Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

1064. január 17. •fOT VA WFCYFT WEPŰTSSfl Minden postakézbesítőnél, postahivatalban és hírlap­árusnál kapható az ÄLENDARI ÁRA: a Nők Lapja 1964. évi képes, 224 oldalas naptára 10 FORINT I (80) YV, 'fa a fftktüPaißitedeßm, k-c* SERTÉSKÍZLALÁSJ SZERZŐDÉST köt «a Állat forgalmi Vállalattal (61) A Szekszárdi Városgazdál­kodási Vállalat azonnali be­lépéssel ÉPÍTŐIPARI TECH- I NIKUST, KOVÁCSOT, 1 VÍZVEZETÉKSZERELÖT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT ke­res. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 7. Fizetés meg­egyezés szerint. (74) ___Apróhirdetések __ A z apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ün­nepnap 2 Ft. Az első, és min­den további vastagon szedett szó két szónak számít. Anyakönyvi hírek (Paks 1963) A paksi anyakönyvi kerületben 430 születés, 69 házasságkötés és 42 halál­esetet anyakönyveztek az elmúlt év­ben. A születések számát növelte a járási szülőotthon születési statisztiká­ja. A születések száma áprilisban volt a legmagasabb, amikor 51 újszülött nevét anyakönyvezték. Társadalmi névadóünnepséget nyol­cat, KISZ-esküvőt ugyancsak nyolcat tartottak Pakson. Születések decemberben: Hegedűs Györgyi, Szöböllödi Éva, Juszt And­rás, Szele Miklós, Fekete Piroská, Miskolci Ildikó Marietta, Varga Sán­dor, Tumpek Mária, Régi Irén, Illyés István, Horváth Ildikó, Balogh Ilona, Nyári Mihály, Timár Magdolna, Kis- pál István, Kardos Márta Klára, Hesz Éva, Sztanó Gyöngyi Zsuzsanna, Sza­bó János, Kern Mária, Biervarth Éva. Házasságkötések: Flaisz Károly-Já- rányi Ibolya, Trapp Pál-Szabó Erzsé­bet, Weisz Pál—Prantner Katalin, Kó­nya Péter-Boni Erzsébet, Szalai Pál- Kaposi Edit, Scheidt Ferenc-Novák Ilona, Rácz Pál—Borsi Rozália, Oszter- majer István-Troszt Regina, Mikus Ernő—Vámos Ilona. Halálozások: Fogler István, Fritz Péterné, Fogt Sebestyénné. GMDgffli Hirdessen, a Tolna megyei Népújságban! Álomszalmát vásárolunk Árajánlatokat kérünk Petőfi Mg. Tsz. Várong. (78) Szekszárd Városi Tanács VB, kertészeti részlege férfi virágkertész technikust keres parképítő munkakörbe. Jelentkezés: Szek­szárd, Városi Tanács kertészeti részlegé­nél. Felvétel esetén az útiköltséget meg­térítjük. (73) A DÉDÁSZ Szekszárdi üzemvezetősége értesíti fogyasztóit, hogy f. hó. 19-én 7 órától 10 óráig áramszünetet tart. Az áramszünet az alábbi területekre terjed ki:, Hunyadi utca, Tárcsái utca, Keselyüsi út, Béke telep, Északi Kertváros, és Bor- kombinát. (64) Az ÉM. Pécsi Tervező Vál­lalat felvesz magas-, mély­építő, gépész tervező mérnököket, technikusokat, Jelentkezés: Pécs. Rákóczi u. 1. (60) Mit mond a <§ ? A nyereségrészesedésről Vállalatainknál, üzemeinknél je- i büntetésre ítélt, vagy akit a tár- lenleg készítik az év végi leltá- | sadalmi tulajdon sérelmére ei­rokat, ezt követően kerül sor az 1863. évi mérleg készítésére. E mérleg elkészítését a dolgozók széles rétege várja, hiszen ennek eredményétől függ, hogy lesz-e nyereségrészesedés. Gyakran merül fel vita abban a kérdésben, hogy kínéit jár nyereségrészesedés és kinek nem, s hogy az ezzel kapcsolatban ténylegesen elszenvedett, vagy akár csak vélt sérelmekkel is hova lehet fordulni. A nyereségrészesedés nem munkabér, hanem jutalom. A nyereségrészesedés elosztásá­nak mikéntjét, módszerét minden vállalatnál az üzemi tanács dol­gozza ki a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa által 66/1960. szám alatt kibocsátott irányelvek alap­ján. Az irányelvek szabják meg, hogy kik részesülhetnek nyereség­részesedésben, kiket lehet ebből kizárni és mely esetekben lehet a nyereségrészesedést csökkenteni. Az irányelvek értelmében nyere­ségrészesedésre azok a dolgozók jogosultak, akik december 31. , napján a vállalat állományában _ \ voltak és ezt megelőzően legalább í'fr6 hónapon át folyamatosan mun- ^ kaviszonvban voltak. Folyamato­san ledolgozott munkaviszonynak kell tekinteni a ténylegesen le­dolgozott időn kívül a fizetett szabadságot, a szülési szabadsá­got, a nem tényleges katonai szolgálatot is. Előfordulhat, hogy valakit nép- gazdasági érdekből az év vége előtt más vállalathoz helyeznek át. Ez a dolgozó mindkét vállalat­nál jogosult nyereségrészesedésre, de természetesen mindegyiknél ísak az eltöltött idő arányában- A fentiekből következik, hogy nem jár nyereségrészesedés an­nak, aki nem töltötte le a válla­latnál az előírt minimális időt, de nem jogosult nyereségrészesedésre az sem, aki az év folyamán a vállalattól önkényesen kilépett­akit fegyelmi határozattal elbo­csátottak, akinek a munkaviszo­nyát alkalmatlanság okából szün­tették meg felmondással. Továbbá nem részesülhetnek nyereség- részesedésben azok. akiket az év folyamán a bíróság bármilyen szabadságvesztés követett bűntett miatt bármilyen büntetéssel sújtott. Csökkenteni, kell a nyereség- részesedést azoknál, akik fegyel­mi vé'séget követtek el, ha őket el nem bocsátották (ez utóbbi esetben ugyanis egyáltalán nem jár nyereségrészesedés), továbbá csökkenteni kell a részesedést igazolatlan mulasztás, vagy szám­szerűen kimutatható egyéb olyan körülmények fennforgása esetén, amelyek a dolgozónak felróhatok és rontották a vállalat termelési eredményét. Például szerszámtö­rés, selejt stb.) A fentiekből is kitűnik, hogy a nyereségrészesedés célja nem bér- kiegészítés, hanem a dolgozónak a termelésben való érdekeltté té­tele, anyagi ösztönzése a lelki­ismeretes, becsületes munkára, a munkafegyelem betartására, a társadalmi tulajdon megbecsülé­sére. Nincs helye sem egyeztető bizottsági, sem bírósági eljárás­nak abban a kérdésben, hogy: a. a vállalat részesül a nyereségré­szesedésben vagy sem, b. az üzemi tanács a nyereségrészese­dés milyen hányadát fordítja köz­vetlenül a dolgozók egyéni része­sedésére, és c. a n yer esés ré s zese- dési szabályzatban megállapított feltételek, helyesek-e. Ezekkel a kérdésekkel tehát sem egyeztető bizottság, sem bíróság nem fog­lalkozik. Egyéb e tárgykörben felmerült sérelmével a dolgozó a vállalat egyeztető bizottságához, de a bí­rósághoz is fordulhat, mely szer­vek hivatottak vizsgálni azt, hogy a dolgozó esetében fennállnak-e azok a tények, amelyek alapján a nyereségrészesedés kifizetését a szabályzat értelmében megtagad­ták, elrendelhetik a nyereség­részesedés kifizetését, ha azt nem a szabályzatnak meg­felelően, tehát például kevesebbet fizettek ki. Vizsgálható az a kér­dés is, hogy a dolgozó elkövette-e azt a terhére rótt cselekményt, amelv miatt a részesedésből ki­zárták, illetve annak összegét csökkentették. Az esetleges sérel­mek orvoslása is tehát biztosítva van. Dr. Deák Konrád bűntett miatt szabadságvesztés csoportvezető ügyész Vendéglő. Félig kocsma, félig — Amint látja. öt perc múlva térek vissza, bár. Zene. Zaj. Olyan füst, mint — Ez nem bor. — Szinte fele- Még mindig ott ül az asztalom­egy külvárosi talponállóban, és lösségre von. Nem szólok. Mégis- nál. Fogom a maradék boromat, olyan árak, mint egy elsőosztá- métli. aztán lesem a pincért, mikor jön lyú bárban. Részeg kevés, de aki, — Fröccs — mondom. erre, hogy fizethessek, az nagyon. Tangó, tviszt, aztán — Víz. — Maga egy filozófus? újból tviszt. — Jó, legyen víz. Erre mit lehet válaszolni? A füst egyre sűrűbb lesz, a ze- — Miért iszik ilyen löttyöt? — Filozófus az ördög. Szomjas ne hangosabb, a néhány részeg Ideges leszek. Most mit csinál- vagyok. egyre részegebb. A bor silány, de jak. Mondjam neki, hogy menjen — Attól még lehet valaki filo­segít a konyak, meg a rum. Ebből a fenébe? De hiszen részeg, reg- zófus. ihatott ő is, aki most megáll az asztalom előtt, és az arcomba bá­mul. Idősebb férfi, majdhogynem azt mondtajn, idősebb úr. Inge fehér­je már nem vakít, csáléra csú­szott a csokornyakkendője is. Ha ziláltsága ellenére is nem Ven­nék biztos benne, hogy negyed­nappal ezelőtt még választékos volt az eleganciája, azt monda­TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT SzenlélidÉs VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ — Én csak szimplán vagyok szomjas. Nevet: — Szimplán szomjas. Nem rossz. Intek a • pincérnek. Hivatlan asztaltársam megböki a karomat. — Ezt komolyan mondja? — Mit? — Ezt a nézelődést. Mosolyogva javítom ki: — Szemlélődést. Persze. Csóválja a fejét: — Én is szeretem a filozófiát. nám neki: „Leheljen már egy kis szódavizet is, nem akarok berúg- geire elfelejti az egészét, vagy ha ni”. Nem mondom, hanem vá- mégis rámismer, szégyenlősen el- rok. Ugyan, mit akarhat. fordul. Úgy tesz, mintha nézne — Csa.k inteni tudok, hogy én Sóhajt. Részeg-sóhaj ez, nyom- vaiamit a kirakatokban. nem> mert szóhoz nem enged ni akarja vele lejjebb az elnyelt rjrnm nekem ez ízlik — iutni- ~ El tudnék magával fi­folyadékot, száján, orrlyukain ^^TnyZodTh^on mon- * """ *** meg szeretne kipréselni a szesz- , . na. Igyunk inkább. , gőzt. Megrázza a fejét, tágra nyit- a_ # . . m é , Erre én csóválom a fejemet, ja szemhéjait, gondolatait látszik , - 9 9V Fizetek. Elbúcsúzunk. Míg re­rendezni. Aztán előrelöki jobbke- J szem a kabátomat, látom, hogy Izét. Kézfogásra. S bemutatkozik: ~ De> kerem... magyaráz a zenészeknek, s köz­1 „s. mérnök.” Valamit én is tnor- — Nem azért mondom, ülhet, ben rám mutogat, gok. De egy fröccs mellett?! Legyen a — Azt mondja, szomjas. És I Rámutat az egyik székre. Bó- vendégem. szemlélődik. — Tenyerét félre­j Untok, noha van üres asztal elég. Leül. S tovább néz rám, mere­ven. 1 — Uraságod itt ül. No, végre, megszólalt. — Igen. — Bort iszik. — Megvetően int a pohárra. Köszönöm, nem iszom töb- érthetetlen mozdulattal elhúzza bet. néhányszor a homloka előtt. — Akkor minek ül itt? A zenészek nevetnek, aztán Hátrább húzom a széket, de durran a dob, csörren a cintá­mielőtt felállnék, még annyit nyer, hörög a szaxofon, mondok: Tviszt. — Nézelődöm uram. Szemlélő­döm, ha úgy jobban tetszik. CSATÁRY GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents