Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG lí>tíl. januar 21. A dombóvári táncosok a San Remo-i virágkarneválon Sikeresen szerepelt az országos hírű dombóvári táncegyüttes az ólasz Riviérán megrendezett tánc'- ' "'’on. Felvételeink a vasár­nap délutáni felvonulásról közvetítői. e’evfeió-képekről készültek. Foto: Janlner János Százmilliók A z emberiség történetében nem volt forradalmár, tu­dós, politikus, akinek tanításait annyi ember sajátította volna el, követte, alkalmazta és valósította volna meg, mint Lenin tanítá- i sait. „Az egész világ — mondotta Lenin 1910-ben, a Kommunista Internacionale II. kongresszusán — nagyszámú elnyomott népre és elenyésző számú elnyomó nép­re oszlik. Ha a Föld lakosságát egy és háromnegyed milliárdra tesszük, az egy és egynegyed mil­liárd főt számláló óriási több­ség, azaz a Föld lakosságának kb. 70 százaléka az elnyomott népek­hez tartozik.” Mi sem bizonyítja jobban Lenin tanításainak jelen­tőségét és szerepét a világ meg­változtatásában, mint az, hogy ma, amikor halálának 40. évfor­dulóján meghajtjuk fejünket em­léke előtt, a Föld hárommil- liárdra tehető lakosságának har­madrésze, egymilliárd ember a szocializmust építő országokban él. Egy másik, majd harmadöt ki­tevő rész három földrészien, az imperializmus gyarmati uralma alól felszabadulva, saját, nem tő­kés fejlődési útját keresi. Ezek az országok az el nem kötele­zettség külpolitikáját folytatják és szemben állnak az imperialis­ta agresszió politikájával. Egy sor kisebb kapitalista ország szintén az el nem kötelezettség ál­láspontján áll. A még gyarmati sorban, vagy félgyarmati függő­ségben élő népek elkeseredett harcban állnak az imperializ­mussal. Csak a nyugat-e" rópai kapitalista országok, az Észak- amerikai Egyesült Államok, Ja­pán, Ausztrália, Kanada és a Dél-afrikai Köztársaság, az em­beriségnek összesen mintegy 15 százalékát kitevő lakossággal áll­nak szilárdan az elnyomó orszá­gok agresszív táborában. Az el­nyomó országok még óriási gaz­dagsággal és hatalmas katonai erővel rendelkeznek, de az erő- , viszonyok alapvető megváltozását megakadályozni nem tudták és nem tudják. Mint ahogyan nem tudják felszámolni sem belső ellentéteiket, sem az őket egy- I mástól elválasztó ellentéteket. világ mai képét döntő mó­don a leninizmus győzel- ' mes előretörése, a szocializmus győzelmei alakították ki. Korunk . egyetlen többé-kevésbé jelentős nemzetközi társadalmi, gazdasági és kulturális eseménye sem ért­hető és magyarázható helyesen annak a befolyásnak a figyelem­bevétele nélkül, amelyet a szocia­lista világrendszer gyakorolt a világra. E rendszer kialakulása, gazdasági, politikai és katonai erejének gyarapodása gigászi vál­tozást idézett elő a világ népei­nek sorsában. A szocialista vi­lágrendszer növekvő mértékben az emberi társadalom fejlödésé- : nek döntő tényezőjévé válik. Az | emberiség történetében elsőízben ; az erőviszonyok terén a szocia­lizmus a kapitalizmus fölé kere- í kedett. A dolgozó emberiség ezt ; a beláthatatlan jelentőségű vál­tozást, amely végeredményben a 1 kizsákmányolás és elnyomás tel- | ies felszámolásához és a háborúk veszélyének teljes kiküszöbölésé- ' hez fog vezetni, a leninizmus je- 1 gyében harcolta ki. tollnoka a világ nem szocialista részében végbemenő haladó meg­mozdulásokat „a kommunista ra­gállyal” maigykrázza és nem lát­ja, vagy nem akarja látni, hogy ez a „ragály” a kizsákmányolás, az elnyomás talaján születik, mint egyetlen hatékony védeke­zés. „A kommunizmus — írta Lenin — a társadalmi életnek kivétel nélkül minden területén „kicsírázik”, hajtásai meg van­nak kivétel nélkül mindenütt, ez a „ragály” igen tartósan ha­tolt be a szervezetbe és átitatta az egész szervezetet. Ha az egyik kijáratot különös gonddal betö­mik, akkor a ragály talál magá­nak más, néha teljesen váratlan kivezető utalt. Az élet eléri, amit akar.” A szocialista tábor, amely­'tr* ben az élet elérte, amit akar, a gazdasági építőmunka, a szocializmus és kommunizmus teljes győzelméért folyó harc te­rülete. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai, Lenin tanításait követve, orszá­gaik felemelkedésének és az egész dolgozó emberiség felsza­badulásának ügyét szolgálják, amikor a különböző gazdasági és társadabm rendszerű országok közötti békés versenyre irányít­ják a figyelmet. Az új társada­lom építő munkájának eredmé­nyei érvelnek legmeggyőzőbben a szocializmus mellett. „Most gazdaságpolitikánkkal gyakorol­juk a legnagyobb befplyást a nemzetközi forradalomra” — mondotta Lenin. A szocialista tá­bor, amely ma a világ ipari ter­melésének már 37 százalékát adja, eredményesen fejleszti a szocialista közösség országainak gazdasági együttműködését. A Szovjetunió és más szocialista or­szágok katonai erejének megfe­lelő színvonala, féken tartja az imperialista kalandor-politikusok agresszivitását. A szocialista or­szágok a béke biztosításának és a leszerelésnek a követelésével alapot teremtenek a nemzetközi politikában a békés egymás mel­lett élés gyakorlati, megvalósítá­sa számára. Nekik köszönheti az emberiség, hogy a II. világhábo­rút nem követte a III. világhá­ború. A béke megőrzéséért folyta­tott harcban a szocialista orszá­gok egyre aktívabb segítséget kapnak elsősorban a volt gyar­mati országok, az új független államok oldaláról. Ezek az or­Az országgyűlés bizottságai megkezdték az 1964. évi költség- vetés tárgyalását. Hétfőn három bizottság ülésezett. A külügyi bi­zottság Szirmai István elnöklésé­vel tartott ülésén részt vett Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, és Böjti János külügyminiszter- helyettes is. A külügyi tárca idei költségvetését Mód Péter, a kül­szágok gazdasági, társadalmi és kulturális téren óriási feladatok előtt állnak. A gyarmati ura­lom mélységes nyomort, hihetet­len elmaradottságot hagyott örökbe az új független államok­nak. Felemelkedésük útja nehéz és fáradságos. Lenin tanításai ezeknek az országoknak is utat mutatnak. Lenin rámutatott: „Nem helytálló az a feltevés, hogy a fejlődés tőkés szakasza az elmaradott népeknél elkerülhe­tetlen.” A győztes munkásosztály segítsége, a szocialista országok segítsége megkönnyíti a fejletlen országok útkeresését, megkönnyí­ti a tőkés fejlődés szakaszának elkerülését és a szocialista út vá­lasztását. A nemzetközi helyzetet be- ^ folyásoló mindezen ténye­zők nem maradnak hatás nélkül a vezető tőkés országok életére sem. A kommunista és mun­káspártok feladata ezekben az országokban nagyon nehéz, mert hatalmas burzsoá ál­lamgépezettel, jól megszer­vezett tőkés gazdasággal és óriási ideológiai befolyásoló ap­parátussal állanak szemben. Mindezekkel szemben és mind­ezek ellenére kell kikovácsolni a dolgozó rétegek legszélesebb ösz- szefogását, a reakciós rendsze­rek, a fasiszta provokációk, a háborús uszítás ellen, a demok­ratikus szabadságjogok védel­méért, a béke megvédéséért. Ez a nagy néptömegek mozgósításá­nak és harcba vezetésének útja a tőkés országokban. És ezen az úton is Lenin tanításai vezetik a dolgozókat. Lenin azt tanította, hogy a tőkés rendszer megdön­tése bonyolult, nehéz feladat, amelyet nem lehet sablonosán megoldani, de amely nem ol­dódhat meg a munkásosztály ve­zetőszerepe nélkül. Halálának 40. évfordulóján az emberek százmilliói gondolnak hálával és határtalan tisztelettel Leninre, aki megtanitotta az em­bereket a világ megváltoztatásá­nak tudományára. Leninre és pártjára, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjára, a lenini tanítá­sok folytatójára, a béke, szabad­ság és szocializmus legnagyobb harcosára tisztelettel tekint az egész dolgozó emberiség. Ez a párt tette a legtöbbet az egész emberiségért és ezzel érdemelte ki, hogy az emberek világszerte Lenin pántjának nevezik. za, Szabó Gusztáv, Szabó József országgyűlési képviselő, és Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A kereskedelmi bizottság Bog­nár József elnökletével tartotta meg ülését. A Belkereskedelmi Minisztérium költségvetéséről Tausz János belkereskedelmi mi­Komor Imre Az országgyűlés bizottságai megkezdték az 1964. évi költségvetés tárgyalását Napjaink eseményei világosan és egyértelműen bizonyítják az alkotó marxizmus—leninizmus nagy tudományos szerepét és tár­sadalmi hatékonyságát. Csak a leninizmus, az az elm-glet, amely elutasít minden dogmatikus me­revséget, amely le tudja vonni a : rsadalmi jelenségekből adódó 'talános érvényű tanulságokat, elemezni tudja a történelmi fei- íődés folyamán bekövetkező vál­tozásokat és a történelmi való­ágból helyes következtetéseket von le. képes megvilágítani az emberiség harcos, nehéz, de fel­emelő útját a szocializmus vilá­gába. Az imperialista reakció és mindenféle fullajtárja, rend­őre, terroristája és kútmérgező ügyminiszter első helyettese is­mertette. A vitában felszólalt Germanus Gyula, Hegyi Gyula, Mihályfi Ernő országgyűlési kép­viselő, valamint Dér Ferenc, a Pénzügyminisztérium csoportveze­tője. A honvédelmi bizottság ülésén Egri Gyula elnökölt. Jelen volt az ülésen Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. A hon­védelmi költségvetést Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter ismertette. A vitában felszólalt Gazsó Sándor. Keleti Fe­renc, Nagy Richárd, Révész Gé­niszter, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium költségvetéséről Kará- di Gyula, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, a SZŐ VOSZ tevékenységéről Mol­nár Károly elnökhelyettes tájé­koztatta a bizottságot. A vitában felszólalt Bognár József, Dénes Sándor, Kollár József, Mokri Pál, Rameisl Ferencné és Udvardy Károlyné. Az előadók válaszai után a bi­zottságok úgy határoztak, hogy a költségvetési tervezeteket elfogad­ják, és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlják. (MTI). I

Next

/
Thumbnails
Contents