Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-24 / 19. szám
f 1964. január 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG Milyen támogatást ad az áliam a talajjavításhoz és -védelemhez? a titokzatos KEMPELEN Hivatalos adatok szerint hazánk mezőgazdaságilag hasznosított területének több mint a fele erodált, javításra szoruló, szikes, illetve homoktalaj. Vannak az országnak olyan vidékei, ahol különösen mostohák a talajviszonyok, s emiatt az ott működő gazdaságok alacsony termelési eredményeket érnek el. Ahhoz, hogy az ilyen rossz adottságok között működő nagyüzemekben is lényegesen javuljon a termelés színvonala, nélkülözhetetlen a talajjavítás. Államunk igen nagy gondot fordít erre, s hatalmas összegű támogatást ad a termelő- szövetkezeteknek a gyenge talajok megjavításához, továbbá talajvédelemre, vízrendezésre, rét- és legelőjavításra, tereprendezésre. Arról, hogy a legutóbbi években hogyan növekedett a megjavított talajok területe a szövetkezeti földeken, képet adnak a következő számok: 1958-ban 32 277, két év múlva 69 257, s tavaly hozzávetőlegesen 155 000 hold talaját javították meg. Az idei tervek mintegy 190 000 holdon irányoznak elő talajjavítást. Ahhoz képest természetesen, hogy milyen sok munka vár még ránk ezen a téren, nem mondhatjuk nagynak a talajjavításban elért eredményeket. A szövetkezeti parasztság azonban jól tudja, hogy a maga erejéből milyen keveset tudott volna megvalósítani az eddig végrehajtott talaj javítási programból. S tisztában van azzal is, hogy az egyéni gazdálkodás körülményei között sokkal kisebb arányú ta-1 lajjavításra sem kerülhetett volna sor. Ezért értékeli sokra azokat az erőfeszítéseket, amelyek hatására a régebben alig valamicske hozamot adó talajok is jóval többet teremnek. A termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszeréről szóló kormányhatározat és végrehajtási utasítás részletesen felsorol-1 ja azokat a kedvezményeket, amelyeket a talajjavításhoz, a talaj- védelemhez és hasonló célokra riyújt az állam. A népgazdasági tervben kiemelt körzetekben, a komplex javításra szoruló területeken működő tsz-ek kapják a legnagyobb támogatást. Ilyen helyeken a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, a gyümölcsös- és szőlőtelepítés érdekében történő tereprendezés Összes költségeire, de a szükséghez képest az említett | munkákkal összefüggő egyéb beruházásokra is teljes összegű támogatást nyújt az állam. Ezt a támogatást nem kell visszafizetni. Azok a tsz-ek, amelyek nem a kiemelt körzetekben vannak, a talaj javítási és mésztrágyázási, továbbá az üzemen belüli lecsa- polási, és más vízrendezési munkákhoz vehetnek igénybe vissza nem térítendő állami támogatást. Ugyanez vonatkozik a talajvédelmi létesítmények (fásítás, vízmosáskötés stb.), valamint az ültet-1 vénytelepítések, teraszépítések megvalósításához szükséges talajjavító anyagok, mésztrágya, s' egyéb anyagok ellenértékére, eze-1 két az anyagokat a rendeltetési ] vasútállomásra szállítva kapják meg a tsz-ek. A gépi talajjavítás, a mély termőréteget kialakító ho- j moktalajjavítás, különféle talaj-1 védelmi gépi munkák, alagcsöve-1 zés esetén a gépi munka költségeinek felét vállalja magára az állam. A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó tsz.............................................................. e k még nagyobb mértékű, 80 százalékos támogatásban részesülnek. Kiterjed a vissza nem térítendő állami támogatás a talajjavításhoz, a talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezés munkáihoz szükséges szakvélemények és tervek költségeire is. Ha a termelőszövetkezet saját maga végzi el az üzemen belüli vízrendezés kézi és gépi földmunkáját — akár bérelt gépekkel is —, akkor a földmunka minden köbmétere után tíz forintot kap. A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek (homokbuckák, domboldalak, stb.) fokozottabb hasznosításának elősegítése érdekében is messzemenő segítséget nyújt az állam. A telepítések előtt végzett sáncolás, teraszépítés és tereprendezés esetén az anyagköltségeken felüli költségek nyolcvan százaléka erejéig vehető igénybe vissza nem térítendő állami támogatás. Tereprendezésnél a betelepítendő terület minden holdja után legfeljebb hétezer forint jár. Ez a támogatás akkor is megilleti a tsz-t, ha a tereprendezést saját kivitelezésében végzi el. Vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe a termelőszövetkezet a szőlő- és gyümölcsös, valamint spárga- és komlótelepítés tervezési munkáira, s a termőre fordulásig terjedő szakmai felügyelet költségeire is. Sokirányú az a segítség, amelyet az állam a talajjavításhoz és védelemhez nyújt a nagyüzemi társasgazdaságoknak. Ennek a támogatásnak a révén évről-évre új területek válnak termővé, értékesebbé, hoznak nagyobb hasznot a szövetkezeteknek, az Országnak. GULYÁS PÁL I r»T»»Trr»n»ft»Tmmr As öreg favágó Úgy lökte be a szom- fovai erdészház ajtaját, mintha kívülről a tatár hajtaná, s hirtelenjében az lenne a legjobb menekvés, ha ajtóstól rohan a házba. Amikor betoppant, berobbant a szobába, amolyan csatakiáltás-félét rikkantott, hogy: Hej, ahaj, itt vagyok! Jónapot!’’. A meglepetéstől első pillanatban szólni se tudunk, mert mégiscsak furcsán hat. ha meghitt beszélgetést így szakít valaki meg. — Aggyisten. bátyámuram! — fogadjuk tisztességgel a köszöntést, és kínáljunk mindjárt hely- lyel Szűcs Józsi bácsit, az öreg favágót. — Nem ülök le, csak éppen beszaladtam ide, mert jobb is. ha nem vagyok otthon, az asz- szony mellett, mert a magamfajta vén ember már csak agg- ság a házban. Nem úgy fiatal korában. — Mielőtt tovább fűzné a beszéd fonalát, letördeli hosz- szú, lekonyuló bajszáról a jégcsapokat, marokra fogja a bajusz szárál, és melegíti, hadd olvadjon róla a jég. Tíz perc múlik el, végtelen hosszúságúnak tűnik ez a bajusz- melegítéses hallgatás. A pénztáros az asztalnál — a jó ég tudja hogyan tud az az asztal megállni, hisz ahány lába, annyi felé dől —. csörgeti, számolja az aprópénzt, csend van, amikor ismét megszólal Józsi bácsi— Mondom, leszaladok ezért a kis pénzért. Csak az volt a fene- ség. hogy egész úton szembeszélt kaptunk. Igaz Pentel? — Pentel a sarokban bólint, hogy úgy van, bizony nagy szél volt. — Meg azután már agyontaposták azt az árva gyalog utat, es az emberfia lába majd kibicsak- lik. — És honnan jött, Józsi bácsi': — Honnan? Hát az ördögbe, maga engem nem ismer? Hát én vagyok a decsi Szűcs Jóska. A favágó. Ja, igaz, most látom, maga valami úrféle. Hát én favágó vagyok. Mert én olyan ember vagyok, hogy fiatal koromban száz inéter fát is felvágtam másodmagammal egy hét alatt. Ne csóválja a fejét, mert a hátai Sümegiek ketten 120 métert vágtak fel. Azok baromi embt rek voltak. Egy szál ümögben kiálltak, és húzták úgy. mint o veszett fene. Azok nem is pihentek. Este valamelyik beugrott Decsre, hozott egy demizson vöröset, . azt. qlszivogatták a kunyhóban éjfélig, akkor elaludtak, és nyolckor kezdték ujfent. Emlékszem rá. egyszer jött a főerdész összeszámolni, kérdi tőlük: „No. emberek, mennyi van”. Harminc méter, ötven, hatvan, kinek hogyan? Odaér a bátai Sümegihez, tőle is kérdi. „Kilencvenhat” — kapja a feleletet. Erre az erdész elkezd szentségeim. hogy ötét ne csapja be egy jött-ment favágó sem. Aztán elindultunk leszámolni, kilencifen- hat köbmétert számolt meg, de még vagy harminc a fő dön volt. Azok voltak ám a favágók. Nem is mi. Igaz, Pentel? | Pentel a sarokban azt mondja, hogy igaz, a Sümegi az nagy favágó volt. — Mert nézze, mi most mit tudunk csinálni? Amikor únjuk már az asszony székácsát, ki- kocoaunk ide. Szomfnvára. A C.zikk Sanyi azt mondja, öregek menjenek ide. ezt csinálják meg, akkor mi elm^nvünk. Megcsináljuk. Meg aztán kaptuk ezt a viharvert szállást is. Ezt csak nekünk, öreg favágóknak tartják fenn. Ide s and-emberek nem jönnek, azok matracos szálláson vannak. Mi sz Imazsákon. Na, szóval decemberben is eljöttem, hétszáz forint körül csináltam fát. de közbejö t a nagy hó, és elmentünk haza. Tegnap, meg tegnapelőtt is leugrottam megnézni. milyen az erdő, lehet-e munkálni. Hát még nem lehet. — Kend nem is igen bírná már szuflával ezt a telet. 1 Marci, a kocsis kaiánul — rapirít Kempelen Farkast nálunk általában csak a sakkozógépről isme- | rik. Igaz, ha összeadnánk mindazt, amit majd kétszáz esztendő alatt Kempelenről összeírtak, an- nak több mint a felét a sakkozó ! török körüli rejtély tenné ki, mégis — és ezt születésének 230-ik évfordulóján is érdemes hangsúlyozni — Kempelen Farkas sokkal több volt mint e rejtélyes , automata mestere, j Inkább csak a reneszánsz ide- i jén működtek olyan sokoldalú i mesterek, mint ő. Gépeket terve- ' zett és szerkesztett, de el is készítette azokat. A legkülönbözőbb , tárgykörökben tudományos érte- | kezeseket írt, és akkoriban esodá- I latosnak és érthetetlennek látszó ' szerkezeteket talált fel. Ha kellett, rajzolt és festett, s jobb híján maga metszette rézbe köny- , veinek illusztrációit. Nyelvzseni j volt, nyolc nyelven írt, beszélt, ] olvasott. S hogy a sor teljes legyen színdarabokat és verseket , is irt, zenét komponált. Mindezt i pedig amellett végezte, hogy , Mária Terézia az összes magyar- országi sóbányák igazgatójává tette. Azt hisszük, pusztán ez a felsorolás többet mond bármiféle dicséretnél. Hiszen milyen sokoldalú tudás, milyen gazdag képzelőerő, a világ iránti érdeklődés rejtőzhetett abban az emberben, aki minderre képes volt, s aki hatalmas enciklopédikus műveltségével szinte mindent tudott, amit abban a korban, a XVIII. század második felében tudni lehetett. S, , hogy dicsérete teljesebb legyen. s hogy ne csak a sakkozógép hirdesse emlékét, beszéljünk néhány találmányáról, furcsa szerkezetéről, mindazokról, amelyek a maga korában ismertté tették nevét. Elsőként talán említsük meg Kempelen beszédutánzó gépét. Megfigyelte, hogy á különböző hangszerek közül melyiknek hangja áll ..legközelebb az emberi beszédhez, mert ezt kívánta az emberi hangot utánzó gépe alapjává tenni. A különböző hangszerek közül a dudát választotta, mivel véleménye szerint ennek fujtatója úgy működik, mint az emberi tüdő, a síp mint a nyelv, s a hangcső pótolja a szájat. A duda e tulajdonságait felhasználva Kempelen gépe működött, s ahogy megszólalt az valóban hasonlított az emberi hanghoz, s egyes szavai érthetőkké is váltak. A géppel kapcsolatos munkája alapján egyébként könyvet is írt az emberi nyelv mechanizmusáról, s ebben több tudományos felfedezéssel gazdagította a nyelvészetet. A Bécs melletti sehőnbrunni parkban ma is működő híres szökőkút szintén Kempelen munkája. Pozsonyban víznyomó vezetéket szerkesztett, hogy a városi kutak vízét eljuttassa a várba. Ugyancsak ő építette a pozsonyi hajóhidat. A vakok szenvedéseinek láttán írószerkezetet, fundált ki számukra. De talán ne is folytassuk a sort. Kempelen mindenhez értett. Gyárat alapított Apát inban, lenmagot ültetett a Bánságban, s aligha volt olyan tudományága korának, amelyben ne alkotott volna valamit. Ám ha mindezekről nem is szólunk részletesen, híres sak- kozógépéröl mégis beszélni kell. 1769-ben. történt, hogy néhány francia' akadémikus érdekes automatákat mutatott be Mária Teréziának. Kempelen félesztendőt kért arra, hogy ennél is érdekesebb embergépet mutasson be. Így született meg a sakkozó ía- bábú. Egy szekrényen lövő sakktábla mögött egy turbános török ült — fából persze — s ez mozgatta a bábukat. Minden ellenfelét legyőzte, s amikor Napóleon rossz lépésekkel akarta megzavarni, feldöntötte a bábukat. A sakkozógép bejárta egész Európát és Amerikát, sajnos azonban Amerikában egy tűzvész alkalmával elégett. Rejtélye még ma is megoldatlan, általába^ azt tartják, hogy ügyesen elbújtatott valakit a szekrényben.-Mi azonban születésének 250. évfordulóján elsősorban nem a sakkozógépével híressé vált mestert Idézzük, hanem a nagyhírű tudóst és feltalálót, aki korát megelőzve a technika és a tudomány sok ágában vitte előre a fejlődést. Aba Iván MiilüaJós'ilh/itó ? az öreg favágóra. — Ide figyelj, öcsém. Fiam. Az árgyélusát. Tegyünk fogadó t Kétannyi háncsolást megteszek egy nap, mint te. Na, fogadunk’ — Maga, Józsi bácsi? —■ Én. Nyolcat, nyolc métert Na, fogadunk? — Az sok, Józsi bácsi. — Sok, de van ám annak fortélya. — Mondja el! — kéri Marci. — Majd bolond leszek. — No, Pentel, főzzünk egy teá ? — szól idős társához. Azután elmegyünk haza. Mire a Nap lemegy Decsre érünk. S azzal előhúz az egyik ágy alól nagy vasládát — jobb mint a faláda, mert ebbe az egér nem tud belefúr-ni —, kiveszi belőle a lábast cukrot — teát nem talál. — Nem baj majd hagyma- héjával csináljuk. Az úgy is jó köhögés ellen. Igaz, Pentel? Pentel, a másik favágó bólint, hogy jó a hagyma-tea is. S azzal a két öreg favágó. Józsi bácsi, a hatvannyolc évével, Pentel az ő hatvanával. teázni készül, Szomfován. január derekán. Pálkovács Jenő Közismert az a sajnálatos helyzet, hogy a még újnak számító szekszárdi autóbu z megálló váróterme gyakorlatilag használhatatlan a hideg időben, ugyanis i üvegfalú, és valahogy a fűtés- ! röl is elfeledkeztek a tervezők. IA várakozók előtt két lehetőség áll: imgy toporognak a hidegben, kitéve magukat állandóan egy- ! egy meghűlés lehetőséginek, vagy | pedig behúzódnak a közeli vas- . úti vendéglőbe, ahonnan viszont | nem tudják figyelemmel kísérni az autóbuszok érkezését és indulását. Márpedig a közlekedés nehézsége miatt nem ritkák a késések és a gyors tovább- indulások, épp a késés behozása miatt. A jav>aslat az, hogy szereljenek be hangosbemondót a közeli vasúti vendéglőbe, amely pontosan tájékoztatná az ott várakozó utasokat a járatok érkezéséről és indulásáról. Napközben ez igen hasznos volna, este pedig, amikor a zene kezdődik, úgyis ritkulnak a járatok. Természetesen nem valami harsány „bömböldére” gondolnak a javaslat kitalálói, hanem olyan hangerősségű bemondóra, amely nem zavarja a kimondottan szórakozást keresőket sem. Apróhirdetés Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ünnepnap 2 Ft. Az első, és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. A Tolna megyei Tanács VB. tervosztálya azonnali belépéssel egyetemet végzett közgazdászokat vesz fel. Illetmény az 1233 kulcsszám a.) fokozata szerint, a szolgálati idő figyelembevételével. Jelentkezés az osztály vezetőjénél január 31-ig. (81) Az É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves szakmunkásokat, valamint kubi kosokat és férfi segédmunkásokat. Műn kásszállást és napi kétszeri étkezést biz tosítunk. Vidékieknek tanács-igazolás szakmunkásoknak szerszám szükséges Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Je lentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15., földszint. (103) Értesítjük ügyfeleinket, hogy vállalatunk neve (Tolna megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat) megváltozott. Tolna megyei Gabonafel vásárló és Feldolgozó Vállalatra. A levelezéseket a jövőben e j címen bonyolítjuk. A vállalat feladata és működése változatlan. (112)
