Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-08 / 287. szám
1963. december 8. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 7 Szárnyashajók Dunától az Óceánig Száguld a „Sirály” szárnyashajó a Dunán, az emberek csodálkozva nézik: mintha lábakon rohanna a hullámos víz felszínén. Talán éppen »zért olyan különös a látvány, ért a közlekedés gyorsasági v« enyében a vízijárművek erősen maradtak, az utolsó 100 év legg. ~sabb járatú hajójának sebesség« alig haladta meg az óránként 0 kilométert. A szám shajó elgondolása nem új. For lan olasz mérnök, a század elejé. kezdte kísérleteit. Graham Bt a telefon feltalálója a kanat Casey Baldwinnal együtt fogla. izott a szárnyashajó problémá, /al. Az első használható járm ’et a harmincas években a né« ?t Dr. Tietjens és von Schertel 1 szítette. A második világhábon alatt szüneteltek a kísérletek. z úgynevezett „Supramar” haj» at kb. 10 évvel ezelőtt kezdték őállítani, a német Schertel—Sachsenburg, rendszere alapján. A különböző nyugati országokban ma már számos í,Supramar” hajót alkalmaznak. A hordozó szárnyak tekintetében a kiemelkedő „V” formájú, és a teljes merülésű szárnyrendszert különböztetjük meg. Az előbbi stabilitása igen nagy, alapkonstrukciója egyszerű, az utóbbi rendszer megoldása viszont drága és komplikált, hidraulikus, vagy elektronikus vezérlésű irányító berendezése könnyen meg- hibásodik, a teljesítménye sem kielégítő. A szárnyak segítségével már kisebb sebesség ese' »n is kiemelkedik a hajótest a zből, és így a szilárd anyag eile: llása körülbelül a felére esc ken. így érthető, hogy azono motorteljesítménnyel a szárny .hajóval 40— 50 százalékkal n: yobb sebességet lehet elérni, nint a hagyományos rendszeri hajókkal. A szárnyashajó kör yebben siklik a hullámos ten íreken, sokkal jobb manőverez >i lehetőségeket biztosít, fékezési távolsága rendkívül kevés (a hajóhossz 4—5 szőröse.) A szárnyashajók építéséhez szükséges anyagoknak súly és szilárdság tekintetében különleges követelményeknek kell megfelelniük. Maga a hajótest teljes egészében tengervízálló könnyűfémből készül, míg a hordszámyakat acélból állítják elő. A trópusi vizeken alkalmazott hajókat különleges bevonattal kéll megvédeni a gyors korrózió ellen. A szárnyashajók legnagyobb elérhető sebessége ma nem haladja meg a 120 km-t óránként. Ennél nagyobb sebesség esetén ellennyomás keletkezik, ami a gyorsaság, csökkenését idézi elő. Egyelőre meg nem oldott probléma a gazdaságosan működő turbina alkalmazása, a könnyűfém-lemezek megfelelő hegesztő technikája, a hajótest új profiljának kialakítása, az ellennyomás leküzdése céljából 120 km/óránál nagyobb sebesség esetén, továbbá az önálló irányítással mozgatható hordozószárnyak célszerű megoldása. Ma már mindenhol építenek folyó, vagy parti vizeken használt személyszállító szárnyashajót, amelyeket előreláthatólag néhány éven belül kiegészítenek új konstrukciókkal. Különösen a szovjet szárnyashajókkal értek el kiváló eredményeket a nyílt tengeri hajózásban. A Szovjetunióban ma már 300 —500 tonnás nagyságban is gyártják a típusokat. A kapitalista kereskedelmi szakemberek egyelőre kételkednek a hajók gazdaságos kihasználásának lehetőségeiben,' bár pontosan tudják, hogy a szár-» nyashajók magasabb előállítási! költségét kiegyenlíti a nagy se-j bességnek köszönhető gyors] amortizáció. j Mint gazdasági járművet, az el-’ só szárnyashajót 1953-ban helyez-' ték üzembe. Az itt szerzett ta-\ pasztalatok alapján készítették az' első „Supramar” típusokat 27-től 60 tonnáig, 60—145 személy szállí-J tására. Ilyen hajókkal szabálysze-» rű forgalmat bonyolítanak le’ Olaszországban, Norvégiában,* Svédországban, Venezuelában,] Japánban és Jugoszláviában. A* szovjet .újságok jelentése szerint] a közeljövőben újtípüsú szárnyás-) hajók százait fogják beállítani a] belvízi és tengerparti forgalom-: ba. A szárnyashajók rendőri és] más feladatok végrehajtására igen' alkalmasak, a személyjáratokat többszörösen meghaladó sebessé-! gük miatt. Nyugat-Németország-I ban a Rajnán. Egyiptomban a] Szuezi Csatornán 3—4 tonnás! szárnyashajókat alkalmaz a part-j védelmi rendőrség. ! A hajózási és biztosító társasé-' gok igen szigorú biztonsági rend-! szabályokat rendeltek el a szár-] nyashajókon. A „Supramar” típu-! sú hajók 1961-<ben több mint] 1 400 000 kilométer utat tettek.' körülbelül egymillió utassal, azonban eddig még balesetről nem érkezett jelentés. SÉNYI IMRE Kik (esznek az első Hold-repülők? A szovjet űr ajózás eseményeiről nem szokta előre propaganda cikkek megjel nni. Az amerikaiak azonban a közelmúltban 1967- ig szóló űrhaj zási terveiket nagy garral publik .ták. Ennek betetőzése 1967-ber űrpilóták Holdbéli utazása lenne. Egy nyugatnémet újságíró járt nemrégiben az USA űrhajózási központjában és a látogatásáról írt tudósításában arról számolt be, hogy a szovjet űrikrek sikere után az amerikaiak még az eddiginél is fokozottabb tempóban folytatják űrrepülési kísérleteiket, mert — mint a német újságírónak mondták —, feltétlenül a szovjet űrhajósok előtt akarják elérni a Holdat. A most közölt amerikai űrhajózási program szerint a jövendőbeli Hold-utasok egyelőre kisebb, a Földtől viszonylag csekély 2— 300 km magasságban keringő űrhajóban fognak trenírozni. Úgy tervezik hogy 1963 vége felé 2—3 utast szállító újfajta Gemini űrhajót bocsátanak fel rövidebb időre majd 1964-ben ugyanilyen űrhajók már 14 napos útra indulnak. Ezalatt a Gemini űrhajó a Föld körül fog keringeni, de utasai közben hosszabb-rövidebb időre elhagyják az űrhajót ahová magukkal vitt narányi rakéta begyújtása révén tudnak majd visszakerülni. Magát a tervezett Hold-utazást azonban nem Gemini-űrhajóval óhajtják megtenni, hanem a most tervezés alatt levő Satum C-vel. Mint tudjuk ilyen Satum rendszerű űrhajókkal már régebben kísérleteztek az amerikaiak, de eddig nem sok eredménnyel. A Satum C a rakéta illetve az űrhajótípusok harmadik — feltehetően tökéletesített — változata. Hogy ennek elkészülte milyen stádiumban van, azt az amerikaiak nem árulták el a nyugatnémet újságírónak csak annyit mondtak, hogy 1965 nyarára tervezik a Saturn C első Föld körüli próbaútját. Közben azonban a Holdba igyekvő amerikai űrpilóták a Gemini űrhajóval gyakorlatoznak. És pedig azért azzal, mert az sokkal olcsóbb az elkészítendő Satum C-nél, legfőképpen pedig azért azzal, mert — az már megvan, létezik. 1964. és 1965. évek folyamán gyakorló Gemini űrhajókkal folytatják a páros találkozókat és más a tervezett Hold-utazás szempontjából fontos gyakorlatokat. Az első Satum C-vel azonban még mindig nem kísérlik meg az amerikai űrpilóták a Hold-repülést. Arra a terv szerint csak 1967-ben kerül sor az időközben tökéletesített űrhajó egy újabb típusával a Satum C—5-tel. Mint az újságíró megtudta a tervezett óriásrakéta hossza 107! m, átmérője 3,85 m és hajtómű-* vön kívül három részből fog áll-1 ni: gépteremből, utasfülkéből és Holdkutató-járműből. A tervek szerint ugyanis a Satum C—5 nem ereszkedik le a Hold felületére, csak a különleges járműrész, amely azután, hogy kutatási feladatait a Holdon befejezte rakéták segítségével érkezik visz- sza az időközben a Hold körül keringett űrhajóhoz, majd azzal együtt tér vissza a Földre. Egyelőre még mocsaras ingo- vány az Atlanti-óceán közelében a megépítendő „Moonport” holdkikötő helye, de hamarosan egy 135 méter magas épület emelkedik majd a volt mocsár helyén. A felépítendő hatalmas csarnok egyidejűleg négy Satum C—5 űrhajó felszerelésére és befogadására lesz a — terv szerint — alkalmas. Persze az is meglehet, hogy az amerikaiak Hold-utazási terve nem fog egészen programszerűen lefolyni és nyilván ezért — mint a közelmúltban hírt adtak róla — az USA kezdeményezésére Rómában tárgyalás indult meg a Szovjetunióval közös űrkutatási pi-ogram megvalósítására. <t PJ A prostata betegségei Egy paksi olvasónk arra kíváncsi, mi a prostata, és milyenék a betegségei? A prostata egy külsőelválasztású mirigye a férfiszervezetnek. A nemi éréskor nőni kezd. Legnagyobb tömegét a 20t—35 életév között éri el. Negyven év után második növekedési szaka következik, amely csúcsértékét az 50—60. életév között éri el. A prostata eltávolítása felnőttben a nemi életet nem befolyásolja, bár az ondószálacskák megtermékenyítő képességét csökkenti. A prostatának igen sokféle betegsége van. Leggyakoribb betegsége a gyulladás. A baktériumok vagy a húgycső felől, vagy a nyi- rokutakon át. vagy a véráram útján jutnak el a prostatába. A húgycső felöli gyulladás legtöbbször a húgycsökankó (tripper) következménye. A nyirokeredetű gyulladásnál az infekció a gyulladásos környezetből (végbél körüli tályog, gyulladás, lobos aranyér, stb.) terjed rá a prostatára. A véráram útján a heveny fertőző betegségek (tífusz, vörheny, influenza, stb, vagy gócos megbetegedések) furun- kulus, karbunkulus, tályogos mandula, orbáncos bőr, stb. kórokozói kerülnek a prostatába. Igen kedvező feltételeket teremt a prostata- gyulladások keletkezésére, s annak enyhe tüneteit utánozza a meghűlés („felfázásl”), egyhelyben való hosszú ülés, nemi excessusok (kicsapongások). hosszú ideig tartó lovaglás és kerékpározás. További betegségek: prostata-kő, prostata- tuberkulózis. prostatarák és az öreg korral járó prostata túltongés. vizelési zavarokkal. Prostata-pana- szaival azonnal menjen orvoshoz. A gyors orvosi beavatkozás sok bajnak és gondnak elejét veszi. Az ecchinococcus és a skarlát fertSzéséről Kedves „Négyszemközt az orvossal!". Többgyermekes családanya vagyok. Félt'in gyermekeim egészségét. I egyenek szívesek az ecchinococcus és a skarlát-fertőzési ismer - telni. Hálás köszönettel olvasójuk: egy édesanya. A rivóka kór okozója az ecchinococcus nevű laposféreg. Végső gazdája a kutya, mert ennek belében élősködnek az ivarérett férgek. A peték a kutya székletével kerülnek a külvilágba." Legelés közben a széklettel bekerülnek különböző háziállatainkba, mint a juh, sertés, szarvasmarha, s azok szerveiben, de különösen a májban, esetleg tüdejében, agyában telepednek meg a lárvák, amelyek körül nagy, rendszerint több rekeszű tömlők fejlődnek ki. Ha az ilyen állatok levágása alkalmával ezeket a szerveket odadobják a kutyának, úgy abban a tömlőkből kiszabadult lárvák ivarérett férgekké fejlődnek ki. Terjedési módok: A fertőzött kutya érintése, simogatása, csókolgatása, saját tányérból etetése, stb. Lap- pangási' idő 1—2 év. Emberről emberre nem terjed. A tünetek változóak, attól függően, hogy a lenyelt petéből, kiszabadult lárva, a vérárammal milyen szervbe (máj, tüdő, stb.) kerül. Az itt kifejlődő 5—15 cm, vagy még nagyobb átmérőjű ecchinococcus-tömlő részben nyomási, részben általános (túlérzékenységi) tüneteket okoz, esetleg elgennyesedhet, vagy megrepedhet. Megelőzés: Tisztasági és egészségügy? rendszabályok betartása. Ecchinococcus-szal fertőzött húst meg kell semmisíteni. Kutyákkal megetetni nem szabad. A skarlát (vörheny) a mérsékelt