Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

1964. január 30. TOI.NA MEGYEI VEPŰJgAG S INTER3Ü a tengeliciPetöfí Olyan a tsz-iroda, mint egy zsongó méhkas. A számológépek kattogása közben számokat lehet hallani. Nagy számokkal dolgoz­nak a tengelici Petőfi Tsz irodá­jában. A gazdálkodás eredményeit összegezik. Ezrekben, százezrek­ben. sőt milliókban beszélnek. Hét és fél millió forint kerül felosztás­ra. A közös vagyon 1963-ban 1 190 000 forinttal növekedett. Az elmúlt év tapasztalatairól, tanulságairól beszélgettünk Hor­váth István tsz-elnökkel, Pintér András főagronómussal és Séta Józsefné tsz-taggal. Mindegyikük­től öt kérdésre kértünk választ. — Reális volt-e a tsz elmúlt évi tervezése, elnök elvtárs? — Nem a tervezésen múlott az elmúlt év terméskiesése. Tervezé­sünk reális volt, de sajnos az idő közbeszólt. Ha a nyári szárazság okozta elemi csapások nem érik a tsz-t, jelentősen növekedett volna a közös vagyon és a tagok része­sedése. Termelőszövetkezetünkben forintosítva van a munkaegység, és az idén is annyi jövedelemre lehet számítani, mint az elmúlt évben. Hét és félmillió forint ke­rül kiosztásra- , Éppen ezért az a tag, aki egész évben szorgal­masan dolgozott, megtalálta szá­mítását. O — Milyen arányú a tsz gépesítése? — Termelőszövetkezetünkben az 1963-ban történt gépvásárlásokkal elértük a 90 százalékos gépesítést. Az idei évben már saját gépeink­kel takarítjuk be a gabonát. 1963- ban két SZK gabonakombájnt vá­sároltunk. A gépállomással egész évre egy erőgépre kötöttünk szer­ződést, a többi munkát: saját gé­peinkkel végeztük. O — Mit mondana el az állattenyésztés jövedelme­zőségéről? — Az elmúlt évben az állatte­nyésztés eredményei húzták ki a termelőszövetkezetet a csávából. Húsértékesítési tervünket jóval túlteljesítettük. Szarvasmarhából 360, sertésből 2536, juhból 547 ál­latot értékesítettünk. Tejből 659 hektoliterrel adtunk többet a ter­vezettnél. ZL — Milyen a vezetőség és * • a tagság kapcsolata? — Egy ilyen nagy gazdaságban, ahol ennyi tulajdonos van, nem könnyű közös nevezőre jutni. Két évvel ezelőtt még sokkal nagyobb gondot jelentett egy-egy javaslat, intézkedés megmagyarázása, elfo­gadtatása. Most is vitatkozunk, és a jövőben is fogunk vitatkozni, de e tekintetben minőségi változás­ról beszélhetünk. Azelőtt olyan vitáink voltak a tsz-ben, hogy ve­szekedésnek is beillett. A mai vi­ták termékenyek, mert elsősorban nem a személyeskedésből adód­nak. hanem a munka jobbá tételé­re irányulnak) 5. — Milyen tanulságokat von le a tsz elnöke az idei évre? — Bizakodással nézhetünk az idei év elé. Őszi vetéseink jól te­lelnek. Az állatállomány részére — a takarékosság alkalmazásával — biztosítva van a takarmány. Az 1963-as év több vagonnyi termés- kiesését az állattenyésztés pótolta, de úgy, hogy 1962-ről élőállat­tartalékot sikerült áthoznunk. A mostani zárszámadáson is bebiz­tosítjuk magunkat tartalékkal. így reméljük, nem érhel bennünket meglepetés. A főagronómusho7. Pi ■ ■ ■ váshoz intézett kérdések é, \ szók; I, — Hogyan hasznosítják -*-• a tengelici Petőfi Tsz-ben a termelési adottságokat? — Termelőszövetkezetünk ha­tárának nagy része homokos terü­let. A terméskiesések oka a szá­razság volt. Az elmúlt évben ha­tárunkban nem lehetett kapálat- lan területet találni, annak elle­nére, hogy a növénytermesztésben zömmel asszonyok dolgoztak. A termelési tapasztalatok arra ösztö­nöznek bennünket, hogy a talaj­nak adjuk meg az erőutánpótlást. Az ősszel 801 hold terület trágyá­zásra és leszántásra került. Re­méljük, haszna az idén mázsák­ban jelentkezik majd. O — Sikerült-e helyes “* arányokat kialakítani a növénytermesztés és az állatte­nyésztés között? — A növénytermesztésnek az a feladata, hogy megfelelő arányban termeljen gabonát, ipari növénye­ket és takarmányt. A takarmány­termelés fejlődése teszi lehetővé az állatsűrűség növelését. Elsősor­ban az olcsó és tápdús takar­mány termelését tartjuk szem előtt, hogy az állattenyésztés mi­nél jövedelmezőbb legyen. A ter­melőszövetkezetben természetbeni részesedés nincs. Reánk hárul az a feladat, hogy a tagok háztáji jó­szágai számára is megtermeljük a szükséges takarmányt. fi — Milyen korszerű el- járásokat alkalmaznak? — Termelőszövetkezetünkben a kukorica-tőszám meghagyása már nem képez vitát. A tagolt az 1962- es év tapasztalatai alapján egyet­értéssel fogadják a magasabb tő­szám mégíagj'ását. Helyeslik azt is, hogy évről évre növeljük a lu­cerna vetésterületét. A tsz összte­rületének 16 százalékán pillangó­sokat termelünk) /t — Hogyan tartották szá- mon a jövedelmezőséget? — Nálunk két év óta önköltség­számítással dolgozunk. Ezen ke­resztül ellenőrizzük az önköltség alakulását. Ezenkívül más számí­tásokat is végzünk, s ha azt látjuk valamelyik üzemágban terméski­esés van, keressük a lehetőségeket a hiányok pótlására. Az elmúlt évben is ezt tettük, tZ — Miben látja a szak­1,1 ember feladatát? — Elsősorban a fejlett agrotech­nika bátor alkalmazásában. Ezt még akkor is vállalnunk kell, ha elfogadtatása szívós meggyőzést igényel a tagok részéről. Gyakran előfordul, hogy egy kisebb kollek­tíva előtt vállalnunk kell a fele­lősséget, mert más véleményen vannak. A mezőgazdasági szakem­berek feladata a munka szakirá­nyítása, de segítenünk kell a ter­melőszövetkezetet abban is, hogy a szakember-utánpótlásban is „ön­ellátók’’ legyenek. Segítenünk kell a fiatalokat abban, hogy megta­nulják a szakirányítást. Ilyen irányban már tettünk intézkedése­ket. Martos István fiatalt, aki a Palánki Mezőgazdasági Techni­kumban tanul, a második számú üzemegység vezetésével bíztuk meg. Segítjük munkáját, hogy az elméleti képzéssel párhuzamosan, a gyakorlati munkába is bedolgoz­za magát. Séta Józsefné tsz-tagnak feltett öt kérdés és a kérdésekre adott válaszok: — Hogyan él a tsz- ben? — Megtaláltuk számításunkat és megvan a tisztességes megélheté­sünk, pedig negyedmagamról kell gondoskodnom. A nagyobbik fiam ugyan már tud segíteni, de a két isebb még iskoláskorú. Igaz. hogy a heti öt napot (a tsz-ben a nők számára a heti ötnapos munka­időt vezették be) mindig ledolgo­zom. Csúcsmunkák idején, szom­baton is dolgozom. A jövedelem­mel — bár lehetne több — meg vagyok elégedve. Év közben 6800 forintot kaptam, de még körülbe­lül 9—10 ezer forintra számítok. O — Véleménye szerint a “* premizálás ösztönzi-e a ta­gokat a többtermelésre? — Nálunk a terven felüli ter­més 60 százaléka a prémium. És ez jól bevált. A legutóbbi tsz-köz- gyűlésen éppen arról volt szó, hogy az idei évben milyen ösztönző módszereket alkalmazzunk. Vol­tak akik a százalékos művelés mellett kardoskodtak. A többség úgy döntött, maradjon úgy, ahogy tavaly volt. Igazságosabbnak tart­juk, mert mindenkinek biztosítva van a kenyere, és a háztáji gazda­ság részére is megkapja a takar­mányt. Ösztönöz a jobb munkára, mert aki jobb terméseredményt ér el. az többet kap. '> — Becsülik-e a tsz-ta­gok a vezetőket? — Igen, mert nem az íróasztal mellől irányítanak, hanem sokat közöttünk vannak. Ismerik a ta­gok hangulatát, s talán ezért van az, hogy az intézkedések igazsá­gosak. Községünkben a fiatalok házasodás után is a szülőkkel ma­radnak. Ezeknél a családoknál elég sok vita van a háztáji terü­lettel kapcsolatban. Nem hallot­tunk arról, hogy a vezetőség bár­kivel szemben is kivételt tett vol­na. És ez jó, mert a legtöbb he­lyen kikezdik a vezetőket, mert kivételt tesznek. /I — Milyen a tsz-tagok * *. tájékoztatása? — §, termelőszövetkezetben a 'Közgyűléseket