Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-11 / 289. szám
* 1963. december ti. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Hegedűs Gyula nyomában! Három héttel az év vége előtt KEDVES. BENSŐSÉGES ÜNNEPÉLYT rendezett két évvel ezelőtt Gyöníkön a Hazafias Népfront a Hegedűs Gyula emléktábla leleplezése alkalmából. Ugyanazokban a percekben egy küldöttség kopogtatott be a budapesti Magyar utcában tévő művészotthonba ahol a színházból kiöregedett művészeik élnek. Itt élt még akkor a magyar színpadok egyik legkiemelkedőbb alakjának, Hegedűs Gyulának felesége is. A küldöttség szegfűcsokorral köszöntötte az idős művésznőt, s közölték vele, hogy fér ie tiszteletére emléktáblát készítettek Gyönkön arra az épületre, ahonnan elindult a művészi pályára. Az épület, amelynek falán a tábla látható, ma rendőrségi épület. korábban itt voltak a bírósági hivatal helyiségei. Hegedűs Gyula idejében ugyancsak bírósági épüiet volt. Hegedűs Gyula örökre bevéste magát a magyar színháztörténetbe, csakúgy, mint kora közönségének szívébe. A mai generáció azonban nem ismeri eléggé a magyar színpadi életnek ezt a kiemelkedő alakját. Nem ismeri eléggé Gyönkön sem, ahonnan elindult, de még Kétyen sem, ahol született 1870. februárjában. Nem az alkotása volt múlékony. nem. a feledés okait inkább a háború zűrzavaros éveiben kell keresni, mert hiszen éppen ez idő tájt lehetett volna sokat tenni emlékének megőrzéséért. Színházi berkekben szerencsére sokat tettek emlékének megőrzéséért. Dr. Czenner Mihály, a Színház- történeti Intézet igazgatója például személyesen is nagyon sokat Iáradozott azért, hogy Hegedűs Gyula hagyatéka ne merüljön feledésbe: Szekszárdon például több "alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel előadásban is. Szerencsére fíyönkörí is, akadt egy ember, aki valamilyen véletlen folytán felfigyelt a névre, s mint a Hazafias Népfront aktívája, kutatni kezdett. Neve: Magyar i Béla. Az ő törekvése, szorgalma vezetett el végül az emlékünnepséghez is. Időközben egy csomó dokumentum is előkerült pályafutásáról, a mai diákifjúság előadásokon keresztül ismerkedett meg Hegedűs Gyulával. így a mai generáció egy idő óta kezdi méltóképpen ápolni Hegedűs Gyula emlékét. Nézzük, mit mutatnak a Ma- gyari Bélánál lévő dokumentumok. A NAGY MŰVÉSZ APJA Heckmann Mihály kétyi postamester volt. (A Hegedűs vezetéknév magyarosítás következménye). A szekszárdi polgári iskolában tanult. Diákéveiről ezt jegyezték fel róla: „Élénk tempe- ramentumú volt. A számtan és a fizika azonban nem volt ínyére, némi kis bajok is voltak az osztályozás körül’’. E tárgyak iránt nem volt fogékony, a színészet azonban annál jobban érdekelte. Az iskolai tilalom ellenére is megnézett egy előadást. Ez any- nyira megragadta, hogy egész éjszaka erről ábrándozva bolyongott a váro6 szélén. Ez alkalommal kénytelen is volt a bolyongásra. mert otthon az ajtót bezárták s nem engedték be. Színész akart lenni, anélkül, hogy tudta volna, voltaképpen m,i is az. A kétyi postamester lia azonban először írnok lett a gyönki járásbírósági hivatalnál. Az aktatologatásnak, egésznapos könyöklés- nek azonban nem vált hívévé, továbbra is a színpadról ábrándozott. így történhetett aztán meg. hogy amikor 1889. május 19-én Gyünkre érkezett özvegy Ke resztét y Jánosné színtársulata, vége szakadt az írnogos ltodásnak, még mielőtt a fiatal emberből igazi hivatalnok vált volna. Megismerkedett a társulattal, és amikor az tovább ment Gyönkről Tamásiba, velük ment ó is. mit sem törődve a hivatalnoki állassal. A gyönki szabónál lévő 8 forintos adósságát is később a szülei fizették ki. Vándorolt a társulattal Tamásiból Szakosra, Furádra, Boglárra és ki tudná megmondani hova nem, abban a reményben, hogy egyszer majd ő is igazi színész lesz. Nevét megváltoztatta Barabásra, s ezen az álnéven élt, Erre azért volt szüksége, mert hiányzott a szülői beleegyezés. s nem akarta, hogy valahol is rátaláljanak. Kosztol és csekélyke napi gázsit kapott, ezzel azonban mit sem törődött, számára az volt a fonitos, hogy színpadra léphetett, ha egyelőre statisztaként is a nem nagyon ismert vándortársulá'ttal. Hogy voltaképpen mi volt az első színpadi ..produkciója', nem tudni. A Tolna megyei Újság 1927. május 27-i száma közli az ..akkor már híres művész levelet Ebben ezt írja az első ..szerepről": ..Cinre re nem is emlékszem, valami egy fel von á sós volt’', A fiatal legényke nem volt valami férfias szépség, különösebb tehetségről sem tett tanúságot, szóval, éppen, hogv megtűrték. Ö azonban csüggedes nélkül járta az országot, s nem keserítette el. hogy nem címszerepeket bíztak rá. Tanult, igyekezett mindenkitől valamit ellesni. Beiratkozott a színiakadémiára is. Innen azonban Paulay Ede. az akadémia nagynevű igazgatója eltanácsolta azzal, hogv tehetségtelen és hát a külseje is olyan, hogy nem sok keresnivalója van vele. Paulay Ede ez alkalommal nem jól ítélte meg tanítványát. Tovább vándorolt az országban. Szolnok, Pápa, Debrecen vidéki vándorlásának fő állomásai, majd Kolozsvárra került a® ottani Nemzeti Színházhoz. Itt is kudarcok sora következett, csak kevesen vették észre, hogy e fiatalemberből kezd kibontakozni valami érték, nemcsak akaraterő. hanem sokat ígérő tehetség is rejtőzik ebben az emberben. VÁRATLAN FORDULAT KÖVETKEZETT. Ditrai Mártont, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatóját igazgatónak hívták meg a budapesti Vígszínházhoz. Ditrai magával vitte Hegedűs Gyulát is a fővárosba, mert „kiváló színésznek" ismerte. Itt a színházavató darabban egyéni, gyönyörűen zengő hangjával, természetes viselkedésével, egyszerű. mesterkéltség nélküli mozgásával keltette magára a figyelmet szerepében. Pár nappal később az Államtitkár úr című darabban már nagy sikert aratott, híre futott az egész országban. A későbbi színháztörténész azt írta róla1, hogy senki sem tudta honnan jött, kicsoda, észrevétlenül befűrta magát az emberekbe." A színpadon akkoriban a fő tendencia a nemzeti jelleg kidomborítása volt, mert hiszen ez felelt meg legjobban nemzetünk önállósulási törekvéseinek, másrészről pedig a modernizálódó Európa .színpadi eszközeinek a meghonosítása. Az Államtitkai űr előadására rendezték be a színpadot először valóságos bútordarabokkal, s a színészektől is azt várták el, hogy az életet úgy elevenítsék meg, ahogyan az létezik. Az új iránt Hegedűs Gyula volt a legfogékonyabb. Az 6 fő érdeme, hogy a magyar színpadon meghonosodott a természetesség, s kiszorult a mesterkéltség. Ez volt magasra ívelő pályájának az alapja. Az ország egyik legünnepel tebb művésze lett. Az első sikerek után következtek a nagy szerepek — töretlen sikerrel. Ha valamelyik darabban kis szerep jutott neki. abban is nagy sikert "‘aí-átott. MAR NEVES ELISMERI MŰVÉSZ VOLT. amikor 1911-ben felkereste a szülőföldjét a dimbes-dombos Tolnát. Ekkor békéit meg Kélven szüleivel is. s ekkor ünnepelte öt Szekszáid közönsége is. Itt az a megható jelenetnek lehetett a közönség tanúja, hogy a nagy művésznek egykori tanára' adott . át virágcsokrot, Kovács Dénes, aki annak idején olyan sokat* bajosko- dott vele a matematika és/ fizika miatt. Köszöntötte egykori tanítványát, aki a színpadon jelesre vizsgázott az egész ország előtt. / Magyart Béla lakásán szépen gyűlnek a dokumentumok és. hogy a nagy művész emléke ne csak itt és a színházi berkekben éljen, ahhoz legyen hozzájárulás ez a néhány sor- is. Boda Ferenc Soha nem tapasztalt ütemben javul a bőrök minősége — Az idén már jelentős nyereséggel dolgozik a bőrgyár Az elmúlt években kezdődött a 1 Simontornyai Bőrgyár korszerűsítése. A nagyarányú ep'tés nem tette lehetővé a termelés állandó i emelését, főleg azonban a gyár- ' tott bőrök minősége hagyott maga után sok reklamációt. Körülbelül három éve kezdődött az a nagy és jelentős tevékenység, amely célul tűzte a gyártmányok minőségének emelését, különösebb [beruházás, technikai fejlesztés j nélkül. Az üzemi pártszervezet több alkalommal tanácskozott a gyár | műszaki dolgozóival, majd munkásaival a minőség javításának kérdéséről. Megállapították, hogy a minőség romlásának egyedüli oka a technológiai fegyelem megsértése. Hozzáfogtak ezért a gyártás-technológia megszilárdításához. Kidolgozták az adott bőrök állandó technológiáját, a több éves gyakorlat alapján elkészítettek az esel legesen változó minőségű bőrök feldolgozásának technológiáját is. A technológiai utasítások betartása volt ezután a következő lépés a minőség javításában. A munkát nemcsak fent, az irányító műszakiaknál szigorították tneg. .hanem a munkapadoc mellett is. A nyersbőr, míg készáruvá vá- | lék. — harminc—negyven műn- : icaműveleten is átmegy. Az üzem ’ kommunistái, a szocialista brigádok tagjai eppen ezért fordítottak j nagy gondot a gyártás közbeni fe- 1 gyelem betartására. A rendszeres ellenőrzés es a fegyelem betartásának eredményét már az év elején érezni lehetett. Egyre javult a termékek minősége, amellett, hogy a norma alá szorították a költségeket. Hatom héttel az év vége előtt j már arról beszélhetünk, hogy a Simontornyai Bőrgyárban a bő- i rök minősége soha nem látott mé- | retekben, arányokban javult. A , készárut hét szortimentbe sorol- j ják. a hét minőségi osztály között lényeges azonban az árkülönbözet. ezért nem mindegy az. hogy Szombaton. a magyar sajtó napja alkalmából a Népújság Szerkesztő Bizottsága fogadást tartott lapunk levelezői részére. A fogadáson K. Balog János főszerkesztőhelyettes üdvözölte a megjelent levelezőket és jó munkájuk elismeréseképpen könyvjutalmakat adott U. az első. vagy az utolsó minőségi csoportokban van-e túlsúlyban a termelés. A napokban megtartott értékelés szerint — ahol egyébként azt is megállapították az Országos Bőripari Vállalat üzemei között a legjobb minőségű bőrt Simontornyán készítették az idén — a múlt évi bázisadatokat figyelembe véve, amikor is az összes termék 61 százaléka (!) volt az V, VI, és VII. szortimentben, az idén az 53 százalékos tervezettel szemben az összes termék 49 százaléka került csak az alacsonyabb osztályba. Ez a néhány százalékos javulás olyan hatalmas összegű nyereség- képzést tett lehetővé, hogy remény van arra. a jövő év elején a bőrgyári dolgozók már nyereségrészesedést is kapnak — ha az Országos Bőripari Vállalat más gyáraiban is hasonló termelési eredményeket érnek el. Az év elején terjedelmes kis könyvben összesítették a bőrgyár dolgozóinak munkaverseny-válla- lásál. Meghatározták minden brigád. üzemrész teendőit, és gondoskodtak a verseny rendszeres értékeléséről is. A kiváló munka eredménye az. hogy sok év után az- idén mát nagyobb összegű jutalmat is tudtak a dolgozóknak fizetni, hisz a vállalásban szereplő szortiment javulási együtthatót elérték. Hatom héttel az év vege előtt bizakodó a hangulat a bőrgyárban. Sók év után az idén — az előzetes számítások szerint — a ter vet részleteiben teljesíteni tudják, sőt már készülnek a jövő évi munkára Is. amikoris nagyobb feladatok várnak a gyár dolgozóira, mert az iparátszervezés során Simontornyán csak külföldi — argentin — bőröket dolgoznak fel. Az 1964. évi munkára, a gazdasági év kezdésére már- megtették az első előkészítő infézkedéseket. Bizonyára ez is hozzájárul majd a gazdasági év zavartalan kezdéséhez. — pj — Szekszárdi halas- és boraskészletek a csárdákban Újabban több. romantikus hangulatú vendéglőben, halászcsárdában olyan népművészeti edényekben tálalják fel az ételt és teszik, főleg a külföldi vendégek asztalára a bort, amelyeket kiürítésük után emlékként meg is vehetnek. Steig Istvánnak, a népművészet mesterének szekszárdi műhelyében több száz halászlévé« tálait, halfarmáju boroskanosót és poharat készítettek, részben a dunaújvárosi, részben a dunakömlődi halászcsárda, valamint a deosi íöldművesszo vetkezeti vendéglő megrendelésére. A szekszárdi híres mester műhelyében készült a budapesti Háry János csárda, í több kerámia boroskészlete is. Oroa* nyelvtan folyamok a megyében Tolna megyében az idén csaknem kétszázötven diák vett részt orosz nyelvtudási versenyeken. A járásokban rendezett versenyek eredményeként harminc- nyolc fiatal szerepelt a megyei döntőben, ahol az oroszul legszebben beszélőket, olvasókat és írókat értékes ajándékkal jutalmazták meg Számos iskolában újból megalakultak az orosz nyelvszak- körök, s háromszáznál többen 1 leveleznek Szovjetunió-beli partnerekkel a diákok. A megye tíz helységében, köztük Szekszárdon kezdődtek nemrégiben orosz nvelvtanfolvamok felnőttek részére is. Erdei „bisztrók” A gyulaji vadrezervátumban megkezdődő! a dám- és gímszarvasok. s az őzek szoktató etetése. Húsznál több tetős és rácsos etetőhelyen „találnak” takarmányt a nemesvadak. Az álla tokát így szoktatják hozzá ezekhez az erdei ..vadbisztrók-, hoz”. Amikor majd vastag hó- réteg borítja táplálékukat, tudni fogják, hol találnak ennivalót. Az idei télre ezerkétszáz mázsa lucemaszénát és száz mázsa vad- gesztenyét tároltak az erdőség négylábú lakóinak a 32 ezer holdas rezervátumban.
