Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

1964. január 29. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG MIT MOND A § ? A leltárhiányért való felelősségről Az ipari, kereskedelmi életben a január hónap a leltározások és mérlegkészítések időszaka, s ezek a leltárok — sajnos elég gyak­ran — hiányokat mutatnak. Felmerül a kérdés: ki felelős a leltárhiányért és milyen mér­tékben? A kérdés megválaszolása előtt azonban tisztáznunk kell azt, hogy a most tárgyalandó fele­lősség szempontjából mi is tekin­tendő leltárhiánynak. A leltárered­mények a legkülönbözőbb okok miatt mutathatnak hiányt, mind­azokban az esetekben azonban, amelyekben a hiány keletkezésé­nek oka ismert, nem leltárhiány­ról beszélünk, hanem szándékos vagy gondatlan, vétkes vagy vét­len magatartásból eredő hiányról, elemi csapás okozta hiányról stb., mely esetekben fokozott, korlát­lan, vagy korlátolt felelősség ér­vényesül, illetve az utóbbi eset­ben — a dolgozó a veszélyt el sem háríthatta — felelősségről nem is lehet szó. Leltárhiánynak tehát csak azt a hiányt tekinthetjük, amelynek okai ismeretlenek. Ter­mészetesen tudunk az ilyen okok létezéséről (például a dolgozók térítés nélküli vásárlása, tiltott fogyasztás, az anyag átadás-átvé­telénél előforduló hiányosságok, a vásárlók le nem leplezett vissza­élései, a leltárfelvételnél történt szabálytalanságok stb.). de az adott, konkrét esetben nem tud­juk, hogy mi okozta a hiányt, csakis ebben az esetben beszélünk leltárhiányról. Éppen ebből adó­dik, hogy a leltárhiányért való felelős­ség, úgynevezett tárgyi fele­lősség, és terheli a dolgozót anélkül, hogy az ő vétkessé­ge fennállna. Természetesen egy adott kereske­delmi vagy ipari vállalatnak nem minden dolgozóját terheli felelős­ség a leltárhiányért, hanem csak azokat, akik beosztásuknál fogva az anyagkezelésben részt vesznek. A felelősséget tehát egyszerűen az a tény teremti meg, hogy a dol­gozó részt vesz az anyagkezelés­ben. Hogy az anyagkezelésbe be­vont dolgozók közül kik felelnek az ismeretlen okból bekövetkezett leltárhiányért, azt az adott egy­ségben érvényesülő felelősségi rendszer dönti el, a felelősségi rendszert pedig az egységbe be­osztott dolgozók száma, illetve az egység üzemideje határozza meg. Némi eltérést mutat a jogi sza­bályozás a kereskedelmi tevékeny­séget folytató egységekre és a ke­reskedelmi tevékenységet nem folytató ipari vállalatok raktárai­ra vonatkozóan, bár mindkét te­kintetben háromfajta felelősségi rendszerrel találkozunk. A keres­kedelmi tevékenységet folytató egységeknél egyéni felelősség ter­heli a leltárhiányért az egyszemé­lyes egységbe beosztott dolgozót, együttes (kollektív) felelősség ér­vényesül az egyműszakos, tíz főt meg nem haladó létszámmal mű­ködő egységben, és a vezető és a helyettese felel abbán az egység­ben, ahol az anyagkezelésbe be­vont dolgozók száma a tíz főt meghaladja, vagy az egység több műszakos. A kereskedelmi tevékenységet nem folytató ipari vállalatok raktárainál egyénileg felelős az a dolgozó, aki a raktárban kezelt áruk, anyagok egy ré­szét további kezelésre át­vette. Ha a raktár vezetőjét is mulasz­tás terheli a felügyelet, az ellen­őrzés gyakorlásában, akkor az egyénileg felelős dolgozón kívül ő is felelős. Az egyénileg átvevő dolgozó felelőssége tehát egyéni, de nem kizárólagos. Ha valamely raktárban az árut, anyagokat a raktár dolgozói között felosztani nem lehet, és így az árut nem adták át egyénileg egy-egy dol­gozónak, akkor ha a raktárban csak egy műszak van, és az ott dolgozók száma ötnél nem több, a vezető,' a helyettes és valameny- nyi dolgozó együttesen felel a «iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiHiiiiiiiiii ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1.— Ft, vasárnap I ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon sze- dett szó két szónak számít. Az É. M. 44. sz. Építő­ipari Vállalat azonnal fel­vesz budapesti munka­helyekre kőműves szak­munkásokat, valamint ku­bikosokat és férfi segéd­munkásokat. Munkásszál­lást és napi kétszeri ét­kezést biztosítunk. Vidé­kieknek tanácsigazolás, szak munkásoknak szerszám szük­séges. Munkaruhát 6 hó­napig nem adunk. Jelent­kezés: Budapest, V., Kos­suth Lajos tér 13—15. földszint. (103) A Tolna megyei Ga­bonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat (volt Ma­lomipari és Terményforgal- mi Vállalat) azonnali be­: lépéssel keres építész- | technikust. Fizetés 2000 Ft- i J tói. Jelentkezés a vállalat i I személyzeti előadójánál, (Szekszárd, Széchenyi u. 37—39). Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (143> A Tolna megyei Malom ipari és Terményforgalmi Vállalat azonnali belépés-, sei keres gépészmérnököt és gépésztechnikust. Je­lentkezés a vállalat sze­mélyzeti előadójánál. Fi- i zetés megegyezés szerint. ! Felvétel esetén útiköltsé­get térítünk. (113) i Alléóra és ebédlő-bútor eladó. Szekszárd, Lehel u. 7. (145) Eladó szoba, konyhás, nyárikonyhás ház. Azonnb» beköltözhető. Szekszárd (Csatár) 39. sz. Tóth Ferenc. (133) Beköltözhetően eladó csa­ládi ház, gumikerekű, si­ma féderes kocsi, egy erős mura ló és egyéb házi fel­szerelés. Szekszárd, Alkot­mány u. 23. Ferenczy. (146) A Tolna megyei Mező gazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) Szekszárd. Má tyás király u. 63—65. sz, képesítéssel rendelkező áru­könyvelőt keres, azonnali belépéssel. Jelentkezés a fenti címnél. Telefon: 23— 36. AGROKER. Szekszárd. (142) Felvessünk as 1964. évre ipari tanulókat as alábbi ssakmákban: Cipész felsőrész-készítő, alja-munkás, gumijavító Jelentkezni lehet az alábbi helyeken: Tolna megyei Cipész Ktsz irodája Szekszárd, Kölcsey u. 4., valamint, paksi, duna- földvári, bonyhádi, tolnai és nagydorogi fiókjainknál. Figyelem! Cipők javítását, átfestésé", fejelését stb., rövid határidőre vállalják az alábbi fiókjaink: Tolna, Fadd, öcsény, Bonyhád, Nagymányok, Máza, Kakasd, Tevel, Zomba, Nagydorog, Ten- gelic, Paks, Dunaföldvár, Németkér, Mözs. Méretes cipőket a legnagyobb választékban készítünk egyé­ni ízléseknek és igényeknek megfelelően, ezért forduljon bi- zalomal vállalóinkhoz az alábbi helyeken: Szekszárd. Bony­hád, Dunaföldvár, Paks, Tolna, Nagydorog. (123) hiányért. Ha a raktárban több műszak van, vagy ötnél többen dolgoznak, akkor a hiányért csak a vezető és helyettese felel. A fe­lelősség mértékét illetően a fő­szabály a korlátolt felelősség, ami j azt jelenti, hogy — a jogszabály­ban foglalt kivételektől eltekint­ve — az anyagkezelésben részt vevő dolgozók legfeljebb egy­havi átlagmunkabérük erejéig fe­lelnek a leltárhiányért, éspedig mind a kollektív, mind pedig a vezetői felelősségi rendszerben. Szabály az is, hogy ha a leltár- felelősség több dolgozót terhel (például kollektív felelősségi rendszerben), a leltárhiányért való anyagi felelősséget mindegyik dolgo­zó vonatkozásában külön-kü- lön kell megállapítani az egyhavi munkabér erejéig, úgy azonban, hogy az egyes felelős dolgozókra kiszabott megtérítési összeg a tényleges leltárhiányt ne haladja túl. A korlátolt felelős­ség mellett csak kivételes esetek­ben érvényesül a hiányért való teljes felelősség, amelynek elsőd­leges feltétele, hogy a dolgozó az átvett anyagokat állandóan, köz­vetlen ellenőrzéssel egyedül ke­zeli. A megtérítési kötelezettség és a megtérítés mértéke felől az igaz­gató dönt, ezt a jogkörét azonban átruházhatja. A döntésről szóló határozatot a leltáreredmény megállapításától számított 30 nap alatt közölni kell az érintett dol­gozóval, és ennek a 30 napnak jog­vesztő hatálya van, ami azt jelen­ti, hogy a 30 napos határidő el­mulasztása esetén az anyagilag felelős dolgozó megtérítési köte­lezettsége megszűnik. Ha az anya­gilag felelős dolgozó munkaviszo­nya a leltár felvétele után meg­szűnt, vele szemben igazgatói ha­tározat nem hozható, és a vállalat az említett 30 napos határidőn belül csak a bíróságnál érvénye­sítheti megtérítési igényét. Fontos szabály még, hogy a leltárhiány megtérítésére kö­telező igazgatói határozat el­len a dolgozó az egyeztető bi­zottsághoz panasszal nem for­dulhat, illetve az egyeztető bizottság ez­zel a kérdéssel nem foglalkozik, a dolgozó közvetlenül a bíróság­nál kérheti akár a megtérítés ösz- szegének leszállítását, akár annak megállapítását, hogy őt felelősség nem terheli. A bírósághoz történő keresetbenyújtásra a jogszabályok határidőt nem állapítanak meg, mégis kedvezőbb a dolgozó hely­zete, ha az igazgatói határozat kézhez vételétől számított 15 nap alatt fordul a bírósághoz, mert ebben az esetben a vállalat a meg­térítési összeg levonását mindaddig nem kezdheti meg, amíg a bíró­ság az ügyben jogerősen nem dön­tött. A 15 nap után benyújtott ke­resetnek az igazgatói határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, ebben az esetben tehát a határozat alapján a megtérítési összeg levonását a legközelebbi bérfizetésnél meg kell kezdeni. A fentiekben csupán vázlato­san ismertettem a leltárhiányért való felelősségre vonatkozó jogi szabályozást, meg kell még je­gyeznem azt, hogy az anyagoknak átadás-átvételét, magát a leltáro­zást, a leltárhiányon belül a nor- malizált hiányt és számos más, ezzel kapcsolatos kérdést külön­böző rendeletek és miniszteri uta­sítások szabályoznak. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész Bm. Építőipari Vállalat szál­lítási részlege felvesz _ I __|f| _B J elentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Rákóczi ut. 56. (144) Névtelen szereplők Akik nélkül nincs előadás — Kellékesek, mesteremberek a függöny mögött Budapest, Tanács körút 7. Egy­emeletes, ódon épület a város szí­vében, amelyet a múlt században „Hacker Szálá”-nak neveztek. Az akkori fogadó földszinti báltermé­ben 1809 május 1-én tartották az első magyar színielőadást. Sok viszontagságos próbálkozás után ebben a házban kapott állandó hajlékot a magyar színművészet. Kántorné, Katona József, és a többiek Itt „ágáltak”, ; és itt lé­pett először színpadra Déryné, Széppataki Róza. A ház pia is áll, csak a rohanó idő megváltoztatta a szereplőket. Ma már nem Déryné és társai lé­pik át a boltíves kapu küszöbét, , hanem késői utódaik; az Állami Déryné Színház művészei és mű­szaki dolgozói. Ebben a házban vannak a színház műhelyei. A ..Hacker Szála” Az országutakat róják a havas és poros autóbuszok, és esténként országszerte itt-amott kigyullad­nak egy-egy község művelődési házának színpadán a reflektorok és felcsattan a taps. A szereplők neveit a plakátokon olvashatjuk, de vajon ki gondol azokra, akik nélkül nincs csillogó jelmez, nincs megtapsolt díszlet. Lépjünk be a „Hacker Szála” udvarára, és keressük fel a mű­helyeket, és bennük azokat, akik­nek nevét sohasem olvassa a nagyközönség. Naftalin illatú terem. Mennye­zetig érő állványok, roskadásig telve színes, tarka kosztümökkel. A jelmeztárban vagyunk, amely­nek gondos őrét, Boda Istvánt keressük. Csak egy kérdésünk lenne: — Hány jelmezt tárol itt az orskág legnépesebb színháza? — A leltározási sorszámozá­sunk 12 ezren felül van — vá­laszolja, és már el is tűnik egy létrán, a jelmezek között. Harc az idővel Két ajtóval odébb, a férfi-, majd a női szabóságba jutunk. A műhely vezetője Mónus István­ná. ö, és munkatársai, Eck Im- réné és Fehér Lili állandó harc­ban állnak az idővel. Igen, az idővel, napokkal, órákkal, hogy arra a napra, amelyre kitűzték a bemutatót, minden készen legyen, a legkisebb fodortól a legutolsó merevítő halcsontig. Hozzávető­legesen 290 jelmezt varrnak egy színházi évadban, de emellett maguk végzik a javításokat és az esetleges szereplőváltozások ese­tén — amely sokszor előfordul — az igazításokat is. Hasonló a munka a férfisza­bóknál is. Mérv Imre főszabász és társai, Farkas László és KózsdJ Sándor keze alól évente 350 jel­mez kerül a színészekre, és ezen felül a ruhák karbantartása is az ő feladatuk. Utazó kulisszák A következő műhelyben már Fredrich Ferenc műszaki felügye­lő a kalauzunk. A díszletkészítő asztalosműhelyben vagyunk. Sivít a szalagfűrész és kopognak a ka­lapácsok. Sok dolgos kéz készíti a soron következő színdarab kulisz- száit, vagy éppen javítja azokat, amelyek nem bírják a kegyetlen tél, és a hosszú utak viszontagsá­gait. — Díszletekre évente 16 köb­méter fát használunk fel. de ez is kevés sokszor — tájékoztat. — És mennyi vásznat? — Körülbelül ezer négyzetmé­tert. — Nem beszélve a különböző kordbársonyokról, és selymekről — szólal meg mellettünk Nóra Miklós kárpitosmester. — A leghasználtabb fajta szög­ből— ezt már Nagy Miklós dísz­letmester mondja — műhelyünk 400 kilót fogyaszt évente. Nekik is szól a taps Egy teljes nap kevés volna ah­hoz, hogy végigjárjuk az összes munkahelyeket és megismerked­jünk az irodák, a szervezési osz­tály, a kelléktár és raktár, a vil­lanyszerelő-, lakatos- és fodrász­műhely, vagy a mosoda dolgo­zóival. Ezek nagy része nem a „Hacker Szálában” van. De átlá­togattunk Budára, a Kacsa utcá­ba, ahol a Déryné Színház gép­kocsitelepén Uzony György gép­kocsi-telepvezető mutatta végig a javítóműhelyeket és a színház ga­rázsát. — Tíz autóbuszunk van, hat díszletszállító teherautónk, és négy személygépkocsink — mond­ja. Uj tarka függönyöket is kap­tunk az ablakokra, hogy a színé­szek a hosszú utakon otthonosab­ban érezzék magukat. Sok munka, sok gondoskodás és nagyon sok szeretet a falusi kö­zönség és a falut járó színészek iránt, ez jellemzi legjobban a Dé­ryné Színház műszaki dolgozóit, akiket név szerint mind felsorol­ni lehetetlenség. Esténként az ország sok közsé­gében a zsúfolt kultúrházakban felcsattan a taps. Ám a siker nemcsak azoknak szól, akik ott hajlonganak a bársonyfüggöny előtt, hanem azoknak a névtele­neknek is, akiket a függöny elta­kar. FEHÉR TIBOR Megkezdődtek a termelési tanácskozások a bőrdíszműben Tegnap tartották a Bőr- és Műanyagíeldolgozó Vállalat szek­szárdi üzemében az idei év első termelési értekezletét. A táska- iizem e héten déiutános négy brigádja gyűlt össze kedden mű­szak előtt a kultúrteremben. Ér­tekezletüket két részlet miatt ér­demes megemlíteni. A beszámoló, a tervek ismertetése jobbára az ott dolgozókra tartozik, kívül­állóknak kevesebbet jelent. Érde­kes azonban az a tény, hogy ez alkalommal hirdették meg a szocialista brigádmozgalmat. Az idén tehát itt is megkezdik a megtisztelő címért folyó versenyt. Ez a mozgalom a brigádokat már régóta foglalkoztatja, a nevezésre a versenyfeltételék kihirdetése után kerül sor. Az értekezleten több probléma került, felszínre, j Többen az üzemrész egy-egy bri­gádja ellen ásták ki a „csata -1 ! bárdöt”, — mint a felelősök vála­szából kiderült, — eléggé alap­talanul. A kifogást emelők olyan csoport tagjai, akik alacsonyabb százalékot mutathatnak fel, s ezért a kifogásolt K. brigáddal ellentétben, nem terjes i őket célprémiumra. Az ilyen és ehhez hasonló „problémák" vol­tak általánosabbak ezen a ter­melési értekezleten. Ez pedig az' i jelenti, hogy nagy szükség van errefelé is az összefogásra, a szé­lesebb körű kollektív szellemre. ; Ezt pedig éppen a szocialista : brigádmozgalom teremtheti meg. Kissé késve —, de még most sem elkésve — került napirendre a bőrdíszműben a rv gádmozgalom. Segíteni fogja ez a dolgozókat a munkában, az üze­met a tervteljesítésben és a dol­gozók nevelésében, egy jobb szel­lemű gárda kialakításában. 02852874

Next

/
Thumbnails
Contents