Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-22 / 17. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1964. január 22. Kocsola 2150 lélekszámú köz- ifjúsági klub, KISZ-klub. Ezt a Hamarosan megoldódik Tolna ivóvíz-ellátásának gondja is. Az építők keze nyomán egyre magasodik a víztorony, ahonnan az építkezés befejeztével a község nagy része egészséges, jó vizet fog kapni. A jó ivóvíz-ellátás érdekében munkálkodnak a budapesti Víz- gépészeti Vállalat szerelői is. Az egész országot bejáró brigád, most Tolnán dolgozik a csövek lefektetésén. Képünk akkor készült amikor a munkacsapat tagjai az országút alatti vízvezeték védőcső-rendszerét állították össze. Munkájuk végeztével Balaton- világoson dolgoznak tovább. (V. M. — Erb János.) ség a dombóvári járásban. Tolna megye nyugati szélén. A fel- szabadulás előtt magyarok és sváb nemzetiségűek lakták, élesen elválasztva a települést két felé. A kántor lakása jelentette a határvonalat. Amikor körmenet vonult az utcán, a kántor házáig magyarul énekeltek a svábok, de ott azonnal átváltottak a németre. Az ünneplés joga nem fele-fele arányban oszlott meg, legalábbis a templomban nem. Két vasárnapig magyarok birtokolták az istenházát, aztán egy vasárnap a németek. Kocsmája mindegyik résznek volt. s az ide tévedt „idegent” kölcsönösen kiverték, s meg is szurkolták, ha ellenállt. A második világháború után többféle ember került Kocsolára. Betelepültek felvidékiek, bácskaiak és Tolna megye más részéből való szegényparaszt-csalá- dok. Három év óta együtt doi- gbznak valamennyien, egy tei> melőszövetkezetben. A közelmúltban esküdött egy „sváb legény, meg egy „bácskai” Iá Nem keltett feltűnést, mert nem ez az első ilyenféle lakodalom a faluban. A lakosság nagyobb része a tsz-ben dolgozik, s az összjövedelemnek körülbelül 60 százalékát onnan kapja a falu. Sok a vasutas, az erdőmunkás, az állami gazdasághoz és gépállomáshoz tartozó ember, de az ő családjukból is járnak dolgozni a szövetkezetbe, többnyire asszonyok. Tagnak is beiratkozott közülük jónéhány. A hajdani legszegényebb család most a legmódosabb A termelőszövetkezet 'évről évre erősödik, gazdagodik és tagjai is egyre jobbmódúak. A 17 autótulajdonos kocsolai közül 8 termelőszövetkezeti tag. Tele- I víziót 37 család vásárolt eddig, j és amellett még 5 „közületi” tv . is van. ahol bárki megnézheti az ! adásokat. A 17 szeméiygépkocsi- | bői egyébként csak 3 kicsi (Tra- , bánt), legtöbb a Moszkvics. A falu leggazdagabb, legjobban I kereső családja a Pestalics- i család. Az elmúlt évi munkájuk- i kai körülbelül 100 000 forint ér- ■ téket kerestek Pestalicsék a termelőszövetkezetben. öt felnőtt dolgozik. három állatgondozó Apjuk meghalt. Valamikor ő volt a legszegényebb ember Kocso- lán. mert nagy családot kellett eltartania, vagyon nélkül. Az előző zárszámadáson 35 forintot fizetett a szövetkezet munkaegységenként, most valamivel túlhaladja a 38 forintot. A természetbeni járandóság is számottevő, mert a kukoricát részéből művelték a tagok. Az elmúlt évben nagyot lendített a termelőszövetkezet munkáján az, hogy sok fiatalt sikerült hazacsalogatni: rendszeres havi pénzfizetést ígértek nekik, munkaegységenként 30 forintot. Negyven lány és húsz fiú dolgozott tavaly a gazdaságban egész évben. A lányok a kertészetbe jártak, a fiatalemberek pedig főleg rakodómunkát végeztek. A többség megtalálta számítását, de a lányok közül elég sokan elkívánkoznak a faluból. Szerettek volna jutalmat, prémiumot is. Fiatalok klubja Akik elvágyódnak a községből, azok a még több pénz, a nagyobb havi „fik” reményében gondolnak a városra, hiszen a szórakozási lehetőségek adottak Kocsolán is. nem unatkozhat az ifjúság. Van a községben művelődési otthon, mozi (mindegyik felújítva, modern berendezéssel) eszpresszó és most létesült külön barátságos helyiséget berendezte a termelőszövetkezet szép bútorral, társasjátékokkal, magnetofonnal. és mivel egy tánczenekar összeállt a fiúk soraiból, a klub vonzása a lehető legnagyobb. Uj ház sok épült Kocsolán az utóbbi időben, az elmúlt 2 év alatt 28. Teljesen új utcák kezdenek kialakulni két-három szobás. modern lakásokból. A közeljövőben vízvezetéket kapnak ezek a házak, (természetesen a régiek is, ahol áldoznak rá). Törpevízmű látja majd el a falut jó vízzel. A nagy vállalkozás alapmunkáit néhány hét múlva megkezdik. Az új lakótelepen, az Arany János és Ady Endre utcában, jórészt fiatalok laknak. 25—40 év közötti házaspárok. Kevés az olyan fiatal pár Kocsolán, aki szüleivel él egy házban. Higanygőz-lámpa és strandfürdő A legnagyobb létesítmény a égytantermes iskola, amelyhez Óguslakás, úttörőszoba és tanulószoba is tartozik. Járda minden utcába'n van már, legalább az egyik oldalon. Az idén tíz higanygőz-lámpát szerelnek fel abból a pénzből, amit jutalomként kapott Kocsola, mint Tolna megye legtisztább községe. A szórakozóhelyek felújítására elég sok pénzt költött a tanács az elmúlt néhány évben, de a művelődési házat nem tekintik hosszú időre alkalmasnak. Újat, korszerűt szeretnének építtetni 1966-tól kezdve. Tehát a közeljövő programjában nagy beruházások szerepelnek; vízmű és művelődési ház, ezenkívül még az idén négy-öt játszótér létesítése, meg egy utca parkosítása. Díszfákat is ültetnek a parkba. Később, a következő ötéves tervben szeretnének emeletet húzni az új iskolára és építeni egy strandfürdőt. A községi könyvtár gyarapítására 8—9000 forintot költenek évente. Már több kötetből áll, mint ahány lakója van a községnek. Tavaly 290 beiratkozott olvasó kölcsönzött a könyvtárból, de ennél többen olvasnak rendszeresen; családon belül elkérik egymástól a könyvet, sőt szomszédok. ismerősök is közreadják a jó olvasmányokat. Tavaly negyven olvasóval bővült a könyvtári tagok száma, s az ötéves terv végére még 60-nal akarják növelni. Az italboltokban többet időznek az odajárók, mint kellene, ezen változtatni szoretnének a község vezetői. Úgy is. hogy felkeltik az érdeklődést egy-egy ismeretterjesztő előadással. Nem tudták mi az: megölelni Az oktatásban, még az analfabétizmus felszámolásában is, szép eredményeket ért el a község, és ez összefügg a cigányok életének megváltoztatásával. A felnőtt parasztok továbbképzését 1953-ban kezdték meg, mostanáig 120 elvégezte a nyolc általánost. Az analfabéták (nem mind cigány) közül két évvel ezelőtt és tavaly kilencet sikerült rávenni a tanulásra, ök négy év anyagát megtanulták két esztendő alatt. A cigányok helyzetének megváltoztatása még az ötvenes években kezdődött Kocsolán, amikor — nagy viták után — betelepítették őket a falu mellé. Kaptak a tanácstól építőanyagot és a segítséggel vályogházakat készítettek maguknak. Lassanként valamennyi család munkára j szokott. A legtöbben termelőszö- vetkezeti tagok, de van trakto-! ros, és vasúti munkás is a cigá- i nyok között. Négy család már I „igazi” házat épített; bent a fa-1 luban: két traktoros, egy termelőszövetkezeti tag, és egy vasúti pályamunkás. A jelenleg iskolaköteles cigány- gyerekek mind tanulnak az iskolában, mind a negyvenhármán. Külön osztályba jár huszonhat gyerek, tizenkét elsős, és tizennégy másodikos. Nem azért különítették el őket, mert cigányok, hiszen a felsőbb osztályokban együtt vannak a nem cigányokkal. Azért kellett külön osztályt létrehozni, mivel ezek a gyerekek még beszélni sem tudtak magyarul. Az iskolaigazgató felesége, Máté Mihályné tanítja őket, s azt mondja, az ő hároméves kisfiának nagyobb a szókincse, mint a második osztályos cigánygyerekeké, pedig némelyikük már jóval idősebb hétévesnél. Nemrég olvasták Móra Ferenc; Nagyapó című meséjét és abból a „megölelhessem” szót így olvasta a gyerek: megölhessem. Másodszor is. Kiderült, hogy nem tudja mi az, megölelni. Egyetlen egy tudta csak az osztályban. A tanítónő kérésére megmutatta a többieknek, megölelte a szomszédját. Óriási erőfeszítéssel, áldozatvállalással és kitűnő érzékkel neveli őket Máté Mihályné. Az őszszel néhányszor megmosdatta, megsúrolta az egész osztályt, kinn az udvaron. Akinek sebes volt a szája, ecsetelte. Ruhát szerzett a hőgyészi nevelőotthontól, (háromszor is kapott), s már rendesen, tisztán ülnek a cigánygyerekek a tanteremben. Mindegyiken egy kis mellény, amit csak az iskolában vehetnek fel. Tízóraira minden nap kapnak tejet, és kenyeret, s evés előtt mindenki kezet mos. A kéztörlőket az egyik cigány-traktoros felesége mossa ki, géppel. Büntetés nincs az osztályban, és a mulasztás is egyre kevesebb. Minden nap megköszönik a tanítást, azzal búcsúznak. A tanítónőt egyedül az keseríti el, hogy némelyik szülő kitép egy- egy lapot a gyereke füzetéből, cigarettapapírnak. Máténé gyakran becsomagolja a könyveket, széppé teszi újra, meg újra. Az anyagi támogatás, amit a cigányok neveléséhez kap az iskola, nem sok. Több kellene. A helyi termelőszövetkezet 1000 forintot adott az ősszel, a járási tanács pedig minden hónapban juttat 500 forintot. Egy cigánylány gimnáziumba ment A nagy pedagógiai munkát talán azért tudja ilyen kiválóan végrehajtani az iskolaigazgató felesége, mert munkájának beigazolódott eredményét látja abban, hogy egy kocsolai ci- gánylány, akit ők tanítottak, gimnáziumba került tavaly, és jól megállja a helyét. A kocsolai gyerekek közül sokan tovább tanulnak minden évben. Az idén is húsz akar középiskolába menni a 23 nyolcadik osztályosból. Máté Mihály igazgató, aki egyben párttitkára a községnek, úgy vélekedik, szorgalmazni kellene, és anyagilag is elősegíteni, hogy néhány gyerek mezőgazdasági pályára menjen, minden évben. A társadalmi ösztöndíjhoz hasonló juttatással szerezhetne magának a falu képzett technikusokat és más ifjú szakembereket. Tavaly már megtört a jég: hosszú idő után először, ismét voltak jelentkezők a mezőgazdasági technikumba. Az analfabétizmus teljes felszámolása nagyon nehéz lesz Kocsolán, szinte lehetetlennek tűnik, mert az idős cigányok nem hajlandók tanulni. De a fiatalab- bakból megint ..átgyúrnak” majd egy csoportot (a tanácselnök kifejezésével élve) 8—10 embert, megtanítanak az írás-olvasás tudományára. SZABÓ JÓZSEF Kis szociográfia Kocsoláról Autós tsz-tagok, mellény es cigánygyerekek a víztorony WWVS^W\AA/WW
