Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-11 / 289. szám
2 TOTATA MFGTFT NÉPÚJSÁG 1983. december 11. Százféle bőráru A „Bőrdíszműben”, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat 2. számú szekszárdi telepén, több mint százféle bőrdíszmű árut gyártanak, évi 100 millió forintos értékben. A legfiépszerűbb gyártmányok sportszatyrok, iskolatáskák és egyedül itt készülnek a bel- és külföldre gyártott kerékpárok nyergei. Megfelelő formájúra és méretűre vágják a bőrt és más anyagokat a szabászatban. A raktárban osztályozzák a szovjet exportra kerülő sportéi szatyrokat. Hetven—nyolcvanezer kerékpárnyereg készül negyedévenként az üzemben. A képen Jäger Jánosné és Pintér Józsefné meózzák a kész nyergeket. (Erb János képriportja) fl szakértelem, a lelkiismeret és a felelősség nevében Amiről a tagok tehetnek és amire végre rendelet kellene Ez év nyarán a mözsi Uj Élet A helyét rosszul választották meg, Tsz-ben két 120 férőhelyes hiz- mert egy lejtő alján építetté i fel. lalda épült, de oly hibás az etető- Az alapot nem készítették el réhtér, hogy az eső és az egyéb vadvíz megáll rajta. Ez a körülmény fagyos időben veszélyezteti a hízó sertések épségét. A diósberényi Rákóczi Tsz tehénistállója olyan, hogy a borjúketrec az ajtó mellett van. így amikor télen kinyitják az ajtót, a beáramló hideg ledesen, s a létesítmény sokat süly- lyedt, vetemedett, rokkant, úgy, hogy a belső térbe befolyik a v.z. A múlt télen a közös gazdaságban ez az épület adta a legtöbb állategészségügyi problémát. A helyzet ismeretében azért itt bizonyos megértés tanúsítható, de a varsávegő és a keletkező nedvesség dl Dózsa Tsz, a mözsi Uj Élet Tsz nyomban a borjakat éri. A var- negatív példája, vagy a decsi Uj sádi Dózsa Tsz-ben szintén ez év Élet Tsz épülő, 600-as hizlaldája nyarán készült el a növendékistálló: közepe rohamosan süllyed. Gyünkön a Vörös Csillag sertés- fiaztatójának padlására télen a szél behordja a havat: olvadáskor a malacok tehát vízben vannak. A havat persze le is lehetne söpörni, de nem lehet, mert ha valaki rámegy, leszakad. Egy november 4-1 szemle a de- lapították azokat a hiányosságo- csi Uj Élet Tsz-ben a következő- kat- amelyek az állatok tartása, két állapította meg és foglalta elhelyezése, gondozása, takarmá- jegyzőkönyvbe: „A 600-as hizlal- nyozasa térén fennállnak es eset- da igen vontatottan készül, leg- le*= megbetegedesekkel, sürgetően jelzi: így nem mehet tovább. A jószágállomány veszteség nélkül történő átteleltetését nem szabad ezek miatt kockáztatni. A megye állatorvosai hasznos munkát végeztek, amikor a tél beállta előtt, a megyei tanács vb. utasítására megvizsgálták, megálelhulláfeljebb a tél második felében lesz s°kkal járhatnak. Hasznos, hogy használható. Nagy hibája ennek mindezt .^obb szempontból vizsaz épületnek, hogy az etetőtér, a járda, a vályú tiszta beton, de még a falak vakolata is erősen cementes habarcs. Az ajtó-küszöbök, a lelépők szélei pedig éles derékszög-vassal vannak vasalva. Az épülő 600-as hizlalda agyon- betonozását szó nélkül hagyni gálták, bár itt-ótt németjük állatorvos túlzottan borúlátó, és főként csak regisztrálásra szorítkozik. Indokolt azonban a tervezők és az építők mulasztásaira határozottan rámutatni és ugyanakkor teljesen helytálló a szövetkezeti gazdák hellyel-közzel megnem lehet. Mindenki, akinek csak mutatkozó hanyagságaira is ráviegy csepp köze van az állattenyésztéshez, tisztában van azzal, hogy a cement, a beton, milyen károkat okoz egyes állatok szervezetében, sőt egész állományokban. Ezt hangoztatja a sajtó, a szaksajtó, tudja a tanyasi paraszt- ember is, de úgy látszik, egyáltalágítani. E téren sincs sajno: minden rendben. Az állatorvosok a tél küszöbén végezték a felmérést, abban az időpontban, amikor az átteleltetésre való felkészülésnek már mindenütt meg kellett volna történnie. Sajnos elég sok mulasztást talán nem tudja ezt az ilyen ólak, pasztáitok a szövetkezeti vezetők istállók tervezője és az építés en- és. gazdák részéről, olyanokat, gedélyezője.” . amelyek végső soron a gazdasáA JewÄonyv g« ÄTSto'rEKrVÖ: h,„gú d, jogo, indulattól ffltótt £l&. Ä ig «mSÍtem ví megallapitasai a szakértelem, a „eztek el „ te„ok Tühh k ; ; felelősség és ,, Mklimere. névé- *££<&£, „*f,Cele”?5dlS ben „kelnek ki” a tervezők, az mulaszta,nak el amelvek nem építők, enyhén szólva melléfog*- igéíyelnek sem pénzt, ' sem á!la. sa ellen. mi beruházást, csak kicsivel több Végre valahára el kellene már felelősséget és lelkiismeretességet, jutni odáig, hogy ne a jól sikerült De kommentár helyett beszélje- munkia menjen eseményszámba, nek a tények, és néhány kiraga- akkor, amikor a tsz-ekben az dott példa. A györei Petőfi Tsz építkezésekről van szó, hanem az legyen a rendkívüli és a szokat-J lan, ha valahol véletlenül nemj úgy sikerül valami, ahogy keile-J ne. A második ötéves .terv teljes!-J tése az állattenyésztés Vonatko-J I zásában erőfeszítéseket igényelj 1 normális körülmények között isi régi hizlaldájában a tél küszöbén a téliesítésl még el sem kezdték. Át épület tetőzete beázik, oldalain átfúj a szél, így huzatos. A hizlalda környéke elhanyagolt, mindenütt trágyadombok és trágyáié. Az izményi Gábor Áron Tsz növendékmarha-istállóján- sok a kitört ablak. A nagymányoki Jószerencsét Tsz növendékistállóinak szellőztetése nincs megoldva, ezért a benti levegő párás, ammóniagázzal telített. A hizlalda mögött sok trágya halmozódott, fel, s valósággal úszott a vizsgálat időpontjában a trágyalé. A felsőnánai Uj Élet Tsz juh- hodálya annyira elhanyagolt, hogy a trágya már a tetőig ér. A szálkái Fejlődés Termelőszövetkezet állattenyészetében főleg a gondozás körül mutatkoznak hibák. De más közös gazdaságokban is tapasztalható hasonló jelenség. A mőcsényi Mező Imre Tsz-ben a borjúk kondíciója nem megfelelő, ez kizárólag gondozási hibákkal magyarázható. A naki Dózsa Tsz- ben kevés gondot fordítanak a szarvasmarhák körömápolására. A sertéshizlaldánál a trágyalé elhor- dására lajtot kellene beállítani. Nincs. Nos, ezek mind olyan dolgok, amelyeken más nem segíthet, csak a tagok és a vezetők. Feltétlenül fontos szóvá tenni, ha már kicsit késő is, a légtér szűkítését, a takarmánnyal való okos gazdálkodást. Több közös gazdaságban a keveset is pocsékolják, másutt, némelyik tsz-ben nem gondoskodnak megfelelő mennyiségű alomról és nem törődnek a meglévő alom tervszerű beosztásával. Kevés az olyan tsz, mint a tamási Vörös Szikra, ahol a kukoricaszár egy részét alomnak használják. A megyei pártvezetés az állat- tenyésztésben meglévő elmaradás felszámolását napirendre tűzte. Ilyen szempontból célszerű lenne nagyobb gondot fordítani a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain is azoknak a hibáknak a kijavítására, amelyek még az erősebb hidegek beállta előtt a közös gazdaságokban, a tagok és a vezetők egyetértésével és aktív munkájával gyorsan kijavíthatok. Ss Olcsó, jó és megyénk mezőgazdaságától, különösen a termelőszövetkezetektől. Azok az épületek, ólak, istállók, amelyek nem felelnek meg a, követelményeknek, építési, vagy, tervezési hibák miatt, végeredményben a sok bosszúság mellett a második ötéves terv teljesíté-J sét is megnehezítik. A Tolna megyei Párt VB és a Tolna megyei Pártbizottság különös nyomatékkai irányítja napjainkban a fi- ! gyeimet az állattenyésztés visz- I szásságainak felszámolására, ez- f ízel együtt a minőség megjavítására, a hozamok növelésére. A tsz-vezetők, a szakemberek régi kívánsága most tehát a helyzet és ja hibák ismeretében különösen indokolt: legyen végre egy olyan rendelkezés, amely kötelezően írja elő az ólak, az istállók kijelölő- f marad a sénél, a tervek kivitelezésénél a J hazamegy. Egy hasznos összeállítás * * * Szórakozásnak se rossz 0 0 0 Összekevert filmek A közönség előbb meghökkent, aztán nevetni kezdett, a gépkezelő pedig meredten nézte a vásznat. Csodálkozott. A cím szerint ? ugyanis a fehér alkalmatosságon távoli bolygókról készült íilm képsorainak kellett volna peregni, nem pedig a mélyszántás legjobb módozatait bemutató filmkockáknak. Mit lehet ilyenkor tenni? Két lehetőség van: a2 előadás el- közönség csalódottan vagy pedig néhány legilletékesebb szakemberek, az f szóból álló magyarázat után foly- állatorvosok és az állattenyésztők ' tatni a vetítést, . ésillagászat he- részvételét is. Jlyett a mélyszántásról... Hogy Ablakon kidobott pénz, egész*®2 nem vág a korábban el- évben gondot, bosszúságot okozó fhangzott előadáshoz? Nos, leg- körülmény minden tervezési £s)közelebb ^ajd érről lesz szó... építkezési hiba. S persze veszte- J _ a dolog korántsem ilyen ség az állatállományban. Ha nem Jegyszerű — válaszol kissé csipke- is fogadható el, de valamennyire Jlődő élcemre Szabadi Mihály, a érthető a szakályi Kapos Völgye (Tolna megyei Népművelési Ta- hizlaldájáhak sorsa. A hizlalda a 'nácsadó vezetője. — Egy ilyen termelőszövetkezet megalakulása- J alkalom, s a közönség méltán kor készült, erőltetett menetben, hiszi, hogy be akartuk csapni... Miként kerül egybe Népművelési Tanácsadó és a film? Ügy, hogy most nem a hagyományosan ismert mozifilmről van szó, hanem egy olyan filmtárról, amelynek készlete gazdag, nagy választékot kínál, de portékája mégis alig-alig kelendő. — A Népművelési Tanácsadó film tárában több mint 500 témát, felölelő filmszalagot tárolunk — szolgál felvilágosítással dr. Németh Pálné, ta filmügyek referense. S így folytatja: — Sajnos, gyakran csak tároljuk, de ném forgalmazzuk, mert az érdeklődés igen mérsékelt. Több olvan község van Tolna megyében, ahol a lehetőségek ellenére sem alkalmazzák ezt a jó szemléltető eszközt. Pedig a választék egyáltalán nem szűkös. Található itt csillagászati. dokumentum-, egészségügyi, földrajzi, közlekedési, irodalmi, sport-, mezőgazdasági témájú tekercs, hogy csak néhányat említsünk. S ezekből lehetne összeállítani önálló filmesteket. Nem azért, hogy a művelődési otthon a helyi filmszínházzal konkurráljon. hanem sokkal másabb célból. Például azért, hogy a filmekkel is egyre jobban megszerettessék, megismertessék
