Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

1964. január 21. TOLNA MEGYÉI NÉPŰ.TSAG fl korház és a körzeti orvosok kapcsolata A Népújság nn hét ja a pincehelyi kór házban Ankétot tartott szerkesztősé­günk a pincehelyi kórházban ar­ról, hogy ez a 10 éves létesít­mény hogyan segíti a környék egészségügyi problémáinak meg­oldását. Az ankéton a kórház orvoskollektíváján kívül a kör­zeti orvosok és a megyei egész­ségügyi szervek képviselői is részt vettek. A tanácskozáson dr. Pilaszano- vich Tivadar, a kórház igazgató főorvosa így foglalta össze a kór­ház működésének célját: „A napi gyógyító és megelőző tevékeny­ség mellett igyekszünk a környék egészségügyének szellemi köz­pontja lenni.'’ A gondolatot dr. Papp Sándor belgyógyász főor­vos így fűzte tovább: „Felada­tunk a betegellátáson kívül a szakmai továbbképzés és a tudo­mányos munka.” Mindebből az is következik, hogy közvetlen és közvetett mód­szerekkel segíti a megye észak- nyugati részének az egészségügyi tevékenységét. || fl „hogyanról“ lit beszéljenek a tények. Az egyik hozzászóló, dr. Luko- vics István pincehelyi körzeti or­vos, aki több évtizede dolgozik ebben a körzetben, ezt mondot­ta: „Ismerem a régebbi évtize­dek munkáját e környéken, s ter­mészetesen azt az időszakot is, amióta a kórház működik. Mi. körzeti orvosok azelőtt meglehe­tősen magunkra voltunk hagyat­va. Ezért a kórház jelentőségéi mi tudjuk a legjobban felmérni. Az. a véleményem, hogy ha ez a kórház itt nem lenne, feltétlenül meg kellene teremteni. Ez az in­tézmény munkáikat nemcsak megkönnyítette, fiafierft' minde­nekelőtt: magasa bb"»-K«i«v(jaalúvá tette. Hogy egyebet nem mond­jak. megfelelően tudjuk a kórhá­zon keresztül saját munkánkat kontrollálni” Usvönezt hangsú­lyozta a másik pincehelyi körzeti orvos. dr. Kintli József is, aki ugyancsak" évtizedek óta gondoz­za a környék betegeit, s akit a közeljövőben várnak a kórházba, szakmai továbbképzésre. A kórház hatása a környékre sokoldalú. A kórház kísérletezett a szak­mai patronálással: sorra látogat­ták a körzeti orvosokat, hogy se­gítsék őket. A kórház és környéke kapcso­latának egyik oldala tehát az. hogy H a kórház segíti a körzeteket. A másik viszont az, amit dr. Pi- laszanovich Tivadar igazgató-fő­orvos így fogalmazott meg: ,,A körzeti orvosok is nagyon sok se­gítséget nyújtanak nekünk, mert gyakorlati tapasztalataikkal segí­tik a mi tevékenységünket. Ta­pasztalataik nélkül nagyon nehéz lenne az előbbrejutás.” Közös küzdelem folyik a kör­nyéken a veszedelmes és sok ré­mületet okozó betegség, a rák el­len. Jp érzés volt hallani, hogy az orvosok milyen felelősségtudattal, körültekintéssel foglalkoznak ez­zel. A kiindulás az, hogy korai felismerés esetén még, rendsze­rint lehet segíteni operációval. A cél az, hogy időben felismerjük a betegséget. Ennek érdekében nem­csak a körzeti orvosok figyel­mét hívják fel a különféle tüne­tekre, újabb gyakorlati tapaszta­latokra, hanem igen széles körű megfigyelést is végeznek. Figye­lik, hol fordul elő leggyakrabban ilyen megbetegedés és tanulmá­nyozzák a környezeti tényezőket. Dr. Tibay József szülész főor­vos a saját szakterületével, a szü­lészettel foglalkozott. Ehhez kom­mentárként csak ennyit: a kör­nyéken többnyire olyan falvak vannak, amelyek azelőtt még, bá­bával sem rendelkeztek, vagy ha élt is ott baftáhsszony. olyan öreg volt, hogy az a asszonyok régen mev^AUtcl;. mire odaért. Arról nem is*Beszélve, legtöbbnek a szakértelme bizony nem igen volt több a javasasszonyénál. Dr. Papp Sándor belgyógyász főorvos sokat foglalkozott a felvé­tellel, a helybiztosítással. A 80 ágyas kórház szűknek bizonyul. Nos. mivel kevés a, hely, megfe­lelő sorrendet kellel( felállítani. Dr. Papp Sándor, erről így be­szélt: „Életveszélyes, esetben fel­tétlenül biztosítunk helyet, más esetben viszont arra kérjük to­vábbra is a körzeti orvoskollégá­kat, hogy jegyeztessék elő a be­teget.” Ezt helyeslik a körzeti or­vosok is, de kérték, hogy a pusz­tán élő betegeiket, akiket a leg­nagyobb áldozatok árán sem tud­nak megfelelően gondozni, a köz­lekedési nehézségek miatt, része­sítsék bizonyos előnyben a felvé­telnél. A javaslat helyességét megerősítette dr. Guiás János megyei főorvos is. Dr. Lukovics István javasolta, a lakosság egy-egy rétegét vala­melyik szakszempontból át kellene szűrni időközönként — a meg­előzés érdekében. Az elgondolás dr. Tibay Józsefné. a rendelő- intézet belgyógyász-főorvosa, és mások is helyeselték, de ez nagy munkát jelent, sok orvost igé­nyelne. ezért nem kerülhet rá sor máról holnapra. | Nehéz a körzeti orvos I munkája, de a megjelentek hivatással já­rónak tartják a nagy megterhe­lést és dolgoznak fiatalos len­dülettel, pedig a jelenlévő kör­zeti orvosok nem voltak éppen fiatalok. Dr. Szent irmai Sándor regölyi. vagy dr. Váradi János tamási körzeti orvosok, de a többiek is, a nyugdíj-korhatár környékén vannak. Dr. Gujás János megyei főorvos is foglal­kozott ezzel', mi'nt megoldandó problémával. A távlati tervekben szerepelnek erre vonatkozóan | megfelelő elgondolások, átmeneti- j leg azonban vállalni kell ezt az áldozatot. A leírtakon kívül még so}' egyéb felvetődött. Dr. Varga Jó­zsef, iregszemcsei körzeti orvos, a röntgenszolgálattal foglalkozott, mások a gyógyszerellátásról be­széltek./ szóba került az ad­minisztráció csökkentése, a be­tegek helyzetének a megkönnyí­tése, és sok más. Mindez azt igazolta, hogy hasznos volt a ta­nácskozás. másrészt pedig, hogy a kórház és a körzeti orvosok jó | kapcsolata fontos biztosíték a környék egészségügyi fejlesztésé­hez. BODA FERENC I A járókelő, akl naP i--------1------------------mint nap e lsétál a Szekszárd központjá­ban lévő szállodaépület előtt, nem sokat lát. Legfeljebb az ablakokon lévő fehér felirato­kon bosszankodik hónapok óta. Ezek ugyanis arról „tudósíta­nak”. hogy a büfé a Mártírok tere 24. szám alatt üzemel, meg hogy a szálloda megszűnt, szobabiztosítás az IBUSZ-nál. Az épület sarkán lévő tábla már éi'dekesebb. innét ugyanis többek közt már azt is le le­het olvasni, hogy a befejezési határidő 1964. szeptember 30. Belül más a kép. Az udvaron éppen egy teherautóról rakod­nak. Emberderék vastagságú ge­rendákat, dúcanyagot. Kell a nagy teherbírású faszerkezet, hiszen hónapokig kell horda- niok a mennyezetet, a tetőt, amíg betonoszloppal cserélik ki a tartófalákat. A Széchenyi ut­cai fronton, a volt önkiszolgáló b ü fé-helyiségben csikótűzhelyen, vödrökben melegszik a víz. Ha­barcshoz kell, hogy meg ne fagyjon idő előtt. Kőművesek dolgoznak. Egyikük az ajtó­tokot bontja ki, a másik egy mély gödörbén falaz. Alapot csinál az alátámasztó dúcnak. Budai Józsi bácsi, a Tanácsi Építőipari Vállalat jrnűvezetője itt a „gazda”. Addig, amíg . a munkákkal végeznek, amikor majd átveszik a szerepet a pincérek. A tatarozás, átalakí­tás igén bonyolult munka, sok­kal nehezebb, mint ú.iat építeni. Ezért bízta meg az iránvítással a, vállalat vezetősége az egyik A szálló - belülről legtapasztaltabb művezetőt. O már közel jár a hatvanhoz, de ilyen nagy — több mint négy és félmillióba kerülő — átala­kítási munkája- még nem volt. I Előbb <t rajzokat mutat 1-------------------------i-----------ja. Ott v annak az ideiglenes művezetői iroda faíán. A pince, a föld­szint és az emelet alaprajza. — Ezt a falat itt teljes egészében kidobjuk... Ide a pincébe egy összekötő folyosót csinálunk... Ezt a lépcsőházat félig bontjuk le, ide jön a központi fűtés ké­ménye... De talán jobban lehet látni, ha a