Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

t

r

4

tölítí _mutm vfirűisAe

TÍSW. já rni át Sá.

Gépesített

A nagy varázsló, a mérföldes léptekkel haladó technika behatol az élet minden területére. Nemcsak a felhők között jár a legkorszerűbb repülőgépek formájában. kószál szputnyikok és vosztokok változataiban, nemcsak a tengerfenékre ereszkedik le, hogy a legkorszerűbb eszközökkel hajtson végre utazásokat, hanem eljut az otthonokba is, ahol a háztartás gépesítésével teszi köny- nvebbé a dolgozó emberek életét.

Modern koayiia, mely inkább iaiioralóíínmhoz hasonlít

Kezdjük a konyhával, amely napjainkban is már kevéssé hasonlít akár a húsz év előtti konyhákhoz is. Sokkal inkább egy laboratóriumhoz, amelyben „kuk- ta"-főzŐk, elektromos gépek,, villanytűzhely. kávé- és teafőzők, re- zsók, forróvíztárolók, a főzést szinte kézi erő nélkül előkészítő konyhai robotgépek, infravörös sugárral párolok és egyéb korszerű konyhaeszközök segítik elő a dolgozó asszonyok házi munkáját. A technikusok, tudósok újabb kísérletei alapján további újdonságok várhatók ezen a téren, segyre inkább közeledünk az úgynevezett ..sugárkonyha’’ felé. Ez nemcsak a percek alatti főzést, sütést teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az ételanyagok vitamintartalma és íze szinte maradéktalanul menjen át a kész ételbe.

A ..sugárkonyha'' legtöbb darabja napjainkban még csak kísérleti, úgynevezett mintapéldányokban. kiállítási tárgyként szerepel. de csak rövid idő kérdése, hogy sorozatgyártásra kerüljön, és a háztartásoknak olyan mindennapi darabjává váljék, mint napjainkban a mosógép, vagy a villanyvasaló. Ugyanezt mondhatjuk a gépesített otthon másik fontos kellékéről: a robotemberről.

A kibernetikusok műhelyében ma már olyan ördöngősen bonyolult gépek születtek meg, melyek szinte túlszárnyalják Capek. Wells. Kicsaleer fantáziáját is. Ezek között első helyen említhetjük a közel harminc műveletet végző robotembert, ezt a háztartási automatát, mely a mosogatástól a favágásig (pontosan beállítható. szabályozható méretekben), a csomagolástól a padlókefélésig a legkülönbözőbb és legbonyolultabb munkafolyamatokat is elvégzi. A gépezetet egyszerű gombnyomással lehet vezérelni, a más-más fázisú munkafolyamatokhoz pontos szabályozóikkal átállítani. Ha a kísérleti példányok után áttérnek az univerzális háztartási robotemberek gyártására — valóságos gépmindenese lesz ez a korszerű háztartásnak.

A kultúrgéptöl — a kfímatéríumig

Egy leningrádi kiállításon hatalmas feltűnést keltett a kultúr- gép, amely a könyvtár, a televízió, a film és a hangverseny élményeit egyesíti. Kézlegyintésnyi

Irodai gyakorlattal rendel- I

kező, érettségizett

férfi munkaerőt

! keres a takarékpénztár si- ! montornyai fiókja. (128)

háztartás

távolságra hozza a távoli városok képkiállításainajc anyagát, i'el- csendíti a meleg otthon nyugalmában a koncertek puha, lélek- símogató muzsikáját, a lakásba varázsolja a forró színházi esték élményeit. Folytatásos -regényeket közöl, illusztrációkkal, vetített képekben. A gép szinte csúcspontja annak, ami a rádióval kezdődött, és a televízióval folytatódott. Legyőzi a távolság mellett az időt is, kiszűri a mindennapok kultúrprogramjából a legértékesebbeket. Az ugyanabban az időpontban, egymástól távol eső helyeken játszódó művészi eseményeket kényelmes körülmények között, családi környezetben, az otthon meleg nyugalmában élvezheti majd a pihenésre és szellemi felüdülésre vágyó ember. És a kultúrgép már nem a „jövő zenéje”, a Szovjetunióban 1964-ben megkezdik gyártását.

Ma még költséges, így magán- háztartásokban egyelőre nem használják a klimatériumot, az úgynevezett ..klímagépet”, de bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül sok lakásban tálálko- zunk az ötletes szerkezettel. Egy évtizeden belül pedig olyan nélkülözhetetlen és mindennapos cikk. lesz, mint napjainkban a jégszekrény. A negatív ionokkal telített, mesterségesen előállított „hegyi levegő” egész sereg, betegség megelőzéséhez járul hozzá. Biokémiai vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a fáradtság következtében a szervezetben felhalmozódott mérgező anyagok termelése a levegő negatív ionjainak hatására csökken. Ezért, ha a klímagép segítségével zárt helyiségben mesterségesen fokozzuk a levegő negatív ion-tartalmát, a helyiségben dolgozók munkaképessége növekszik. A lakásban pedig, vagy hivatali helyiségben is az ózonnal telített baktériumoktól szűrt levegő az emberi egészség, a hosszú életkor egvik elősegítője. A légkondicionáló szerkezet rövid idő kérdése, hogy bevonuljon a lakásokba, hivatalokba.

Gép..., gép-.., gép...

Már napjainkban is. ha körülnézünk egy jól felszerelt otthonban: a gépek egész tömegét találjuk. A nehéz fizikai munkát segíti az ötletes szerkezetek sora: a mosógéptől a porszívóig, a habverőgéptől az elektromos húsdarálóig, jégszekrényig,. A pihenőórák szórakozását is egész sereg gép nyújtja: házi vetítőberendezés, televízió, ez a csodatükör, mely szinte a lakásba „szállítja” az érdekes kulturális, sport- és más eseményeket. A rádió, a lemezjátszó, a magnetofon, melynek segítségével a családi élet kedves eseményeitől, egy gyerek első gügyögésétől, az első selypítő mondatokból megörökíthető és az egész élet emlékévé „konzerválható” a családi események sorozata. Idetartoznak a mai gyermekek számára már szinte nélkülözhetetlen, mesemondó lemezek. De a felnőttek számára sem kizárólag áriákat, és tánczenét nyújt a lemez, hanem nyelvleckét is. A könnyűzene mellett: nehéz tanulmányokat.

A korszerű otthon, mely a háztartás gépesítésének jegyében alakult ki — napjaink embere számára a technika vívmányaival, teszi könnyebbé, szebbé, szóra- koztatóbbá az életet.

KISS ISTVÁN

XVIII.

De sietnie kellett. Komoly munka várta, több helyre kellett anyagot vinni: röplap készült a rákospalotai inségmunkások- nak. akik Jcésznek látszanak, hogy tegyenek valamit magukért. Közben még kimennek a nyomdába. azonkívül ha jól megy — gondolta — délután megkeresd a Fémlemezipar sejtjéből azt az új fiút, Papp Ferit, akinek segítséget kell nyújtani különböző dolgok beszerzéséhez. Nem kérdezte. de Pista szavaiból — ő bízta meg. keressen Pappal kapcsolatot — arra következtet, hogy az ifik is egy új nyomdát szerveznek.

Jelszó nincs. Az elvtárs, aiki vár rá — a helynek és a körülményeknek megfelelően — azt fütyörészi majd, hogy:

„A Wampeticsnél voltam

vacsorázni

és hallgattam a katonazenét...

„A trom-trom-trom, a

trombitás...'’

így szól a megállapodás és valahogy így hangzik a nóta, amely ezúttal a jelszót, helyettesíti.

A vendéglőnek csőállványos forrasza volt. Télen üresen, elhagyottan állt. tócsák fénylettek egy-két: kint hagyott, rozzant nádszék és a tört lábú asztalok körül, kupacokba hordta a szél a sáros faié vél-maradványokat.

Keskeny ösvénv vezetett a földalatti végállomásához. Cigi a Hősök tere felől ér'- . tett. átment a hídon, befordult a Vajda- hunyad-vára udvarára. Várt egy ideig, aztán tovább ment. Megállt a tartóhldnál. Nézelődött. Kissé eltávolodott a Hermina út irányába, onnan kilátás nyílt a Széchenyi fürdőhöz. Távolról jól szemügyre vette a találkozó helyét: nyólc órakor kellett ódáéi-nie.

Már messziről megismerte Beke Zolit. Éppen leszállt a kerékpárról. Sár lepte a bakancsát, nadrágját magasan a térde alatt szorította össze a csiptető.

Cigi megtorpant. Rossz érzése támadt: ez a fiú nemrég lebukott a Pálmában — gondolta —, bent tartották néhány napig. Ha nem is volt ellene bizonyiték, az nyilvánvaló, hogy a gyanúsak listájára került, s akkor majdnem bizonyos, hogy megfigyelés alatt tartják. Egyszóval: fekete. Kinek jutót eszébe, hogy ilyen kényes munkát bízzon rá?

Elhatározta: vár néhány percet. Tek;ntete ösztönösen végigsíklott a kerékpárnyomon. amely Beke Zoli útirányát mutatta. S akkor észrevet te: Zolit mintegy ötven méternyire egy kerékpáros követte. Cigi éles szeme pontosan felmérte a közeledő tekintetét: az ismeretlen, ahogy meglátta a kerékpárról leszálló fiút — az nem vette észre, háttal állt neki s éppen lehajolt, hogy megigazítsa a nadrágszárát —, hirtelen kanyart vett, a pedálba taposott és befordult egy parti ösvényen.

Mit tegyen? Cigi csak néhány másodpercig töprengett, a kerékpáros eltűnt, ő gyors léptekkel odament a fiúhoz. Beke Zoli felismerte: rögtön rájött, hogy már találkoztak valahol. De azért kínnal-bajjal hozzákezdett a fütyüléshez. Kissé mókás látvány volt: a hidegben inkább vastag párát engedett ki ajkai közül, mintsem dallamot.

— Veled kellett volna találkoznom tegnapelőtt is? — kérdezte Kurimszky.

— Hol?

— A Mexikói úton, a bekerített teleknél, a nagy reklámragasztó- íábla mellett.

— Velem.

— Miért nem jöttél?

— Ott voltam, de úgylátszik, eltévesztettük az időt.

VADÁSZ FERENC:

A

TÉL

— Mikor voltál ott?

— Ebéd után.

Nem mondott igazat. Cigi tudta, hogy nem volt ott. A megállapodás úgy szólt, hogy aki várni fog. könyökmagasságban ceruzával vonalat húz a plakátokra. Ö késő délután járt ott, a plakátokon semmiféle jelzést nem látott. A biztonság kedvéért másnap újra megnézte...

— Nem hoztam semmit — mondta Cigi hirtelen fogant elhatározással. — Nincs anyag.

BEKE ZOLIT KÖVETTÉK

A fiú arcán megkönnyebbülés látszott.

— Nincs? — kérdezte. Aztán némi zavar látszott a tekintetén. Megérezte: valami nincs rendjén. Kutatón végignézte Cigit, majd nyugtalanul hátrafelé tekintge- ■ tett. ‘

— Követtek — mondta neki Cigi, — Nem vetted észre?

— Npm — felelte bizonytalanul.

— Akkor iszkolj, tereld el innen az ipsze figyelmét.

— Jó — egyezett bele Zoli, s ^ félredöntött kerékpár nyergére ült. — Nem tudnál összekapcsolni az újpestiekkel? Leszakadt az ottani sajtos, pedig nekem szükségem lenne rá.

— Nem tudok segíteni rajtad.

— Pedig nagyon kéne.

— Akkor se.

Beke Zoli elkarikáaott, Cigi rohant a földalattihoz. Ha figyel is

— gondolta —, biciklivel ide bajosan követ.

Tizenegykor Piroskával találkozott a huszonötösnél, az And- rássy út és az Aréna út sarkán. Az volt a tervük, hogy a nyomdában délutánig dolgoznak, mert az ínségmunkások tízezer röpira- tának még csak egy része volt készen.

— Gondoltam egyet — mondta Piroskának —, halasszuk el egy kicsit a munkát. Hajat kellene vágatnom.

— Nem bánom — állt rá Piroska. — Akkor én is megkurtítom

— mutatott a hajára. Simára fésült frizurát viselt, alig hosszabbá! a fiúkénál.

Hetman Lajos borbélyhoz indultak, Rákospalotára. Az Imre és az Arany János utca sarkán volt a kis üzlet, az Imre utcai oldalon. Hetman jó elvtárs volt, sokan ezért jártak hozzá, hogy borotválkozás ürügyén valamit átadjanak neki, vagy átvegyenek tőle. Afféle illegális postahivatal volt ez a kis borbélyműhely.

A huszonötös autóbusz megállás nélkül ment jó ideig. Elhagytak négy-öt megállót, anélkül, hogy bárki felszállt volna. Alig néhányon ültek a kocsiban. Piroska és Sándor az Arany János utcánál szálltak le. senki sem követte őket.

Először Sándor ült a székbe.

— Egy kis generálozást, Hetman elvtárs — mondta vidáman, s ujját végighúzta borostás álián, - nyakszirtjén.

— örömmel, Cigikém.

Piri behúzódott a sarokba, egy Délibábot vett a kezébe, únottan forgatta.

Cigi háttal ült az ajtónak, a tükörből látta az utcát. Alig, hogy beszappanozták, felkapta a fejét, félretolta Hetman borotvát tartó kezét. Az üzlet előtt megjelent a kerékpáros, akit reggel látott Vampeticsnél.

— Gyorsan húzzon le — súgta Cigi. — A nyiratkozást majd legközelebb.

Hetman nem kérdezett semmit. Bólintott.

Cigi gyorsan elkészült. Piroska ült a székbe.

A borbély tekintete megértőén összevillant Cigiével. Hetman rendezkedni kezdett, a tükrös asztal szekrényéből sebtében egy kosárba gyömöszölt valamit — úgy látszott, kendőket, törülközőket — és a kis mellékhelyiségbe vitte.

— Bubisra? — kérdezte a borbély, amikor visszajött.

Inkább csak megszokásból, mert tudta, a mozgalmi lányok között ez a divat.

Cigi kilesett az utcára. Néhány perc múlva feltűnt Hain Péter detektívfőfelügyelő jól ismert alakja. Fekete, bársonygalléros kabát volt rajta, keménykalap, szürke selyemsál. Magához intette a biciklistát, valamit magyarázót); neki. Kézmozdulatai elárulták: dühös. A kerékpáros detektív arcára volt írva, hogy főnöke alapos fejmosásban részesíti. Nagyon idegesnek látszott. Felpattant a biciklire, újra elindult a Bocskay utca irányába. Egy-kettőre visszajött.' Hain magyarázott neki valamit.

Aztán mindketten elmentek.

ELTÜNTETIK A NYOMOKAT

Ök kiléptek az üzletből.

— Piri — szólt a fiú — figyelnek bénnünket.

— Ne bolondozz — hökkent meg Piroska. — Miből gondolod?

— Itt láttam az előbb Haint a sarkon.

Alig mentek néhány lépést, amikor észrevették: az egyik villany- oszlop mellett gyanús alak ólálkodik. Rövid lódenkabátot viselt. Csizmában volt, arcához nem illő kalap a fején.

Abba az irányba indultak, amer- ről az autóbusszal jöttek. Befordultak a Kinizsi utcába. A sarokról észrevették a lódenkabátost; százötven méternyire lehetett tőlük. Őket követte.

Az utcában meggyorsították lépteiket. Ez vagy ötven méterrel növelhette köztük a távolságot.

Jól kiismerték magukat errefelé. Az utca térbe torkolt — ma Régi térnek hívják — ott terült el a nagy gödör. Korábban sódert bányásztak belőle, aztán szeméttel töltögették.

Az utcából nem látszott a tér: Amikor odaértek, átrohantak a másik oldalára, bevágódtak az Iskola utcába — ma Palánk utcának hívják — abból jobbra-balra gir- be-görbe utcák nyíltak;

— Adj húsz • pengőt — lihegte Cigi, és kezét nyújtotta a pénzért. — Te balra tarts.

Elváltak. Piri az Imre utca — most Beller Imre utca — felé ment. A fiú a következő sarkon á Báthory utcába fordult. — Ez az utca ma Cservenka Miklós kommunista mártír nevét viseli. Onnan a Rákos útnak tartott, éppen arra, amerről jöttek. — Talán éppen arra nem gondolnak, hogy erre merek menni — villant át agyán.

(Folytatjuk)

Autósok, motorosok figyelem!

ft kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás díja január 1-én esedékes, de január 30-ig késedelmi pótlék nélkül még befizethető!

A biztosítási igazolást a rendőrhatóság ellenőrző közegeinek felszólítására is fel kell mutatni. Ha az esedékességet követő 60 napon belül a biztosítási díjat nem fizették meg, a rendőrhatóság a gépjármű forgalmi engedélyét vissza is vonhatja. Tehát ne feledkezzenek meg a befizetési kötelezettségről. (I4M