Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
3. »Xi SV ft* maradt kr 3&0' autóbuszjárat (3. o.) n A MAGYAR SZOCÍ ALISTA MUN KASPAR T TOLNA MEGY EI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAC S UPJÄ XIV. évfolyam, 15. szám. ÁRA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1964. január 19. L' Kulturális melléklet <5—6. o.) Tudomány—Technika <7. o.) kurdi pénzforrás (8. o.) Hruscsov és Castro beszéde Kaliny inban Moszkva (TASZSZ). Hruscsov' és Castro beszédet mondott egy kalinyini textilgyárban. Bevezetőben Hruscsov a szovjet nép gazdasági sikereiről szólt, s kijelentette, hogy a szovjet nép már nemcsak barátainak elismerését vívta ki, hanem a szocializmus ellenségeinek is számolniok kell azzal, mire is képes a munkás- osztály, a dolgozó nép, ha kezébe veszi a hatalmat. v Hruscsov csodatevőnek nevezte a vegyipart, amely most igen gyors fejlődésnek indult, s lehetővé teszi a lakosság minél jobb ellátását, egyebek között a ruha- és cipőváiaszték növelését. — Szívet-lelket örvendeztető érzés látni, mennyire megszépültek a szovjet városok, mennyire megváltozott az emberek élete — folytatta Hruscsov, majd kijelentette: „De még távolról sem tét- tünk meg mindent, ez még csak a kezdet”.' * Egyesek, akik kommunistának nevezik magukat — folytatta — bírálnak bennünket, mert azt szedetnénk, hogy az ország gazdagabb legyen, hogy az emberek jobban éljenek. Furcsa logikájuk .•an ezeknek a kritikusoknak! Va- ahogy így elmélkednek: minél jobban élnek a szovjet emberek, innál nagyobb az elpolgáriasodás veszélye. Mi viszont így gondolkodunk: ha valakinek egy öltöny •uhája van, adja isten, hogy ket- ;ő, s később három is legyen ne- si. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a jelenlegi ne- íézségek mellett is biztosítva van i lakosság zavartalan ellátása. „A ekések azt hitték, hogy a tava- yi rossz termést kihasználva örkön ragadhatnak bennünket — nondotta. — Azt akarták, hogy i világpiaci áraknál drágábban izessük meg a gabonát. De mi zilárdan megmondtuk nekik: ha ilágpiaci áron adjátok, akkor negvesszük, de ha nem, süssétek neg magatok, mi nem vesszük neg. Erre mégiscsak világpiaci >ron adták el a kenyérgabonát. — Azt hiszem, a jövőben nem zorulunk majd rá, hogy tőlük együnk gabonát. Mindent megeszünk azért, hogy megteremtsük z igazi nagy vegyipart, hogy lég több kenyeret, húst, vajat, uhát, cipőt, és más árut termelünk. f 1 — Jól mennek nálunk a dol- ok, de azt szeretnénk, hogy még abban menjenek — mondotta truscsov. — Az életbe ültettük t a szocializmus elveit, most zonban már azért dolgozunk linden erőnkkel, hogy áttérjünk társadalom egy magasabb főára, vagyis felépítsük a kommu- izmust, amelyben az emberek sükségleteik szerint részesülnek lunkájuk eredményeiből. Hruscsov ezután a szovjet. nép, párt és a kormány egységét léitatta. A pórt célja a nép bol- ogságáért, szabad, alkotó éleiért, jólétéért folyó harc. A párt undent megtesz azért, hogy ki- légítse a nép anyagi és szellemi ’Ukségleteit. Ezután kijelentette, olvasta a :ovjet tudósok jelentését, amelyen közük, hogy egy új rakétát róbáltak ki. Hruscsov nagyszerűnek nevezte ezt a rakétát, majd így folytatta: De elvtársak, a rakétából mégsem lehet levest főzni, a rakétával nem lehet jóllakni, a rakéta arra való, hogy védekezzünk vele. A társadalom fejlesztéséhez viszont az kell, ’ hogy dolgozzunk, anyagi értékeket teremtsünk. — A szovjet emberek örülnek kubai barátaik sikereinek — folytatta Hruscsov. — Meggyőződésünk, hogy a kubai nép a gazdasági építőmunkában kivívja ugyanazokat az eredményeket, amelyeket a szovjet nép és a többi szociaüsta ország népe már elért. Befejezésül felhívta a szovjet embereket, támogassák külföldi osztálytestvéreiket a kommunizmus építésében, hogy egységes, erős sorokban haladhassunk a közös cél felé. A. kommunizmus nemcsak a Szovjetunió határain belül épül' — mondotta —mindent megteszünk azért, hogy világméretű győzelmet arasson. A kalinyini textil gyárban megtartott nagygyűlésen Fidel Castro egyebek között kijelentette: — A kubai szocialista forradalom a2ért vált lehetővé, mert előtte végbement az 1917. évi szociaüsta' forradalom. :A mi népünk csupán kötelességét teljesítette, s ezzel kivette a maga részét az emberisig felszabadulásáért vívott harcból. Számunkra megkönnyítette e 'feladót teljesítését az, hogy élvezzük Lenin nagy hazájának támogatását. — Jól tudom — folytatta Castro —, hogy mindnyájuk szíve és szeretet« a kubai forradalomé.’ Ebben is megnyilvánul a proletárnemzetköziség, amelynek érzését ily eredményesen alakította ki a népben a Szovjetunió Kommunista Pártja és Nyikita Hruscsov éivtárs. — önök a mi országunkra gondoltait, mi pedig az önök országára szegeztük tekintetünket,.. A szovjet emberek érdemel nagyok, amint nagy az országuk, nagy a példájuk, nagy a történelmük. Gyönyörű az a jövő, amelyet ők tárnak fel az egész, emberiség előtt. Castro szólt a vegyiparral szorosan összefüggő kalinyini üzemekben szerzett tapasztalatokról és kijelentette: Hruscsov elvtárs helyesen mondja, hogy a kommunizmus felépítéséhez a vegyipar maximális fejlesztésére van szükség, hiszen — hogy az ő szavaival éljek — a kommunizmus azt jelenti, hogy az emberék szükségleteik szerint részesüljenek mindenből, az összes anyagi javakból. , A Szovjetunió és Kuba megbonthatatlan barátságát méltatva Castro nagy elismeréssel nyilatkozott a kalinyini textilgyáriján látottakról. — Amikor ezen a gyűlésen az üzem munkásnőinek és vezetőinek őszinte szavait hallgattam, a Szovjetunióra, - a szovjet nép, a kommunista párt nagy történetére gondoltam — mondotta. — A szovjet nép harca, ön. feláldozó munkája, sok-sok példátlan győzelme járt eszemben. Mindaz, amit az ember ma a j Szovjetunióban lát. igazolja Le-1 ninnek pártjába és népébe ve-, tett hitét. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága 1963-ban tovább fejlődött. A nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése. 1963-ban tovább növekedett a fogyasztás és az állóalapok bővítéseié fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb mértékben, mint az előző évben. A termelés, a fogyasztás és az áUóalapok növekedésé a külkereskedelmi forgalom nagyarányú növekedésével járt együtt. 1963. év folyamán befefHfódött az ipar és az építőipar szervezeti átalakítása, a nagyobb termelőegységek kialakítása. A mezőgazdaságban tovább erősödtek a termelőszövetkezetek és javult a munka szervezettsége az állatni gazdaságokban is. Á gazdasági, egészségügvi, kulturális helyzetet részletesebben a következő adatok jellemzik: 1963-ban növekedett a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése, bővült a termékek választéka. A könnyűipar ágai közül a kötszövőipar, a bőrkonfekcióipar és a bútoripar, az élelmiszeriparon belül a konzervipar, a tejipar és az édesipar termelése az átlagosnál jóval nagyobb mérték* ben növekedett. A fontosabb ipari minisztériumok irányítása alá tartozó ipar* vállalatok az 1963. évi termelési tervüket a következőképpen lel* jesítettók: , Az 1963. évi teljes termelés Az 1962. évi termelés Az 1963. évi terV szá zalékéban zúzalékéban Ipar • 1963-ban a szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben és ezzel teljesítette az 1963. évi termelési terv mennyiségi előirányzatát. Az ipar fő ágozatal közül a bányászat 7 százalékkal, a nehézipar (bányászat nélkül számítva) 7 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben. 1963-ban nagymértékben nőtt a füíőanyoPszükséglet. A szénbányászat több, mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét. Jelentős mértékben nőtt a szénbehozatal is. Az ipar- egészén belül a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban. A vegyipar 1963-ban 11 százalékkal termelt' többet, mint egy évvel korábban és mintegy 9 százalékkal többet, mint amennyivel az ötéves terv 1963-ra vonatkozóan számolt. 1963-ban 16 százalékkal több műtrágyái, 8 százalékkal több növényvédőszert, 29 százalékkal több műanyagot és 18 százalékkal több gyógyszert gyártottak, mint 1962-ben. A gépipar termelése 1963-ban 8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül a híradástechnika és a. műszeripar jelentősen növelte termelését, a szerszámgépgyártás termelése azonban ■ lényegesen kisebb volt,' mint az előző évben. A gépipari termelés növekedésének, mértéke kisebb volt, mint az előző években. A növekedés ütemének csökkenése részben abból is adódott, hogy a gépioar nem kapott elegendő megrendelést. Nehézipari Minisztérium 109,3 101.5 Kohó- és Gépipari Minisztérium 105,6 98,2 Építésügyi- Minisztérium flpárvállaiatai) 105,9 100.5 Könnyűipari Minisztérium 106.2 '01,3 Élelmezésügyi Minisztérium 1Ö8.8 Tanácsi ipar 104,5 ÍU2.3 "T Állami ipar összesen 107,0 100.’’ Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1963-ban a következő* éppen alakult; Az 1963. évi termelés Az 1962, évi Mennyiségben termelés százalékában szén 30,5 millió t. 106,4 kőolaj 1,8 millió t. 107,0 bauxit 1.4 millió t. 92,5 villamos energia 9,7 milliárd kwó 106,0 acél 2,4 millió t. 101,8 hengerelt acél 1,7 millió t. 104,8 alumínium 55,5 ezer t. 105.2 cement 1,8 millió t. 103,7 n itrogén műtrágya 387 ezer t. 109.6 szuper-foszfát 513 ezer t. 121.1 traktor 3110 db 122,0 autóbusz 2375 db 101,1 televízió-vevőkészülék 251 292 db 119.6 mosógép 168 318 db 127,4 hűtőszekrény 36 085 db 212,2 pamutszövet 282,9 millió m~ 103,8 gyapjúszövet 34,5 mi’lió nf 101.7 Cipő 23,8 millió pár 104,3 hús 211,9 ezer t. 95.4 cukor-75,0 ezer t. 104,9 vaj 17.7 ezer t. 120,9 sör 4,1 millió hl 106,7 A foglalkoztatottak száma az állami iparban egy év alatt 41770 fővel, .3,7 száza’ékkai emelkedett. Ez, valamivel több, mint amennyit a terv előírt. A túlórák száma kb egyharmaddal volt több. mint egy évvel korábban, és az összes teljesített órák i 2 százalékát tette ki. A termelés növekedésének nagyobb hányada adódott a létszám növekedéséből (és a túlórákból), mint 1962- ben. 1963-ban az égy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termélés az állami iparban 3.3 százalékkal nőtt. Ez a növekedés kisebb, mint ameny- nyivel az éves terv számolt. A termelési költségek szintje 1963-ban a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. 1963-ban az ipari anyag- és termék-készletek kisebb mértékben nőttek, mint az előző évben. A készletek összetétele és nagysága ózonban nem kielégítő. Egyes termékekből még mindig kénződtek fe’es'eges. vagy a szükségesnél nagyobb készletek, í másokból időnként hiányok voltak. A szükségesnél nagyobb készletek részben értékesítési nehézségekből adódtak. Egyes iparvállalatok ugyanis olyan termékeket is állítanak elő. amelyek nem mindenben felelnek meg a belföldi és a külföldi piaci szükségleteknek. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság termelése a második ötéves terv első három évének mindegyikében növekedett és 1963-toan — előzetes számítások szerint — 4,5 százalékkal volt több. mint az előző évben és 6— 7 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az elmúlt három év alatt a növénytermelés értéke 8—9 százalékkal, az állat- tenyésztésé körülbelül 4 százalék(Folytatás a 2. oldalon)