helyszínen tájékozó­dunk. Az többet mutat, mint a papír — invitál a sétára. Először az udvaron nézünk kö­rül. — Ide jön a konyha. Amint látja, a szélső falait már készek. Készen vagyunk a kazánházzal is. — Az meg hol lesz? — Itt van alattunk. Nem lát­szik belőle semmi. Pedig hátszáz köbméter földet szedtünk ki, hat méter mélyre ástunk le. — Majdnem elértük a . talaj­vizet is — teszi hozzá Posztós András gépkezelő. — Amit itt csinálunk, az vagy a föld alatt van, vagy belül, el­dugva a nyilvánosság elől — mondja a művezető. — Azért nem látnak kívül semmit. Majd a tavasszal, ha megkezdjük a külső vakolást, . felállítjuk a létra- állványokat, akkor majd jobban lehet látni, hogy dolgoznak a kőművesek. A Széchenyi utcai szárnyon a •középső la) van itt-ott megbont­va. — Ez a nyolcvanas fal (ma már talán sehol sem építenek ilyen vastag téglafalat), teljes egészében le lesz bontva. De ez nem egyszerű dolog, hiszen az emeleti folyosó falait is tartja, sőt a kéményeket, emeleti fö­dém és a tető egy részét is. Most szakaszosan bontjuk lei, helyet csinálunk az alátámasztó dúcok­nak. szerkezeteknek. Ha alá­támasztottuk, bontjuk a többi, és elkészítjük a betonoszlopokat, és az áthidaló betongerendát. I A Garay téri szárnyon !------------------------------- előbbre t artanak. Itt már a piaion nagy- része is hiányzik, hatalmas, tjz méteres fenyőducok tartják « felső mennyezetet. Közben ké­szülnek a zsaluzatok, kész az új födém egy része is. Most éppen salakot szállítanak fel a transz­portőrrel. — Találtak valamit az öreg falakban? — Semmi különöset, csak né­hány ajtófélfa-maradványt, no meg egy régi esőcsatornát. Amikor a pinceösszekötő-folyosót csináltuk. A hátai módszer Sok panaszt hallunk a falusi vezetőktől: hiányzik a fodrász, a foltozó cipész, nincs férfi-, de legfőképp női szabó a községben. A lakosság nem tudja gyorsan kijavíttatni holmijait, és ezért szaladgálnak a községek vezetői a KlSZÖV-iől a megyei tanácsig és vissza, hogy kapjanak egy kis­iparost, a jobbik esetben valame­lyik ktsz létesítsen a faluban fel­vevőhelyet. Sok gonddal, fáradt­sággal jár ez a munka, s nem mindig olyan eredménnyel, mint ahogy azt. a községek vezetői sze­retnék. Nagyon érdekes, és hasznos ta­pasztalatai vannak a lakosság ja- \ vitást és szolgáltatási ellátásában j Háta község vezetőinek és lako- I sainak. Ök ahelyett, hogy sirán­koztak volna, önállóan intézked­tek. Nem is kellett sokat futkos­ni, hogy legyen a faluban meg­felelő javító iparos, jöttek azok maguktól is. Sőt, egynéhány ipa­ros még gondoskodik arról, hogy a jövőben se legyen gond a la­kosság igényének kielégítése; ipa­ri tanulót foglalkoztat. A faluban — több mint három­ezer lakos van — megoldották a férfi- és női fodrász-igények ki­elégítését, azáltal, hogy a régi iparosok mellé meg engedtek lis­le et nyitni újaknak is. Férfisza­bóból egy van a községben, az igényeket kielégíti, csupán még egy-két női szabó letelepítését ter­vezik, hogy a hátai lányok, asz- szonyok is csináltathassanak ru­hát, mert az ö igényeiknek sem felel meg minden alkalomra a konfekció.- Nagyon helyesen intézkedtek úgy a tanács vezetői, hogy a ter­melőszövetkezet vasas iparosai­nak engedélyezték — természete­sen a tsz jövedelmét gyarapítva — a lakosság lakatos-, kovács- munkáinak elvégzését. S az sem rossz megoldás, hogy Bajáról jár át hetenként az egyik ktsz embe- i re, a tv-k, rádiók javítását elvé­gezni. A falusi kőműves-munká­kat (kidől egy ház tűzfala, alá kell falazni egy öreg házat, vagy füs­tölőt kell építeni, stb.) ezideig jobbára kontárok végezték el. De most úgy határoztak a tanács vezetői, hogy szigorúbban fellép­nek ellenük: javasolják a kontá­roknak az ipar kiváltását — más részt pedig a termelőszövetkezet építőbrigádját kérik fel az ilyen kis értékű munkák elvégzésére. Tehát lényegében megoldott Báta község lakosságának ellátá­sa. A négy cipőjavító, férfi- női- fodrász és szabó, a vasasmunka, a műszerészmunka elvégzésére- í van elegendő szakember a falu­ban. S mindezt ágy érték el. hogy , maguk jártak utána. Olyan fele­lősséggel foglalkoztak a falu la- i kosságának ügyével, mint ami­lyen bizalommal őket ezelőtt egy éve a választáskor a falu a Itöz- ség élére állította. S ez u hátai módszer nem olyan valami, me* Iyer másutt nem lehet megvalósí­tani. Követni ezt a példát nem nehéz, csak meg kell kezdeni. S akkor kevesebb panaszt- hallunk arról, hogy itt, s amott nincs fod­rász. »agy éppen foltozó cipész: — Pf — A modern „varázsló’ Figyelmesen végighallgatta a fiatalember panaszait. Majd rá- bólintott, és elismételte a tünete­het: ..Szóval négy napja figyelte meg a jelenséget... A fő tünetek akkor találtunk rá. Valószínűleg még mielőtt ezt a házat építet­téit, erre vezetett a városközpont csatornája. Biztosan az volt, mert néha most is „üzemel”. Amikor szeptemberben jöttek azok a nagj esők, egyszer vagy húsz centi magas iszap árasztotta el az ud­vart. Ezen a régi csatornán jött Elfalaztuk, így ezután már nem okoz majd meglepetést. Végül feltesszük a ...legizgal­masabb líérdést: Hogyan állnak a munkákkal, készen lesznek-e határidőre? — A múlt évre ütemezett mun kákát nem tudtuk teljes egészé­ben elvégezni. Főként az ácsok késése miatt, ugyanis a tsz- munkák befejezése sürgősebb volt. Most meg, ebben a kemény hidegben nem merünk betonoz­ni, mert könnyen megfagy. Ki- íűteni meg ezeket a nagy helyi­ségeket nem lehet. De mindent előkészítettünk, hogy amint jön­nek az enyhébb napok — és tar­tós hidegre mái- nem lehet szá­mítani —, betonozhassunk. Utána már kőművesmunka nem sóit lesz. Az emeleti válaszfalak fel­húzása. a vakolás már gyorsan megy. Áprilisban már át tudjuk adni a helyet a szerelőlinek., parkettásoknak, megkezdjük * homlokzat vakolását. I A beszélgetésbe hekap­!-------------------i---------------- csolo­d ih Strisowszkv Szilárd építés- vezető is. — Ha minden jól megy, ha az alvállalkozók telje­sítik a szerződést, elkészülünk határidőre. Az eddigi lemaradást még lehel; pótolni (J) pedig a homályosság es a mono• lton- zúgás... És ez négy napja I tart." A fiatalember aggódva oagott \ közbe: Valami k omoly hiba? Tes- ■ sék mondani, be kell hoznom? j Nem lesz nagyon drága.? I A másik mintha nem is figyelt 'volna a közbeszólásra, egy szá- | mot mormogott maga elé: „Száz- j negyvenhárom, azaz a száznegy­venharmadik". Majd a fiatalem- j bér felé fordulva folytatta: „Fe~ j lesleges behoznia. Menjen nyu­godtan haza. estére minden rend­ben lesz". „Hogyhogy, meg se nézi, nem is nyúl hozzá, és azt állítja, hogy estére olyan lesz. mint eddig volt?" „Úgy bizony: Ahogy megmond­tam." A fiatalember hitetlenkedve tá­vozott. Egész nap ezen törte a. fejét, szélhámosságra gyanako­dott. Este, amikor hazament, nem győzött csodálkozni... ...A televízió pompásan műkö­dött, tiszta, éles képet adott, és ai zúgás is eltűnt a hangjából. Egy pillanatra megfordult a fejében-, hogy a szerelő, akivel délelőtt be­szélgetett, varázsló. De vajon mit jelentett az a szám, amit maga elé mormogott? A szerelő pedig saját, televízió­ja előtt ülve, ugyancsak a dél­előtti látogatóra gondolt: ..Négy nap alatt száznegyvenhárman je­lentkeztek ugyanazzal a panasz- szál. Bizonyára most valameny- nyien csodálkoznak, hogy megja­vult a masinájuk, hiszen megja­vítottuk a relébe rendezést. El­kerülhettük volna a panaszokatj ha azt tudnánk sugározni: ..A hi­ba nem az ön készülékében, ha­nem a reléállomásban van..-. Azaa nőiét"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents