Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-28 / 22. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 196-1. január S3. Márciusban próbaégetés, április elejétől üzemszerű termelés a keszehidegkuti mészégető üzemben Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy mészégetővé alakítják át a keszőhidegkúti téglagyárat. Elsősorban az üzem kedvező elhelyezése teszi lehetővé, hogy íly- módon hasznosítsák területét, épületeit, de főként a kemencéjét. A gyártelep ugyanis közvetlenül a vasút mellett fekszik, igy mind a nyersanyag, mind a késztermék szállítása olcsó. Az átalakítási munkával még a múlt évben nagy előnyre tettek szert az építők, ez az előny nem csökkent januárban sem. Az Építőanyagipari Vállalat építőbrigádja és a Gyárkéményépítő Vállalat télire „idekölcsönzött” brigádja végigdolgozta az összes munkanapot a rendkívüli zord téli időben is a kemence átalakításán. A téglaégető kemence ugyanis eredeti állapotában nem alkalmas mészégetésre, mivel a meszet a téglánál magasabb hőfokon kell égetni. A kemenceboltozatot ezért belülről tűzálló téglával kellett burkolni. Ma már a végefelé járnak a munkának, a két hosszanti résszel és az egyik kanyarral már elkészültek, most még a másik kanyar van hátra. Február közepére végeznek a kemence és a kémény átalakításával. Márciusban kerül sor a kemence kiégetésére, a próba- üzemelésre, április elejétől pedig megkezdi a gyár az üzemszerű termelést. Az idén kétezer-ötszáz tonna égetett meszet állítanak itt elő. Megindultak már a nyersanyag- szállítások is. Az első szénszállítmányokat még e hónapban várják, az első mészkővel rakott vagonok pedig a jövő hónapban érkeznek meg a gyárba. Új szikvíz- és üdítőital-töltő üzem épül Szekszárdon A Szekszárdi Szesz- és Üdítőitalipari Vállalat már évek óta nem képes teljesen kielégíteni a város és közvetlen környéke lakosságának növekvő igényeit. Az idén azonban megoldódnak a nehézségek. Mint a megyei tanács ipari osztályán értesültünk, egymillió- hétszázezer forintos beruházással új szikvíz- és üdítőital-töltő, üzemét építenek a vállalatnál. A beruházásból egymillió-kétszázezer forintot fordítanak az építkezésre, félmillió forint jut gépek beszerzésére. Százezer forintért egy korszerű, hazai gyártmányú szikvízkeverő- és töltőgépet vásárolnak. Ezzel biztosítva lesz a tartalék-gép a vállalatnál (jelenleg ugyanis egy ugyanilyen gépe van a vállalatnak, de ha meghibásodik, nincs megfelelő tartalék). Négyszázezer forintot fordítanál? a külföldi, félautomata üdítőitaltöltő berendezés beszerzésére. Ez I keverő, üvegmosó, és töltőgépből áll majd. Ezt a gépet is már visszaigazolták, tehát az idén megkapja a vállalat. Jellemző, hogy míg eddig átlagosan napi 1500—2000 palack bambit, vagy egyéb üdítő italt készítettek és töltöttek a vállalatnál, az új berendezés kapacitása óránként kétezer palack, tehát egy nyolcórás műszakban tizenhatezer palack lesz. A beruházással t^hát nemcsak a város és Környékének mai szükségletét tudja kielégíteni a vállalat, hanem a tervezett fejlesztés után jelentkező szükségletet is. A tervezést a helybeli tervező- iroda végzi, a kivitelezés megkezdésére is a tavasszal sor kerül. Bár az idei főszezonra még nem lesz készen az új üzem, — csak az év második felében fejezik be a beruházást — de a jövő nyáron már termelni fog. Zárszámadás előtt TEVELEN A bonyhádi járási párt-végrehajtó bizottság legutóbbi kibővített ülését Tevelen tartotta. A helyszíni ülésen a tsz gazdasági helyzetét vitatták. Az ülés összehívását brigádvizsgálat előzte meg. Volt mit vizsgálni: A teveli Kossuth Tsz-t néhány éven keresztül a járás közepesen működő termelőszövetkezetei között emlegették. Az elmúlt évben a mérleghiányos, gyenge tsz-ek közé került. A lefolytatott vizsgálat során elemezték a gazdasági mutatókat, elbeszélgettek a tsz-tagokikal, akik őszinte szókimondásukkal segítették a brigád munkáját. A tapasztalatokat összegezte a pártvégrehajtó bizottsági ülésen megvitatott jelentés. A hibák feltárása, az elhangzott javaslat, a segítő szándékú bírálat a vezetőség és a tagság okulására szolgált. Milyen hibák voltak a vezetésben? A hibák gyökere — ahogy a beszámolóban és a vitában tisztázódott — abban keresendő, hogy a Kossuth Tsz-ben nem érvényesült a kollektív vezetés. A tsz elnöke, Jándi József elvtárs sokat vállalt magára. A gazdaságvezetés mellett tanul, ezenkívül több társadalmi funkciót visel. De nem is ez volt a baj. Más tsz-elnökök is tanulnak, és mint közéleti emberek, mások is viselnek funkciót. A baj abból adódott, hogy esetenként, fontos kérdésekben, a határozatok megváltoztatásában egyszemélyben döntött. A helytelen gyakorlat visszaütött. A tsz-tag, aki dolgozik, részt vesz a termelésben, egy- szeméiy.^ep.1 tulajdonos-, Js;: Jogosan elvárja, hogy mint tulajdonost, a közösség lényegesebb ügyeinek megtárgyalásába — amely a saját sorsának alakulásával is egybekapcsolódik ■— bevonják, véleményét meghallgassák. A másik — igen lényeges hibát ott követték el a Kossuth Tsz-ben, amikor mellőzték a jobb és a több munkára ösztönző premizálást, pedig jó példáért, tapasztalatokért nem is kellett volna messzire menni. A kisdorogi Március 15. Tsz-be, ahol minden munkát premizáltak. A kél szomszédos határú község termelési eredményei élő bizonyítékul szolgálnak, hogy minden baj okaként nem lehet csak az időjárás viszontagságaira hivatkozni. A Március 15. Tsz-ben is volt gabonakiesés, de előrelátással pótolni tudták az állattenyésztésből, a cukorrépából, kukoricából. A határozott szakirányítás hiánya Annak ellenére, hogy a teveli Kossuth Tsz-ben nem hivatkozhatnak a munkaerő-hiányra, — egy tagra 9,2, hold föld jut —, a kukorica, a napraforgó egy része kapálatlan maradt. A cukorrépából is ki kellett szántani egy jó darabot. Annyira elgazosodott, hogy már nem lehetett a sorát megtalálni, amikor hozzá akartak kezdeni a kapáláshoz. A kertészet ráfizetéssel zárt. Az állattenyésztésben sem jobb a helyzet. A malacszaporulatnak. majdnem fele elhullott. A juhtartásra 45 600 forint volt a ráfizetés. A tények amellett szólnak, hogy nem volt jó a munkaszervezés, és nem lehet elfogadni Gergely István főagronőmus érvelését, aki a vb-ülésen a következőket mondta: — Csak azt a tagot lehet munkára szervezni és beosztani, aki megjelenik a munkahelyen. Az agronómusnak nem az a dolga, hogy a tagok után szaladgáljon. Valóban nem az a dolga a főág,ronómusnak, hogy házról házra járjon. Erre a szakvezetőnek az egyéb elfoglaltsága miatt nem is lehet ideje, de feltétlenül fontos feladata, hogy a brigádvezetők munkáját szervezze, irányítsa. A szomszédos kisdorogi határban már régen elvégezték a kukorica kapálását, amikor a teveli Kossuth Tsz-ben a kukoricaterület, kisorsolására készített cédulák még a „kalapban” voltak. A kukoricaterület egy részét a szorgalmasabb tsz-tagok meg,kapálták. A megmaradt, elgyomosodott részt részes művelésre adták ki, s ami még így sem talált válAmikor a fiatal fizikatanár a természettudományos vita során mint végső érvre, Dirac elméletére hivatkozott, amely szerint a gravitációs állandó csökken, a társaság egyik tagja, a fiatal, csinos orvosnő pirulva vallotta be, hogy nem hallott Dirac elméletéről. Ezen valaki felbátorodott. s hozzátette, hogy ő azt sem tudja, mi a gravitációs állandó. A vita ezen a ponton megrekedt, mert fontosabb volt. hogy arról beszéljünk, a korszerű műveltséghez hozzátartOzik-e Dirac elmélete és a gravitációs állandó kérdése. ' Ez pedig azonnal egy másik kérdést vetett fel. jut-e idő mindenre, mennyi idő kellene ahhoz, hogy lépést tartsunk a modern ismeretekkel, s közben a világirodalomból is megismerjük mindazt, ami valóban nélkülözhetetlen, sőt bizonyos zenei műveltségre is tegyünk szert, s amellett szórakozzunk is. Nemcsak a tudományos ismeretek gyarapodnak olyan mértékben. ami száz év előtt még elképzelhetetlen volt, hanem a világirodalom is hovatovább áttekinthetetlen mennyiségit jelent. Kinek jut ideje mindent elolvasni és megemészteni, s ki dönti el, hogy ebből a beláthatatlan mennyiségből mi a fontos? Alclmi divatok a köztudatba dobják egy-egy író nevét a népszerű — s tegyük hozzá, középszerű — ismeretterjesztés pedig tudományos közhelyeket misztifikál, de jelenti-e ez a korszerű műveltséget? De nélkülözhetetlenek bizonyos társa dalom*udományi. politikai ismeretek is világunk sokk-l bmvo- lultabb semhogy ebeket m'öz' lehetne. A sokát emlegetett „álfőttre a pet'eekéfi Hol a műveltség határa? Mire jut idő? „Üresjárat" és időbeosztás talános műveltség” viszont mindig- korhoz kötött; Newton immár elbújhatna egy középiskolai fizikatanár mellett. A legjobbak mindig koruk teljes műveltségének voltak hordozói, bármi lelt, légyen is mesterségük. Példának talán elég két költőnket idézni, akiket az utókor torzító lencséje szívesen mutat holmi romantikus csavargónak, ördöngős fenegyereknek. Csokonai halálos ágyán egy matematikai könyvet forgatott, Petőfi alig múlt húszéves, amikor már több nyelvet ismert, s hibátlanul fordította Shakespearet! Persze mindenki nem tartozhat a legjobbak közé, felfogó képességünk, minden kispolgári babona ellenére, korlátlan. nem- kell tehát a legjobbak, a szerencsés zseniálisak sorába tartozni, hogy lépést tartsunk mindazzal, ami a korszerű és szükséges műveltség fogalomkörébe tartozik. A kérdés tehát sokkal inkább az, hogy mire jut idő? A legtöbb ember reggel átfutja az újságját, s délután 5 óra felé kerül haza. Vacsoráig tesz, vesz. mindig van otthon valami, amivel házan^pe várja, vacsora után hallgatja a rádiót, nézi a televíziót, vagy elmegy a moziba. A programot bővítheti (de nem gazdagítja) a baráti kör egy ultipartival, néhány játszma sakkal, arról nem is beszélve, hogy férfiösszejövetelek is vannak. borral, nótaszóval. Több szabad időt a vasárnap jelentené, de ennek is van rendszerint „kötött programja”. futballal, családi sétával, vagy egyszerűen azzal, hogy a televízió egész nap ad műsort. S mennyi idő kell ahhoz, hogy az ember lépést tartson kora művelődésével, közben pótolva a szükségszerű hiányokat is? S mit kell ismerni ahhoz, hogy valakit művelt embernek tartsunk? Egyre többet. Nem- nélkülözhető a megfelelő politikai műveltség, ami a napilapok elolvasása mellett jónéhány klasszikus ismeretét követeli meg. Az irodalomban is tájékozottnak kell lenni, s Homérosztól a legújabbakig csak a rendszeres olvasás segíthet, a közepes tájékozottsághoz is. Persze, nehéz eldönteni, hogy hol a határ. Aki Homéroszt nem olvasta, még lehet művelt ember, de a fokozatos engedmények épp olyan veszedelmeseké mint a maximális követelmények. S mit kell tuda< a tér-' mészettudományokból? Nyilvánvaló. hogy kevés, ha valaki csak annyit tud, hogy a Föld forog a Nap körül, de a Dirac-elmélet beletartozik-e? A határok elmosódnak. Az azonban kétségtelen, hogy elsősorban műveltségünkben kell korszerűeknek lennünk, csak azután az öltözködésben, vagy a táncban. S az is kétségtelen, hogy a modern embernek ennek érdekében sokkal megfontoltabb időbeosztással kell élnie, mint például száz esztendővel ezelőtt, hisz a feladatok nemcsak a munkahelyeken nőttek meg, a tanult szakmán belül. A legtöbben érzik is ezt, s egyre gyakoribb a panasz: nem jut idő erre sem, arra sem. Kétségtelen, hogy az elmúlt századokhoz képest felgyorsult az élet tempója, viszont hatványozottabban növekedtek a kötelező „általános” ismeretek. Hozzávetőleges számítás szerint is. a ma átlagemberének körülbelül napi 2—3 óra olvasásra lenne szüksége (természetesen tervszerűen összeválogatott olvasmányokat véve alapul) hogy megközelítő képet szerezhessen a világról. Tud-e ennyi időt szakítani magának az átlagember? Válaszunk egyértelmű: igen. Csak a legtöbb esetben baj van az időbeosztással, sok az ..üresjárat”, a haszontalanul eltöltött idő. Nem szabad egyetlen percet sem elvesztegetnünk mindenkinek ponfosabb életrendet kellene megállapítani*, hogy a rendelkezésre á'ló időt ot hon is. a munkahelyen is a legjobban kamatoztassa. Korunkban, amikor növekszik a szakmai követelmény . s emelkedik az átlag- i műveltség mércéje is. ez min- j denkire érvényes parancs. Cs. L. I i lalkozóra, csalamádénak lett el- ■ használva. Alacsony volt a kukorica átlagtermése, s nem csoda, ha újig nem lesz elég a szemes- takarmány. A megoldatlan problémák egyre halmozódtak, s ezt fokozták azok a tsz-tagok, akik nem érezték a felelősséget a termelőszövetkezetükért. Veszekedtek, intrikáltak, ahelyett, hogy mentették volna a menthetőt. Milyen segítséget kaptak a járási szervektől? A járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának és a járási tanácsnak sok gondot okozott a teveli helyzet. Nem lehet azt mondani, hogy a jelzésekkel, panaszokkal nem foglalkoztak. A járási tanács mezőgazdasági osztály munkatársai elég gyakran megfordultak a tsz-ben, ugyanúgy a járási pártbizottságtól is. Többször felhívták a tsz-vezetők figyelmét a vezetésben mutatkozó hibákra, és tanácsot is adtak azok kijavítására, de annyira összesűrűsödtek a bajok, ha az egyik megoldódott, nyomában ott volt a másik. így lényegesebb változást a tett intézkedések nem hozhattak. A helyi pártszervezet munkája A tsz pártszervezetét is megfelelő bírálat érte a végrehajtó bizottsági ülésen. Annak ellenére, hogy a pártszervezet munkatervében megfelelő helyet kapott a tsz ügye, és a pártvezetőség, a gazdasági vezetőket beszámoltatta, a hibák megállapításánál többre erejükből nem futotta. Ennek egyik oka az volt, hogy általában foglalkoztak a gazdasági kérdésekkel. Másrészt, magára a párttagságra sem tudtak eredményesen hatni. A párttagok közül né- hányan nem termelőszövetkezeti tagok, s valahogy kívülről a tsz belügyeibe Való be nem avatkozás elvén szemlélték az eseményeket. A pártszervezet titkára. Beke Ambrus elvtárs olyan munkaterületen dolgozik, hogy keveset lehet otthon, annyira, hogy a vb. elé kerülő beszámolót is csak az ülés napján ismerte meg. Egyes párttagoknál a kommunista példamutatással van baj. Most, hogy látják a rossz gazdasági év következményeit, a 270 ezer forintos mérleghiányt és a tavalyinál 10 forinttal alacsonyabb munkaegység-részesedést, zúgolódnak. | Tevelen is úgy van, ahogy ilyen- i kor lenni szokott: Azok zúgolód- | nak a legjobban, akik még a tsz- j közgyűlésen elfogadott munka- : egység-minimumot sem szerezték meg az elmúlt évben. | Sok problémát tárt fel, s ugyan- i akkor sok segítséget is adott a já- | rási párt-végrehajtó bizottság te- I véli ülése, így summázva a hibákat, önkéntelenül is felötlik a gondolat: Alkalmas lesz-e a jelenlegi vezetőség arra, hogy továbbra is posztján maradjon. Az ülésen állásfoglalás történt: Igen, a teveli Kossuth Tsz vezetői képesek lesznek arra, hogy a termelőszövetkezetet kimozdítsák abból a kátyúból, ahol jelenleg vannak, mert a vb-ülésen elhangzott vitából, javaslatokból levonták a tanulságot. A tsz természeti adottságai járási viszonylatban jobbak az átlagnál. Munkaerő-probléma a tsz-ben nincs. A tagok többsége szorgalmasan dolgozik, különösen akkor, ha munkájának eredményét is látja. A tsz-veze- tőknek ahhoz, hogy gyökeres változás álljon be, elsősorban a vezetést kell megjavítaniok. Bátran kell alkalmazni a többtermelésre mozgósító, ösztönző módszereket, s úgy kell azokat kidolgozni, hogy év közben, és ötletszerűen ne változtassák meg. És végül: bízni kell az emberekben és támaszkodni azokra a tsz-tagokra, akik a több mint 10 éves terme lőszövetkezeti mozgalomban felnőttek, megerősödtek és érzelmileg is a tsz-hez tartozónak vallják magukat. POZSONYI IGNÁCNÉ
