Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-13 / 291. szám
*SW»0 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. december 13. Több mint ezerötszázan vesznek részt politikai oktatáson a dombóvári járásban Növekedett a pártoktatás iránti érdeklődés a dombóvári járásban. Az érdeklődés növekedését a párt politikájának helyes alkalmazása és a pártoktatás élethez való kapcsolódása segítette elő. Az 1962—63-as oktatási évben 400 résztvevővel többen tanulnak a párt politikai tanfolyamain, mint az előző évben. Alapos politikai felkészülés előzte meg a pártoktátás beindítását. A nyár folyamán 14 taggal megalakult az oktatási bizottság, amely az ágit.-prop. osztály irányításával végzi munkáját. Ezt követte a megfelelően képzett propagandisták biztosítása. A dombóvári járásból húsz propagandista vett részt a nyári egyhetes tanfolyamon. Dombóvárott a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemének kihelyezett osztálya és a marxizmus —leninizmus középiskola szeptember hónapban beindult a tervezett létszámmal. A járásban még 48 időszerű kérdések tanfolyam, 9 marxizmus—leninizmus tanfolyam és 4 gazdaságpolitikai tanfolyamon tanulnak több mint 1500-an. Az oktatási terv szerint a járásban hét téli tanfolyamot szervez- i nek, tekintettel arra, hogy néhány községben az ezüstkalászos tanfolyamok és a kihelyezett mezőgazdasági technikum zavartalan működése biztosítva legyen. ! A járási pártbizottság oktatási bizottsága 16 alapszervezetnél el- : lenőrizte a politikai oktatást. Az ' ellenőrzés sok tapasztalatot adott : a további munkához. A foglalkozásokon felmerült kérdéseket és a módszertani tapasztalatokat az oktatási bizottság feldolgozza, s felhasználják a propagandisták I további felkészítésére. Frontáttörés után a falusi akadémiákról Fellebbezés Kertészné ügyében /Vem ismerem Kertésznét, L ’ még soha nem találkoz om vele. Mások mondták el, hogy szegény asszonynak otthon nyolc gyerek gondja-baja nyomja vállát, és Öcsényben, a Lehel utca 4-ben lakik. Előttem fekszik egy hivatalos írás, a járási tanács igazgatási osztályáéi, 820/1962 számmal iktatva. Az irat hivatalos, szigorú, mint minden olyan irat, mely büntet. Ez is büntet, Kertésznét, őcsényi asszonyt. Százötven fointial. Azért, mert november 30-án, őstermelői igazolvány nélkül árult a szekszárdi piacon két libát. SSÉgény asz- szony. nem tudta, hogy neki is kell őstermelői igazolvány, Tavasszal,' am’kor öreg lúd ja' tó jött néhány tojást, kikeltette és szeretettel nevelte a kis libákat, hogy majd tél elején, így karácsony táján eladja, és azon vesz ajándékot a nyolc gyereknek. A két liba ára kétszáz forint. A kétszáz forintból kevés jut ajándékra, mert egy valamire való rongyból készült baba is harminc forint, egy játék-autó negyven. Egy karácsonyfa is harminc. És meg a rávaló. Szóval ha szűkösen is, de futotta volna azért apró aiándékokra, anyai kedvességekre abból a kétszáz forintból. Lett volna szép, örömteli karácsonya a Kertészgyerekeknek. De nem lesz karácsonyuk, mert az anyjuk tudatlanul szabály- sértést követett el. és kirótt a Szekszárdi járási Tanács igazgatási osztálya 150 forint bírságot, vagy három napi elzárást... Az asszony az utóbbit választja, hogy legyen ünnepük a gyerekeknek. Majd azt mondja otthon, hogy vendégségbe utazóit... Mert lelketlenül, a vétkes meghallgatása nélkül hozott határozatot az igazgatási oszlay. Olyan határozatot, melyen egy szó sem utal arra. hogy ellene fellebbezni lehet... Még egy árva betű sem utal arra, hói, kinél, mikor, meddig lehet a fellebbezést benyújtani... Minek is a határozatra fellebbezés. Hisz Kertészné úgy sem fellebbez, s az újság- iió, aki helyette megteszi ezt, a köz előtt fellebbez, és annak hatása van, még akkor is, ha a hivatalos írás nem nyújt lehetőséget a vétkesnek védekezni... Abban bízom, nem neheztel meg rám Kertészné, amiért helyette fellebbeztem, és remélem, boldog, békés karácsonya lesz a Kertész-gyerekeknek... — pj — DIVATSZALON Hőgyészen líőgyész község főtere városias képet mutat. Balra a meredek utca már falusias házak között vezet, s a központból egyik irányba sem kell hosszú utat megtenni a többi apró házhoz Nemrég hallottuk a hírt, hogy a községben libresszó létesült, olyaneszpresszó. ahol a kávé mellé könyvvel kedveskednek a vendégnek. De úgyis mondhatnánk, hogy olyan könyvtár, ahol kávét is kaphat az olvasó. Az egész országban sincs sok libresszó, de a községek közül mindenesetre Hőgyész lehet az első e tekintetben. Azon a meredek utcán, szemben, a benzinkútnál egy friss cégtábla is felhívja a figyelmet. Arany színű betűk hirdetik, hogy bent az üzletben férfi és női divatszalon működik. A cégtábla már kint van három-négy hónapja, mégis nevezhetjük frissnek. mert — sajnos — olyan községünk is kevés van. ahol ilyen színvonalas divatszalon működne. A modemül berendezett fogadó asztalán a legújabb, legmodernebb divatlapok várják, sőt csábítják a megrendelőket. Elhelyeztek próbafülkéket is. Platz József né vezető pedig nagyon udvarias üzletasszony. A középső. kisebb helyiségben az elkészült ruhák, kabátok várnak gazdáikra, mögötte van a műhely. Három szakember és egv tamulú, Stricker Jánosné, Véck- ner Katalin. Krausz György és Ulrich Kati dolgoznak benne. Ilátszik, hogy sok a munkájuk, az ünnepi szezon beköszöntött. — Csak győzzük a megrendeléseket — sóhajt Strickemé. Állami gazdasági dolgozókból, tanárokból. Igazgatókból áll eddig a vevőkör, de közéjük tartozik egy tizenöt éves cigánylány is, aki itt rendelte hófehér lakodalmas menyasszonyi ruháját. Eddig közel négyszáz megrendelésnek tettek eleget. A szalon tehát máris közkedvelt lett, amin nincs is okunk csodálkozni. A S:montornyai Vegyesipari Vállalat kitett magáért ezzel az üj üzlettel. Szükség volt rá. bár másutt is mielőbb, és így sikerülne. (bk) KÖZHELYKÉNT HANGZIK ha azt mondjuk, művelt, általánosan és szakmailag jól képzett, széles látókörű parasztságot akarunk. Ezzel kapcsolatban az is ismétlésnek számít, amikor elsoroljuk mi mindent tettek már párt- és kormányszerveink azért, hogy a nagyon szép megfogalmazásból és kívánalomból valóság is legyen. Most hát mellőzzük ezt. Ehelyett inkább az érdemel említést, hogy a néhány éve még alig ismert falusi termelőszövetkezeti akadémiák tavaly már meghonosodtak, az idén pedig teljes létjogosultságot nyerteik. A népművelők 1962-ben úgy vélekedtek, hogy a sikerrel zárult tizenhét termelőszövetkezeti akadémia egyenértékű volt egy front- áttöréssel. Summázva az adatokat, körülbelül 700 Tolna megyei parasztember előtt nyílt meg a lehetőség arra, hogy betekintsen a korszerű agronómia, a nagyüzemi gazdálkodás izgalmas titkai közé, ízelítőt kapjon a kor általános műveltségi és világnézeti kérdéseiből. Az idei esztendő még inkább megerősíti azt a megállapítást, amelyik a frontáttörésre vonatkozott. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis a megyében 33 termelőszövetkezeti akadémia kezdte, illetve kezdi meg működését a napokban. Ezeken körülbelül 1300 idősebb és fiatalabb falusi ember ismerkedik majd a gazdálkodás és az általános műveltség mai problémáival. Néhány helyen igen kedvezőek a tapasztalatok. A bonyhádi járásban például 12 községben szervezték meg és indítják be az akadémiákat. A számok tehát amellett tanúskodnak, hogy a falvakban egyre inkább megértik az új helyzetből adódó feladatokat. Van azonban néhány probléma, amelyekről a termelőszövetkezeti akadémiák kapcsán feltétlenül beszélni kell. Térhódításuk magyarázatát abban kereshetjük, hogy az ismeretterjesztésnek ez a félig szabad, más felében kötött formája találkozott a falusi emberek igényeivel, érdeklődésével. A felnőttek ugyanis gyakran idegenkednek az iskolás jellegtől. Az idősebbek pedig egyenesen azt mondják: sem idejük, sem türelmük nincs ahhoz, hogy ismét kézbe vegyék az iskolatáskát, beüljenek a padba és a tanrend következetességének megfelelően készüljenek az órákra. Az akadémiák tematikája nagyjából áthidalta az idegenkedést és más természetű nehézségeket is. A rövid, de alapos előadás és az azt követő kérdések vita formájában történő tisztázása közelebb áll a felnőttekhez, mint az iskola sajátosságából eredő és elengedhetetlen „én kérdezek, te felelsz” rendszere. TÖBB Eliö ADÁST MEGHALLGATTUNK tavaly, s megismerkedtünk néhány idei tematikával is. Ezek jóságuk és alaposságuk mellett sem voltak mentesek néhány hibától, amelyek azonban többnyire a jó szándékból származtak. Közelebbről abból, hogy a tematika összeállításánál a tervezők feltehetően így gondolkoztak: itt van egy olyan ismére tterjesztési fórum, amelyikre a megszokottnál szívesebben eljönnek. Ez alkalom arra, hogy a lehető legtöbbet adjuk a legszélesebb keretek között. így aztán a programba bekerült egy sor olyan dolog is, amelyiknek elhagyása inkább hasznosabb lett volna. Nem azért, mert nincs szükség egy olyan témára, mint mondjuk az egészségügyi felvilágosító munka. Nagyon is szükséges ez. de nem a termelőszövetkezeti akadémia feladata annak elvégzése. Ha ugyanis számolunk a 10—14 előadásból álló sorozat idejével, s azzal, hogy alig 28—30 óra alatt mindenről beszélni akarnak az előadók, akkor ebben a nagy előadás-áradatban elvész a lényeg, s végül csak a jószándék marad meg. Ilyen esetben méltán mondhatják a ihallgatók; elvégezték az akadémiát, ott sok érdekes dologról hallottak, csak éppen arról keveset. miként képesek jobban, jövedelmezőbben gazdálkodni. Mert azért a falusi embert elsősorban ez érdekli... De ha kizárjuk a tematikából azokat a témákat, amelyek nem tartoznak szorosan véve az akadémia programjához, akkor mivel foglalkozzanak? Bátaszéken, Faddon és Dombóvárott erre a kérdésre már megtalálták a választ. Arról hangzanak el az említett helyeken előadások, s a vita is akörül forog, ami a hallgatókat leginkább érdekli. Bátaszéken a harmadik évfolyamába lépett termelőszövetkezeti akadémia hallgatói üzemszervezési kérdéseket tárgyalnak, Faddon pedig az állattenyésztés nagyon is időszerű szakproblémái kerültek napirendre. Külön figyelmet érdemelnek a dombóváriak. A községben növénytermesztési, állat- tenyésztési és kertészeti tagozat működik. A szervezés a hallgatók kérésére történt így, s az első jelek szerint ez a módszer beválik. Nem elsősorban azért, mert szakmásításra törekszik, hanem inkább azért, mert a szakmai képzést megfelelően egyesíti más vonatkozású ismeretterjesztéssel. A „MÁS VONATKOZÁSÚ’ ALATT legfőképpen a világnézeti kérdések tisztázását értjük. Azt, hogy a program és az előadók, a mezőgazdasági szakember, vagy a pedagógus nyújtson segítséget a világnézeti kérdésekben való eligazodáshoz. Vonjon le egyebek között megfelelő következtetéseket azokból a témákból, amelyekről előadást tart, vagy vitát vezet. Persze, nem a csalhatatlan recept igényével mondjuk ezt. A hallgatók képzettsége sokféleképpen beleszólhat a tervek összeállításába és végrehajtásába. Annyi azonban bizonyos, hogy a falusi akadémiákkal szemben kár lenne általános kívánalmakat támasztani. Mondjuk azt. hogy mindazt oldja meg, amjí a régi iskola elmulasztott? Ez képtelenség. Mint jól bevált ismeretterjesztési formától azt várhatjuk, hogy érdekes előadásokkal, eleven vitákkal segítséget ad a falusi embernek, annak megértéséhez. amit csinál, s azt miért: teszi. Ennél többet senki se követeljen, még most, a front- áttörés után sem. SZOLNOKI ISTVÁN Munkásvédelmi felelősök tanfolyama Balatonbogláron A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az idén is, mintegy 300 szakszervezeti reszortos, funkcionárius téli oktatását végzi. Három megye szakszervezeti vezetői határozták el, hogy a szakszervezeti továbbképző tanfolyamokat egy balatonbogiári üdülőben tartják. Ezúttal a három megyéből a munkásvédelmi felelősök tanfolyama folyik. A tanfolyam 80 résztvevője közül harmincán Tolna megyéből érkeztek. A munkásvédelmi felelősök háromhetes tanfolyama december 21-én zárul, ekkor január első napjáig szünet lesz, majd az üzemi szakszervezeti kulturosok egyhónapos tanfolyamával folytatódik a szakszervezetek téli oktatási idénye. Tervfeladatok és a szövetkezeti tervezés A megyei tanács szakembereinek nyilatkozata Dr. Braun Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának terv- és pénzügyi csoportvezetője és Csákó vits László megyei tsz- főkönyvelő nyilatkozatot adott munkatársunknak Tolna megye jövő évi mezőgazdasági tervíela- datairól és az ezzel kapcsolatos problémákról, egy elvi vitáról, a szerződéses ipari növények ár- kedvezményeiről, továbbá 16 tsz tervkészítésének új módjáról. A kenyérgabona-kérdés rendezettnek ígérkezik: a megye valamennyi termelőszövetkezete teljesítette az öt százalékkal megnövelt vetéstervet, sőt még ennél is többet vetettek néhány szövetkezetben. De éppen arra való hivatkozással, hogy túlságosan nagy területet foglal el a kenyérgabona, sok szövetkezet kisebb területen kíván ipari növényeket termeszteni, kendert, napraforgót, fűszerpaprikát, hüvelyeseket és zöldségféléket. A népgazdasági terv szerint Tolna megyében mintegy 4200 holdon kellene rostkendert termeszteni a jövő évben, viszont a szövetkezetek ösz- szesen csak 3070 holdat vettek az előzetes tervükbe, napraforgóból 14 000 hold helyett 11120 holdat, zöldségfélékből 8500 hold helyett 6617 holdat, hüvelyesből 7109 holdat a szükséges 10 800-zal szemben. Növelni kellene megyénkben még a cukorrépa vetésterületét is, körülbelül 6000 holdra. Fűszerpaprikát 1000 holdon termesztettek a szövetkezetek az idén és még 100 holddal nagyobb területet kellene biztosítani megyénkben ennek a növénynek, de az előtervek szerint mindössze 759 holdat szántak neki a tsz-ek jövőre. A Szövetkezeti vezetőknek az az érvelése, hogy a kenyérgabo- na-vetés túlságosan sok helyet elvesz az ipari növények elől, csak részben helytálló és egyébként sem lehet vitatni, hogy jelenleg még szükséges ekkora területen kenyérgabonát termesztenünk. Az arányokat másként kell módosítani. Szálas és lédús takarmányoknak a körülbelül szükséges 47 090 hold helyett 47 795 holdat hagytak, holott azok termesztése elsősorban nem is területi kérdés. A termésátlagok növelésével még csökkenthető is lenne a vetésterületük. A zöldségfélék termesztésében is meg lehet „takarítani” 1500—2000 holdat azáltal, hogy elő- és utónövényként vetnek egyes zöldségféléket, tehát kétszeresen kihasználnának egy-egy táblát. A napraforgó vetésterületét ezért is csökkentették a szövetkezetek, mert kalászosok előveteményé- nek nem a legmegfelelőbb. De ha időben letakarítják és a földjét jól megmunkálják, nem rossz még búzának sem. A fűszerpaprika termesztése pedig sokkal
