Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
2 TOI,VA MET.YET VfiPÜJSAO 1963. december 10. Legyen csak ünneprontás Tavaly, a zárszámadó köz- semmiféle kispolgári bájolgásnak, gyűlések egyikén felszólalt a járás ottlévő képviselője, mondott néhány aranyigazságot, majd kijelentette, tudna még másról is beszélni,' de nem akar ünneprontó lenni. Jó munkát, jó egészséget kívánt a tagoknak és leült. „Nem akarok ünneprontó lenni”. — Ez a kijelentés gyakran hangzik el a zárszámadó közgyűléseken, márpedig nagyfokú politikai baklövés, öncélú dinom-dánomnak, mindenkit keblemre ölelő, mindent elfelejtő ünnepnapnak degradálni a zárszámadásokat. Nincs annak az égvilágon semmi értelme, ha valaki, valamilyen oktalan álszeméremből úgy véli, nem illik elrontani a második napirend, a bankett hangulatát, kár lenne megkeseríteni ennek, vagy annak a tarnak, esetlég vezetőnek a szája ízét. Ünnep persze a zárszámadó közgyűlés és ünnepélyessé is kell tenni, de nem úgy, ahogy sokan gondolják, ügy legyen ünnepélyes, hogy higgadtan, okos szóval. bölcs, embert tisztelő mértéktartással, de szenvedélyes tenni- akarással ne csak az eredményekről, a hibákról is, de ne csak általában, hanem konkréten beszéljenek a felszólalók. Ha valaki ezek után a bírálatot ünneprontásnak veszi, akkor legyen csak ünneprontás. Semmiképpen ne feledjük, a zárszámadó közgyűlés elsősorban az esztendős munka összegezése, úgy is mondhatjuk, munkaértekezlet, és csak másodsorban mulatozás. S ha az egyiknek megadják a tsz-gazdák a módját, meg kell adni a másiknak is. Nincs tehát helye akkor, amikor egy egész falu sorsát befolyásoló tanácskozásra jön össze a közösség. A megélhetést, a jelent, a jövőt, a családok boldogulását nincs joga senkinek sem úgy intézni el, hogy nem óhajt ünneprontó lenni. A közösségi élet törvényei emberségesek, de szigorúak. Aki nem szolgálta azokat becsülettel, ártott, vagy rontott, az kapja meg a magáét, és szégyenkezzen. Az alaphangot tehát ne azok adják meg, akik már érzik a pörkölt illatát, és kizárólag az evésre gondolnak. S ha már itt tartunk: vajon nem korai még ezt a problémát feszegetni? Nem! Sőt, igen időszerű, hiszen a pártszervezeteknek most kell állást foglalniok minden kérdésben, így ebben a kérdésben is. Máris tapasztalható olyan liberális törekvés, hogy egyesek előszeretettel hangoztatják a zárszámadások ünnepélyességét, amely alatt az a felfogás lapul rendszerint, hogy én nem bírállak téged, te se bírálj engem, ne bántsuk egymást, emberek. Az efajta álláspontot a szövetkezeti mozgalom megszilárdulása nem tűri. Ott, ahol tavaly a kiküldött nem akart ünneprontó lenni, a tagok és a vezetők is úgy gondolták, nekik sem illik annak lenni. Agyon dicsérték egymást — persze a jogos dicséretnek helye van —, utána elfogyasztották az ünnepi vacsorát, megállapították, jó volt az évzárás, pedig nem volt jó, mert hiányzott a tanulságos erkölcsi és tudatformáló haszna. Erről van szó. Az erős gépek szántsanak továbbra is A Gépállomások Igazgatóságá- I Bonyhádi Gépállomás, 40« műnak legutóbbi jelentése szerint de-' szaknorma (nehéz univerzál trak- cember elejéig 108,5 százalékra i tor), Régi Lajos, Nagydorogi Gépteljesítették a mélyszántási tervü- állomás, 422 műszaknorma (köny- ket megyénk gépállomásai. Ebben ; nyű lánctalpas traktor), Schlenger a munkában a legjobb teljesít- Lajos, Várdombi Gépállomás, 140 ményt a Teveli Talajjavító Gép- 1 műszaknorma, (nehéz lánctalpas állomás érte el 140,2 százalékkal, a Tamási Gépállomás 140 százalékkal és a Nagydorogi Gépállomás 130,9 százalékkal. November utolsó tíz napja az előző dekádokhoz képest javulást I műszaknorma. traktor). A legjobb brigádvezető Váraljai Béla, a Dalmandi Gépállomás dolgozója, akinek brigádjában az egy gépre jutó átlagteljesítmény 1079 normálhold, 186 mutat, lendületesebb munkát. A Dalmandi Gépállomás gyenge eredményt ért el: egy-egy gépe átlagosan csak 3,8 normálholdat teljesített naponta. Nem volt megfelelő a bonyhádi és az Ireg- szemcsei Gépállomás traktorosainak átlagteljesítménye sem: 4,8 normálhold. Legjobb a napi teljesítmény a nagydorogiaknál: 8,8 normálhold, a tevelieknél 8,3, a várdombiaknál 6,8 normálhold. Az egész évi munkában a különböző típusú erőgépek vezetői közül a legjobb teljesítményt a következők érték el: Varjas Ferenc, Nagydorogi Gépállomás, 252 műszaknorma (G—35-ös traktor), Karászi János, Várdombi Gépállomás, 362 műszaknorma (könnyű univerzál traktor), Róth Henrik, A Gépállomások Igazgatósága felhívja a gépállomások vezetőinek figyelmét arra, hogy a rossz idő beálltával fokozottabban kell végezni az ellenőrzéseket. Mivel már nehezebben megy a szántás, napközben sem akar szántani sok olyan traktoros, akinek gépe bírja a fagyos földet. Rákapcsolnak a pótkocsira és szállítást végeznek. Két ekefejjel még tudnának szántani. Feltétlenül szükséges a mélyszántás befejezéséhez, hogy a nehéz univerzál gépek is szántsanak napközben, ne csak a lánctalpasok. mihelyt megenyhül az éjszakai fagy. A lánctalpas traktorokkal, különösen az SZ—100-as gépekkel minden körülmények között szántani kell, amíg csak engedi az időjárás. Gregó&ik Goina megye? Mit mond a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának vezetője Máté János elvtárssal, a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk. Máté elvtárs két kérdésre válaszolva elég súlyosnak ítélhető megyei problémára adott felvilágosítást. • * » — Gyakran hallani olyan aggasztó kijelentéseket, hogy Tolna megyében a lakosság lélek- s/áma csökken és bizonyos elöregedés figyelhető meg. Mit mondanak a számok, hogyan látja ezt a kérdést Máté elvtárs, a Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának vezetője? — Azzal kezdeném talán, hogy megyénkben a lakosság lélek- számának növekedése évtizedek óta az országos átlag alatt van. 1869. óta állnak rendelkezésünkre népszámlálási adatok, amelyekből az tűnik ki, hogy az azóta eltelt, közel egy évszázad alatt, az 1960-as népszámlálásig az ország lakossága csaknem megkétszereződött, 98,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a megyei lélekszám csak 21 százalékkal emelkedett. Ami még furcsább, ez a növekedés is az 1910-es éveket megelőző időben következett be, 1949. óta viszont állandó a csökkenés. A népesség ilyetén való alakulása a megye jellegével van összefüggésben. Tolnában a fel- szabadulás előtt jelentősebb ipari, vagy egyéb munkalehetőséget biztosító góc, amely lekötötte volna a természetes szaporodást, nem volt. Sőt már a felszabadulás előtt is elvándorlást lehetett tapasztalni a megyéből. Az elvándorlás mértéke azonban abban az időben, tekintettel arra, hogy az ország más területein sem növekedtek a munkalehetőségek, a megye természetes szaporodásának száma között ingadozott, s ez okozta a lélekszám stagnálását. De van egy másik dolog, amiről szintén itt kell beszélni, hogy a feltett kérdésre válaszolhassak. tartottunk, hogy lényegében természetes szaporodás a megyében nem volt. Ebben az évben, amíg országosan az ezer lakosra jutó természetes szaporodás 2,1 fő, addig a megyében ez arányaiban ki sem fejezhető, mert lényegében nulla. Ha a halálozások és a művi vetélések számában nem következik be lényeges csökkenés, hanem az előbb említett tendencia érvényesül továbbra is, akkor az elkövetkezendő években már természetes fogyással kell számolnunk a megye lélekszámáhan. Ami a művi vetélések számát illeti: 1957. óta fokozatosan emelkedik, 1960. óta mindegyik évben meghaladja a négyezret. Különösen magas ez a szám, ha azt nézzük, hogy az anya egészsége szempontjából indokolt művi vetélések száma az elmúlt tíz esztendő alatt csupán 1962-ben haladta meg a kétszázat. A megye halálozási arányszámának alakulását illetően azt tudom mondani, hogy 1949. óta minden évben meghaladja az országos átlagot, ez azonban véleményem szerint több tényező mellett összefüggésben van a megye népességének koronkénti összetételével is. Itt jutottunk el az elöregedés problémájához. A megye népességében ugyanis magasabb az idős korosztályok aránya, mint az országos átlag, 1960-as népszámlálás, időpontjában az ország lakosságának 13,8 százalékát tette ki a 60 éves és az ennél idősébb népösSég aránya, Tolna megyében 14,6 százalékát. Ez az arány a megye több községében még rosszabb: Nakon, Szakcson, Bátán, Sióagárdon, Koppányszántón, Regölyben megProblémák kezdenek jelentkezni I haladja a 20 százalékot. a megye természetes szaporodását illetően is. A születések száma az utóbbi években a művi vetélések számának emelkedésével párhuzamosan fokozatosan csökken, a halálozási arányszám 1962-ben jobban emelkedett, mint az országos átlag. Mindezek következtében 1962-ben már ott — A megyei vezetés megfelelő erőfeszítéseket tesz, hogy az itteni körülményekre az országos szervek figyelmét felhívja. Milyen tényekkel támaszthatná alá még inkább Máté elvtárs a megyei vezetés fáradozásának teljesen helytálló jogosságát? — A felszabadulás után megkezdődő és még mindig folyamatban lévő lélekszámcsőkkenés alapvető oka a munkalehetőségek hiányára vezethető vissza. Az iparosítás hosszú éveken keresztül elkerülte a megyét, miközben az ország más területein új ipari gócok, városok épültek, a már meglévő iparközpontok jelentősen bővültek, nálunk meggyorsult az elvándorlás. 1949 és 1959 között körülbelül 25 ezerrel többen költöztek el a megyéből állandó jelleggel, mint ameny- nyien ideköltöziek. Az elvándorlás a megye községeinek döntő többségét érinti. A százhét község közül mindössze harminchatnak nem csökkent a népessége az 1949-es és az 1960-as népszámlálás közötti időben. Nagyon nagy volt a lakosság tényleges csökkenése az előbb említett két népszámlálási időszak között Bátaapátin, 26,3 százalék, Gyulajon 20,6 százalék, Mucsiban 30,2 százalék, Kistormáson 32,8 százalék. Nagyszékelyen 29,7 százalék. Bikácson 24,2 százalék, Györkönyben 22,5 százalék, Uj- iregen 23,6 százalék. A lélekszám jelentősebb növekedése viszont általában azokban a községekben következett be a két népszámlálás között, amelyekben, vagy amelyek környékén javultak a munkalehetőségek. így például Bonyhád lakossága az előbb említett időszakban 25,2 százalékkal, Mázáé 37 százalékkal, Nagymányoké 22,3 százalékkal, Várdombé 22,3 százalékkal, Dalmandé 13,6 százalékkal, ‘ Fácánkerté 13,5 százalékkal, Szekszárd városé 19 százalékkal nőtt. Még azt is el szeretném mondani. hogy az utóbbi években jelentősnek mondható lépések történték. főként a megyeszékhelyen. új munkahelyek megteremtésére. Ezek véleményem szerint valamelyest mérsékelik az elvándorlást, de még népi oldják meg. Hogy nagyobb mértékben lehessen csökkenteni az elvándorlást — még további erőfeszítések szükségesek a megyei munkahelyek számának növelésére — mondotta Máté János elvtárs. „ „ Sz. P. Ezzel a jelszóval il- a lakosság százezer fo- sunk az volt, hogy az milyen elgondolásaik lethetnénk a várongi ta- rintnál több társadalmi illetékesek részéről na- vannak az építkezés nács vezetőit, mert fel- munkát kíván fordítani, gyobb, hathatósabb tá- lehetőségeiről. Majd ezt tett szándékuk, hogy És ehhez igényeltek még mogatást is megérdemel- követően tárgyalásokra- mielőbb megépüljön a megfelelő állami támo- ne ez a kezdeményezés, került sor, és a mű- község új, az igények- gatást. még akkor is, ha nem velődési ház terve most nek megfelelő művelő- A megyei tanács már szerepel a megye húsz- már a megyei tanács- dési háza. Ezt a ma- megadta az engedélyt éves távlati tervében, nál van. kacsságot ezúttal nem arra. hogy Lőrinczi Megérdemli ez a kezde- — Ha szükséges, ok- rossz tulajdonságként Gyula tervező mér- ményezés, mert nemar- kor az eredeti elkeli nekik felróni, nem. nők társadalmi munká- ra vár. hogy állami be- gondolást, hogy négy Annál inkább érdemül, ban elkészítse a leendő ruházással építsenek, ha- év községfejlesztési ösz- mert nemcsak az vezérli művelődési ház tervét, nem a saját erejükhöz szegét fordítjuk a mű- őket, hogy nem akarnak Ekkor jött az értesí- kérnek segítséget a vá- velődési házra, meg- elmaradni a szomszédos tés a megyei művelő- rongiak. községektől, amelyek néJuíalmat kapnak a megyei párt vb és a megyei tanács vb felhívásához csatlakozó legjobb közös gazdaságok A megyei párt vb. és a megyei Széchenyi Tsz, második az ireg- tanács vb. az őszi mezőgazdasá- szemesei Uj Élet Tsz, harmadik a gi munkák sikeres elvégzése ér- ' dunaföldvári Aranykalász Tsz, dekében felhívással fordult a me- | negyedik a sárpilisi Uj Március gye közös gazdaságaihoz. E fel- : Tsz, ötödik a várdombi Egyetértés híváshoz számos tsz csatlakozott. | Tsz. Háromezer hold felett a har- A nagy munkák befejeztével\ madik kategóriában első a döbrö- megtörtént az értékelés, — há- j közi Zöld Mező Tsz, második a | rom lcategóriában. Az ezer hold j dunaföldvári Alkotmány Tsz, alatt lévő tsz-ek versenyében el- harmadik a gyulaji Uj Barázda ső a felsőnánai Uj Élet Tsz, a, Tsz, negyedik a pálfai Egyetértés pének közös összefogása valósította, építette meg a művelődés házát. Elsődleges az. hogy a kis község lakosságának igénye az új művelődési ház, mert a jelenlegit minden egyébnek, csak MAKACS EMBEREK mureíódházna fc^nem ^g. osztálytál. hogy mi- A község " vei a megye húszéves nem szegte kedvét a távlati fejlesztési tervé- művelődési osztály lelehet nevezni. Mégis, a jószándékuk elé a fel sőbb fórumok nek-másikának merev, szűklátókörű álcádé kos kodása gördített akadólyokat. ...........................................— A ,7lÁle!*dJi^lL7 tárgytalannak. Ellenben változtatjuk öt évre. Az építkezést a tanácsi építőipari vállalattal szeretnénk végeztetni, és ha sikerülne olyan megállapodást kötni, még a jövő évben felépíteni. Mint májusban, most- is az a véleményünk, Várongnak szüksége van vezetőinek új múvelódé°i házra’ Tsz, és ötödik a tamási Vörös Szikra Tsz. Az első és a harmadik kategó- „ . . , riában az első három tsz, a máfomí ^oldas'Ws T^dSágok *odik kategóriában az első négy tategóriájában első a tamási i tsz pénzjutalomban részesül. második a sárszentlőrinci Táncsics Tsz, harmadik a várongi Petőfi Tsz, negyedik a györkönyi Uj Élet Tsz, ötödik a szakadáti lan hajléka” címmel má- tnsb-n jelent meg lapunk hasábjain, milyen • - - lULIrUK J Zz j ICdfc IC O l yol t'O U t l. C l ben nem szerepel Vá- irata, hanem, rongon művelődési ház már a bevezöben is em- építése, a községi ta- lítettük, megmakacsol- nács a magántervezővel tűk magukat, kötött szerződést tekintse Ég mosf Teményvan hogy a meglévő művelődési fJJ®' beiül ház felújítására — 20 000 mert a lakosság maga érzi a szükségét. A je- ümtnt billegi olyan állapotban van. hogy szinte élet- veszélyes. Olyan helyiség pedig, ahol többen Összejöhe'nének, nincs. A termelőszövetkezet jól belátható gazdálkodik, él ez új mű- tussal van a muvelő-lés- velődési háza legyen a re is. ... , várongiaknak. Kristóf A művelődésnek pesen Kivitelezőt. Viszont j^szló, a tanács elnö- dig méltó hajlék kell a,™e0}e;v,0,,. °,Wan fner- ke legutóbb arról szá- Várongmn is. is ha o teku felújításához, hogy hiolhatott be, hogy jó helyi vezetők „mc.kacreménynek út iába, amely- uuekn^uZZuieUen út™ halad az A z&gát” továbbra isiméire a községi tanács négy nVfcnelc is megjeleljen nyaron ugyanis ertesi- tanyohak. akkor > (.ütés község'emésztési ősz- százezeT sem lett volna tést kaptak a megye- ható időn belül teljesül szegét 30 000 forint ér- elég. tői. hogy f ghlkoZn-’k i kis község lakóinak tékú helyi anyagot, és Akkori állásfoglalá - kérésükkel közöljék, kívánsága, 2ipunic nasaojam, mnyen , . t erejéig _ keresakadaíyok tornyosulnak [ kivitele2Őt a község létesítendő új intézményének útjába. Annak az új intéz-
