Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

I I 1961, január 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 V issza nem térítendő állami támogatás a termelőszövetkezeteknek Az idei népgazdasági terv ada­taiból ismeretes, hogy államunk az eddiginél is nagyobb mérték­ben segíti a mezőgazdaságot, ki­váltképpen a termelőszövetkeze­teket, a termelési színvonal fej­lesztésében. Mostani ötéves ter­vünk első négy esztendejében az eredetileg előirányzottnál 14 mil­liárd forinttal fordítunk többet beruházásokra. Ennek majdnem a felét — az élelmiszeripart is számításba véve pedig kereken a felét — kapja a mezőgazdaság.- Ebben az évben a mezőgazdaság összes beruházása, mintegy 13 százalékkal nő a tavalyihoz ké­pest. és az egész népgazdasági beruházásoknak 23 százaléka szolgál mezőgazdasági célokat. Természetes, hogy mivel az or­szág szántóterületének 80 száza­lékán tsz-ek gazdálkodnak, a be­ruházások túlnyomó többsége a nagyüzemi társasgazdaságokban jön létre. Hosszú lenne felsorolni, mennyi minden valósul meg 1964-ben a termelőszöv Esetetekben. Arra azonban ezúttal sem árt ráirá­nyítani a figyelmet, hogy az ál­lam igen sokkal hozzájárul a tsz-ek korszerű nagyüzemekké formálásához. A segítség egy része előnyös hitelek, kedvezmények révén jelentkezik. más része pe­dig olyan állami támogatás, amit nem kell visszafizetni. A 3004/6- os számú kormányhatározat és végrehajtási utasításai tételesen felsorolják, milyen célokra, mek­kora összegű ilyen támogatást kapnak a tsz-ek. Jó, ha a ter­melőszövetkezeti tagság is tájé­kozott erről, mert akkor még vi­lágosabban látja, hogy milyen nagy gondot fordít az állam a közös gazdaságok megerősítésére, ami az egész ország érdeke ugyan, de legközvetlenebbül' a szövetkezeti parasztság javára van. A talajjavításon és a talaj- védelmen kívül, ami kiemelkedő jelentősége miatt külön elem­zést érdemel, rendkívül fontos például a szőlő- és gyümölcs- ültetvények, valamint a spáyga- és komlótelepítés után, termőre- forduláskor nyújtott támogatás. A határozat szerint csemege- szőlőnél 20—40 ezer, borszőlőnél 15—35 ezer, almánál és körténél 8—12 ezer. meggynél, kajszinál és bogyós gyümölcsünknél 6—10 ezer, egyéb gyümölcsűeknél 3—6 ezer. spárgateiepítésnél 10 ezer, komlótelepítésnél, pedig 25 ezer forint holdanként a vissza nem térítendő állami támogatás ösz- szege. A támogatás mértékét a megszabott határokon belül a természeti adottságok és a tele- pétési mód figyelembevételével állapítják meg. A közös állatállomány növelé­sét és javítását egyebek között azzal mozdítja elő az állam, hogy minden előhasi üsző után — a leelléskor — 4000 forint olyan támogatást ad a tsz-nek, amit nem kell visszafizetni. A ter­melőszövetkezetek sertésállomá­nyának pestis elleni megelőző oltásához ingyen kapják a tsz- ek az oltóanyagot. A termelőszövetkezetek beru­házási terheinek csökkentése érdekében a nagyüzemi gaz­dálkodás követelményeinek megfelelő új létesítmények üzembe helyezésekor is igen tekintélyes összegű. vissza nem térítendő állami támoga­tás illeti meg a tsz-eket. Ha tehénistállót épít a tsz, akkor férőhelyenként 1—11 ezer forintra jogosult. Süldőszállás és hizlaló esetében ez az összeg férőhelyen­ként 500 forint, Földbeépített nyomócsöves esőzfető berendezésű öntözésnél holdanként hatezer fo­rint a támogatás. Ha felületi ön­tözésről van szó, akkor holdan­ként 1500—4000 forint jár a tsz- nek. Dohánypajta építését hol­danként, hideglevegős szénaszárí­tó létesítését pedig darabonként 25 ezer forint támogatással teszi könnyebbé az állam. Vissza nem térítemlő állami támogatásban részesülnek a termelőszövetkezetek akkor is, ha sertésfiaztatót, juhtenyésztés­hez szükséges épületeket, tojóhá­zat, baromfiólat, csibenevelőt, pa­lántanevelőtelepet, növényházat építenek. Ugyanez vonatkozik különféle önfözptelepek létesíté­sére, halastó, víztároló, kukori­Kontárkodik a házi brigád lakás építéséhez 80 000 forint vissza nem térítendő támo­gatással járul hozzá az ál­lam. Nem egyszer előfordult már, hogy ta nagy munkával és tete­mes költséggel, állami támoga­tással megvalósított beruházáso­kat nem megfelelően hasznosí­totta a termelőszövetkezet. Ez terrnészetesen kárt okoz az or­szágnak és közvetlenül a szövet­kezetnek is. Éppen ezért helyes az az intézkedés, amely szerint visszamenő hatállyal is meg le­het vonni a támogatást attól a tsz-től, amely saját hibájából nem, vagy rosszul használja az állami segítséggel létesített beru-, házást. Mindaz, amiről ebben a cikk­ben szó volt, csak vázlatosan so­rolja fel a vissza nem térítendő állami támogatásokat. Úgy he­lves. ha a szövetkezeti vezetők és tagok a rendeletekből még j szén a brigád tagjai (3 kőműves, részletesebben megismerik, mi- 4 segédmunkás, 1 kovács, 1 szo­lven lehetőségekkel élhetnek kő- bafestő és 1 asztalos) magas óra- zös gazdaságuk fejlesztése érdé- béri kannak egész évben: a szak­kében. S miután megbeszélték, emberek 10, a segédmunkások 8 együttesen eldöntötték, hogy mit forintot egv-egy órára, viszont legcélszerűbb igénybe venni, dől- nincs mindig megfelelő munká- gozzák bele tejeikbe, valósít- juk és nyilván nem is törik ma­sak meg legjobb tudásuk sze- Hukat. a munkaidő kihasználásá­ri nt. Elengedhetetlen feltétele ez ért. Az órabér éri eleve nem te­amnek, ho°v ebben az évben is szi szükségessé. De a tanács ve- tovább erősödjék szövetkezetük. , zetői maguk is bevallják, hogy i bizony . furizgatnak” az embe- Gulyás Pál 1 rek, vállalnak a faluban külön­KONTÁRMUNKÁRÓL érke­zett jelentés, panaszos levél a megyei népi ellenőrzési bizottság­hoz. A rövid vizsgálat, illetve a faddi községi tanács vezetőivel történt beszélgetés igazolta a le­vél tartalmát, sőt megtudtuk azt is. hogy Faddon másféle kontár­kodás is előfordul. A levélben említett eset Kiss Lajos gépészkovács nevéhez fű­ződik. őt mint a községi tanács házi .brigádjának tagja, vízveze­tékszereléssel és szeszfőzde-be­rendezés javításával próbálkozott. Rábízták ezeket a munkákat, de csak fölösleges pénzkiadás lett a dologból, mert — mindkét eset­ben — végül is szakemberekkel kellett elvégeztetni. A körülmé­nyek arra mutatnak, hogy a ko­vács is, meg a tanács vezetői is jóhiszeműen kalkuláltak, takaré­koskodni akartak. Sőt a tanács­vezetők szerint a házi brigáddal való dolgoztatás előnyösebb, mintha ktsz-re bíznák a külön­böző munkákat. Erősen vitatható ez az elv, hi Kiállítások, ankétok, találkozók Elkészült a mezőgazdasági l önyvhónap megyei programja magoló, kút, víztorony és víz­vezetékhálózat építésére is. A tá­mogatás mértéke változó, de min­A mezőgazdasági szakművelt- Tolnai Ferenc, a megyei tanács ség fokozásának segítésére az vb-elnökhelyettese, ______j ________ _____ idén is megrendezik a mező- A megnyitót követően február c agóré, magtár, gépkarbantartó- ' gazdasági könyvhónapot. Eseme- 11-én lolnán, 12 én pedig J3áta- iiivíholy, gyümölcstároló