Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

X,' x 8 fOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1ÍK>4. január S. * tigig láttam a pályáról ni. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a megyei labdarúgó­bajnokság értékelését nem csapatonként, hanem egy játékos ta­pasztalatain keresztül próbáljuk értékelni. Fertőszögi Bélát, a Szek­szárdi Gépjavító középcsatárát kértük fel, hogy az 1963. év tapasz­talatait. tegye közzé sportrovatunkban. Az ifjúsági futball problémáiról Akár tetszik, akár nem, őszin­tén be kell vallanunk: a labda­rúgás ma közel sem olyan nép­szerű az ifjúság körében, mint korábban volt. Elvesztette azt a marsallbotot,- amelybe évekkel ez­előtt a fiatalság színe-java még örömmel belekapaszkodott. Igen, a színe-java! És én innen kezde­ném el gombolyítani a fonalat. Ma, amikor már országosan sú­lyosnak ítélik meg az ifjúsági fut­ball helyzetét, még mindig kevés szó esik erről a nagyon is fontos minőségi” kérdésről. Sokan abba a hibába esnek, hogy a fiatalok­ban keresik a hibát. Egyszerűen elmarasztalják őket. Mintha leg­alábbis hazafias kötelessége len­ne az ifjúságnak az ezer és egy mozgáslehetőség, a megszámlálha­tatlan művelődés-, és örömszerzé­si forrás közül éppen a futballt Választani. Persze, hogy fütyülnek erre a teóriára a fiatalság legtehetsége­sebbjei!... Egy alapvető dolgot tisztán kell látnunk. Ma már tenni kell va­lamit azért, hogy a gyerekek — de főleg azért, hogy a legsport- ratermefctebb gyerekek •—-futbal­lozni jöjjenek. Aztán még egy tény, amit ész­re kell venni. Minden konkurréris szakterület vezetése nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy megnyerje saját ügyének a fiatal­ság színe-javát. Érthető, hogy miért: az élet minden területén a lehetséges emberek húzzák a fej­lődés szekerét. És a futball területén ezt a sze­keret mostanában nem nagyon látjuk robogni... Ha a magyar labdarúgást a fej­lődés és felvirágzás útján akarjuk látni, akkor először is meg kell oldani az ifjúsági futball problé­máit. És ahhoz, hogy az ifjúsági futball problémáit sikeresen meg­oldjuk, meg kell szerettetnünk ezt a játékot az ifjúság legtehetsége­sebb rétegével. Ahhoz pedig, hogy megszerettessük, valamit nyújtani kell. Többek között: értékes baj­noki rendszert, használható fel­szerelést, normális sportolási le­hetőséget (pálya) és megfelelő szakképzést. Ez a minimum, amit nyújtani kell. Ennyit az ifjúsági labdarúgás általános problémáiról. Nézzük, mi a helyzet megyénk határain belül. A megyei ifjúsági bajnokság ilyen formában, ilyen lehetőségek és ilyen törődés mellett — véle­ményem szerint — nem szeren­csés megoldás. Az ifi-csapatok működtetése, az amúgy is gyen­ge anyagi bázissal rendelkező fa­lusi sportköröket mondhatnám majdnem megoldhatatlan feladat elé állítja. Ebből egyenesen kö­vetkezik, hogy az ifiknek a lehe­tő-legrosszabb felszerelés jut ed­zésre és mérkőzésre egyaránt. Szakképzésük (ha egyáltalán van ilyen) teljesen alkalomszerű, rend- szertelen, tervszerűtlen. Ifjúsági játékosaink kilencven százaléka nem tud harminc méterre egye­nesen, erősen rúgni. Miért? Mert legtöbbször ilyen, vagy ehhéz ha­sonló edzői utasítást hallanak: „Az ifik menjenek a kapu mögé, kiskapuzni.” Bizony, ez nagyon is gyakori edzésprogram. Nagyon ritkán fordult elő, hogy az ifjú­sági játékosok teljes létszámban részt vettek volna a heti két ed­zésen. Ezért történhetett meg oly gyakran, hogy labdabiztosság he­lyett nagyfokú bizonytalanságot, és fizikai felkészületlenséget fi­gyelhettünk meg az ifik mérkő­zésein. A bajnoki mérkőzések színvo­nala ennélfogva igen alacsony volt. Sokszor az volt az ember érzése: az ifi-meccs csak azért van, hogy legyen. A szurkoló szereti a futballt. És ezért nyilván — ha egyetért is — keserű szájízzel fogadja á negatív előjelű észrevételek és ta­pasztalatok sorát. Bizonyára szí­vesebben hall és szívesebben oh vas azokról a gyerekekről, akik minden nehézség ellenére ügye­sek, tehetségesek, fejlődőképesek. Mert azért ilyenek is vannak. Nézzük hát meg az érem másik oldalát is. Tehetséges fiatalok... Egy csokrot belőlük — mond­juk egy utánpótlás-csapatot — így fűznék össze: Szabópál (Gép­javító) — Király (Simontornya), Szalai (Tamási), Bencze (Fadd) — Kalász (Bátaszék), Odor I. (Gép­javító) — Zeman (Gépjavító), Ma­gyar (Bátaszék), Baka (Simontor­nya), Lubastyik (Fadd), Sallai (Gépjavító). Sajnos, a megye egyik legelső játékosnevelő egyesületéből, a Dombóvári Spartacusból nem tu­dok figyelembe venni senkit, mert nem tudom kik távoztak el, és kik maradtak. Az egy évvel ezelőtti gárdából legalább három—négy játékosnak helyet adtam volna. És egy másik csokor. Számomra talán ez a legkedve­sebb: A tamási úttörőcsapat. Né­meth László edző irányítása alatt 44:0-as gólaránnyal nyerték a já­rási úttörőbajnokságot. A csapat szinte minden tagja rajong a: fo­ciért. Szerény, tisztelettudó gye­rekek, akik között — megítélé­sem szerint — néhány egészen nagy Ígéret szaladgál. A csapat­nál folyó kitűnő nevelés biztosí­ték arra, hogy ezek a palánták nem bízzák el magukat akkor SPORTHÍREK A szedresi általános iskola 10 pár sílécet vásárolt a közelmúlt napokban. Az általános iskola tanulói a testnevelési órákon ta­nulnak meg síelni, majd később, előreláthatólag február elején már 'síversenyeket is rendeznek. * Pusztahencsén a termelőszö­vetkezet segítségével készül az új labdarúgópálya. A régi pá­lya a falu középpontjától távol esett, ezzel szemben az új pálya a falu közepén terül el. Az elmúlt évben a járási, va­lamint a megyei sporthivatal gazdasági bizottságai több mint háromszáz ellenőrzést végeztek a megye sportköreinél. * Kevés csapat nevezett a Tol­nán megrendezésre kerülő te- remkézilabda-bajnokságra. A sor­solást a jövő héten készíti el a szövetség, és minden bizonnyal csak január 19-én kezdődik a bajnokság. sém, ha név szerint említjük őket. Tehát: Turbók Tibi 14 éves, csa­patkapitány, jobbfedezet, Németh Miki 13 éves, balösszekötő, Witt- mann Lajcsi 14 éves, középcsa­tár, a csapat gólkirálya. A szur­koló elámulna, ha ezeket a gye­rekeket. edzeni látná. Például: Addig tudnak dekázni — amed­dig el nem fogy az erejük. Bizo­nyos normáik vannak: dekázás ötvenszer jobblábbal, (jutalom egy szem cukor). Ugyanez ballábbal negyvenszer, egy másik szem cu­korért. De mindez semmi. Náluk első a csapatjáték, meg a játékfegye­lem. És ezt jobban csinálják — le merem írni —, mint a megye bármelyik felnőtt futballcsapata. Jegyezzük meg jól ezt a kis csa­patot, és legjobbjaikat. Érdemes... így fest téhát a helyzet. Ha me­teorológus lennék, a megyei ifi- futballt stílusosan így jellemez­ném: felhős., borult ég, néhány helyen kevés napsütés. Mit tehetünk? Nagyon sokat! De ehelyett melegszünk a kevés napsütésnél, és várjuk, hogy ki­derül... De a tennivalókról, javaslatok­ról majd később... (Folytatjuk) Katus Mihály, a Sióagárdi Tsz Sportkör versenyzője sok­oldalúságáról ismert. Évek óta a falusi dolgozók spartakiádján a 400, 800, és 1500 méteren indul. Mint labdarúgó is a legjobbak közé tartozik, csapatában jobb­szélső poszton szerepel, de ha nincs kapuvédő, mint kapus is megállja a helyét. A téli hóna­pokban az asztaliteniszsportot űzi. A közelmúltban megrende­zett járási tsz-spartakiádon az egyéni versenyben harmadik lett. A Tolna megyei Malom­ipari és Terményforgalmi Vállalat azonnali belépéssel keres gyakorlattal rendel­kező GÉPÉSZMÉRNÖKÖT és ÉPÍTÉSZTECHNIKUST. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés a vál­lalat személyzeti ügyintéző­jénél. Cím: Szekszárd, Szé­chenyi u. 37—39. (9) Azonnali belépéssel ÉPÍTŐIPARI technikust keresünk. Jelentkezés: Vá­rosgazdálkodási Vállalat, Szekszárd, Rákóczi u. 7. Fizetés megegyezés szerint. (13) Pékár Kornél nyerte az Alisca Kupa második szakaszát Két újabb villámverseny Szekszárdon Decemberben fejeződött be a kupaverseny második (spanyol megnyitásos) szakasza. Az első szakaszhoz viszonyítva a küzdő- szellemben itt sem volt hiány. Az első helyen Pékár Kornél, a Spartacus versenyzője végzett, aki 7 pontot gyűjtött össze 9 forduló­ból. Ezzel á harmadik szakasz végéig ő lesz a kupa őrzője. Szí­vós játékkal Fehérvári Örs ismét a második lett 6,5 pontos ered­ményei. Egész pontot csak Geres- di Lajosnak volt kénytelen át­engedni. Harmadik helyen (Berger —Sonneborn-féle pontszámítással) ifj. Mechtl Béla végzett, akinek sikerült az első szakaszbeli mér­sékelt szereplés után formába- lendülnie. E szakaszban túlságo­san óvatosan játszott, mit az is mutat, hogy 3 mérkőzésen győzött, a többi 6 mérkőzése döntetlenül végződött — így egyedül ő maradt veretlen a szakasz folyamán. Ne­gyedik helyen a kupa védője, Prantner János végzett, ugyancsak 6 ponttal. Eredménye így is jó, hisz csak egy ponttal szerzett ke­vesebbet, mint az első helyezett, ötödik Tamási Mihály lett, 5 pont­tal, míg hatodik ismét Majnay Antal, 4 ponttal. A 7—10. helyet Schmieder Ferenc, Kereki József, Geresdi Lajos és dr. Németh Jó­zsef foglalta eh VILLAMVERSENYEK Az „Alisca Kupa” ünnepélyes díjkiosztását ismét villámverseny- nyel kapcsolta egybe a rendező­ség. Eredmény: az első csoportban: 1. Pékár Kornél, 2—3. Prantner János és Tamási Mihály; A második csoportban 1: ifj. Mechtl Béla, 2. dr. Németh József, 3. Geresdi Lajos/ Az „Alisca Kupa” harmadik szakasza január 7-én (kedd) kez­dődik a Közalkalmazottak Szak- szervezetének Klubjában (Várköz); N. J. TríTk A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ÚJÉVI FEJTÖVERSENYE 179. sz. BARNA LÁSZLÓ (Budapest) Újévi lap — 1964. mmmm m m Ü A f 9 *» Szabad matt 6 lépésben Vil.: Ke4, Fe8, e2 — Sőt.: Kc8, b7, c5, f2 (3+4) Újévi fejtőver­senyünk második feladványa. Mind az előzőén közölt, mind pe­dig a jelen mű megfejtését két héten belül kell beküldeni a Nép­újság Szerkesztősége címére. A borítékon kérjük a ..SAKK” fel­iratot használni. A körülbelül 6—8 művet tartalmazó fejíő- verseny két legjobb fejtőjét kü­lön díjazásba részesítjük. N. .1, A megye atlétikája a számok tükrében GÁTFUTÁSOK: Vlé méter (106 cm gát): Listavezető Hármas Tízéves átlag: 1962. évi eredmények: 1963. évi eredmények: 17.9 17.1 15.6 1963. évi ranglista: 1. Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 2. Boross Dezső, Bonyhádi Gimnázium 3. Hortobágyi László, Dunaiöldvári V. L. 4. Tóth Ferenc, Szekszárdi Dózsa 5. Abaházi István, Szekszárdi Dózsa 6. Békefi László, Dunaiöldvári V. L. 110 m. gátfutás (91.4 cm. 1. Juhász András, Bonyhádi Gimnázium 2. Farkas Miklós, Bonyhádi Gimnázium 3. Boross Dezső Bonyhádi Gimnázium 4. Lőrincz Béla, Bonyhádi Gimnázium 5. Sarkantyú János, Gyönki Gimnázium 6. Nyerges Mihály, Rátaszéki V. S. K. Magas gáton egyetlen számot­tevő versenyző volt az elmúlt év­ben a kitűnő Szabó Miklós sze­19.29 18.53 18.40 Ötös Tűsek átlag 19.92 — 19.20 —• 19.80 — 15.6--­f elnőtt 19.2 — ifjúsági 20.4 — felnőtt 21.— — felnőtt 21.2 — felnőtt 21.5 d) 3 felnőtt 17.— — ifjúsági 17.1 16.9 ifjúsági 17.6 — ifjúsági 18.3 — ifjúsági 18.8 — ifjúsági 18.9 — ifjúsági a főiskola elvég­zakerült a megyébe. 200 méteres gátfutás: Tízéves átlag: Listavezető Hármas Ötös Tízes átlag 28.4 29.3 30.2 — 1962. évi eredmények: 28.2 28.9 29.4 30.4 1963. évi eredmények: 25.4 28.8 — — ___ . . 1963. évi ranglista: 1. Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 25.4 — felnőtt 2. Kristofics László. Dunaföldvár 29.7 — ifjúsági 3. Hortobágyi László, Dunaföldvár 31.3 — felnőtt . 400 méteres gátfutás: Tízéves átlag: Listavezető Hármas Ötös Tízes átlag 62.9 65.1 67.6 72.3 1962. évi eredmények: 65.2 67.2 68.5 — 1963. évi eredmények: 68.8 — — — 1963. évi ranglista: 1. Lőrincz Béla, Bonyhádi Gimnázium 68.8 — ifjúsági 2. Kovács György, Szekszárdi Dózsa 70.2 — ifjúsági A 200 és a 400 méteres gátfu­3000 méteres akadályfutás: tásban teljes visszaesés mutatko­A korábbi években sem volt zik a korábbi évekhez képest és sok jelentkező erre a verseny­ezt a megállapítást Szabó vissza­számra. 1963-ban is mindössze térése sem dönti meg. A nevelést Halmosi vállalkozott a táv telje­szinte teljesen elölről kell kez­sítésére és 9:56.4-es ideje Tolna deni. Ennek egyik jele a 100 mé­megyei viszonylatban tiszteletet teres serdülő gátfutásban Szabó­parancsoló, de sajnos csak Tolna pál Bálint 14.8-as ideje. De vajon megyei viszonylatban. egy fecske hogyan ősinél majd nyarat? Folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents