Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

1964. január 28. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 7 Támogassuk a háztáji gazdaságokat Az elmúlt négy esztendőben megerősödtek a termelőszövetke­zeti gazdaságok. Tovább emelke­dett termelési színvonaluk, meg­nőtt súlyuk az árutermelésben. Ma már a lakoság ellátásához, az ipar és exportigények kielégítésé­hez szükséges termékek többségét szocialista nagyüzemeink terme­lik. Részesedésük az országos áru­termelésből az elmúlt két évben például gabonafélékből 60.7 szá­zalékról 70.2 százalékra, burgo­nyából 55 százalékról 89 száza­lékra, sertés- és marhahúsból 50 százalékról 69 százalékra emel­kedett. Államunk nagy erőt for­dít a termelőszövetkezetek gyors­ütemű fejlesztésére. Nagyarányú segítséget nyújt a termelőszövet­kezeti építkezések megvalósításá­hoz, a szövekezeti géppark létre­hozásához, a szőlő- és gyümölcs­telepítésekhez, a tsz-ek szakem­berekkel való ellátásához és egyéb kedvezményekkel. A fő feladat továbbra is a termelőszö­vetkezeti közös gazdálkodás gyors fejlesztése, de támogatnunk kell a háztáji gazdaságok árutermelé­sét is. Nem nélkülözhetjük Az elmúlt években a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, árutermelése — különösen az ál­lattenyésztésben — jelentősen visszaesett. A kocaállományuk több mint 91 ezer darabbal, a tehénállományuk .57 ezer darab­bal csökkent. A házitáji gazdasá­gok termelésének ez a nagy­mérvű visszaesése rendkívül ká­rosan befolyásolja az egész mező­gazdasági termelés növekedésé­nek ütemét. Az itt kieső terme­lést a közös gazdaságok e.étleg pótolják, de az állatállomány to­vábbi nagyarányú növelésének objektív korlátái vannak. A háztáji gazdaságok állat- állományának és ami velejárója árutermelésüknek ilyen mértékű csökkentése még akkor sem indo­kolt, ha a falu szocialista fejlő­dése ebben az irányba hat. Az el­múlt években tapasztalt vissza­esés semmiképpen sem indokolt. Ez a jelenség jórészt annak a következménye, hogy a termelő- szövetkezetek fejlődéséért felelős vezetők közül még ma is vannak olyanok, akik a nyilvánvaló tények ellenére sem értik meg, hogy a háztáji gazdaságok termelését nem nélkülözhetjük. A háztáji gazdaságokat szükséges rossznak tekintik, mert — mint mondják — „a népgazdaság most már elég szilárdan támaszkodhat a szocia­lista nagyüzemekre és a háztáji termelés, árutermelés csökkenése nem okoz zavart a lakosság élel­miszerellátásában .. Vélemé­nyük szerint a háztáji gazdasá­gok támogatása egyenesen káros dolog, mert akadályozza a közös gazdaságok fejlődését. Az Ilyen nézeteket valló vezetők sajnos tetteikben is hibás álláspontjukat érvényesítik^ I. A háztáji gazdaságok termelésé­nek népgazdasági jelentőségét mu­tatja, hogy az ország szarvasmar­ha-állományának egyharmada, a tehénállományának majdnem a fele, a sertések 38 százaléka, a kocaállomány 30 százaléka, a ba­romfiállomány 55 százaléka, a háztáji gazdaságokban van. A ház­táji gazdaságok adják a hústerme­lés 46, a vágott baromfi 79, a to­jás 90, a tej- és tejtermékek 60 százalékát. Az elmúlt évben a ter­melőszövetkezeti családok háztáji gazdaságához tartozott az összes szántóterület csaknem 10 százalé­ka, a szőlőterület 27, a gyümöl­csösök 23 százaléka. Érthető, hogy komoly problémát jelentene, ha máról holnapra le­mondanánk a háztáji gazdaságok termeléséről. A lakosság élelmi- szerszükségletét fejlődő nagyüze­meink még nem tudják teljes egé­szében kielégíteni. A háztáji és ki­segítő gazdaságok egyes termékek­ből (főként sertés- és baromfihús­ból, tejből, tojásból, valamint zöldség- és gyümölcsfélékből) je­lentős mennyiségű árut biztosíta­nak a központi árualapok számá­ra. Még fontosabb az a szerep amelyet a háztáji gazdaságok ter­melése a termelőszövetkezeti csa­ládok élelmiszerellátásában betölt. Erről tanúskodnak azok a statisz­tikai adatok is, amelyek szerint a háztáji gazdaságok az általuk ter­melt hús- és húskészítmények 40, a zsír- és zsírszalonna 60, a vágott baromfi 82, a, tojás 67, a tej- és tejtermékek 40 százalékát maguk használták fel. A termelői önellá­tás jelentőségét bizonyítja, hogy ha pl. a háztáji gazdaságok ser- téshízlalása csak 10 százalékkal csökkenne, akkor ennek pótlására — a jelenlegi fogyasztási színvo­nal mellett — 4200 vagon húst kellene központi készletekből biz­tosítani. Egy háztáji tehén kiesése pedig 14 fővel növelné a központi ellátásból részesülők számát. Nem kevésbé fontos a háztáji gazdaságoknak az az előnyük is, hogy módot adnak a falusi csalá­dok munkaerejének gazdaságos hasznosítására. A háztáji gazdasá­gokban meglévő kisparaszti ter­melőeszközök — épületek, felsze­relések, berendezések — kihaszná­lása is csak ilyen módon biztosít­ható. Szükség is van ezekre a kis­üzemi épületekre, mert a, háztáji állatállomány nagyüzemi koncent­rálása nagyarányú megterhelést jelent az államnak. Bizonyítja ezt az is, hogy amennyiben a jelenlegi háztáji állatállományt a közösben kellene elhelyezni, a szükséges fé­rőhelyek felépítése 18 milliárd fo­rintba kerülne. Ez mintegy húsz­szorosa az évente ilyen célra for­dított összegeknek. A háztáji gazdaságok ma még igen fontos szerepet töltenek be a termelőszövetkezeti családok kö­zösből származó jövedelmének ki­egészítésében. A tsz-i családok jö­vedelmének csaknem a fele a ház­tájiból származik. Természetesen nagymértékben hozzájárul ehhez a közös gazdaság, amely a szükséges takarmányok nagy részét biztosít­ja. II, Előnyös a háztáji gazdaság azért is. mert lehetővé teszi nagymennyiségű, olyan mellék- termék) konyhahulladék, moslék, stb.) hasznosítását, ami egyéb­ként kárba veszne, példaként le­het megerplíteni, hogy a háztáji gazdaságokban egy év alatt ösz- szegyűlt konyhamoslékból 2400 vagon élősertést lehet felnevelni. A felsorolt adatok és érveit bizonyítják a háztáji gazdálko­dás szükségességét. De nem ad- tiak feleletet arra az álláspontra, hogy a háztáji gazdaság támoga­tása akadályozza a közös gazda­ság fejlődését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek gyakorlata azt bizonyítja, hogy a háztáji gazdaságok támogatása, termelé­sük stabilizálása, sőt növelése is lehetséges anélkül, hogy az hát­ráltatná a közös gazdaságok fej­lődését. A Statisztikai Hivatal adatai is azt bizonyítják, hogy azokban a szövetkezetekben, ame­lyekben nagyobb a közös gazda­ságból származó jövedelem, ott a háztáji jövedelem Is több. Pl. azokban a szövetkezeti gazdasa­gokban, amelyekben az egy tag­ra. jutó átlagos részesedés 6—7 ezer forint között volt, a közös­ből származó jövedelem 8581 fo­rintot, a háztáji jövedelem pe­dig 9223 forintot tett ki. Azok­ban a gazdaságokban, amelyek­ben az egy tagra jutó átlagos ré­szesedés 11 ezer forintnál ma­gasabb volt. a közösből 16 430 forint, a háztájiból pedig 10 567 forint jövedelem jutott egy tsz- tagnak. Az elmúlt évek tapasztalatai a háztáji gazdaságok termelését támogató politikánk helyességét bizonyítják. Előnyös ez a támo­gatás a népgazdaság, a termelő­szövetkezeti tagok, de a közös gazdaságok számára is. Ebből következik, hogy a törvényes ke­retek között működő, háztáji gazdaságok támogatása továbbra is fontos feladat. A házfóji ál­latállomány további csökkenésé­nek megakadályozására irányuló állami intézkedések mellett első­sorban arra van szükség, hogy a szövetkezetek termelési terveik kialakítása során gondoljanak a háztáji gazdaságok termelési szükségleteinek kielégítésére is. A háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználásával, támogatásával kapcsolatos fel­adatok sokrétűek és bonyolultak, de a kormány intézkedései nyo­mán a közös gazdaságok tevé­keny támogatásával megvalósít­hatók. DANKOVITS LÁSZLÓ Ifjúsági nagygyűlés Bonyhádon Vasárnap a Bonyhádi Cipőgyár KISZ-szervezete ünnepélyes ifjú­sági nagygyűlést rendezett az Al­pári Gyula Uttörőházban. Az ün­nepségen a cipőgyári kiszeseken NOTESZOMBÓL... A számok sok min­dent elárulnak, sok érdekeset mutatnak. Szekszárdon a taka­rékpénztárban 1963- ban 105 ezer tétellel foglalkozott a pénztá­ros, 600 millió forint forgalom mellett. Ez mintegy 13 köbmé­ternyi 100 forintost jelent! Húsz napi pénzolvasás, éjjel­nappal... Mennyi mil­lió forint útját kel­lett 1963-ban figye­lemmel kisérni, hogy szabályos úton, a megfelelő helyre ván­doroljon? Ez teljes sikerrel járt, mert többek között én se lettem milliomos... Amikor ismerősöm­nek újságoltam, hogy 5 millió lottószel­vény fogyott el a múlt évben Tolna megyében, és erre 6 millió forint értékű nyereményt fizettek ki, megjegyezte, hogy „ez öregem a nagy számok játéka”. Mi­után magamra ma­radtam, mindinkább megerősödött ben­nem az érzés, hogy én is jobban vonzó­dom a kis számok felé. Sokkal szíve­sebben olvasnám, hogy én, Sz. K„ egye­dül — egyes-egyedül! — egy milliót nyer­tem... slussz! Sz. K. kívül részt vettek a község más ICISZ-alapszervezeteinek képvise­lői, az üzem KISZ-en kívüli fiatal­jai is. Az ünnepélyes megnyitó után a KISZ Központi Bizottság nevelési irányelveiről hangzott el ismerte­tés, majd az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom eredményeit ér­tékelte Szabó Lajos KISZ-titkár. Elmondotta, hogy 221 jelentkező közül kétszázan teljesítették a mozgalom követelményeit ezért az ISZM-jelvény jogos tulajdonosai. A jelentkezők 93 százaléka kaphat jelvényt és ez a szám egyúttal a fejlődésről is beszél, mert tavaly mindössze a mozgalomba beneve­zettek 55 százaléka teljesítette a követelményeket. Az ifjúsági nagygyűlésen részt vett és felszólalt Király Ernő, a KISZ Tolna megyei Bizottságának szervező titkára. Tizennégy kiszes tárgyjutalmat kapott és kiosztásra kerültek azok a pénzjutalmak is, amelyet a fiatalok a KISZ MB. által meghirdetett termelési ver­senyben kiérdemeltek, Országúti közjáték TÖBBET ERŐVEL ? Két vontató halad Bonyhádva- rasd felé, a pótkocsikat kukori­cával rakták púposra. Jeges,- sí­kos, csúszós az amúgy is kes­keny úttest. Az élen haladó Ze­tor talán harmadához ér az erős kapaszkodónak. amikor megmakacsolja magát. Kerekei megpörögnek. a vezető hiába tú­ráztatja, nem halad előre egy centit sem, és amikor vissza akar kapcsolni, a nehéz rakomány visszahúzza, a pótkocsi kereszt­be áll az úton. Keresztbe ált a pótkocsi, és az ellenkező irányból, lefelé haladó jármüvek elől is elzárja az utat. Az úttest túlsó felén felsorako­zik három pótkocsis vontató — Zetor az első, a másik kettő a hatalmas D4K, — mögöttük két személykocsi. Az emelkedőn megrekedt vontatók mögé is fel­sorakozik egy teherautó, és egy személykocsi. Pillanatok alatt vagy tizen fog­ják körül a makacskodó Zetort. amely akár egy csökönyös, topor- zékoló fuvarosló. (Azzal a kü­lönbséggel. hogy itt mit sem ér az a radikális, és rendszerint hasznos módszer, hogy a csökö­nyös ló hasa alá meggyújtott szalmacsóvát tartanak.) — Nyomjuk meg — javasolja valaki, és máris tíz váll, hát fe­szül a pótkocsi oldalához, hátul­jához. — Haó! Haóó Haóóó! De a többszöri hórukkolás sem se­gít, sőt a pótkocsi egyre csak húzza vissza a Zetort, és már- már magával rántja. Levegőt recsegtető molorzúgás, sűrű füst a kipufogócsovön, eről­ködéstől eltorzult. verejtékező arcok, pattanásig feszülő izmok, többszöri nekirugaszkodás, hóruk­kozás. de a traktor, a pótkocsi még inkább visszafelé gurul a lejtőn, amint az alkalmi segítség újabb hórukkhoz vesz lélegzetet. Tíz ember erőlködik, verejtéke­zik, s közben négy másik traktor dohog üresjáratban az út mellett. Hosszú percek telnek el, megújuló erőlködéssel, majd fáradt zihálás­sal, mire valamelyiknek eszébe jut, hogy annyi ember miért pa­zarolta feleslegesen az erejét. Végre... Követ tesznek a máso­dik pótkocsi hátsó kerekei alá. lekapcsolják az előtte álló UE— 28-asról a vonórudat. drótkötelet akasztanak rá. Majd a Zetor elé kanyarodik a „négylábú”, a kötél másik végét a Zetorhoz akaszt­ják — és lám, a két traktor együttesen vígan viszi a nehéz terhet felfelé, a jeges, csúszós meredeken. Ezzel kellett volna kezdeni, mindjárt az elején, nem pedig fejtetőre állítani a régi és bölcs mondást, hogy: ..Többet ésszel, mint erővel”. Bl. iiiiiimiiiiiiiiiiimmimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiimitiiiiimiiiiiiiiiiimmmiiiiiii) ».»Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1«— Ft, vasárnapi és ünnepnap 2.— Ft* Az első és minden, további vastagon sze­dett szó két szónak számít. A Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) Szekszárd, Mátyás király u. 63—65. sz. képesítéssel rende1- kező árukönyvelőt keres azonnali be­lépéssel. Jelentkezés a fenti címnél. Telefon: 23—36. AGROKER, Szekszárd. (142) A Tolna megyei Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalat azonnali belépés­sel keres gépészmérnököt és gépész- technikust. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti előadójánál. Fizetés megegye­zés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (113) Az ÉM. 44. sz. Építőipari Váll lat azonnal felvesz budapesti munkahelyek­re kőműves szakmunkásokat, valamint kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Je­lentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (103) Szövetkezeti tagnak felve­szünk kőműves, ács, villany­szerelő, burkoló, tető­fedő, szakmunkásokat és építőipari segédmunkásokat. Jelentkezés a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz irodájában, Bonyhód, Perczel Mór u. 5 sz. Felve­szünk 1964 évre ipari tanulókat az alábbi szakmákban: kőműves, tetőfedő, műköves, ács, bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő. burkoló, asztalos. Jelentkezés a Bonyhádi Já­rási Építőipari Ktsz irodájá­ban Bonyhád, Perczel Mór u. 5. sz. (71) A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat felvételre keres lakatos, vízvezetékszerelő valamint segédmunkásokat Felvétel: Szekszárd. Rákóczi u. 13. Munkaügy. (137) felvesz kőműves, ács, műköves, asztalos, épületlakatos, villanyszerelő, vasbeton- szerelő, bádogos, kövezö- útburkoló, hö-és víz­szigetelő, üveges szak­munkásokat, betanított mun kásokat, segédmunkásokat, kubikosokat, ipari tanulókat és átképzösöket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán írás­ban vagy személyesen. Szek­szárd, Keselyüsi út 6. sz. alatt. Építésvezetőségeken: Szekszárd, Várköz, Szek­szárd, Toldi u., Paks, Dózsa u. 62., Dombóvár, Erzsébet u. 134., Tamási, Vöröshad­sereg u. 32., Bonyhád, Gyár ü 2. (96)

Next

/
Thumbnails
Contents