és cső- nyeit országos megnyitó vezeti széken. Időszerű üzcmszerve^csi • - - • be. amelyet ez a’ka’oirimal Nyír- kérdések a termélőszovétkézet­egyházán tartanak, január 31-én. ben címmel dr. Enese László w _ ___ ____ a megyei könyvtár, a megyei tart előadást. Február 20-án d en esetben számottevő A fel .tanács népművelési csoportja, s a Lengyelben, 21-én Pedig Izinény- nem sorolt esvéb mezőgazdasági Ikönyvbarát-mozra ómban együtt- ben Horváth Sándor szakíró is- & céU SL Ätek lé- működő szervek tervei alapján merteti a nővénytermesztéssel tesítmónveknél és a már elké- elkészült a könyvhónap lebonyo- kapcsolatos szakkérdéseketDr. lításának megyei programja is. Jeszenszky Árpád tudományos Eszerint az önnenélyes meg- kutató február 27-én értényi ol­nyitóra február 5-én d’lután 3 vasóival találkozik, s beszélget órai kezdettel kerül sor Szék- velük a gyümölcs- és zöldség­szárdon, a múzeumban, ahol termesztés problémáiról. Másna i ugyanakkor Mezőgazdaságunk a Dunaszcntgyörgyre látogat, s ott fejlődés útján címmel 24 tabló- gyümölcs- és szőlőtermelési kár­ból álló képkiállítást nyit meg désekről tart előadást. A földművesszövetkezetek me tesítményeknél és a már elké­szült épületek korszerűsítésénél is van vissza nem térítendő ál­lami támogatás. Felső határa az egyes munkákra vonatkozó terv­dokumentáció költségvetésében előirányzott összeg harminc szá­zaléka. A termelőszövetkezetek szak­emberekkel való jobb ellátását segíti elő a 3004,6-os számú hatá. rozatnak az az intézkedése, hogy a szakemberek részére típus­terv szerint készülő . 2—3 szo­bás, közművesített készenléti Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ün­nepnap 2 Ft. Az első, és min­den további vastagon szedeti szó két szónak számít. Az idén is a könyv a legjobb barátja Hemingway, E: NOVELLÁK Hugo, V: A PÁRIZSI NOTRE DAME Jankovich Ferenc: A VILÁGVERŐ Maim, H: IV. HENRIK 1—2 kötet Román József: MÍTOSZOK KÖNYVE Sienkiewicz, H: A KISLOVAG Villon. F: A NAGY 'TESTAMENTUM Kaphatók a könyvesboltokban! Dombóvár, Jókai ú. 1. Szekszárd, Mártírok tere 2, 42.- 45.— 28.50 81.— 53.— 33.— 31.— (102) Az É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal telvesz budapesti munkahelyekre kőműves szakmunkásokat, valamint kubi­kosokat és férfi segédmunkásokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Vidékieknek tanács-igazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Je­lentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 15—15.. földszint. (103) Azonnal beköltözhetően eladó egyszoba, konyha, nyárikonyha, istálló, 250 öles kert gyümölcsfákkal. Szekszárd, Alkony u. 1. sz. (Alsótemető) Klézli Mátyás. (89) gyei szervezete, a MÉSZÖV is megfelelően kiveszi részét a könyvhónap szervezéséből. Járá­sonként 2 községben rendeznek szakelőadást, s a földműves­szövetkezetek irányítása mellett minden községben házról házra történő szakkönyv-árusítást. A Vízügyi Építő Vállalat ! Szekszárdi Építésvezetősége | víz- és mélyépítésben jártas mérnököket és technikusokat, valamint 2 fő rakodómun­kást felvesz. Jelentkezni le- j hét: Szekszárd, Árpád utca I 4. szám alatt. Telefon: 24—44 (104) j munkát. Nem számít, nekik, hogy ez szabálytalan, hogy kontármun­kának minősül az ő helyzetük­ben. Na, és a legfontosabb: ki tudja ellenőrizni, hogy mikor fu­sizik a házi brigád egy-egy tag­ja? Közös műhely nincs, raktar sincs és az órabérbe minden belefér. A járási tanács sz.akemberei