sárszenrtőnnci községi tanács vb- titkárának a háza. amelyet nem­régiben kíviil-belül rendbeli nza- toiü es mi.esleteti tulajdonosa. A dunántúli kis faluban még mindig kegyelettel emlékeznek a magyar nép nagy költőjére Szabó Sándorné. a helyi Petőfi Termelőszövetkezet tagja gyűjti a költő ott-tartózkodásának em­lékeit, köztük az apáról fiúra szálló legendákat. Petőfi Sándor születésének 141-ik évfordulója alkalmából oedig nemzeti színű szalaggal átkptözöti borOstyán- koszorút helyezett el a százhar­minc évve] ezelőtti gimnázium lala« teu-u emlék táblán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents