Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

2 TOI,VA MET.YET VfiPÜJSAO 1963. december 10. Legyen csak ünneprontás Tavaly, a zárszámadó köz- semmiféle kispolgári bájolgásnak, gyűlések egyikén felszólalt a já­rás ottlévő képviselője, mondott néhány aranyigazságot, majd ki­jelentette, tudna még másról is beszélni,' de nem akar ünnep­rontó lenni. Jó munkát, jó egészséget kívánt a tagoknak és leült. „Nem akarok ünneprontó lenni”. — Ez a kijelentés gyak­ran hangzik el a zárszámadó közgyűléseken, márpedig nagy­fokú politikai baklövés, öncélú dinom-dánomnak, mindenkit keb­lemre ölelő, mindent elfelejtő ünnepnapnak degradálni a zár­számadásokat. Nincs annak az égvilágon semmi értelme, ha va­laki, valamilyen oktalan álszemé­remből úgy véli, nem illik el­rontani a második napirend, a bankett hangulatát, kár lenne megkeseríteni ennek, vagy an­nak a tarnak, esetlég vezetőnek a szája ízét. Ünnep persze a zárszámadó közgyűlés és ünnepélyessé is kell tenni, de nem úgy, ahogy sokan gondolják, ügy legyen ünnepé­lyes, hogy higgadtan, okos szó­val. bölcs, embert tisztelő mér­téktartással, de szenvedélyes tenni- akarással ne csak az eredmé­nyekről, a hibákról is, de ne csak általában, hanem konkréten beszéljenek a felszólalók. Ha va­laki ezek után a bírálatot ünnep­rontásnak veszi, akkor legyen csak ünneprontás. Semmiképpen ne feledjük, a zárszámadó köz­gyűlés elsősorban az esztendős munka összegezése, úgy is mond­hatjuk, munkaértekezlet, és csak másodsorban mulatozás. S ha az egyiknek megadják a tsz-gazdák a módját, meg kell adni a má­siknak is. Nincs tehát helye akkor, amikor egy egész falu sorsát befolyásoló tanácskozásra jön össze a közösség. A megélhetést, a jelent, a jö­vőt, a családok boldogulását nincs joga senkinek sem úgy intézni el, hogy nem óhajt ünneprontó lenni. A közösségi élet törvé­nyei emberségesek, de szigorúak. Aki nem szolgálta azokat becsü­lettel, ártott, vagy rontott, az kapja meg a magáét, és szégyen­kezzen. Az alaphangot tehát ne azok adják meg, akik már érzik a pörkölt illatát, és kizárólag az evésre gondolnak. S ha már itt tartunk: vajon nem korai még ezt a problémát feszegetni? Nem! Sőt, igen idő­szerű, hiszen a pártszervezetek­nek most kell állást foglalniok minden kérdésben, így ebben a kérdésben is. Máris tapasztal­ható olyan liberális törekvés, hogy egyesek előszeretettel hangoztat­ják a zárszámadások ünnepélyes­ségét, amely alatt az a felfogás lapul rendszerint, hogy én nem bírállak téged, te se bírálj en­gem, ne bántsuk egymást, em­berek. Az efajta álláspontot a szövetkezeti mozgalom megszilár­dulása nem tűri. Ott, ahol ta­valy a kiküldött nem akart ünneprontó lenni, a tagok és a vezetők is úgy gondolták, nekik sem illik annak lenni. Agyon di­csérték egymást — persze a jo­gos dicséretnek helye van —, utána elfogyasztották az ünnepi vacsorát, megállapították, jó volt az évzárás, pedig nem volt jó, mert hiányzott a tanulságos er­kölcsi és tudatformáló haszna. Erről van szó. Az erős gépek szántsanak továbbra is A Gépállomások Igazgatóságá- I Bonyhádi Gépállomás, 40« mű­nak legutóbbi jelentése szerint de-' szaknorma (nehéz univerzál trak- cember elejéig 108,5 százalékra i tor), Régi Lajos, Nagydorogi Gép­teljesítették a mélyszántási tervü- állomás, 422 műszaknorma (köny- ket megyénk gépállomásai. Ebben ; nyű lánctalpas traktor), Schlenger a munkában a legjobb teljesít- Lajos, Várdombi Gépállomás, 140 ményt a Teveli Talajjavító Gép- 1 műszaknorma, (nehéz lánctalpas állomás érte el 140,2 százalékkal, a Tamási Gépállomás 140 száza­lékkal és a Nagydorogi Gépállo­más 130,9 százalékkal. November utolsó tíz napja az előző dekádokhoz képest javulást I műszaknorma. traktor). A legjobb brigádvezető Váraljai Béla, a Dalmandi Gép­állomás dolgozója, akinek bri­gádjában az egy gépre jutó átlag­teljesítmény 1079 normálhold, 186 mutat, lendületesebb munkát. A Dalmandi Gépállomás gyenge eredményt ért el: egy-egy gépe átlagosan csak 3,8 normálholdat teljesített naponta. Nem volt megfelelő a bonyhádi és az Ireg- szemcsei Gépállomás traktorosai­nak átlagteljesítménye sem: 4,8 normálhold. Legjobb a napi tel­jesítmény a nagydorogiaknál: 8,8 normálhold, a tevelieknél 8,3, a várdombiaknál 6,8 normálhold. Az egész évi munkában a kü­lönböző típusú erőgépek vezetői közül a legjobb teljesítményt a következők érték el: Varjas Fe­renc, Nagydorogi Gépállomás, 252 műszaknorma (G—35-ös traktor), Karászi János, Várdombi Gépál­lomás, 362 műszaknorma (könnyű univerzál traktor), Róth Henrik, A Gépállomások Igazgatósága felhívja a gépállomások vezetői­nek figyelmét arra, hogy a rossz idő beálltával fokozottabban kell végezni az ellenőrzéseket. Mivel már nehezebben megy a szántás, napközben sem akar szántani sok olyan traktoros, akinek gépe bír­ja a fagyos földet. Rákapcsolnak a pótkocsira és szállítást végez­nek. Két ekefejjel még tudnának szántani. Feltétlenül szükséges a mélyszántás befejezéséhez, hogy a nehéz univerzál gépek is szánt­sanak napközben, ne csak a lánc­talpasok. mihelyt megenyhül az éjszakai fagy. A lánctalpas trak­torokkal, különösen az SZ—100-as gépekkel minden körülmények kö­zött szántani kell, amíg csak en­gedi az időjárás. Gregó&ik Goina megye? Mit mond a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának vezetője Máté János elvtárssal, a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk. Máté elvtárs két kér­désre válaszolva elég súlyosnak ítélhető megyei problémára adott felvilágosítást. • * » — Gyakran hallani olyan ag­gasztó kijelentéseket, hogy Tol­na megyében a lakosság lélek- s/áma csökken és bizonyos el­öregedés figyelhető meg. Mit mondanak a számok, hogyan látja ezt a kérdést Máté elv­társ, a Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának vezetője? — Azzal kezdeném talán, hogy megyénkben a lakosság lélek- számának növekedése évtizedek óta az országos átlag alatt van. 1869. óta állnak rendelkezésünkre népszámlálási adatok, amelyek­ből az tűnik ki, hogy az azóta el­telt, közel egy évszázad alatt, az 1960-as népszámlálásig az ország lakossága csaknem megkétszere­ződött, 98,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a megyei lélekszám csak 21 százalékkal emelke­dett. Ami még furcsább, ez a növekedés is az 1910-es éveket megelőző időben következett be, 1949. óta viszont állandó a csök­kenés. A népesség ilyetén való alaku­lása a megye jellegével van összefüggésben. Tolnában a fel- szabadulás előtt jelentősebb ipari, vagy egyéb munkalehetőséget biztosító góc, amely lekötötte volna a természetes szaporodást, nem volt. Sőt már a felszabadu­lás előtt is elvándorlást lehetett tapasztalni a megyéből. Az elván­dorlás mértéke azonban abban az időben, tekintettel arra, hogy az ország más területein sem növe­kedtek a munkalehetőségek, a megye természetes szaporodásá­nak száma között ingadozott, s ez okozta a lélekszám stagnálását. De van egy másik dolog, ami­ről szintén itt kell beszélni, hogy a feltett kérdésre válaszolhassak. tartottunk, hogy lényegében ter­mészetes szaporodás a megyében nem volt. Ebben az évben, amíg országosan az ezer lakosra jutó természetes szaporodás 2,1 fő, ad­dig a megyében ez arányaiban ki sem fejezhető, mert lényegében nulla. Ha a halálozások és a művi vetélések számában nem követ­kezik be lényeges csökkenés, hanem az előbb említett tenden­cia érvényesül továbbra is, akkor az elkövetkezendő években már természetes fogyással kell szá­molnunk a megye lélekszámáhan. Ami a művi vetélések számát illeti: 1957. óta fokozatosan emel­kedik, 1960. óta mindegyik évben meghaladja a négyezret. Különö­sen magas ez a szám, ha azt néz­zük, hogy az anya egészsége szempontjából indokolt művi ve­télések száma az elmúlt tíz esz­tendő alatt csupán 1962-ben ha­ladta meg a kétszázat. A megye halálozási arányszá­mának alakulását illetően azt tu­dom mondani, hogy 1949. óta minden évben meghaladja az or­szágos átlagot, ez azonban véle­ményem szerint több tényező mellett összefüggésben van a megye népességének koronkénti összetételével is. Itt jutottunk el az elöregedés problémájához. A megye népességében ugyanis magasabb az idős korosztályok aránya, mint az országos átlag, 1960-as népszámlálás, időpontjá­ban az ország lakosságának 13,8 százalékát tette ki a 60 éves és az ennél idősébb népösSég aránya, Tolna megyében 14,6 százalékát. Ez az arány a megye több közsé­gében még rosszabb: Nakon, Szakcson, Bátán, Sióagárdon, Koppányszántón, Regölyben meg­Problémák kezdenek jelentkezni I haladja a 20 százalékot. a megye természetes szaporodá­sát illetően is. A születések szá­ma az utóbbi években a művi vetélések számának emelkedésé­vel párhuzamosan fokozatosan csökken, a halálozási arányszám 1962-ben jobban emelkedett, mint az országos átlag. Mindezek következtében 1962-ben már ott — A megyei vezetés meg­felelő erőfeszítéseket tesz, hogy az itteni körülményekre az or­szágos szervek figyelmét fel­hívja. Milyen tényekkel tá­maszthatná alá még inkább Máté elvtárs a megyei vezetés fáradozásának teljesen helyt­álló jogosságát? — A felszabadulás után meg­kezdődő és még mindig folya­matban lévő lélekszámcsőkkenés alapvető oka a munkalehetőségek hiányára vezethető vissza. Az iparosítás hosszú éveken keresz­tül elkerülte a megyét, miköz­ben az ország más területein új ipari gócok, városok épültek, a már meglévő iparközpontok je­lentősen bővültek, nálunk meg­gyorsult az elvándorlás. 1949 és 1959 között körülbelül 25 ezerrel többen költöztek el a megyéből állandó jelleggel, mint ameny- nyien ideköltöziek. Az elvándor­lás a megye községeinek döntő többségét érinti. A százhét köz­ség közül mindössze harminc­hatnak nem csökkent a népes­sége az 1949-es és az 1960-as népszámlálás közötti időben. Na­gyon nagy volt a lakosság tény­leges csökkenése az előbb emlí­tett két népszámlálási időszak között Bátaapátin, 26,3 százalék, Gyulajon 20,6 százalék, Mucsiban 30,2 százalék, Kistormáson 32,8 százalék. Nagyszékelyen 29,7 szá­zalék. Bikácson 24,2 százalék, Györkönyben 22,5 százalék, Uj- iregen 23,6 százalék. A lélekszám jelentősebb növe­kedése viszont általában azok­ban a községekben következett be a két népszámlálás között, amelyekben, vagy amelyek kör­nyékén javultak a munkalehető­ségek. így például Bonyhád la­kossága az előbb említett idő­szakban 25,2 százalékkal, Mázáé 37 százalékkal, Nagymányoké 22,3 százalékkal, Várdombé 22,3 szá­zalékkal, Dalmandé 13,6 száza­lékkal, ‘ Fácánkerté 13,5 százalék­kal, Szekszárd városé 19 száza­lékkal nőtt. Még azt is el szeretném mon­dani. hogy az utóbbi években je­lentősnek mondható lépések tör­ténték. főként a megyeszék­helyen. új munkahelyek meg­teremtésére. Ezek véleményem szerint valamelyest mérsékelik az elvándorlást, de még népi oldják meg. Hogy nagyobb mértékben lehessen csökkenteni az elván­dorlást — még további erőfeszí­tések szükségesek a megyei munkahelyek számának növelé­sére — mondotta Máté János elvtárs. „ „ Sz. P. Ezzel a jelszóval il- a lakosság százezer fo- sunk az volt, hogy az milyen elgondolásaik lethetnénk a várongi ta- rintnál több társadalmi illetékesek részéről na- vannak az építkezés nács vezetőit, mert fel- munkát kíván fordítani, gyobb, hathatósabb tá- lehetőségeiről. Majd ezt tett szándékuk, hogy És ehhez igényeltek még mogatást is megérdemel- követően tárgyalásokra- mielőbb megépüljön a megfelelő állami támo- ne ez a kezdeményezés, került sor, és a mű- község új, az igények- gatást. még akkor is, ha nem velődési ház terve most nek megfelelő művelő- A megyei tanács már szerepel a megye húsz- már a megyei tanács- dési háza. Ezt a ma- megadta az engedélyt éves távlati tervében, nál van. kacsságot ezúttal nem arra. hogy Lőrinczi Megérdemli ez a kezde- — Ha szükséges, ok- rossz tulajdonságként Gyula tervező mér- ményezés, mert nemar- kor az eredeti el­keli nekik felróni, nem. nők társadalmi munká- ra vár. hogy állami be- gondolást, hogy négy Annál inkább érdemül, ban elkészítse a leendő ruházással építsenek, ha- év községfejlesztési ösz- mert nemcsak az vezérli művelődési ház tervét, nem a saját erejükhöz szegét fordítjuk a mű- őket, hogy nem akarnak Ekkor jött az értesí- kérnek segítséget a vá- velődési házra, meg- elmaradni a szomszédos tés a megyei művelő- rongiak. községektől, amelyek né­Juíalmat kapnak a megyei párt vb és a megyei tanács vb felhívásához csatlakozó legjobb közös gazdaságok A megyei párt vb. és a megyei Széchenyi Tsz, második az ireg- tanács vb. az őszi mezőgazdasá- szemesei Uj Élet Tsz, harmadik a gi munkák sikeres elvégzése ér- ' dunaföldvári Aranykalász Tsz, dekében felhívással fordult a me- | negyedik a sárpilisi Uj Március gye közös gazdaságaihoz. E fel- : Tsz, ötödik a várdombi Egyetértés híváshoz számos tsz csatlakozott. | Tsz. Háromezer hold felett a har- A nagy munkák befejeztével\ madik kategóriában első a döbrö- megtörtént az értékelés, — há- j közi Zöld Mező Tsz, második a | rom lcategóriában. Az ezer hold j dunaföldvári Alkotmány Tsz, alatt lévő tsz-ek versenyében el- harmadik a gyulaji Uj Barázda ső a felsőnánai Uj Élet Tsz, a, Tsz, negyedik a pálfai Egyetértés pének közös összefogása valósította, építette meg a művelődés házát. Elsődleges az. hogy a kis község lakosságának igénye az új művelődési ház, mert a jelenlegit minden egyébnek, csak MAKACS EMBEREK mureíódházna fc^nem ^g. osztálytál. hogy mi- A község " vei a megye húszéves nem szegte kedvét a távlati fejlesztési tervé- művelődési osztály le­lehet nevezni. Mégis, a jószándékuk elé a fel sőbb fórumok nek-másikának merev, szűklátókörű álcádé kos kodása gördített akadó­lyokat. ...........................................— A ,7lÁle!*dJi^lL7 tárgytalannak. Ellenben változtatjuk öt évre. Az építkezést a tanácsi építőipari vállalattal sze­retnénk végeztetni, és ha sikerülne olyan meg­állapodást kötni, még a jövő évben felépíteni. Mint májusban, most- is az a véleményünk, Várongnak szüksége van vezetőinek új múvelódé°i házra’ Tsz, és ötödik a tamási Vörös Szikra Tsz. Az első és a harmadik kategó- „ . . , riában az első három tsz, a má­fomí ^oldas'Ws T^dSágok *odik kategóriában az első négy tategóriájában első a tamási i tsz pénzjutalomban részesül. második a sárszentlőrinci Tán­csics Tsz, harmadik a várongi Pe­tőfi Tsz, negyedik a györkönyi Uj Élet Tsz, ötödik a szakadáti lan hajléka” címmel má- tnsb-n jelent meg la­punk hasábjain, milyen • - - lULIrUK J Zz j ICdfc IC O l yol t'O U t l. C l ben nem szerepel Vá- irata, hanem, rongon művelődési ház már a bevezöben is em- építése, a községi ta- lítettük, megmakacsol- nács a magántervezővel tűk magukat, kötött szerződést tekintse Ég mosf Teményvan hogy a meglévő művelődési fJJ®' beiül ház felújítására — 20 000 mert a lakosság maga érzi a szükségét. A je- ümtnt billegi olyan állapotban van. hogy szinte élet- veszélyes. Olyan helyi­ség pedig, ahol többen Összejöhe'nének, nincs. A termelőszövetkezet jól belátható gazdálkodik, él ez új mű- tussal van a muvelő-lés- velődési háza legyen a re is. ... , várongiaknak. Kristóf A művelődésnek pe­sen Kivitelezőt. Viszont j^szló, a tanács elnö- dig méltó hajlék kell a,™e0}e;v,0,,. °,Wan fner- ke legutóbb arról szá- Várongmn is. is ha o teku felújításához, hogy hiolhatott be, hogy jó helyi vezetők „mc.kacre­ménynek út iába, amely- uuekn^uZZuieUen út™ halad az A z&gát” továbbra isiméi­re a községi tanács négy nVfcnelc is megjeleljen nyaron ugyanis ertesi- tanyohak. akkor > (.üt­és község'emésztési ősz- százezeT sem lett volna tést kaptak a megye- ható időn belül teljesül szegét 30 000 forint ér- elég. tői. hogy f ghlkoZn-’k i kis község lakóinak tékú helyi anyagot, és Akkori állásfoglalá - kérésükkel közöljék, kívánsága, 2i­punic nasaojam, mnyen , . t erejéig _ keres­akadaíyok tornyosulnak [ kivitele2Őt a község létesítendő új intézményének útjába. Annak az új intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents