Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-04 / 283. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1063. december I. Ökölvívó NB II Tatabányai Bányász—Szekszárdi Dózsa 13:7 Szekszárd 800 néző: Vezette: bet és lényegesen tisztábban is sékre ment, Kálmán viszont Krettinger és Sárközi. Pontozott ütött, úgy hogy mind a három a pihenő vezetőbíró és Nyulasi. menet a szekszárdi versenyzőé Rossz előjelekkel készült a Dózsa volt. Az állandóan fejelő Varutolsó hazai mérkőzésére. Almacht Árpás és Markos II katonai szolgálatra vonult be, így aztán Dienesnek nem adott ellenfelet a Dózsa, Horváth, Tóth és Sárközi személyében három újonc készülődött. S a baj nem jár egyedül. Horváth 20 grammal átesett a súlyhatáron a mérlegelésnél, így a vendégek mérkőzés nélkül is ... „ , . .... már 4:0-ra vezettek. A tartalékos *«***• ?“*» tenyeres ütéssé szekszárdi csapat a bajnokság ellen várakozáson megintette a vezetobíro. gát csak az ötödik alkalommal, a III. menetben intették meg. 2:0. Horváth átesett a súlyhatáron. Török mérkőzés nélkül nyert. 2:2. Tóth a II. menetben feladja Nagy ellen. A fiatal Tóth jól időzített balegyenesekkel egyenrangú ellenfél volt a 11. menet il gyors egyenesekkel is sok pontot szerzett. Nem kétséges, hogy technika tekintetében magasan Kálmán felé billent a mérleg nyelve es a három menet az első kettőt feltétlenül Kálmán nyerte meg. Mégis az egyik pontozó Molnárt látta jobbnak, ezért döntetlen eredményt hirdetlek ki. (Pontozói tévedés). 5:7. Dienes ellenfél nélkül nyert. 5:9. akkor azonban Leposa edző szerintünk helyesen — feladta Sárközi ellen Határközi kiütéssel győz. A fiatal Sárközi ügyeegyik esélyese felülit nyújtott és szerencsés esetben még szorosabb eredményt ér- hetett volna el. Tóth pl. egyen- küzdelmet. 2:4. rangú volt, amikor tenyeres ütés után kénytelen volt feladni a mérkőzést. Kálmán valóban szó- sen kivárt, aztán keményen sorozott. A II. menetben Határközi földre is került, de aztán egy jól időzített gyomorszáj ütés véget vetett a küzdelemnek, amikor Sárközi volt pontfölényben. 2:6. Miklósi pontozással győz Min- csik ellen. A rossz lábmunkájú tatabányai versenyzővel szemben sok szabálytalansággal tarkított küzdelemben harcolta ki Miklósi teljesen megérdemet győzelmét. I.amperítal szemben Mincsik Iet sorozatos szabálytalanságok miatt a III. menetben lelépteti a ugyan- vezetőbíró. Mincsik állandóan tolt és lökött, időnként fejelt is. A vezetőbíró nagyon elnéző volt és csak a III menetben vetett véget a küzdelemnek. 7:9. ros. mérkőzést vívott Molnárral, annyira azonban nem volt szoros a küzdelem, hogy a jobboldali pontozó Molnárt lássa győztesnek, s emiatt döntetlent hirdessenek ki olyan mérkőzésen, amelyet Kálmán nyert meg, aztán Sárközi és Halász kiütése is eléggé szerencsétlen körülmények között következett be. A mérkőzésről az alábbiakban számolunk be: (Elől a Dózsa ver- 4:6. senyzők). Dorogi pontozással győz Varga Kálmán — Molnár döntetlen. Óriási horogcsatával kezdődött és ellen. A sokat fejlődő Vargával azzal is folytatódott a küzdelem, szemben Dorogi kivárt, aztán töb- Molnár láthatólag csak nagy ütéHalász kiütéssel veszt Csiszár ellen. Az egyik versenyzőnek a padlón kellett maradnia ilyen horogcsata után. Csiszár jobban védekezett és addig, míg Halász horgai nem tették meg a kellő hatást a védekező Csiszárral szemben, addig egy jó ütemű gyomorszáj ütés Halász kiszámolásához vezetett. 7:11. Varga az I. menetben feladta Kiss ellen. Varga jól kezdett, súlyosabb, de ennek ellenére meglepően gyors és kemény ellenfelével szemben, de kézsérülése miatt a harcot már az I. menetben fel kellett adnia. 