Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
* T96S. í&msárS; fTTOrí íwectéi ncpűjsáíí KÉSZÜLNEK az aktatáskák.. A Rákospalotai Bőrdíszmű IL számú szekszárdi telepén sok egyéb készítmény mellett aktatáskák is készülnek futószalagon. Képünk (b szabászatban készült, ahol a nyersanyag kerül méret szerinti iehíágásra* fia itt készülő táskákból jut ki külföldre is, például a táskák egy jelentős része a Szovjetunióba kerül ki exportra. A szövetkezeti demokrácia SZÉLSŐSÉGES, NAGYON EL. TÉRŐ véleményeket, lehet hallani a tsz-vezetés módjáról, a tagok és vezetők viszonyáról, a szövetkezeti demokrácia megítéléséről.. Egy tsz-elnök azt mondja: „Ha ez így megy tovább, a tagoknak több beleszólásuk lesz a vezetésbe, mint nekem. Már azt is meghatároznák, mit hova vessünk'’. A másik: „Rettenetes, micsoda tehetetlenek az emberek! Mindig azt várják, hogy a nyomukban legyünk, már el sem tudják kezdeni a munkát vezető nélkül. Azelőtt önálló gazdák voltak és most megkérdezik reggel, hagy mehetnek-e a kocsik szénát hordani. Mikor úgy is tudják, hogy szénahordás van aznap”. Egyeseik ezt vallják: ha jó a szövetkezet, ha jól fizet, nem kell a tagnak demokrácia. Megkapja), amire számit, eszébe sem jut, hogy nincs beleszólása a vezetésibe. Mások szerint viszont erős fegyelem kell, kemény kézzel mindent meg lehet oldani és csakis úgy lehet, hiszen mindenkinek igazat adni képtelenség, mert mindenki mást akar. Sorakozhatnának még a példák de ennyi is elég. Vegyük az utolsót. Mindenkinek igazat adni valóiban nem lehet egy szövetkezetben, de a többségnek, a nagy többségnek igen. És ez a szövetkezeti demokrácia alapja: Ha a legtöbb tag akarata, érdeke érvényesül az eloszlás módjának meghatározásában, a hanyagok büntetésében, a különbö. zó beruházások megszavazásában stb., akkor a tagság nem kerül szembe a vezetőséggel, sőt- bizalommal van iránta és a tekintély megőrzéséhez nem kell kemény kész, csak fegyelem. Elégedetlenek, ellenzékiék, sőt ,.hő- börgök” persze mindig akadnak, de normális körülmények között az ő szavuk nem érvényesülhet. Normális körülményeken azt értjük, hogy nincs ok, legalábbis nagy ok az elégedetlenségre, tehát a jövedelemben nem csalódnak a tagok, nagyjából mindenki megtalálja a számítását. Ez alapvetően fontos, ez a kezdete mindennek. A kettő együtt: a többség akaratának érvényesülése és a jó jövedelem elég ahhoz, hogy a tsz- tagok azt mondják, nem rossz dolog a szövetkezet. De nem elég ahhoz, hogy igazán magukénak érezzék a tsz-t, hogy a szívük is benne legyen a közös munkában. Ez csak ott valósul meg, ahol a tagok gazdái a tsz-nek, nem csupán munkásai. Sokat vitatkoznak efölött Rosszul értelmezik, vagy teljesen elvetik. A legtöbb elnök Így vélekedik:-„Hát nem én vagyok a gazda? Meg az agronó- mus? Hajnaltól estig megyünk, intézzük az egész üzem dolgait, mi fogjuk össze és mi vagyunk a felelősek mindenért. A tágnál: fogalma sincs arról, mi mindent kell csinálni”. Részben helytálló ez az érvelés, de nem a dolgok lényegére vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az elnök és az agro- nómus első számú gazdája a tsz- nek, az ő, munkájukat nem tudja elvégezni a tag. pe nem is akarja. MIT AKAR A TAG a jó megélhetésen és az igazságos vezetésen kívül? Mi hiányzik neki régi életéből? A gürcölés, a megfeszített munka semmiképpen. Az sem, hogy a kerék javíttatástól az adófizetésig ezernyi gond nehezedett a vállára. De hiányzik sok parasztember munkájából, életéből az a tartalom, ami a gazdálkodással közvetlenül összefügg. Tudni egész évben, hogyan állnak a dolgok, mit miért tesz a gazdaság nevében az elnök, a vezetőség, tudni, mi történik nap mint nap a jószágállomány körül, milyen a határ másik része, ahol most nincs munka, s nem jár arrafelé más, csak vezetőember, szemlélődni. Nem igaz. hogy csak arra .kíváncsi a tag, mit kap, mire. számíthat. A „hogyan” is állandóan foglalkoztatja, izgatja a fantáziáját. Különösen azokét, akik jó gazdák voltak mindig, számoltak és próbáltak haladni az idővel, a maguk módja szerint. Mi kell ahhoz, hogy állandó közvetlen kapcsolat légyen a tagok és a vezetők kozott? Közgyűlést nem lehet tartani minden hétep, de még havonta „sem. Egyébként is szinte vlszolyog a közgyűlésektől sok tsz-elnök. Hem tartják jó vitafórumnak. A tagokkal való szoros kapcsolatot munka közben tudja legjobban megteremteni az elnök, az agronómus, és minden tsz-ve- zető; a mezőn, a majorban, akkor, ha nem „szalad”, hanem sokszor elidőzget közöttük. Kell időt szakítani a beszélgetésekre, a kérések, panaszok meghallgatására, a közös dolgok ismertetésére, mindenre. Különösen az elnöknek. Az ő legfőbb feladata az emberekkel való törődés, erre kellene legtöbb időt szentelnie. Sajnos, ez igen kevés helyen valósul meg. De nemcsak a mezőn és a majorban, hanem az utcán, a művelődési házban, sőt a vendéglőben is szívesen veszik a tagok, ha elbeszélgetnek velük a tsz-vezetők. A falusi emberek igazságérzete eléggé kifinomult nálunk aa utóbbi evek alatt. Sokan tudnak ítélni, nemcsak családi dolgokban, hanem az egész falut, az egész szövetkezetét érintő kérdésekben is. Ismerik egymást az emberek, és kezdik megismerni az új élet törvényeit. Nem hagyják becsapni magukat, háborog- nak, ha valami nincs rendjén a szövetkezetben. De a jót is megérzik és meg is hálálják. Szorgalommal, fegyelmezett munkával bizalommal. Ha bízik a tagság, altkor szorgalmas. A bizalom megteremtéséhez pedig nagyon hozzájárul a szövetkezeti demokrácia érvényesítése, a tagok jogainak, tiszteletbentartása és gazdamivol- tuk éreztetése. A tervtárgyaló közgyűlés alkalmas arra, hogy a tagok véleményt nyilvánítsanak az év programjával kapcsolatban. Nem szabad a közgyűlést csak ismertetésre, felsorolásra használni és szavazógépnek szánni. Hadd mondja el véleményét, bírálatát, vagy javaslatait az, aki helyes és okos dolgokat mond. De még jobb, ha a közgyűlés előtt beleszólhat a tervkészítésbe a tagság színe- java. A legértelmesebb és legdolgosabb emberek csoportja, együtt a vezetőkkel, a szakemberekkel feltétlenül segítséget tud adni a nagy munkában. És az a tag, aki részt vesz a tervkészítésben, akinek véleményét kikérik, bizonyosan magáénak vallja azontúl az egész gazdaságot, többé nem elvont fogalom számára a szövetkezeti nagyüzem. A KÖZGYŰLÉS SZEREPE és megtartása néha nagy gond az elnöknek. Vannak olyan esetek, arrukor például kisebb beruházáshoz is a közgyűlés hozzájárulása kélléné, de nem lehet összehívni, legalábbis határozatképesen nem. Megesik, hogy