Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-05 / 284. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. december 3. A Népújság tanácskozó brigádja KISKUNHALASON Elítélő vélemények a háztáji baromfi és tojás felvásárlásáról — Lesz-e elegendő naposbaromfi jövő tavaszra? — Milyenek a lehetőségek a kilencvenezres törzsállomány megteremtésére ? A Népújság tanácskozó brigád- és aznap a termelőszövetkezet ja, amelynek ezúttal Varga 1st- körülbelül félmillió forintos be- ván, a megyei pártbizottság mun- vételre tett szert. Jövőre a megye katársa, Lux Sándor, a megyei közös gazdaságai számítások sze- felvásárlási osztály vezetője és rint 100 000 pulykát adnák a nép- Kovács Béla, a Baromfifeldolgo- gazdaságnak. zó Vállalat kirendeltségvezetője, A fejlődést látva tény, hogy a* volt a tagja, Kiskunhalason a élelmiszeriparon belül a baromfi- Baromfifeldolgozó Vállalat veze- ipar helyzete, mór ami a kortőivel megtárgyalta a Tolna me- szerűsítést és a bővítést illeti, gyei tsz-eket és a vállalatot érin- eiég mostoha. Úgyszólván az év tő közös problémákat. Megyénk- minden időszakában mostoha, ben ugyanis a baromfi- és tojás- Nem kell messzire menni, itt felvásárlást a Kiskunhalason mű- van a naposbaromfi téli szállí- ködő feldolgozó vállalat végzi, tása, amely primitív, sőt kocká- Főként és elsősorban az volt a zatos körülmények között törtécél, hogy a tanácskozó brigád tá- jnik. Állandóan fennáll az a ve- jékoztassa az ottani vezetőket a 'szély, hogy a naposcsibe-szállít- megyei párt vb és a megyei párt- 'mány megfázik, megbetegszik és bizottság azon határozatáról, az állomány egy része elpusztul amely az állattenyésztés, ezen be- Legalább két, légkondicionált lül' a baromfitenyésztés helyzeté- termoszkocsi kellene, de nincs, nek megjavításával foglalkozik. E nem kapnak. Az idén 4 millió határozat végrehajtását népgaz- naposbaromfit adtak el. A ter- dasági érdekből a feldolgozó vál- nelőszövetkezetek „csibegyárai” lalatnak is kötelessége elősegíte- szinte szünet nélkül, télen, tiyá- ni, főként a baromfitörzsállo- ron üzemelnek. A baromfiipar mány megkívánt mértékben való vezetői tehát e körülmények is- felfejlesztésével, az áruátvétel és méretében a legminimálisabb igé- a szállítás idejében történő, za- nyékét időszerű lenne, ha kielé- vartalan lebonyolításával, a terv- gítenék. yégeredményben ez is szerű naposbaromfi-ellátással, va- népgazdasági érdek. Farkas elv- lamint a közös gazdaságok és a m mindenesetre határozott feldolgozó üzem érdekeinek össze- ígéretet tett arra, hogy a megye hangolásával. , termelőszövetkezeteiben eladásra A bátaszéki kirendeltséggel a vaF° kfyomíit december 31-igel termelőszövetkezetek kapcsolata sz“lhtjak. jó. A Kiskunhalason székelő köz- Ezzel kapcsolatban szóba került pontról ugyanezt már nem min- Bogyiszló is, ahol nagyon sürgős dig lehet elmondani. Megnyilvá- a pulykák felvásárlása, mert nult ez abban is, hogy amikor a gondot okoz a kocák elhelye- megyei tsz-vezetők országjáró út- zóse. A tanácskozó brigád ezt is juk során, augusztusban megnéz- szóvá tette: az üzem vezetői peték a feldolgozó üzemet, az igaz- dig intézkedtek, december 10-ig gató elvtárs rengeteg elfoglaltsá- 1 Bogyiszlóról a pulykát elszallit- gára hivatkozva, m#g, „csak , meg sem mutatta magát. Üzletfelek,1 A Tolna megyei Pártbizottság kereskedelmi partnerek között ez határozata kimondja: A közös az eljárás szokatlan. A Tolna, me- gazdaságokban