Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-26 / 21. szám
4 TOIvNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1981. január 23. előtt Ilyenkor, télen a mezőgazda-1 ságban — látszólag — pihenő időszak van. A valóságban viszont,1 bár csak a tagság egy részét köti le a munka, mégis sok gondos kéz végzi a napi teendőket. És ugyanúgy megvannak a mindennapi gondok is, mint az év bár- : mély más szakában, tavasszal, nyáron, vagy ősszel. Melyek a téli gondok? A legnagyobb, ami sokhelyütt évről évre visszatér, az állatállomány át- teleltetése. A legnagyobb — akkor, ha a termelőszövetkezet gazdái nem gondoskodtak elegendő takarmányról. A mi községünk szövetkezetében, az Aranykalászban nincs ilyen gond. Bár a megalakulás óta évről évre növekedett a .jószágállomány, mégis, mindig elegendő a téli takarmány. Gondos takarékossággal, de minden jószág megkapja a szükséges takarmányt. Általában az a tapasztalat, hogy a téli hónapokban csökken a tehenészetek tejtermelése. Nos, nálunk éppen az ellenkezője all; január első dekádjában 11,2 liter volt a napi íejési átlag. Azóta még valamelyes emelkedés volt a tejtermelésben. Az eredmények háttere a kitűnő pillangós- és egyéb takarmánykészlet, amely május közepéig elegendő, helyes és célszerű porciózással. A szövetkezetben nálunk legfeljebb az a gond, hogy ft továbbiakban is helyes beosztással takar- mányozzák az állatállományt. A keményre fordult tél különösen a vízellátásban okoz gondot,, és állítja nehéz feladatok elé a szövetkezeteket. Szövetkezetünk majorjában — néhány átmene i nehézségtől eltekintve — zavartalan a vízellátás. A hidrogló- buszt, a szabadban levő vízcsapokat egyszerű módszerrel védik a befagyástól, és a legnagyobb hidegben is használni tudják. A napi munkák mellet' most folyik az elmúlt év gazdálkodási ■eredménveinek összesítése, készül a zárszámadás. A zárszámadás előkészületeiről, a várható eredményekről a termelőszövetkezet vezetősége tanácsülésen számolt be. A tanácsülés megvitatta, majd elfogadta a zárszámadás várható eredményét, s a tanácstagok ennek alapjáu tájékoztatják körzeteikben a lakosságot. A szövetkezet állóeszközállománya az elmúlt évben 3 2ü0 000 forinttal nőtt, és ez az összeg az 1962. évihez képest közel 60 százalékos emelkedést jelent. A termelőszövetkezet összvagyona meghaladja a 15 millió forintot. A szövetkezet tagsága az elmúlt négy év alatt — az állam nagymérvű támogatásával — jól, gondozott, új majort épített. Az 1963-as termelési terv harminc forintos munkaegység-értékkel számolt, és most, a zárszámadás szerint negyvenöt forinton felül lesz az egy munkaegységre jutó érték. A szövetkezet a természetbeni járandóságok mellett ebben az évben fizeti a legtöbb készpénzt. A téli munkák és a zárszámadás mellett már kibontakozóban vannak az új gazdasági év tennivalói, s ezeket rendszerbe foglalni a szövetkezet termelési terve hivatott. Nagyvonalakban már az ősz folyamán elkészült ez a terv, s a most sorra kerülő átdolgozásnál már a zárszámadás és á pontos leltár adja meg az induló számokat. Az elmúlt évek tapasztalatai már alapot, tapasztalatokat adnak a helyes arányok kialakításához, és a tervek valóra váltását új gépek, eszközök, beruházások segítik. A határ még pihen, de a közös gazdaság már készülődik a tavaszra. A tervet tárgyaló közgyűlés dönti el majd a jövedelemelosztás módját, a premizálás rendszerét, és azt is, hogy a háztáji gazdaságokat hogyan hasznosítják az árutermelés fokozása érdekében. A tervezés, az elméleti munka mellett folyik a gyakorlati is. A kertészetbe hordják a trágyát, s hamarosan megkezdik a melegágyak készítését. A szövetkezet traktorosai pontos javítási terv szerint végzik a javítást, s már sorakoznak a kijavított erőgépek, munkagépek. A raktárban tisztítják a tavaszi vetőmagvakat. A tavaszi fejtrágyázásokhoz készenlétben áll a műtrágya, és a gyomirtáshoz szükséges vegyszerek is. A zárszámadó-, majd a terv- ismertető közgyűlés után új reményekkel indul az új gazdasági év, olyan célkitűzéssel, hogy túlszárnyalják az eddigi eredményeket. Simon József vb-elnök Máj os XVII. Dübörgés hallatszott, kék rendőrkocsik érkeztek a Keleti felől. — A kor — mondta elgondolkozva az énekes — amely az ember legközvetlenebb szükségleteit sem biztosítja, nem alkalmas arra sem, hogy reneszánszt teremtsen a művészetben. Mélyet sóhajtott. Kísérői udvariasan elhívták az ablaktól, lekísérték a kávéház utcaszint alatti részébe, a „mélyvízbe”. KATIT ELFOGJAK Badanti és Papp Feri is ott voltak a tüntetésen. Ott volt Ferivel Kati is. Éppen azokban a percekben váltak ed. A fiú el akarta kísérni, de a kislány azt mondta, maga megy. Időt sem adott Ferinek az elhatározásra. — Ne félj — mondta — semmi bajom se lesz, átvágok valamelyik keresztutcán, délre otthon vagyok. Feri nyugtalanul nézett utána. Nyújtogatta a nyakát, nem akadt- e férni a kislány a nagy zűrzavarban. Már bánta, hogy elhívta. Este említette neki: — Reggel nem megyünk munkába, készül valami. — Nem hitte maga se, hogy ilyen nagy megmozdulás kerekedik. Kati kérlelte: — Vigyél magaddal... Szeretnék ott lenni, veled. Hiábavaló volt a fáradozás, hogy lebeszélje. Meg kellett ígérnie: reggel megvárja, együtt jönnek be a városba. — Te, Tóni — kérdezte Feri nyugtalanul — csak nem lesz valami baja? — Ne félj — nyugtatta Badanti — már messze jár. — Nem kell nekünk moslék- konyha, csak segély, vagy rendes rryjnka! — kiáltották ütemesen a tüntető fiatalok. Pusztuljon az éhségdiktatúra! Le a statáriummal! Hír Járt szájról szájra: a Rákóczi utón már verekszenek. Bezúzódott a Meister ruhabolt, a Mikló$ Béni, a Beregi, a Hauer cukrászda.', ^ rneg a Meíronol . kirakata'. Az egyik detektívek ölben vitték a rendőrök a Rókusba. Riadalom, harsány nevetés vi- harzott az Emke sarkán. Egy szakasz lovasrendőr közeledett a Népszínház utcából, de mielőtt elértek volna a Körútra, lovaik ágaskodni kezdtek és úgy rúg- kapáltak, hogy többen kibillentek a nyeregből. Az Állatkert megvadult lovak már gazdátlanul vágtattak. Még nagyobb lett a zűrzavar. A rendőrök kétségbeesetten szaladgáltak: egyikmásikuk erősen bicegett. A lovak megtorpantak, útjukat állták a járművek, a járókelők. Aztán némelyik irányt változtatott, eltűnt a gazdája elől. © w Kaszás Kati a Gichner szőnyeg- és paplanüzlet előtt ment. Egy idősebb embert úgy talált el a kardlap, hogy vérző nyakkal összeesett. A kislány megtorpant. A kardlapozó rendőr fújtatva elrohant mellette, otthagyta lekaszabolt áldozatát. Egy kapu alól szaladtak ki érte. Bevonszolták. elefántja vonult az úttesten, a Kati tovább ment, aztán megközeledő rendőrcsapat láttán har- állt. Nem messze tőle egy asz- ciasan felemelte az ormányát. A szörny sikoltott. A Lány látta, Riadóautón érkező gyalogos rendőrök és pórul járt lovasok dü- hödten vetették magukat a tüntetők közé. Villogott a kard hideg vasa. Hátracsavarták az emberek kezét, ráncigálták, taszigálták őket. Szívügyük a népművészet népszerűsítése Milyen emlékeket visznek magukkal a külföldi vendégek? — Mit visznek ajándékba külföldre a látogatók? A szekszárdi nép- művészeti boltban mözsi viseletbe öltözött jav korabeli asz- szony válogat a szőttesek, hímzések között. Látszik rajta az otthonosság. helyesebben az, hogy nem először váfáról az üzleiben. - Nyugat- Nématországban élő rokonaihoz készül látogatóba. Ajándékokat vásárol, s mindenkinek visz valami emléket. Nem volt nehéz a választás. Az '•ízlésesen elhelyezett szőttesek, kézimunkák, gyermekruhácskák kínálják magukat. A nőrokonok részére sárközi szőttes térítőt, párnát, a nagylány részére nép- művészeti i^nykép- albumot.a férfirokon részére kulacsot visz ajándékba. Az üzlet dolgozóinak — Váradi Im- réné boltvezetőnek és munkatársának t>obá n Szilárdnénak — szívügyük a népművészet népszerűsítése. Olyannyira, hogy azt is tudják, kinek mit ajánljanak. Az őszi vadászati idényre, amikor sok külföldi megfordul nálunk, éppen úgy felkészülnek, mint a nemzetközi nőnapra. vagy az év végi zárszámadásokra. Jól ismerik a vásárlók igényeit. — A külföldi vendégvadászok általában a zöld és barna kombinációval készült sárközi szőtteseket, térítőket, párnákat vásárolják. Az Angliából érkező látogatók a Halasi vert csipkét és fiié térítőkét kedvelik. Svájcba a fafaragásokat, a cserépedényeket, vázákat visz'k. Az Amerikába utazók a színes dolgokat, az agárdi és kalocsai hímzéseket szeretik — mondja Váradi Imrémé. — Azt is megfigyelhettük, hogy a külföldiek általában a nyári időszakban jönnek hozzánk látogatóba. Tőlünk viszont a téli időszakban utaznak a külföldön élő rokonok látogatására — mondja Do- bánné. Közben többször megszakad közöttünk a beszélgetés. És ez érthető is. Az eladóknak elsősorban a vásárlókkal kell foglalkoznak. Szőttes konyhagarniturák közül válogatott két fiatalasszony. Vidékről jöttek be Szek- szórdra. és miután az IBUSZ-nál végeztek dolgukkal, ajándékot vásároltak. Egy másik asszony a korábban vásárolt. 34 forintos, népviseletbe öltöztetett babát cserélte ki. drágábbra. 120 forintosra. — Mözsön várakozáson felül sikerült a zárszámadás. Szép pénzt kaptunk a tízben és szeretnék nagyobb. szebb babát vinni ajándékba Németországba, a rokon kislánynak —• mondta. Egy idős ember nemzeti színű zászlót keresett — úgymond — szeretne egy zászlót magával vinni. Külföldön élő rokonai elsősorban ezt kérték tőle ajándékba. A sportáru-boltba irányították azzal hogy ott feltétlenül beszerezhető. Természetesen nemcsak a külföldi vendégek és a külföldre utazók keresik fel a szekszárdi népművészeti boltot. A kulturális színvonal emelkedésének- ízlést formáló hatása és a lakásdíszítésben jelentkező igény növeli a bolt forgalmát. Művelődési házak, klubok, ■ iskolák, n-p közi otthonok, óvodák díszítésében csinos» ásóban egyre nagyobb tért hódír a népművészet. Sőt. most már a háziasszonyok is felismerték, hogy a modern bútorokat, berendezéseket nagyszerűen díszíti az ízlésesen elhelyezett csipke, szőttes, vagy színes párna. A névnapok is kedvezően befolyásolják a bolt forgalmát, ajándéka ásra, névnapi meglepetésre szívesen vásárolnak szőttesből készült könyvborítót. fényképalbumot, cserépvázá . Ízléses és szép ajándék, örül, aki adja, de még jobban, aki kapja. A boltnak a vásárlóidon kívül látogatói is vannak. Ez idegenforgalmi szempontból n?m lebecsülendő. A megyébe erkezö turisták nem mennek el anélkül,\ hogy a boltot meg ne látogatnák, és valami emléket ne vin- ~<'-n?kmagukkal. Leg- " óbb jeruz^ál-’mi látogatójuk volt, de ritka az a nap, hogy akár külföldi, vagy akár belföldi országjáró iskolások ne keresnék fel az üzletet. amely maholnap kicsinek bizonyul. — Néhány iskola kézimunka-ezalkköré- vel közvetlen kapcsolatunk van. A szák- körvezetők gyakran felkeresnek bennünket. tanácsot kérnek, vagy mintának egy- egy darabot magukkal visznek. Bár ez pluszmunkát jelent, da örömmel foglalkozunk az ilyen dolgokkal is. mert nemcsak a kereskedelmi eredmények vezetnek bennünket a munkában — mondta Vá- radiné. Váradi Imréné. és munka á sa. Dobán Szilárdné nemcsak a pult mögött álló udvarias eladók, hanem maguk is szerelmesei és ami ennél több, népszerűsítői, hazánk és megyénk népművé"zetének. Pozsonyi Ignácné amint egy keménykalapos férfi durván vállon ragadta' és vonszolni kezdte. Az asszony szabadulni próbált, rimánkodott. De ahelyett, hogy elengedték volna, most már egy rendőr is rávetette magát. A lány rémülten nézte a jelenetet. Futni kezdett. Már közel volt a sarok, be akart fordulni. Széttárt karú, magas férfi állta útját: — Megálljunk kicsikém, hová szaladsz? Mire delet harangoztak,' több mint százan álltak a Hársfa utcád kapitányság udvarán. Sok volt köztük a sebesült. Orvost senki sem hívott hozzájuk. Társaik zsebkendőkkel, ingből hasított kötésekkel látták el őket. Megkezdődött a kihallgatás. Kati kétségbeesetten sírt. Ott állt a várakozók között. Egy idős munkásasszony vigasztalta. — Egy csöppet se félj lelkem. Amint sorra kerülsz, kiengednek. Nem vagy bűnös! A WAMPETICSNÉL Kurimszkynak a Városligetben találkozója volt az egyik új elosztóval. Havazott, de nem állt meg a hó, mindjárt elolvadt, ahogy földet ért. ö1 kora reggel i jött el Pestújhelyről. Ott a Bank utcai kertben minden fehér volt, azt hitte, hideg nap lesz. Bri- csesz nadrágba bújt, csizmát húzott, kalapot tett a fejére. Egy pillantást vetett a tükörbe és elnevette magát. Kedve lett volna bemutatkozni a fura külsejű legénynek. (Folytatjuk)