szabálytalanul jár el az elnök, mellőzni kénytelen a közgyűlés hozzájáru- lását. Az ilyen féle eset ek megszüntetésére és hogy a közgyűlés valóban okos gyülekezet legyen, kellene valami áthidaló megoldást találni, például „küldött-közgyűlést” tartani az egész tagság összehívása helyett. Minden tíz. vagy öt tag választana egy-egy küldöttet, a legtalpraesettebb embert, aki képviselné véleményüket a tanácskozáson. Hasonló megoldásról szó volt. Szigetváron is, az elnökök tanfolyamán. A vezetőktől sok függ, rátermettségükön, határozottságukon nagyon sok múlik. De céljaikat, elképzeléseiket csak a tagsággal egyetértésben tudják maradéktalanul megvalósítani. Sz. J. ívni ? ' Emlékesés a mádéfalvi veszedelemre A magyar nép hősi harcot vívott a Habsburg gyarmatosító politika ellen, és vérének hulla- tásával tiltakozott szabadságának és emberi jogainak lábbal tip- rása miatt. Ilyen tiltakozó, spontán akció volt a mádéfalvi megmozdulás is. amelynek 1964 január 6-án lesz a kétszázadik évfordulója. Az események gyökere azokba az időkbe nyúlik, amikor a töröktől megszabadult Magyar- ország és Erdély teljesen elveszíti függetlenségét s az osztrák szoldateszka martalékaként, mint a Habsburgok európai gyarmata „besoroltatik” a birodalom tartományai közé, mégpedig úgy, mintha ezzel a megoldással éppen a magyarság óhaját teljesítenék. | Nem véletlen, hogy Erdélyt ! nagy fejedelemségi rangra emeli | Mária Terézia. Keleten ugyan’s ‘ egyre erősödik az orosz— török viszály, melynek következményei kiszámíthatatlanok, könnyen hozhatnak meglepetéseket Mária Terézia számára. Ezért a Keleti- Kárpátok hágóit =a császári tábornokok katonailag meg akarják erősíteni, de úgy, hogy ez a császári kincstárnak költségeket ne okozzon, s azok a katonák, akik ott állandó hadikészültségben teljesítenek határőri szolgálatot tizenhat éves koruktól hatvan éves korukig viseljék a „mundért”. A Bécsbe'n kiagyalt szervezésre 1762-ben került sor és annak kivitelezésével Buccew tábornokot, Erdély katonai parancsnokát bízta meg á Haditanács olyan értelemben, hogyazégész Keleti- Kárpátok vonalán szervezzen határőrséget, s mindazokat, akik határőri szolgálatra jelentkeznek. mentesítse a jobbágyi szolgáltatások alól. Észak-Erdélyben, a románok által lakott határvidéken a szervezés nem okozott nagyobb nehézséget, mert a románság igy remélte, hogy megmenekülhet nyomasztó jobbágyi kiszolgáltatottságától. A székelyek között azonban más volt a helyzet. A székelység már az Árpád-házi királyok idejében megkapta ezeket a kiváltságokat a határőri szolgálataiért, így a jobbágyterhek- től való mentesítés ígérete számára újabb kedvezményt nem jelentett, viszont jogcímet adott volna a Habsburgoknak arra. bogy a Rákóczi oldalán részt vett székelységet éppen azoktól a vezetőitől fossza meg, akiket maga választott szabadságának védelmére. A burkoltan rejtett célt a székelyek észrevették, és az adott helyzethez viszonyítva megpróbáltak védekezni ellene. írásban ismertették régi jogaikat a nagyA telep egy másik érdekes készítménye a kerékpár-nyereg. Egyedül itt gyártanak az országban, innen kerül más községekbe, városokba alkatrészként és új kerékpárokra szerelve. Képünkön a kerékpár-ülések dukkózását végzik. (Foto: Erb János.)