meg kell teremgyei tsz-elnökök szigetvári ta-‘ feni a kilencvenezres baromfi nácskozásán, amikor a baromfite- J törzsállományt. Csak ilyen mó- nyésztésről és ezzel együtt a fel- dón lesz meg a lehetősége an- vásárlásról, valamint az eladás- n,ak hogy a megye végre teljéről volt szó, a vállalat senki- S1'tse tojásfelvásárlási tervét és vei sem képviseltette magát, ennyit adjon a népgazdaságnak, holott ez nemcsak illett volna, amennyit a fogyasztók érdeke hasznos is lett volna. Ezeket, és megkíván, ezen túl a kilencven- az ehhez hasonló dolgokat a ta- i ®yes törzsállománnyal a keltető nácskozó brigád Farkas elvtárs- állomások tenyésztojassal való sál, az igazgatóval közölte. Ható- folyamatos ellátását is biztosi- rozott ígéretet kaptunk, hogy a *^ni, e^e^' Az előkészületek meg- megyei törekvések viszonzásául a történték A bátai November 7 kapcsolatot a központ vezetői job- ^« területen a negyvenezres bá teszik a termelőszövetkezetek- to£ház he\yet k «««kel is, a megye illetékes vezetői- s<*árca megkezdődik az épitke- vei is lzes* Szakoson az eddig kihasznaLux Sándor megkérdezte, át latlanK^ét, öte^e?t ™v‘rd ’ időn belül rendeltetésének megfelelően lesz hasznosítva. A törzsállomány kiválasztása, „megszerzése” viszont a vállalat közretudják-e venni, el tudják-e szállítani december 31-ig a közös gazdaságokban lévő, eladásra váró árubaromfit. Az igazgató a fel- működése nélkül elképzelhetetdolgozó üzem nehézségeit ismertette, és elmondta, hogy elég sok a gondjuk. Az a helyzet ugyanis, hogy az üzem feldolgozó, befogadóképessége ma már alig felel meg a követelményeknek. Hetekkel ezelőtt volt néhány nap, amikor már-már le kellett állítani a felvásárlást, mert a nagytömegű áru feldolgozását úgy, ahogyan a minőségi követelmények előírják, egyszerűen nem győzték. 1960-ban egész évben 200 vagon baromfit dolgoztak fel. 1963-ban csak az utolsó negyedévben már eddig több mint kétszáz vagon került feldolgozásra, a régi berendezéssel és felszereléssel. Ezen túl december végéig Bács-Kiskun és Tolna megye gazdaságaiból még körülbelül 327 000 csirkét és 53 500 pulykát kell átvenniök. A fejlődésre, az árubaromfi mennyiségének növekedésére nagyon jellemző Tolna megye példája. Tavaly az itteni közös gazdaságokban árupulyka-nevelésről még beszélni sem lehetett. Egy év múlva, 1963 őszén hatvanezer pulykát neveltek és adnak el a vállalatnak. Volt olyan nap, amikor a szakályi közös gazdaságból tíz tehergépkocsiból álló autókaraván indult Kiskunhalasra pulykával, len. Megnyugtató volt hallani a vállalat vezetőitől, hogy a kilencvenezres törzsállomány megteremtését személyes ügyüknek tartják, gondoskodnak róla, hogy ez az állomány a férőhelyek felépítésével párhuzamosan meglegyen. A brigád tagjai kifogásolták a naposkacsa- és a naposliba- ellátást. Még az idén is előfordult, hogy a földművesszövetkezetek azzal a biztatással kötöttek a háztáji termelőkkel hízott kacsára szerződést, hogy napos- kacsát ad a vállalat. Ebből viszont nem lett semmi. Egyikmásik tsz szintén becsapódott. Farkas elvtárs elmondta: körülbelül 30 000 naposlibára számíthat a megye. A háztáji gazdaságok naposcsibe-ellátása jövőre, főként februárban, márciusban, áprilisban lényegesen jobb lesz. Azt azonban hangsúlyozta, hogy elsősorban azok kapnak naposcsibét, akik szerződést kötnek, illetőleg akik százból legalább harmincra leszerződnek. Elmondta, véleménye szerint a háztájiban rejlő lehetőségeket a Tolna megyei földművesszövetkezetek baromfi- és tojásfelvásárlói megközelítően sem használják ki. Szerintié ennek főként az a magyarázata, hogy a felvásárlók 30—40 százaléka nem érti a szakmáját, nem kereskedő. Másik nagy gond, hogy a földművesszövetkezetekben a baromfi- és tojásfelvásárlót még sok egyéb feladattal bízzák meg. így a tojás- és baromfifelvásárlás rendszerint nagyon mellékes marad. Decs község példájára hivatkozott. Állítja, hogy egy élelmes felvásárló kétszerannyi árut produkálna, mint amennyi most van. Farkas elvtárs álláspontját nagyon nehéz, és szükségtelen is megcáfolni, mert 1963-ban a vállalat egymillió naposbaromfit adott el Tolna megye háztáji gazdaságainak. Ebből legalább harminc vagon árura kellene számítani és jó, ha lesz hét vagon. A termelőszövetkezetek napos- baromfi-igényének kielégítéséről szólva éppen az a nagy gond, hogy kevés a törzsállomány. Márpedig, ha nincs tojás, akkor nem lehet keltetni és nihes miből adni. A megye naposkacsa-igénye körülbelül 150 000. Ehhez viszont egy háromezres törzsállomány tojása kell. A százezres napos- pulyka-igényt hétezres törzsállománnyal lehet csak fedezni. Ha ez meglesz, altkor a naposbaromfi- ellátás nem okoz gondot. SZEKULITY PÉTER Munkában a motoros targonca <é ' —-V- s Afir .......’ ....... , _• < HHH mß '‘-í hó •. sv : V-, : k >>' z -v > i Harminc bútorlapot is felemel és rak helyére egy „fogásra” a Dunai’öldvári Kendergyár pozdorjalemez-üzemének legújabb gépe, az emelővillás targonca. Nemcsak a technológiai folyamatokat korszerűsítik, gépesítik a gyárban, hanem a belső szállítást is. Korábban kézierővel végezték ezt a munkát, de mióta megvan a gép, nincs szükség erre. Hat ember munkáját végzi el a Csehszlovákiából importált motoros targonca. „A pártszervezet köszönetét fejezi ki" Nemrég párttaggyűlést tartottak a sárszentlőrinci Petőfi Tsz- ben. A pártvezetőség beszámolója az őszi munkák sikereivel foglalkozott. -1 — Dicséretet és elismerést érdemelnek Váli József, Cseke István és tovább sorolta a páttitkár neveket. Harminckét párttag és harmincöt párton kívüli aktivista kapott prémiumot és mellé elismerő sorokat jó munkájáért. Az embereken meglepődés látszott. Meghatottan nézegették a famentes papírra géppel írott sorokat: „A pártszervezet köszönetét fejezi ki az elvtársnak az őszi munkában való helytállásáért”. A párton kívüli aktivista mintha kíváncsiságból tette volna, a mellette ülő párttag levelét nézte. Miután meggyőződött arról, hogy a szöveg azonos az övével, gondosan összehajtogatva belső zsebébe, a szíve fölé tette. A sárszentlőrinci Petőfi Tsz- ben jó másfél héttel ezelőtt végeztek az őszi munkával, a zárt kertek kivételével a szántással is. Utána málnást telepítettek 10 holdon, s amikor ezt is befejezték, fásításhoz fogtak. Akácfa-csemetékkel ültetik be a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan meredek hegyoldalakat. Volt ok a nyugtalanságra Most már Nyirúdi József, a tsz agronómusa is megnyugodott. Azt vallja: „Nem volt hiábavaló az erőfeszítés, pedig 3 hónappal ezelőtt elég sokat nyugtalankodott, s volt is miért. Az idei ősz — annak ellenére, hogy az idő kedvezett — próbára tette a sárszentlőrinci tsz tagságát. A legnagyobb munka idején betegség döntötte le a tsz elnökét, Csékó Györgyöt. Az elnökhelyettes a kö tészetben volt nagyon elfoglalva. A tsz az idén megtermelte a sok zöldségfélét, de nem volt biztosított a terven felül termelt áru értékesítése. Sok minden szakadt az elnökhelyettes mindenhol elégséget tenni. Egymás után érett be a burgonya, a kukorica, a napraforgó. A területeket sürgősen le kellett takarítani, . .hogy.-, megkezdődhessék a szántás-vetés. A jónak éppen nem mondható munkatervezés következtében mindenbe belekezdtek. Hol az egyik, hol a másik határrészbe rángatták az embereket. A legsürgősebb munkák idején az erőgépek „lerobbanva”, az ekék vonóerő hiányában a szalmakazlak tövében hevertek. A szakvezetés fejetlensége, kapkodása érthető módon kedvetlenítette el a tsz- tagokat. A traktorosok azon keseregtek, hogy a felszántott területeket nem mérték. Egymást okolták A tsz-tagok az agronómust, az agronómus a tagokat okolta a fejetlenség miatt. A tagok elkeseredését még fokozták az egyes intézkedések is. A szakvezetés utasítására elkezdték egy 24 köbméteres silógödör töltését. Közben a rossz szervezés miatt abbahagyták a silózást. A félbemaradt silót kikezdte a penész és a tagok szemeláttára legalábbb 10—12 köbméter siló ment tönkre. A tsz-tagok zúgolódva beszéltek a kárról. „Ráment a sok munkaegység, s ime az egész hasznavehetetlenné vált”. A méltatlankodó tagok között akadtak, akik elkeseredésükben megtagadták a munkát, amikor a brigádvezetők hívták őkét.' A pártszervezet nem tétlenkedett \ A pártszervezet mindezt nem nézte tétlenül. Kibővített párttaggyűlést hívtak össze, s szép szóval rábeszéléssel próbáltak hatni az emberekre. Ez nem használt. Utána összevont párt- és tsz-ve- zetőségi ülést tartottak és személyre szólóan minden függetlenített vezető részére megszabták a feladatot. „Meg kell javítani az irányító, szervező munkát — adta nyakába. Jóformán éjt nappallá : ki a jelszót a pártvezetőség, s ez téve tette dolgát, mégsem tudott [ találkozott a tsz-tagság zömének egyetértésével. A szervezett munka hatására a „hanyagnak, nemtörődömnek” nevezett tsz-tagság elismerésre méltó munkát végzett. Egy hét alatt felszedték és a nagydorogi vasútállomásra szállították 47 hold cukorrépa termését. A függetlenített vezetők a konkrét tennivalók ismeretében magukra találtak. Nyirádi József agronómus megszívlelve a pártszervezet többszöri bírálatát, úgy irányította a munkát, hogy Öröm volt dolgozni. Bevált az összefogás módszere A pártszervezet bebizonyította, hogy nagy dologidőben is meg lehet találni annak lehetőségét, hogy szót értsenek az emberekkel, és megbeszéljék, mit hogyan kellene megvalósítani. Nem hiába fordult a pártvezetőség segítségért a párttagokhoz és a párton kívüli aktivistákhoz. A megbeszéléseken sok jó javaslat hangzott el, s ezeket a vezetőség hasznosította munkájában. A taggyűlésen a megkönnyebbült emberek úgy beszéltek: „Nem volt hiábavaló az erőfeszítés, minden munkát befejeztünk időben és jó minőségben". Nem fukarkodtak a dicsérettel A pártvezetőség nem fukarkodott a dicsérettel, elismeréssel. Harminckét párttag és harmincöt párton kívüli aktivista kapott a kitűzött prémium mellé elismerő levelet. Elismerő, köszönő levelet kapott Nyirádi József agronómus is, aki így beszélt: — Megvallom őszintén először rosszindulatú piszkálódásnak fogtam fel a pártszervezet bírálatát, figyelmeztetését. Úgy éreztem’ bírálnak csak azért, hogy később legyen ok a leváltásomra. Most már látom, azért bíráltak, hogy segítsenek hibáim kijavításában. Köszönöm elvtársak bírálatukat és köszönöm elismerésüket. Köszönöm segítségüket abban, hogy magamra találtam. POZSONYI IGNÁCNÉ