égöv országaiban mindenütt előforduló heveny, fertőző megbetegedés. Kórokozója: a streptococcus hae- molyticus. Több csoportja van, s ezen belül negyven típust ismerünk. A fertőtlenítő szerek rövid idő alatt tönkreteszik. Beszáradt váladékokban (vérben) azonban hosszú időn keresztül életben képes maradni A kórokozók ilyen beszáradt állapotban porfertőzés útján is könnyen juthatnak be az emberi szervezetbe. Az emberbe jutott kórokozó a torokban, illetve a garatban, főleg a mandulákon telepszik meg. A tünetek 2—5 nap múlva jelentkeznek. Hirtelen magas láz, torokfájással, hányással, fejfájással kezdődik a betegség. A második napon megjelennek a kiütések. Ilyenkor legmagasabb a láz is. A mandulák megduzzadnak, igen vörösek. Gyakran gennyes tüszők is láthatók rajtuk. A nyelvet kezdetben fehér, kissé szálkás lepedék fedi, de hegye és széle élénkvörös. Később a lepedék a nyelvről leválik és vörös színű, a málnához hasonló vörös felületű lesz a nyelv. Ez a skarlátos, vagy málna-nyelv körülbelül egy hétig áll fenn. A kiütések először a nyakon, mellen, könyökhajlatban és a lágyék-tájon jelennek meg, majd gyorsan kiterjednek az egész törzsre és a végtagokra. Színük a rózsaszíntől a haragosvörösig változhat. Nyomásra és lehűlésre a kiütések elhalványodnak. A bőr bársonyos tapintású. A kiütések tartama változó lehet. Enyhébb esetekben 2—5 nap, súlyosabb megbetegedés során 8—10 nap alatt halványodnak el. A második héten megindul a bőr hámlása, amely egy-két hétig tart. A tenyér és a talp hámiása kezdődik meg legkésőbb. A beteg fertőzőképessége már az első tünetek megjelenésével kezdődik, s a kiütéses szakban a legerősebb, s a kiütésektől számítva körülbelül hat hét múlva szűnik meg. A fertőzés forrásai a betegeken kívül az egészséges és lábadozó kórokozó gazdák szoktak lenni. Leggyakoribb fertőzési mód a cseppinfekció, mert az orr-, torok-, garatüregben elszaporodott kórokozók ezeknek váladékával kerülnek ki a külvilágba. A kórházakban bevezették a vörheny hatnapos penicillin-kezelését. A kórházi elkülönítést úgy hajtják végre, hogy egy-egy kórterembe a legfeljebb 35 órás időközben felvett betegek kerülnek be és a betegek 6 napon keresztül penicillin-kezelésben részesülnek. Ez a kórházi elkülönítés csak 6 napig tart. Hat nap után. ha a betegség tünetei elmúltak, a beteget hazaengedik. Aki megeszi a vasat!? Kedves „Négyszemközt az orvossal!”. A jugoszláviai Magyar Szóban arról olvastam. hogy egy fiatalember csupa szórakozásból üvegdarabokat. vasdarabokat kerékpárláncot fogyaszt, s ezeket a gyomra megemészti. B'ológiailag elképzelhető ilyen csoda? — kérdi Csávolyi András, a lap teveii olvasója. Közismert, s mindannyian már láttunk olyan embereket, akik emészthetetlen anyagokat, úgynevezett idegen testeket nyelnek le, különféle célzattal. Az egyik bűvészkedik, a másik öngyilkossági szándékkal (például a rabok szegeket, sőt kanalakat is lenyelnek). Van, aki. beteges hajlama miatt végez ilyen abnormitásokat. Tánlál- kozási célból, normális ember ilyet nem tesz, mert az olyan anyagokat. mint az említett üveget, vasat, bicikliláncot sem a gyomor, sem a bélrendszer megemészteni nem tudja. A lenyelt idegen testek legtöbbnyire rendes úton távoznak. Fennakadni az élettani és kóros szűkületeknél szoktak. Alakjuk és felszínük minősége szerint sérüléseket (fekélyeket) és bélzáró- dásos tüneteket okozhatnak. A lenyelt idegen test helye és minősége röntgen-vizsgálattal legtöbbnyire megállapítható. Az öngyilkossági szándékból, vagy véletlen- ségből lenyelt szegek, gombostűk, stb. miatt igen ritkán kerül műtétre sor. Biológiai csodát az orvostudomány nem ismer.