rendszeresen meg­tartják és a tájékoztatás jó. Tar­tanak brigádmegbeszéléseket is, és amiről ott szó van, a brigádveze­tőktől tudjuk meg. Ez természete­sen attól is függ, hogy a brigád­vezető szakít-e időt arra, hogy a hallottakat továbbítsa. Van aki szívügyének tekinti, és van. aki el­hanyagolja a dolgokat. C — Milyen hibákat lát, s miben kellene javítani a tengelici Petőfi Tsz-ben? — Egy éve vagyok munkacsa­pat-vezető a tsz-ben. őszintén szólva nagyobb hibákról nem tud­nék beszélni. Mielőtt Tengelicre költöztünk, máshol voltam tsz-tag. Ott is azt a hibát láttam, amit itt látok. Kevés a termelőszövetkezet­ben a fiatal, ezért kevés a munka­erő. Sokat beszélgetünk munka közben arról, mi lesz, ha a mi kor­osztályunk kiöregszik, ki dolgozza meg a földeket, ha a fiatalok el­hagyják a falut. Valamilyen for­mában erre kellene megoldást ta­lálni. Nekem is van egy tizen­nyolc éves fiam, a tsz-ben dolgo­zik. Most traktoros-tanfolyamra jár Szedresre. Ha kitanul, szeretne gépre kerülni, de hogy teljesül­het-e a vágya, még nem tudja. Én azt szeretném, hogy a tsz-ben ma­radjon, függetlenül attól, hogy gépre teszik, avagy nem. Elvégre a tsz taníttatta, és nekem is szük­ségem lenne a segítségre. De mi­lyenek a fiatalok? Gondolnak egyet és könnyen változtatják munkahelyüket. Remélem, az én fiam esetében ez nem lesz így. Ed­dig még hallgatott a jó szóra. Három ember öt-öt kérdésre adott válasza. Ki-ki a maga mun- járáról beszélt, de végső soron a közösség életéről mondta el véle­ményét. A 15 kérdésre adott vá­lasz csak dióhéjnyi probléma, de mennyi mindenről lesz szó a zár- számadási közgyűlésen. Erről majd annak idején. Pozsonyi Ignácné Vezetőség-újjá választás a tűzoltótestületekben Ritkán gondolunk rájuk, pedig ók is a falvak, a társadalmi és személyi vagyon első számú őrzői közé tarioznak. Ök az önkéntes tűzoltók. És nemcsak akkor lát­juk őket munkában, ha a. „vörös 1 megbecsülését. Ezt húzza alá az a I mintegy 10 ezer forintnyi juta- ! lom, amellyel a megyei tanács fe- ! jezte ki a legjobbaknak elismeré­sét. Hivatásos szervek támoga- ■ lását mutatja az elmúlt évben • épült 3 új szertár és számos fel­újítás. vagy a 224 öltöny egyen­kakas” felszáll, ott vannak szax- tudásukkal az ár- és belvíz elleni küzdelemben, az ítéletidő okozta károk megakadályozásánál, éle­tek, javak megmentésénél. Egész éven át szorgalmasan, önzetlenül készülnek, elméletileg és gyakor­latilag minderre. Hadd essék most egy kissé több szó ez áldozatkész emberekről, munkájuk nagy eseménye köze- j pette: most folynak a testületileg j működő önkéntes tűzoltók veze-. tőség-újjáválasztó gyűlései. Emel­lett beszámolnak 3 évi munkájuk­ról. s megvetik az alapját további szervezeti megerősödésüknek, tűz­oltói munkájuk fellendülésének. E nagy eseményre készülődés közben segítségben sincs hiányuk: A megyei tanács igazgatási osz­tálya, a megyei tűzrendészet! osz­tályparancsnokság, másrészt a megyei tanács vb irányította me­gyei tűzrendésze'i bizottság ott varrnak mellettük, de szólni kell az önzetlen, közvetlenül segítő előkészítő bizottságokról is, ame­lyekben a tanácstitkárok vezeté­sével párt. állami, gazdasági és tömegszervezeti képviselők mű­ködtek közre. Már ez is mulatja munkájuk, emberségük és első­sorban a népvagyon megőrzése iránt érzett nagyfokú felelősségük ! ruha. De nem elhanyagolható az | a közvetlen elismerés sem, ame- | lyet a választásbk alkalmával a i termelőszövetkezeti elnökök, ta- j sok fejeztek ki munkájuk iránt. I Csak az elmúlt évben 69 esetben működtek közre tűzoltásnál, a többet önállóan is megfékeztek. De nézzük meg őket egy kissé piózaibb oldalról is. A jó idő be­köszöntésével. — általában vasár­naponként — gyakorlatoznak, fejlesztik gyorsaságukat, hogyha szükség lesz rá, minimálisra csök­kenjen a pusztító tűz előnye. Ezzel azonban még nem zárul le tevékenységük. Nem egy este pihenés helyett a tanulást, az el­méleti felkészülést vállalják. S arra is jut ideiük, hogv rendsze­resen vizsgálják a lakóházakat és más épületeket, megfelelnek-e a tűzrendészet! szabályoknak. A választásra 112 testületben kerül sor, tehát több száz, ezer embert érint. Érinti azonban egész megvénk lakosságát is. Az egész társadalom elismerését, megbecsülését vívták, ki bátor ön­kéntes tűzoltóink. Csak így to­vább! Erőt. egészséget tűzoltó elvtársak1 (i—e) APRÓSÁGOK A záKizdma dáu'éi A tamási Vörös Szikra ked­di. zárszámadásán Péti János, az elnök beszámolójában éppen az állattenyésztésről beszél Hirtelen félbeszakítja: — Most jut eszembe, hogy valamiről elfeledkeztem... A tagság felmorajlik, miről feledkezhetett meg az elnök? — Elnézést kérek Fenyő Feritől, elfelejtettem neki meg­fizetni a liter pálinkát. Ugyan­is volt egy fogadásunk, amikoi a süldőket hízóba állítottuk. Feri azt állította, hogy hat hó­nap alatt meghizlalják, es má­zsán felüli súlyban adják át valamennyit. Én azt mondtam nem hiszem el. És elvesztet­tem a fogadást... Mégegyszzr elnézést kérek, de a tartozáso­mat ki fogom egyenlítni. Adós. fizess... ez az igazság nem? — Úgy van, igaz — helyeselt egyhangúlag a mozit megtöltő tömeg. N — oOo — A közgyűlésen népes kül­döttséggel képviseltette magát az Uj Élet Tsz. Viszonzásul meghívták a Vörös Szikra- belieket az ö zárszámadásukra. A beszámolók, hozzászólások is szóba hozták, hogy az el­múlt évek alatt sokat enyhül­tek, sőt eltűnőben vannak az ellentétek, amelyek az embe­rek közt uralkodtak. Nagy de­rültség fogadta Péti Józsefnek, az Uj Élet elnökének szavait: —' Azelőtt, amikor mentem a Rákóczi utcán, ha valaki kö­szönt — pedig az idősebbektől, mert én vagyok a fiatalabb, nem is vártam el. hogy előre köszönjenek —. tudtam, hogy Uj F.let-tag. Ha nem köszönt, tudtam, hogy a Vörös Szikrá­hoz tartozik. De sokszor meg­figyeltem. hogy egymásnál: sem köszöntek. Hát ez már a miibe. Most naponta 40—50 ta­gún): megy Szemcsére oltvány csinálni, együttesen a Vörös Szikra tagjaival, és soha egy szó sem esik arról, hnoy ki. melyik tsz tagja. A közös munka csak összehozza az em­bereket, kibékíti a ellentéteket, így alakul ki — amiről sokat beszélnek —, az egységes pa­raszti osztály. Senki nem hány- torgatja a másik szemére a múltai .. — oOo — Amint a szociális—kulturális bizottság beszámolójából ki­tűnt, 39 000 forintot tartalé­koltak segélyezésre. Ebből 28,270 forint betegsegélyt, 1600 forint, temetkezési segélyt fizettek ki. A mostani zárszámadás már hetvenezer forintot tartalékolt hasonló célokra. Ezenkívül 17 rászoruló nyug­díjas kapott 45 mázsa búzát térítés ■nélkül, a múlt évben A bizottság javaslatát egy­hangú helyesléssel fogadták el a segélyezés fokozásáról. Egye­bek között, hogy azoknak <t rok kantsá gí járadékosoknak, akik legalább három évig vol­tak tagjai a szövetkezetnek, kiegészítést fizet a tsz. 630 fo­rintos határig. A táppénzesek­nek napi 30 forint térítési fizet­nek és rendszeressé teszik a beteglátogatást. ■j— oOo — A szövetkezet az idén új termékkel jelentkezik: a ter­vek szerint. négyszáz mázsa halat értékesít, 108 holdnyi halastavából. — oOo — Nagy reményeket fűznek « közös vállalkozáshoz, a Vörös Szikra, az Uj Élet és a Szé­chenyi szőlő- és gyümölcsös­telepítő társulásához. Az idei telepítési terv; 53 hold szőlő, 26 hold szilva. 50 hold őszi­barack és 10 hold fekete ribizli. Közös vállalkozás lesz a tíz­ezres tojóház. amely május­ban lép termelésbe, és az öt­ezres csibenevelő, amelyben egy fordulóban 5000 pulykát vérei­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents