Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

1964. január 26. ■TOLNA MEGYEI VEPÜJSAG 7 A vezeték nélküli híradástechnika fejlődéséről gEíjQaQaSQB — Mikor jelent meg az első műsorszóró berendezés? A Műszaki Egyetem egyik tan­széke: a vezeték nélküli híradás­technika. Nemrégen lett önállói _ A huszas években jelenteit tudományág. Szinte pillanaton-1 ^ Európa-szerte a rádió mű­k\?PÍ_mu.íalL tel. uj ^ eredményeket. «,^0 állomások. A műsorszó­rásnál a legnagyobb fejlődés az Olyan nagyarányú a fejlődés, hogy a holnapot sem tudják elő­re. Noszdroviezky Lászlóval a hír­adástechnikai tanszék munkatár­sával, a Műszaki Könyvkiadó fe­lelős szerkesztőjével beszélgetünk. — Mi az alapja a tudomány­ágnak? — Elektromágneses hullámok segítségével, vezeték nélkül köz-, vetíti a híranyagot az adó- és vevő­állomás között. Ez a híranyag le­het beszéd, zene, kép stb. A ve­zeték nélküli eszközök legnagyobb jelentősége abban van, hogy az adó- és vevőállomás nincs hely­hez kötve, mint például a tele­fon-összeköttetés esetében.. Elvi­leg az elektromágneses hullámok­kal bármilyen távolság áthidal­ható. — Kik kezdték el a kísérlete­zést és mikor? — Popov és Marconi majdnem egyidőben kezdték kísérleteiket az 1890-es években. — A hang- és a képközvetíté­sen kívül mire lehet felhasz­nálni a rádióhullámokat? — Ott ahol rosszak a látási vi­szonyok: légi közlekedésnél, a hajózásnál stb., az ember látó- szervének „megjavítására” hasz­nálják például a radart. A má­sodik világháborúban használták először. elmúlt években az ultrarövid­hullámsáv (URH) mellyel lénye­gesen jobb minőségű hangot ka­punk. Napjainkban pedig más olyan kísérletek folynak, melyek teljesen természethű, úgynevezett sztereofonikus hangvisszaadást biztosítanak. Itt a hangfelvétel több mikrofonnal, a hangvissza­adás pedig több hangszóróval történik. Ezáltal például egy hangverseny közvetítésénél azt is halljuk, melyik irányból jön az orgona, dob stb., hangja. A sztereo-műsorközvetítés tehát valósággal a lakásunkba hozza a hangversenyterem hangulatát. — Műsorközvetítő köz a Telstar? segédesz­— A Telstar olyan mesterséges hold, amely nagyszámú telefon- beszélgetést, vagy televízióműsor közvetítést tesz lehetővé két kon­tinens között. Az egyik kontinen­sen elhelyezett adóállomás a mű­sort a magasban keringő Telstar- hoz továbbítja, mely felerősítve küldi azt vissza a Föld egy másik pontjára. Lehetséges, hogy a tokiói olimpiát is így közvetítik majd a távoli vevőállomásokhoz. — Mi a lényege a többcsa­tornás mikrohullámú összeköt­tetésnek? A levegő szennyeződése Kedves „Kíváncsiak”! Január 3-iki kérdésükre, a „levegő szeny- nyeződése”, helyszűke miatt csak mai számunkban tudunk válaszol­ni. Levegőszennyeződésnek olyan anya­gok felhalmozódását nevezzük a le­vegőben, amelyek egészségügyi, vagy gazdasági károkat okoznak a lakos­ságnak. A levegőt szennyező anyagok lehetnek gázneműek, cseppfolyósak, - „ , vagy szilárdak. A szabad levegő jelentik. Ezek nemcsak lehetove szennyeződése különböző módon jö- teszik az összeköttetést a Föld és bet létre. Természeti eredetű a por­mestipr-sée-ps éeitest között hanem szennyeződés, amelyet a szél homo1 mesterséges égitest Kozottnanem kos poroB felületű talaj röi emel a ie­— Ezzel rövid idő alatt több­féle híranyagot, 500—600 beszél­getést közvetíthetünk egyidejűleg az adó- és a vevőállomás között A hírközlés technikájában az ed­digi csúcsot a rakéták, mestersé­ges holdak távközlő berendezései vegőbe. h tudósoknak a Földre továbbítják azokat az információkat, amelye- nyeződése ma két ezek az égitestek automatiku­san érzékelnek. — Tyereskovát a képernyőn is láthattuk. Mi a fejlődés irá­nya a televíziónál? — A fekete-fehér televíziót idő­vel felváltja a színes kép. — Lehet-e ugyanazon a tv- készüléken közvetlenül New Yorkot, Budapestet vagy Moszk vát fogni rendszeresen? — Egyelőre nem. Mi vei a tele vízió-hullámok csak a látóhatárig terjednek, nagyobb távolságoknál feltétlenül közvetítő van szükség. A híradástechnikai berendezé­sek már ma is nagy segítséget nyújtanak az iparban és a tudo­mányban. Megvalósítható például Vincze Judit tője az irodájában ülve URH-n szennyező tartsa fenn a kapcsolatot a munka­helyekkel. Sőt, a fontosabb ob-' jektumokat ipari televízió kép­ernyőjén is ellenőrizheti. Ezáltal dést növeli az a körülmény, hog'y az sok időt és fáradságot- takaríthat erőművek gyenge minőségű porsze­net is fel tudnak használni és a por- szén hamujából több kerül a levegő­be, mint a darabos szénből. A kohá­szati és fémfeldolgozó üzemek az égéstermékeken kívül az ércek fel­dolgozása folyamán keletkező szén- monoxiddal, kéndioxiddal, mérgező ércpbrokkal (ólom, arzén) szennyezik a levegőt. Sokféle anyagot bocsáta­nak a levegőbe a ve'gyi üzemek. Nagy­fokú porszennyeződést okozhatnak ) közvetlen környezetükben a cement- ) gyárak. Sok panaszra adnak okot a [ lakosság részéről az állati hulladé- | kot feldolgozó- üzemek-, enyv-. szap­Egy amerikai pszichológus-pro- sova amerikai „megfelelőjét”, a jelenthet esetleg a szövés más-’ üzemek™^továbbá*^ len- és'íende^áz- fesszor, aki annak idején az el- Michigan államban élő Mrs. Fér- más minőségének érzékelése —tatók. amelyekből a növényi anyagok múlt tizenkét hónap egyik legfel- rel Stanley-t, s tavaly április óta hanem az üveglappal letakart! bomlásából keletkező bűzös gázok ke- tűnőbb tudományos szenzációját 60 rendkívül alapos kísérletet vég- színes papírokat is meg tudja kü-J nak 6 környezetükreK a izemét- és egyetlen kézlegyintéssel intézte el, zett vele — és más személyekkel lönböztetni. Ha azonban az üveg> szennyvíztelepek. a közlekedés okoz­A Kulesova-„csoda“ nyomán amerikai kísérlet a „látó ujjakkal sze, de nem is hígulhat fel. A ké­ményen keresztül levegőbe kerülő szennyeződés messzebb jut ugyan, de közben fel is hígul. Nagyobb-utat tesz meg. amíg a föld felszínét eléri, más­részt a kémény a füstöt olyan levegő­rétegekbe emeli, ahol a szél erősebben fúj. A szél a szennyeződést magával sodorja azokra a területekre, amelyek felé fúj. Jelentős tisztító hatása \/an a csapadéknak, de különösen a ha­vazásnak. A levegőszennyeződést csökkentő tényezők közé sorolhatjuk a növényzetet, amely elsősorban a porszennyeződést fogja fel, de meg­kötheti a szennyező gázok egy részét Debrecen levegőjének szeny- is főleg a városkör­nyék homokos talajának tulajdonít­ható. A levegőszennyeződés fontos forrása a tüzelés, főleg ha szenet használnak fel. A szén hamutartalma sokszor a tüzelőanyag súlyának több, mint harmada és ez a nagy mennyi­ség részben a kéményen keresztül tá­vozik el. A szén mindig tartalmaz kénvegyületeket. Az elégetett kén kéndioxid formájában kerül a leve­gőbe. Különösen a háztartási tüzelés­nél nem tökéletes a tüzelőanyag el­égése. A tüzelőanyag rossz minősége, a tüzelőberendezések hiányosságai, a nem szakszerű tüzelés következté­ben. A rossz minőségű szénben nagy mennyiségben vannak jelen illő anya­gok: szénhidrogének, kátrányanyagok, melyek vagy egyáltalán nem égnek , el, s a füst barna színét okozzák, állomásra vagy csak hidrogénjüket vesztik el és széntartalmuk, korom formájában fe­ketére festi a füstöt. A levegőszeny- nyeződés legfontosabb forrásai az ipari üzemek. A kazánok, a kemencék fűtésekor keletkező égéstermékek szennyezik a levegőt. Különösen a vil- orr v^rrvr a«ílamos energiát termelő hőerőművek c\Z, nagy építkezés veze-j bocsátanak ki nagy mennyiségű got. Számos hazai erőmű naponta több mint négyszáz tonna szenet fogyaszt, amelyből 13- 20 tonna kéndioxid és 120—150 tonna hamu kerül a levegőbe. A szennyező­Kék folyó jeligére Paksi olvasónknak válaszoljuk: Levelében felvetett első 'problémá­ja erősen magántermészetű, de azért szívesen megválaszoljuk. Idegrendszeri behatás alatt, hormo­nok képződésére, a kérdéses mirigyek túlprodukcióba lépnek. Ennek követ­keztében, a nagyobb mennyiségű vá­ladék miatt nyomás-érzés, vagy eny­he fájdalom-érzés lép fel. Ez nem kóros, fizológiás folyamat. Megnyug­tatására forduljon idegorvoshoz. Második problémája a sporttal kap­csolatos. látszik, hogy a feltett kér­déseket Selve Raja Yesudian: ..Sport és jóga” című könyvének hatása alatt teszi fel. A szíve körül időnként fellépő fáj­dalom még nem biztos, hogy szervi szívbetegség következménye. A gya­kori erős fáradtsági és levertségi ér­zés inkább idegesség (neurasthénia) miatt lép fel. Javasoljuk, hogy sür­gősen keresse fel a sportorvost, aki alapos vizsgálat után meg fogja szab­ni, hogy milyen sportot űzhet. túl vastag, képessége fokozottan; ta levegőszennyeződés egyrészt az út- csökken, bizonyos hőfoknál hide- burkolatról származik, melynek porát ^ ^ ,, . , ,, J felverik a levegőbe. Sokkal jelentő­sebb vagy molegeb'b mintákat; sebb azonban ennél a gépkocsik ki- pedig nem tud felismerni. Youtzj pufogó gázaiból és a mozdonyok füst­professzor ebből bizonyos hőmér-j ^bö1 származó levegőszennyeződés. A Az amerikai profkor egye- “ ^yez0k egy eddig még teljesen fel nem tnH JL tM ~Li keztet. Azt sem tartja lehetetlen- monoxidot tartalmaznak. Kis terjedé­rfoT-ítűti L- r.i , ..rt/T? ., magyarazotot nek, hogy íényetekt romos jelen-’ sü- be kellemetlen, sőt veszélyessé a különös jelensegne, amelyet a „AcmJ;- iá-heM-mik rv> az 3™,An„) válható levegőszennyeződést idézhet­segeK jattszanaiK Közre az asszony^ nek a takarftáoi (La_ most saját tapasztalatai nyomán is, amiből ugyancsak kitűnt, hogy győződött meg róla, hogy a Kule- — a szovjet adatokat megközelí- sova-„csoda”, amelyet a Szovjet tőén — minden hét ember közül Tudományos Akadémia is megerő- egy rendelkezik hasonló képessé- sített — igaz. Voltaképpen termé- gekkel. ­szetesen nem „csodáról”, hanem , , , , a Kuionos jelenségre, amelyet a szó, amelynek segitsegevel egyes jegkülönbözőbb kísérletekkel el­— nem világtalan — személyek tapintás útján is képesek „látni”: olvasni és színeket megkülönböz­tetni. Ezt a megfigyelést az első kísérleti alanyról, egy 22 éves szovjet lányról nevezték el Kule- sova-„csodának”. Eleinte azt gon­,szín-tapintásában’, ezért új kí-j kásseprés, szőnyegporolás, utcasep­len őrzött. Még arra is volt gond- ^rleteorozatot tervez: egy hóna- ja, hogy meg vetetlenül se hipno- vaksötétben tartott szín-l . . . tolhassa médiumát, ezert egy mintákat kell majd Mre. Stanley- ^etnnby^éJruiu^^ all^oim^ ket-ket vörös, sarga, nek ujjaival felisJmemi. ‘ ' bakteriumot zöld, kék, bíbor, fekete es feher _ M . . , ,, , , , , színmintát helyezett a kísérleti arnen^:ai pszichológus kiser-( . .... , .. , ,, „ sötétlkamra - dobozba, maid az ege- letsorozatában nemcsak az az ér­valóban ^cscráíüatos ^ IteDességeT on szet összerázta- Mre- Stanley csak dekes, hogy éppen olyan profesz- Yaiüb“..«0_dalal0s_ke^se?e,on ezután „húzott” a dobozból s a sat>r meg a szovjet kuta. StfSn "SÍtárf eredmények hitelességét, akii ** Az egy mikronnál végen isiniercexae az erea- , , . unnrcgomncáir monyt, hogy ne adhasson tám- eredetileg azt ketseghe vonta. Er­nán származik, hogy családjában világtalanok is vannak, s így szin­te egyszerre tanulta meg az abc-t és a vakok tapintásra épülő írás­jelrendszerét. Később azonban a szovjet kutatók kimutatták, hogy rés) ha nem megfelelően végzik. Az ilyenkor levegőbe jutó por nagy- mennyiségű szerves anyagot, gom- tartalmaz. A szeny- nyező anyagok a leveeőbe kerülve szétterjednek, és nagyobb területekre is eljuthatnak. Nagyobb szerepet tölt be e folyamatban a levegő örvénylé­se (turbulenciája), a meleg levegő fel- emelkedése folytán. Hasonlóképpen hígul fel a levegőben az igen apró kisebb átmérőjű porszemcsék még i teljes szélcsendben is állandóan le- pontot az ;KSZonynak. Az első ki- dekes az is, hogy maga a kísér- begve maradnak a levegőben. Szél serietnel 14 textilimnta közül 11, leti alany szinte szóról szóra úgyt Jelenlétében valamivel nagyobb, l-io harmadiknál 14 textilminta ko- „ „ ... . i ,, Kulesova nem egyedi eset: hat ZÜ1 12 színét helyesen határozta nyilatkozik a sajat benyomásai-! mikron átmérőjű porszemcsék sem ember közül általában egy ugyan- a kísérleti aiany; tévedni ról, mint annak idején Kulesova! kaUf(nak le a leyegőb.01- A 10 milcron csak kepes pusztán tapintás utján, ^ a +4-4- a/t t- , 0, , ,( feletti porszemcsék súlya azonban már legalábbis a színek megkülönböz- te^ett^z eredénv neTteíet ^ FerPel SUmle>' aZt akkora- a «a tovasodorja tetésére. a vételen műv^Lr^ váló- m0ndja; ”A Vllagas színek taPinj öket- különböző sebességgel mégis lottónál tása valahogyan simább, mintha) ülepedni kezdenek. Ezeknél a levegő szmusege — egy a — akárcsak a millióhoz. Mrs. Stanley javára Az amerikai professzor éppen egy társaságban vitatkozott, ami­kor egy közgazdász kollégája meg­említette, hogy ő is találkozott ha­sonló „csodával” még a harmin­cas években. A pszichológus, dr. Richard Youtz kinyomozta Kule-ujjaival — aminél könnyebbségei könnyebbek, légiesebbek lenné- "ntisztulása ülepedés formájában je- , . , . . . ( lentkezik. A levegő öntisztulása tér­nek. A sötét szmek viszont vas-} mészetesen csak akkor érvényesül, ha tagabbaik, durvábbak, nehezeb-j a levegőbe kerülő szennyező anyag bek. A vörös, a kék és a zöld; mennyisége nem túl magas. Függ a Hány fokos legyen a minta Az amerikai asszonynak fél—két percnyi időre van szüksége egy- lesz urla raJtam’ mmt arcút101- a> lajról, vagy ahhoz közel kibocsátott egy színminta felismeréséhez, valóságban ezeket a színeket Iá- levegőszennyeződés nem terjed mesz- Nemcsak a textilmintákat „látja” tóm.. vörös, a ___ _ ______ t apintásakor viszont olyan érzés! leveSöszennyezödés ,___ .__, ., . . 1 anyagok kibocsátási helyétől is. A ta­l esz urra rajtam, mmt amikor ~ szennyező (sp) Az izületi panaszokról „Egy huszonkétéves lány” jel­igére válaszoljuk: Hosszú pana­szokkal telt levelében több ízben is kitér izületi panaszaira, összes ízületei majdnem minden meg­mozdulásnál géppuska szerűen re­csegnek és ropognak. A sportot abba kellett hagynia. Basedow- betegség miatt tizennyolc éves ko­rában megoperálták. Ezen pana­szaival még orvoshoz nem for­dult. Mozgásgátlásai nincsenek, de azért úgy érzi, mintha csontjai berozsdásodtak volna. Kérdezi vé-. gül, hogy a fenti panaszainak mi az oka, és mi az esetleges gyógy­módja. Izületi panaszainak okát kell első­sorban megállapítani. A gennyes fog­gyökerek, s a beteges, gennyes man­dulák igen sok esetben szokták az Ízületek betegségeit előidézni. A geny- nyes mandulák és foggyökerek eltá­volítása igen sok esetben, különösen fiatal korban, teljes gyógyulást szo­kott eredményezni, ön egy fiatal, huszonkét éves lány, semmi oka nin­csen az elkeseredésre. Mielőbb for­duljon orvoshoz, aki majd megálla­pítja panaszainak okát, s az oki (kau­zális) gyógykezelés alkalmazásával fel­tétlenül segíteni fog. Igen sok eset­ben bizonyos betegségek, különösen fertőző bajok okoznak és váltanak ki hasonló panaszokat. Sorai és pana­szainak leírása, nagyfokú idegességet árulnak el. Valószínűleg Basedow- kórja is hozzájárult jelenlegi ideg- rendszeri beállítottságához. Fentiek alapján javasoljuk, hogy idegszakor­vossal is mielőbb vizsgáltassa meg magát. Szeretnénk hallani későbbi sorsáról. Kérjük „hűséges olvasónkat”, keres­sen fel soraival. Jeszenszky Andor, kölesdi olva­sónknak üzenjük: A felvetett probléma a tudósokat nagyon foglalkoztatja. A kísérletezé­sek sikerrel kecsegtetnek. Lapunk január 19-i számában, a Tudomány és technika-rovatban, „Újabb eredmé­nyek a szervek átültetésében” hason­ló példákat sorol fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents