Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
l96é. január 31 ItHJYA STEGYET XÉPÜJSAG 5 Hosszú tízperc a doktor néninél Látogatás a jubiláló iskolaorvosnál TÍZ ESZTENDŐNÉL alig idősebb Szoksz árdon az iskolaorvosi munkakör. 1953-ban foglalta el dr. Boros Györgyné. Azóta a Garay Gimnáziumban lévő központi rendelőjében, évente legalább egyszer . valamennyi isko- lásgyerek felett szemlét tart — akiknek a száma bizony már ötezer felett van. Emellett ő is gyakran megfordul valamennyi szekszárdi iskolában, Itt a rendelőben, minden óraközi szünetre jut elég páciens. A legforgalmasabb a hosszú tízperc, és leggyakoribb vendégek a lányok. A gyerekek valamennyien jól tápláltak és divatosságra törekvésük jelei: a kócos frizura, a twist-kivágásura formált kék köpeny gallérja, valamint a bun- d ás-csizma. Akinek nyelésnél a torka fáj, az már ideszalad. S nehogy útközben valami baja essék, kísérővel érkezik. A példa azért érdekes, mert arról beszél, hogy a gyerekek hozzászoktak az iskolai egészségügyi ellátáshoz, s ami kicsit talán túlzott is — a legapróbb tünetekkel is jelentkeznek a rendelőben. Dr. Borosné azonban nem bán■ ia ezt. — Az iskolaorvos merőben más szemmel nézi pácienseit, mint a gyógyító. Mi egészségesekhez vagyunk szokva, nekünk arra kell gondolni, hogy ezek az apró bajok mivé válhatnak, ha nem segítünk. A fejlődésben lévő emberkéket a jövő szempontjából kezeljük. Ezért a foghúzás utáni fájdalomba, nemcsak fájdalom- csillapítót adunk, hanoin megmondjuk, hogyha a fájás nem múlik, vissza kell menni a fogászhoz, nehogy még egy fog elvesz- szen. Tudnillik minél inkább csökken a rágófelület. annál inkább megérzi a gyomor, — amikor a gyerek mér felnőtt. ÍGY hát a legapróbb TÜNET is fontos itt, abból a szempontból, hogy makkegészséges fiatal álljon majd az élet elébe. És ezen a téren mutatott is fel eredményeket a tízéves iskola - orvosi munka. A kezdet kezdetén, a tanulók 66 százalékánál állapított meg dr. Borosné biometriai elmaradást, vagyis fejletlenséget, A szám végiül 25 százalékra csökkent. — Együtt-járt ez a kondíció- javulás az általános nívóemelke- déssel is —, mondja a tanulók doktor néni je. — Amikor elkezdtem a munkát, még feltűnő volt a különb-ég a falusi és tanyai diákok között is. hát még a városiaktól milyen különbségek választották el őket. A ruházkodás is kifejezte ezt. Ma erről nem beszélhetünk. Az osztályok külső képe is egységes lett, a hova- valóság pedig nem dönt el semmit. A szülőknek módjában van törődni a gyerekekkel. Ide kapcsolódik beszélgetésünk másik aktualitása. Nemrég jelent meg Németh László új kötete a ..Kísérletező ember” — amely tartalmazza az író iskolaorvosi naplóját, a „Medve-utcai polgári” című rmmiráját. Ebben az író ar- ró' hogv az ottani gyerekek szülei túlnyomórészt — nem voltak képesek törődni szülötteikkel. Adataival olyan valóságról fest képet, amelyet megváltoztatni, csak nagyon nagy erő lehetett képes. Az újságírót a 30 év előtti kép arra sürgeti, hogy mielőbb szerezzen tájékozódást a mai helyzetről. Sikerült-e valamit eltörölni a polgáristák — ma általános iskolások — egykori sanyarú körülményeiből? Német j László budai környékről, nem vá- | dekliről ír, de nemcsak ezért nem lehet összehasonlítani a régi állapotokat a maival. Az egykori elesett szülők, szegénységük miatt munka, kenyér hiányában nem adhatták meg a gyerekeknek azt, amire szükségük volt. Ma az elesett szülők fogalma mást jelent. Erkölcsi eleset tségjet. Munkáltam életből adódik, amikor a családfenntartók nem ragadják meg a munkalehetőségeket, vagy előbb- revaló számukra a mindennapi ital, mint a család kiegyensúlyozott élete, kenyere. Kevesen van- , nak. A többség pedig ad arra, hogy a gyerek se kondícióban, se ruházkodásban, se tanulásban ne j maradjon el a többiektől. Ezért végezhet ma valóban iskolaorvosi \ munkát dr. Boros Györgyné. A MAI ISKOLAORVOS gyakorlatában, az ötezer gyerek közül mintegy ötszázzal kell áll an- I dóan foglalkozni. És főként a 10—17 éveseket kell figyelemmel kísérnie, akikre érdekes módon a 1 szülőik már nem fordítanak annyi gondot, mint a kisebbekre. Pedig j ebben a korban sincs kevesebb szükségük rá. | (Bencze) 1 A hosszabbik út Képek a természetjárók fotókiállításáról... kokat szór annak az ismeretlen hatalmasságnak a fejére, aki a bolt mellé kocsmai hivatal létesítéséről is határozott. Hiszen, szó, ami szó, a taligás- dűlőbeli asszonyok kifakadásai- nak van is némi alapja, mert elég egy pillantást vetni a közelebbi útra, azon még nagyító- üveggel sem látni egy árva keréknyomot, míg ellenben a hosz- szabbik út homokját olyan keményre taposták a fogatok, mintha betonnal vonták volna be. Természetesen mindez még nem indokolná azt, hogy a hosszabbik úttal írásban foglalkozzunk: a tollat Varró Gáspár és neje, született Vékony Rebeka esete adta kezünkbe. ■ . Nevezett Varró Gáspárról tudni kell. hogy a Taligás-dűlő legtávolabbi csücskében, egy maga építette tanyán lakik. Az asszony, azaz Vékony Rebeka, vezetéknevének jelentésével ellentétben, nem mondható karcsú termetű asszonyságnak, alakja hasonlatos a tanyabeli búboskemencékhez, s erő akkora lakozik benne, hogy amikor Varró Gáspár a hosszabbik úton érkezik ki, két karjába kapja, úgy viszi be a pitvarba, s fekteti le a nappali heverőre. Ilyesmi — persze — ritkán fordulásaikról. túráik élményeiről. A gazdag képanyagú tárlat, — melyből néhány felvételt bemutatunk olvasóinknak — naponta négy óra hosszat tart nyitva, délután 3-től, este 7-ig. Farkas .János (Szekszárdi: Napozó havasok. Farkas János: Hotel Encián a Népparkban. Kiss Margit: A túri hasadékCsak az tudja, aki járatos a Taligás-dűlőben. hogy mit jelent az, ha valaki a városból jövet, a hosszabbik úton érkezik a tanyára. Régebben ugyanis ezen minden pusztai lakó kizárólag azt értette, hogy a városba látogató tanyai ember nem a legközelebbi, hanem — kerülőt téve — a hosz- szabbik úton közelítette meg hajlékát. Ilyesmi — persze — igen ritkán, főleg csak sáros időben fordult elő, akkor is csupán abból az okból, hogy a hosz- szabbik út homokos, ennélfogva a szekér könnyen gurul rajta. Igén ám, de ahogy néhány évvel ezelőtt a földművesszövetkezet a külterületiek számára boltot, és italmérést létesített mellette, azóta a hosszabbik úton való érkezés merőben más értelmezést kapott. Manapság, ha a Taligás-dűlőben lakók valamelyike kissé kapatos, vagy más szóval. pityókás hangulatban szeke- rezik ki a tanyára, élete párja csípőre tett kézzel és összevont szemöldökkel fogadja, mondván: ..Már megint a hosszabbik úton jöttél, ugye?” Azzal, ha úgy látja, hogy embere egyensúlyérzéke is megcsappant, lesegítt az ülésről. a lovakat kifogja, beköti az istállóba, miközben hangos szitMinden évben több jövedelem DALMANDON Schiffer József dalmandi levelezőnk írja, hogy megtartotta zárszámadását a Béke Termelőszövetkezet, ás most is. mint minden évben, növekedett a tagok jövedelme, az előző zárszámadáshoz képasf. A munkaegység értéke 1959-ben 37 forint volt, 60-ban 41 fprim, 61-ben 43 forint, majd 43,80 és most 44 forint. A jövedelem nagy részét az állattenyésztés adta a Béke Termelőszövetkezetnek, ösz- szesen 762 000 forint a tiszta bevétel a nyereség ebből az üzemágból. Az állatgondozók mind sokat kerestek, havi 2000 forintnál többet. Márfi József tehenész átlagjövedelme például 2425 forint, Pandur Jánosé 2334 forint. Gyurik Ferenc kocsis, alá 270 napot dolgozott tavaly a közösben, havonta átlagosan 2373 forint jövedelemmel számol. Prémiumként 104 000 forintot fizetett ki a. szövetkezet, 3000 forinttal többet, mint amennyi a földjáradék ősz- szege Saját erőből 475 000 forintot költött beruházásokra. A jó kereset bizonyítéka, hogy egy év alatt 300 000 forinttal emelkedett a községben a takarékbetét-állomány. A zárszámadási közgyűlés után batyubált rendeztek a dalmandi szövetkezet tagjai és reggelig szórakoztak. dúl elő Varróék portáján, mert komoly okának kell annak lennie. ha Gáspár italozásba kezd. A minap azonban Vékony Rebeka úgy vélte, hogy Varró Gáspár alighanem a hosszabbik úton jött ki, mivelhogy a szerződéses hízókat szállította be az állatforgalminak. s ebből az alkalomból tekintélyes összeg üti a markát. Vékony Rebeka úgy délután négy óra tájban már idegesen te- kintgetett a hosszabbik út felé. de ott bizony egy teremtett lelket sem látott. — Nem tudom, hogyan jön ki apátok — mondta a gyerekeknek aggodalmas arccal —, mert eddig, ha kapatos volt kihozták a lovak, de most azok a közösbe vannak, a hízókat alkalmi fogattal fuvarozta be. s így gyalog kell kijönnie. Később már be sem ment a pitvarba. egyre a tanya végénél ücsörgött, onnét kémlelte az utat. — Nem jön az — fordult be egyszer a pitvarba, hogy szalmát dugjon az égő kemencébe, s ekkor meglepetve látta, hogy embere ott ül a nappali heverőn. s a térdére fektetett noteszba színjózanul és derűs .mosollyal számolgat valamit. — Hát te?—állt meg előtte Vékony Rebeka, földbe gyökerezve. — Nem a hosszabbik úton jöttél? — Eltaláltad — mondta Varró Gáspár. — Aztán miért nem? — kérdezte rosszat, sejtve Vékony Rebeka. — Tán történt valami? — Történt bizony — így Varró Gáspár. — Jesszusom! — kapott a szívéhez az asszony. — Beszélj hát. mert mindjárt rosszul leszek! — Hát csak annyi történi — folytatta ünnepélyesen Varró Gáspár, — hogy elküldték... — Hová? — Brigádvezetői tanfolyamra. Aztán úgy gondoltam, hogy eg.y leendő brigádvezetőnek nem illik a hosszabbik úton járni, még akkor se, ha ilyen nagy megtiszteltetés éri. Azzal a belső zsebébe nyúlt, s a hízókért kapott pénzt hiánytal-i- r1 il leolvasta Vékony Rebeka éló az asztalra. Ari Kálmán Yf ff ffTffffffITTf f?ff ITHTr Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a szekszárdi sportházban megnyílt a Tolna megyei Természetbarát Szövetség első fotókiállítása, amelyen 115 fényképben számolnak be a turista fotósok kiránKifs 5Iwrsil (Simonlorn.v.i): Turista-ebéd és Óbánya című Ili.ételt*.