7:13. HAT TALALAT Felvételünk egy tekeversenyen készült, ahol a golyó az első sor babát eltalálta, A dobás eredménye: hat találat. Hogyan tovább? Sok új gondolat, javaslat, egészséges terv, jószándékú, okos tanács látott napvilágot a vezetőségválasztó küldöttközgyűlések során. Komlón a baráti körök fejlesztésére, Mórott a falusi spar- takiádok lebonyolítására, a Bp. Postás küldöttközgyűlésén Postás sportiskola létesítésére, Nyíregyházán a Kilián Testnevelési Mozgalom eredményesebb folytatására, a Bp. Vörös Meteorban az átigazolási szabályok egységesítésére, Dunaújvárosban új sportágak népszerűsítésére születtek egészséges javaslatok, de hosszan lehetne folytatni ezt a felsorolást. Mindez arról tanúskodik, hogy — általában — sportköreink vezetői, tagsága, helyesen látja a kialakulóban lévő új testnevelési és sporttömegszervezet, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség célkitűzéseit, feladatait, létesítésének indító okait. Az új tömegsportszervezet azonban — a szabályok értelmében — csak hivatalos megalakulása után két héttel, 1964. január 1-én kezdi meg működését. És addig nem áll meg a sport Magyarországon, nem szűnik meg a sportélet. A téli sportok legmozgalmasabb napjaikat élik, és közben ezekre a hetekre esik olimpiai felkészülésük döntő szakasza. A „nyári” sportágak ezekben a hetekben, hónapokban döntenek egész sor olyan kérdésben, amelytől egész évi — vagy talán hosszabb időre szóló — szereplésük, tevékenységük eredményessége függ. A legfontosabb, amit ezzel a jogosan felmerült kérdéssel kapcsolatban tudni kell, hogy 1963. december 31-ig a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) pártunk és kormányunk által elfogadott, jóváhagyott, törvényesen szentesített működési alapszabályai vannak, illetve maradnak érvényben. A vezetőségválasztó közgyűlések és küldöttközgyűlések is ennek az érvényben lévő alapszabálynak pontjai alapján, annak szellemében kerültek megrendezésre, a jelenleg is érvényben lévő „sportalkotmány” paragrafusai alapján történt aZ új vezetőségi tagok és kongresszusi küldöttek megválasztása, kijelölése. Mindez annál inkább is logikus, elfogadható, mert maga az új alapszabálytervezet is nagy gondot fordít a hagyományok ápolására. Testnevelési és sportmozgalmunknak azokat a jól bevált módszereit, a gyakorlatilag kialakult, és a gyakorlatban helyesnek bizonyult formákat és módszereket az új alapszabálytervezet sem hajítja sutba, hanem éppen úgy beilleszti az új keretek közé, mint mindennapi életünk más területén is megbecsülik a haladó, a gyakorlatilag bevált módszereket, hagyományokat. Érdekes, még a kifejezések, meghatározások is sok esetben azonosak. Általában, szemmel láthatólag arra Irányul a törekvés, hogy ne formájában, hanem tartalmilag mutatkozzék az új sport-itömegszervezet munkájában a fejlődés, az előrehaladás. Mit rejt a tervezők íróasztala? Pytel Anna a Dombóvári Gimnázium tanulója, aki az idei torna-versenyeken kimagasló eredménnyel hívta fel magára a figyelmet. forintos költséggel egy 65x25 méteres csarnok épül, amely — újszerűén — függönyök húzásával szinte pillanatok alatt átalakítható nemzetközi méretű kézilabda-pályává, egyszerre 3 kosár-, vagy röplabdapálya és bőséges hely jut ugyancsak függönnyel elkerítve — 4 súlyemelő-dobogó felállítására is. Természetesen öltözők, és fürdők és különböző mellékhelyiségek is lesznek itt. A tízéves fennállását ünneplő | Hétmillió-kétszázezer Népstadion soron következő legnagyobb eseménye az 1966. évi budapesti atlétikai Európa-bajnok- ság lesz. önkéntelenül felvetődik a kérdés: az ország legnagyobb sportlétesítménye hogyan készül a kontinens legjobb férfi és női versenyzőinek fogadására, a nagy találkozóra, ezzel kapcsolatban mit rejt a tervezők íróasztala? A jelenlegi televíziós közvetítőhelyek lebontásra kerülnek, és a díszpáholy feletti „sétányon” 24 új tv, és 30 új rádiófülkét építenek, a „M” szektorban pedig — tehát a célnál — akár 1500 újságíró kaphat jól kiképzett ülőhelyet, bár rendelkezésükre áll majd akkor is a jelenlegi sajtóterasz. Ennyit a Népstadion és intézményei központi létesítményeiről. De nézzük meg a többi tervet, amelyek éppen olyan jelentősek és fontosak, mint ez. A Sportcsarnok tőszomszédságában lévő görkorcsolya-pályánál új, fedett kis játékcsarnok létesül, amelyet már valószínűleg 1965-re átadnak rendeltetésének. És végül, de nem utolsó sorban talán valóra válik a „vizesek” régi vágya: megépül a 2000 méteres evezőspálya is. Újpest magasságában — a Tungsram uszodától lefelé, az északi összekötő vasúti hídig alakítanak ki megfelelő zsiliprendszerrel, teljesen álló vizű pályát, amely Európa minden tekintetben legmodernebb — több ezer néző befogadására alkalmas lelátókkal, céltoronnyal ellátott — ilyen sportlétesítménye lesz. Az elképzelés most van tervezés alatt, és talán 1965-ben, vagy egy évvel később, át is tudják adni rendeltetésének. minin ihih Adorján István a Szekszárdi Spartacus legeredményesebb tc- kézői közé számít. Legjobb eredményét — 116 dobással — a Decs elleni mérkőzésen érle el. Radó Géza a Szekszárdi Postás színeiben versenyzett az elmúlt években. Mint régi tekéző nagy rutinnal rendelkezik és ez is közrejátszott, hogy a Postás színeiben több jó eredményt ért el. A szekszárdi úttörő sakkozók sikerei Komárom megyében Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is őszi versenykörútra indultak a szekszárdi úttörő sakkozók. A hagyományoknak megfelelően Esztergomban, Tatabányán és Oroszlányban találkoztak a2 ottani sakkozó pajtásokkal. A szekszárdi úttörők első állomása Esztergom volt. A műemlékekben gazdag város több kirándulási élményt, mint versenyzési lehetőséget nyújtott. Itt csak középiskolás fiúkkal és felnőtt csapattal játszhatott az öt lány és hat fiú úttörőből álló szekszárdi csoport. Ezen a versenyen a szekszárdiak hét táblán szenvedtek vereséget, három táblán győztek, és két játszma döntetlenül végződött. Végeredményben Esztergom nyerte a találkozót 8:4 arányban. Tatabánya volt a szekszárdi pajtások második állomása. Itt. három napot töltöttek, ahol az iskola, a pajtások és a családok nagyon kedves vendéglátást adtak, melyet a szekszárdiak előreláthatólag a tavaszi szünetben viszonoznak. A szekszárdiak 51 játszmát váltottak az Arany János általános iskola úttörőivel. A lányok a 25 játszmából 23-at megnyertek, míg a fiúk a 26 játszmából egyet sem veszítettek el. ösz- szesített eredmény 49:2 volt a szekszárdiak javára. Oroszlányban szintén kedves fogadtatásban volt részük a pajtásoknak. A versenyre a József Attila általános iskolában került sor. A szekszárdi leánycsapat 9:0 arányban, míg a fiúk csapata 10,5—1,5 arányban nyert. A versenykörút befejezése november 29-én volt, amikor Lángos Józsa nemzetközi sakkmesternő — a Tatabányai Bányász versenyzője — a magyar női élgárda kiváló képviselője szimultánt adott 10 Szekszárdi és 9 tatabányai úttörőnek. A szimultánból a mesternő 16 játszmát megnyert, míg Kálmán Margit (Garay általános iskola), Leposa Gyula (Babits általános iskola) és Tucsni András (Garay általános, iskola) ellen elveszítette a játszmát. A szimultánon elért kiváló eredmény bizonyítja a szekszárdi pajtások jó felkészültségét. A csapat 95,1 százalékos teljesítményt nyújtott a túrán. Az egész csapat jól szerepelt, de közülük külön meg kell említeni Tucsni Andrást, aki nemcsak az úttörők ellen nyert meg minden játszmát, hanem győzött Esztergomban középiskolás ellenfele, valamint a nemzetközi sakkmesternő. Lángos Józsa ellen is. N. J.
