Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

(.464. Január 7. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG Nyugdíjas inasok dolgozó mester Első hallásra talán érthetetlen­nek hangzik a cím, de valóság. A mester, aki még mindig dol­gozik, Lugosi Béla bácsi, inasai közül pedig nem egy több éve nyugdíjban van. Nem is lehet csodálkozni ezen, hiszen még a múlt században kezdett el dolgoz­ni, 1898-ban. Nagyon sok helyen megfordult azóta, de végül is visszatért Szekszárdra. A nyom­dában hosszú időt töltött el, ki­váló szakembernek ismerték. A csodálatos nem is az, hogy ilyen szép kort ért el, inkább az a meglepő, hogy 78 éves kora el­lenére dolgozik. Minden nap pon­tosan megjelenik a kis műhely­ben, és szigorúan letölti az általa előírt munkaidőt. Határtalan élet­kedvvel, nagy lelkesedéssel dol­gozik még most is. — Még tíz évet szeretnék eb­ben a műhelyben munkával el­tölteni, többre nem vágyom — mondja. Unokája mosolyog a szavakon, de ő is szeretné, ha a nagypapa minél tovább mellette maradna, mert sokat lehet tőle tanulni. Három gyermeke és nyolc uno­kája közül ő volt az egyedüli, aki kedvet kapott ehhez a ' szakmá­hoz. Más jelentkező akadna bő­ven, de sokkal jobb úgy, ha van valaki a családból, akinek át­adhatja szeretett szakmája for- ; télyait. Nem egyszerű munka a könyv­kötés, sok a babrálni való, és négy kézügyességet igényel. Az ' Írnoka, Lugosi Gabriella rendel­kezik ezekkel a tulajdonságokkal, így jól megvannak a nagypapá­val. Igaz, szigorú egy kicsit, meg­követeli a rendes munkát, mert unoka ide, unoka oda, jó szak­embernek kell lennie. Tennivaló bőven akad, alig lehet mozogni a készülő könyvek halmazától. Az­előtt, és most is főleg hivatalok­nak, vállalatoknak dolgozik. Egyéni megrendelő kevés van, azok inkább folyóiratokat .köttet­nek.. „Három könyvkötő van a megyében, így érthető/ hogy sok megrendelője akad. Javításra szoruló töltőtoll is van mindig a-3 műhelyben. Lugosi bácsi csak úgy „magánszorgalomból” tanulta akkor a golyóstoli-töltést és a javítást. Csak a későbbi években nyilvánították külön szakmává. A keze alatt felnevelkedett ina­sok mind idős emberek. Harminc­nál is többet szabadított fel, ő maga is alig tudja a számukat. Széplány, Facsiga, meg a többiek Pedig nem hagyták egyedül, meg­látogatják, hol egyik, hol másik, és neki ndm kell önnél nagyobb köszönet, .önálló- mester, kevés lett közülük.. ...Csaknem mind nyomdákban, könyvkötészetben dolgoznak. — A . gyermekeim közül senki sem akart a szakmában maradni. Fiam mérnök lett, büszke is va­gyok. .rá. Az unokámban is örö­mem telik. Dolgozni szeret, de a tanulásban sem marad el. Az idén befejezi az ipari iskolát, jö­vőre gimnáziumba. megy. Az id? eljárt, de a mester még mindig dolgozik. Rengeteg em­léke van, hiszen sok eseményt, változást megért. Mégsem hason­lít a „bezzeg régen” típusú öre­gekre, akik csak a múlt emlékei­nek élnek. Jókívánságul csak ennyit: Szeretném, ha tíz év múl­va ismét írhatnánk róla. Szívesen vállalkozunk a feladatra, még az sem baj. ha akkorra már nem dolgozik. , - j Kónya József Foto: Zsiga Mária „Egy pofon nem árt... 55 Általános iskolai, alsó osztályos tanítónőtől hallottuk: H. Jóska nem figyelt, a pad alatt játszott valamivel. Á tinító- nő odasietett hozzá, mire a gye­rek arca elé kapta két kezét, és rémülten nézett rá, görcsösen merev ujjai mögül. A gyerek attól félt. hogy pofon ütik. A pedagógusnak ez eszében Sem járt, soha nem nyúlt egyet­len tanítványához, nem is szán­dékozott. A beszélgetésből minden ki­derült. Jóska megszokta (milyen borzasztó ez a szó: megszokta!), hogy ha valami csínyt követ el, akár csak apró mulasztást is, otthon „lekevernek egyet". Beszélgetés a. szülőkkel. Azt Érettségizett képesített könyvelőt, érettségizett gépírni tudó adm inisztrátort, önállóan dolgozó rádió-, televízió­szerelőt, bádogos szakmunkást, segédmunkásokat felvesz , a I Paksi járási Építőipari Ktsz (15) állítják, hogy „gyereket nem le­het verés . nélkül nevelni, ők is elég' sok pofont kaptak,. így let­tek rendes emberek”. A fiatal pedagójusnő kétségbe­esettén, eígyotöptan tiltak.zik: nem szabad, higgyék el, ez nem vezet semmi jóra... Inkább szép szóval, mindig szép szóval... Az anya elmondja még, hogy a verés, után legtöbbször maga is megbánja hirtelenségét, és dé­delgetni ' kezdi a kisfiút. Nem érti meg, hogy ez a leg­rosszabb. Nem érti. miért uta­sítja vissza a gyerek a Recézést. Mert ..igazságtalanság érte őt, és ezt semmivel nem lehet jóvá­tenni. Mert csalódott édesapjá­ban, vagy anyjában — a felnőt­tekben. Aránytalannak érzi a büntetést azzal,, amit elkövetett. A hirtelen támadt gyengédség­ben ösztönösen sejti az anya, vagy az apa rossz lelkiismeretét. Bontakozó egyénisége az igaz­ságot keresi — az elhamarkodott büntetés ped'g éppen úgy meg­zavarja, minf nz érthetetlen, in­dokolatlan gyöngédség. ElvéSz -a' bizalma, szülők és pedagógusok általiban a felnőt­tek iránt. ‘ Konfliktusba kerül a világgal, amelytől segítséget, tá­maszt remél. A pofon mindig árt. Egyéb „büntetések" sokkal hatásosab­bak lehetnek. Ne menjen mozi­ba, ne nézhess \ n ' ne kapjon édességet egy két napig — ha megérdemli. Ne mehessen az udvarra játszani, játszás helyett tanuljon, vagy■ segítsen otthon néhány . óráig., átmenetileg a zsebpénzt is csökkenthetjük. Mindez többet használ, mint a testi fenyítés. „Amit az ember megért, szíve­sen megteszi” — ez a gyerekre is érvényes. A nyugodtan kö­zölt érvelés mindig meggyőző, ha szeretet sugallja. Feladatokkal bízzuk meg, ame­lyek a hasznosság érzésével töl­tik el. Menjen vásárolni, öntözze a virágokat, hordja ki az edényt az asztalról ebéd után. Dicsér­jük meg. ha ügye-en végzi eze­ket az apróságokat. — Hálás lesz érte. S ha már elcsattantak a po­fonok. ha „meg zokta” a gyerek, lehet-e még változ atni. javítani a helyzeten? Mindig lehet, ha a szülőkben megvan az önfegyelem és a javulás szándéka. A gyerek megérzi, ha „más szelek fújnak”, örömmel alkal­mazkodik, ha nem az idegesség, a szeretetlenség, a hamisan ér­telmezett trk'nt lytisztelet lég­köre veszi körül. A türelem, a megértés, a paj- tási — mégis tekintélyt őrző — nevelés jobb és szebb gyümöl­csöket terem, mint a te:ti fenyí­tés, amely mindig kitörölhétét- icn, káros nyomokat hagy a féj- lődő emberben. Gyenes István SZÉPLÁNY RÉSZT VETT a ró­mai olimpián, mint a magyar válogatott keret tagja. Nem szer- | zett ugyan aranyérmet, de az ér­tékes 9. helyezést sikerült elér­nie. Az olimpia után visszatért a válogatott kerettel együtt Ma­gyarországra, majd a Dal manói Állami Gazdaság sütvényi üzem­egységébe, ahonnan elindult. Széplány most is a sütvényi mén telepen található, őt is ugyanúgy lovagolják . időnként, mint a többi lovat, s ki tudja, lehet, hogy még nagy karriert fut be. Facsiga karrierje egyelőre any­ujából áll, hogy területi ifjúsági bajnokságot nyert (Lovagolta Keppel István), - Keppel lovagol­ja a versenyeken Guzát is. C még nem nyert bajnokságot, dehát sosem lehet tudni, mit hoz­nak az évek. A sütvényi ménes hírneve már messze túljutott az ország határain és, hogy Szép­lányról, Facsigáról, meg a töb- biekről, hol, milyen érdekfeszítő dolgot haliunk még, azt előre nem tudni. A holnap minden esetre sokat ígérő. Nézzük csak ezt a hírnevet egy kicsit részletesebben. Seidel Ist­ván lótenyésztési specialista — egyébként jórészt az ő nevéhez fűződik ennek a ménesnek a megteremtése — kapásból sorolja az adatokat. — Eddig körülbelül 120 lovat adtunk él külföldnek. Adtunk el lovat Egyiptomnak, Hollandiá­nak, Dániának. Olaszországnak, Ausztriának és a Szovjetunió­nak. Ezek valamennyien belova­golt sportlovak voltak. Hogy mit jelent ez az eladás, arra íme egy adat: Ausztriának egy ilyen belovagolt versenylovat 70 000 forintért adtak el. Ezek persze még mind fiatal lovak, mint mondani szokták, előttük inég a jövő, a beláthatat­lan karrier. Egy ébként éppen , most-kap-.- tam egy levelet Ausztriából. Ér­deklődnek, hogy van-e nálunk gidrán versenyló, mert azt sze­retnének venni. — mondja Seidel István, aki egyébként igen nagy lótenyésztési tapasztalattá.] ren­delkezik. Amíg eljutottunk a gazdaság­ba, az úton talán négy-öt lovat láttunk összesen, traktort vi­szont annál többet. Meglehetősen komoly ellentmondás: a fő vonó­erő már a traktor, itt Dalman- don viszont ilyen nagy pénzeket adnak egy-esy lóért. Sőt, a ló- tenyészetet- ...itt még fejlesztik, annak ellenére, hogy a gazdaság részére a magas árak mellett sem nyereséges, tervkészítésnél a lótenyészetet már eleve veszte­séggel tervezik. — Igaz, hogy a traktorok ko­rát éljük — így a lótenyésztő specialista — dehát a lovat nem lehet teljesen kiszorítani a mező- gazdaságból, rrlég nagyon sok helyen nélkülözhetetlen. Persze, az útépítéssel és gépesítéssel pár­huzamosan csökken szerepük, de a sportban viszont egyre na­gyobb a jelentőségük. Franciaor­szágban például egyáltalában nem használnak lovat mezőgaz­dasági, vagy egyéb munkára, mégis sok ló van még a legki­sebb faluban is, mint versenyló. EZ A MAGYARÁZATA, hogy Sütvényben ma is komoly ló­tenyészet van. Hogy miért éppen itt, Sütvényben? A hagyományok miatt. A sütvényi méntelepet 1906-ban alapították. Először ma­gántulajdont képezett, majd a honvédkincstár vásárolta meg. A méntelep a háború eveiben tel­jesen felszámolódott, eltűntek a legértékesebb lovak is. A mén­telepet 1950-ben alapították újjá. Először szedett-vedett anyagból állt az állomány, megtalálható volt itt a világinak csaknem min­den fajtája, s az akkori 900 csikó nem is képezett komolyabb ér­téket, Végül 1954-ben kezdődött meg a komoly selejtezés, kivá­lasztó munka: a csikók számát lecsökkentették egyharmadára. Ide telepítették a kisbéri mén­telepet, majd a mezőheg vési gid- rántörzsel. így most már kiala­kult a ménes megfelelő jellege. Ez természetesen nem azonos a Tolnában korábban kialakult tájía.itákkal, .'.’.mikor sütvényi lo­vakról beszélünk, akkor or. ott uralkodó kisbéri félvér fajtára gondolunk, ez viszont ma már Európa-szerte ismert és keresett. A tenyésztő munka itt nemcsak a megfelelő takarmányozásból, pároztatásból és párosításból áll. hanem ehhez szervesen -ka nec-aló- dik a napi tanítás, iskoláztstás. A gazdaságban egv küll'.n edzőt alkalmaznak az oktató munka irányításához.. Ez az ed-:"» Né­meth László, aki korábban Gö­döllőn szerzett nagy gyakorla­tot. Ezenkívül hat lovagló le énvt is alkalmaznak, akik ez edző irá­nyításával pontosan me .’szabott időpontokban lovagolják; tanítják a csikókat. A csikók óert-'1vrkba vannak sorolva, s az ed"? . illet­ve á lovaglók megfelel? tema­tika szerint foglalkozó' l hol egyik, hol a másik osztállyal Hiába, a hírnévért meg kell dolgozni a tenyésztőnek. ■ Boda Ferenc KRITIKA > Kézzel írott kis hirdetés, vagy } tán értesítés áll a simentornyai i ktsz üzletének kirakatában. Az \ írás eléggé finoman adja tud- } túl, hogy javításra ismét elfo- ü gadnak órákat. A kis hirdetés ' egyben mélységes kritika is az t előző mesterre, mert a szöveg ) így ■ invitál, hogy mcgjavíltas­Í sam órámat: „Javíttassa most óráját, új órásunkkal.” Sze- géríy régi őrás, ha ezt tudná..■ owwwwwoosewwooo A Tolna megyéi Malom­ipari és Terményforgalmi. Vállalat azonnali belépéssel keres gyakorlattal rendel­kező GÉPÉSZMÉRNÖKÖT és ÉPÍTÉSZTECHNIKUST. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés a vál­lalat személyzeti ügyintéző­jénél. Cím: Szekszárd. Szé­chenyi u. 37—39. (9) Kőműves, ács, villany-, vízszerelő, bádogos, asztalos, üveges és képkeretező szakmunkásokat és segéd­munkásokat azonnali belé­péssel, felveszünk. Jelentkez­ni a szövetkezet munkaügyi előadójánál, Szekszárd, Rá­kóczi u.‘ 15. ‘ ‘ (153) ___Apróhirdetések A z apróhirdetés díja szavadként hétköznap 1 Ft. vasárnap és ün­nepnap 2 Ft. Az első, és min­den további vastagon szedett szó _______két szónak számít. V ennék jó korban lévő kisebb háza vagy kölcsönre épültet, Paks községbei „Beköltözhető" jeligére a kiadóba. (1- A Tamási és Vidéke Körzeti Földműve szövetkezet Igazgatósága az áruházt azonnali belépéssel 1 fő konfekció-rés legvezetőt felvesz. Fizetés kollektív szí rint. Erkölcsi és működési bizonyítvár szükséges. Útiköltséget fölvétel eseté térítünk. nr

Next

/
Thumbnails
Contents