kétszer is vizsgálták a faddi ta­nács házi brigádjának tevékeny­ségét, 1962-ben és 1963-ban. Mindkét esetben olyan tényeket tárt fel a vizsgálat, amik a bri­gád ilyen módon való fenntartása ellen szólnak. Sem a munkavég­zést. sem a munka 'minőségét nem tudja kellőképpen ellenőriz­ni a tanács, nincs rá lehetősége. A munkanaplót maguk a brigád­tagok vezetik és műszaki átvétel legtöbbször nincs, hiszen a gaz­dálkodási előadó nem lehet épí­tész,, vagy' szerelő szakember. A járási tanács pénzügyi osztálya tett is javaslatot a brigád meg­szüntetésére. Hivatkozott a kor­mányrendeletre, amely a tanácsi házi brigádok működtetését csak kellő ellenőrzéssel tartja helyes­nek. A pénzügyi osztály vélemé­nye szerint — és ez nyilvánva­lóan igaz. — a házi brigádok fenntartása, egész évre való szer­ződtetése, műszaki ellenőrzés nélkül visszaélésekre adhat okot. Sokkal helyesebb az, ha a köz­ségben lévő, de nem ktsz-ben dolgozó szakembereket nem tö­mörítik brigádba, hanem mint magániparosokkal köt velük szer­ződést a tanács, egy-egy munká­ra. Ebben az esetben valóban csak az elvégzett munkáért járó pénzt kapja meg az illető kis­iparos, és a munka minőségének ellenőrzése, illetve átvétele szigo­rúbb kötelezettségeket állít elé. Megyénkben van arra példa, hogy a községi kisiparosokat csak egy-egy munkával bízza meg a tanács, külön-külön, és lehetőleg úgy adja ki ezeket a munkákat, hogy egy időben ‘ne sokan dolgozzanak a községnek, mert akkor nehezebb az ellen­őrzés. A HÁZI BRIGÁDBAN köny- nyen kontárságra adja a fejét a falusi iparos ember; egyrészt, mert néha kénytelen vállalni olyan munkát is, amely nem tar­tozik bele a mesterségébe, más­részt kontárrá válik mint fusizó. A kontárnak pedig nem drága semmi, különösen akkor, ha a tanácsnak nem drága. Van egy összeg, amit el kell költeni, az a bizonyos keret, hát tervszerűen elköltik. A falu pénze ez, és a falu megérzi, ha nem jól gazdál­kodnak a pénzével. Faddon is ez történt. Ezért szánta rá magát a levélírásra egy ember. Nem egyé­ni érdekből, nem is áskálódó cél­zattal. A köz érdekében emelt panaszt. Az új tanácselnök irányításá­val bizonyára találnak megoldást a község vezetői, hogy a brigád­tagok. tehát a faddi mesterembe­rek, akik nem a ktsz-hez tartoz­nak, ezentúl csak hasznos és megengedett munkát végezzenek. (szj.) Üzemi konyhák ! Háziasszonyok ! FIGYELEM ! Mirelite-M nagy választékban kaphatók a Szekszárdim: 50. fűszer-csemege boltban (Korzó sarkán) 17. fűszer-csemege boltban (Vasúti fasor) Tolnán: 11. fűszer-csemege boltban (központban) Pakson: 1. fűszer-csemege boltban (központban) Bonyhádon: 2. fűszer-csemege boltban (központban) NE FELEDJE: minden időben friss étel a MIRELITÉ! (106) Ejnye —ejnye Aki gyakran jár Szekszárd központjában, az biztosan észre­vette már a Horgász Egyesületi Híradót. A Népújság hasábjain már többször találkoztak a szek­szárdi horgászok eredményeivel és mozgalmi életével. Nos, a horgász-híradó is a szép sike­rekről számol be. Igaz, hogy régen volt már, még 1959-ben. Azóta büszkélkednek a gépelt Sorok a központban. A papír sárgul, az emlékezetes szekszár­di felhőszakadás megáztatta, majd most télen, egy eltévedt hógolyó a kis láda üvegablakát is betörte. Aggódással v^zem 'a kis papírt, vajon megéri-e öt­éves jubileumát, mivel a kő­művesek, akik itt dolgoznak, félő. hogy eltüntetik ezt. a mu­zeális értéket. SÁAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents