Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

1 iflda ii»f>niv» 90 mr vA m?r.vri wipfireAr. Szűcs Márton öregsége Márton bácsi nyugdíjas tsz-tag, öt éve egyedül él. A felesége meg­halt, gyerekük nem született. Két asszony gondozza. A sógornője főz neki, ott ebédel náluk, egyik szomszédasszonya pedig mos rá, és takarítja lakását. Márton bácsi lakása nagy: két szoba, konyha, nyárikonyha, kamra, és egy hosz- szú, téglázott pince. Mindenütt sok holmi. Nem volt gazdag ember, csak hat hold földön gazdálkodott és fél hold szőlőt szüretelt, de mivel ketten maradtak az asszonnyal, összegyűlt minden. Bútorok, ru­hafélék, edények, szerszámok. A pincében például öt boroshordó fekszik, és egy kád, prés, meg mindenféle borászati eszközök. Sőt, van ott két káposztáshordó is: egy régi, egy új. Aztán hátul, a pajtában és az istállóban is ta­lálni néhány értékes dolgot. A két asszony pontosan tudja, mi mindene van az öregnek. Lel­tár sem tarthatná jobban szá­mon, mint ők. Amikor meghal Szűcs Márton, övéké lesz minden, írásba ugyan még nem adta, de megmondta nekik. Kié is lehetne másé? Egyetlen rokona sincs az öregnek a testvérén, a sógornője férjén kívül. Valahogy kipusztult a família. Az asszonyok szépen gondját viselik az öregnek, szinte hozzá­nőttek. Pontosabban: hozzáöre­gedtek. Márton bácsi akkor is öreg volt már, amikor meghalt a felesége. Nemsokára betölti a het- venharmadik évét. Látszik is raj­ta, hogy idős, de hogy ennyire, az nem. Az asszonyok többet változ­tak öt év alatt. Teljesen megrán­cosodott az arcuk, és tenyerük sem olyan pámás, mint azelőtt. Kicsit meg is únták már az idős emberről való gondoskodást, de nem mutatják. Mindig kedvesek hozzá. Nem lehet tudni pontosan, hogy az örökség hogyan oszlik meg. Jogilag ugyan a sógornő, il­letve a testvér lenne az egyetlen örökös, csakhogy Vargánét, a szomszédasszonyt semmiképpen sem lehet kihagyni a számításból. Sőt. Vargáné nemcsak mos és ta­karít, hanem beszélget is. Társa­log Márton bácsival. Otthon ha­mar elvégzi a házimunkát, aztán átmegy az öreghez. Reggel is, dél­után is. Nem szólhatják meg ér­te, hiszen régen kinőtt a menyecs­kekorból. De nem is igen látják a falubeliek, mikor megy át Vargá­né Szűcs Mártonhoz, mert egy­szerűen csak átlépi a kerítést há­tul, a ház végénél. Alacsonyabb egy helyen a drótsövény, mintha letiporták volna. Reggel keveseb­bet időz Vargáné, mert délelőtt ebédet kell főznie. Kiszellőzteti Márton bácsi lakószobáját, söpör, törölget, összerakodik, és közben állandóan beszél: „Hogy aludt Márton bácsi? Mit álmodott? Elég meleg volt a szobája? Na, majd ma jobban begyújtunk. Teszünk rá egy kis tuskót is. Nincs vág­va? Nem baj, Márton bácsi, majd vágok én. Maga ne is próbálkoz­zék vele. Nem magának való az már. Csak pihenjen. Majd én vá-, gok. Úgyis olyan régen vágtam fát, hogy már nem is tudom, mi­kor. Nem tart soká az a kis tus- kóhasogatás. Ha több időm len­ne, elfűrészelném én a Márton bácsi összes fáját, de hát otthon is van munka mindig. Sokat kell varrni. Az uram úgy nyűvi a ru­hát, hogy rettenetes. Mióta kocsis a tsz-ben, mindig kiszakad a nad­rágja. Nem csoda, egész nap ül. Szóval, Márton bácsi, csak marad­jon nyugodtan, elintézem én azt a fát.” I Beszél, beszél, Szűcs----------------------------------Márton p edig, hallgatja. Szereti hallgatni Vargánét. Szépen beszél, meg ér­dekesen. Mindig mond valami újat. Elmeséli, amit megtud a fa­luban, és azt is, amit a rádióban hall. Márton bácsi is hallgatja ugyan a rádiót, de ő este nem tud sokáig fönnmaradni, s abéd után is gyakran bóbiskol. A legjobb műsorokat elmulasztja. De Vargá­né elmondja neki. Rendszeresen meghallgatja a rádiót ebéd után, és késő este. Az öreg Szűcs sokkal jobban szereti Vargánét, mint Faragó Ka­tit, a sógornőjét. Faragó Kati tud­ja ezt, de úgy tesz, mintha nem tudná. Kedveskedik az öregnek. Olyan ételt nem főz, amit ő nem szeret, és gyakran kérdezgeti is: „Mit enne, Marci bátyám?” Ma­rasztalja is sokszor, hogy ne men­jen haza ebéd után, náluk is le­dőlhet egy kicsit, arra való a re- kamié. Márton bácsi ritkán en­ged az unszolásnak. Télen még csak eltölt egy-két órát a sógor­nője lakásában, de jó időben azonnal indul haza, mihelyt meg­eszi az ebédjét. Nem érzi jól ma­gát a Kati közelében, mert az nem tudja teljesen leplezni, hogy megúnta az öreget. Szűcs Márton gondolt már arra, hogy Vargáné- hoz megy ebédelni, de ezt mégse teheti meg. Mit szólna a falu? Kü­lönben is, a házat mindenképpen Katiék öröklik, Vargáné csak a berendezésből kaphat. Ez termé­szetes. Hiszen nemcsak Faragó Katié lesz az a ház, hanem Szűcs Andrásé is, az öccséé. Sőt, még inkább az unokáé, Andrisé. Ta­lán most már megnősül és haza­jön a faluba. Egyszer délután, amikor befe­A város központjában iro­dának alkalmas helyiségeket bérbe vennénk. Szabó Ktsz. Szekszárdi (131) fcztoiMáMaP iokféOe kÖA eieAéhje oéd* CakáAa &etende%éAéA. éMÁkeit (5) Felveszünk a 3-as számú (Babits) iskolához ÉTELHORDÓ FIÚT. Jelentkezés az iskola igaz­ga tóján ál. (119) jezte Vargáné egy érdekes rádió­játék ismertetését, azt mondja neki Szűcs Márton: — Mariskám! Tudnál-e főzni olyan kávét, amitől nem álmoso- dik el az ember? Olyan szemes­kávét. Az asszony csodálkozva néz rá. — Feketekávét akar inni? Mi­nek? — Hát... Szeretném megnézni a televíziót. Úgy gondoltam, hogy egyszer én is megnézem. Azt mondják, jobb, mint a rádió. Vangáné töpreng, aztán felugrik a székről. — Szerzek én, Márton bácsi, hogyne szereznék! Főzőgépem nincs hozzá, de majd az óvónőnél elkészítjük a kávét, és idehozom pohárban. Nemsokára visszatért Vargáné, kávé nélkül. — Azt mondja az óvónő, hogy majd estefelé menjek át hozzá, mert akkor kell meginni. Mielőtt kezdődik a televízió-műsor. — Köszönöm, Mariskám a fá­radozásodat. Ne haragudj, hogy ezzel is terhellek, de hajt a kí­váncsiság. Igen érdekes lehet, hogy látja az ember, ahogyan be­szélnek. Akárhonnan beszélnek is... Nincs messzire a kultúrház. Talán nekem is jut hely. Úgyse járok sehova, mióta nyugdíjaztak a szövetkezetben. — Jól van, Márton bácsi, men­jen csak! Én is mennék, de nem tudom nézni a televíziót. Bántja a szemem. | Amikor bealkonyodott, Szűcs Márton megitta a fekete­kávét, és elballagott. az ifjúsági klubba. Az közelebb volt a laká­sához, mint a pártház, ahova fel­nőttek járnak televíziót nézni. Csak hátul jutott neki hely. Ho­mályosan látta a képet, alig ér­tett valamit a műsorból. A kabát is rámelegedett. Amikor a kép­ernyőn megjelent a szünetjelzés, és felkapcsolták a villanyt, hal­kan elköszönt. Egy lány megszólította az ajtó­ban: — Csak nem akar már elmen-­ni? Ezután következik a jó mű­sor. Színházközvetítés lesz. A többiek is marasztalták, és közelebb ültették a készülékhez. Azon a helyen Szűcs Márton tisz­tábban látott. Nem álmosodott el, végignézte mind a három felvo­nást. Az álom otthon is elkerül­te jóidéig. Azon gondolkozott, hogyan me­sélje el reggel a hosszú előadást Vargánénak. SZABÓ JÓZSEF Apróhirdetések Az apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vásár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. December 23-án, délután a Séd-patak és a vasútállomás között elveszett ,,Fa- munkák" című tankönyv. A becsületes megtaláló szíveskedjék azt a Kiadóba beadni jutalom ellenében. (141) Varrónőket azonnali belépésre felve­szünk. Jelentkezés a Ruházatiipari Vál­lalat Bogyiszlói úti üzemében. (118) Eladó sötét hálószobabútor, nagyméretű konyhabútor, kis Singer varrógép. Szek- szárd, Béke u. 27. (140) TT* ' * • • *A ékot! Uj evre uj jat Babakocsi mély 390,-Ft Babakocsi sport és kossá ssép 350,—Ft hajasbaba 125,—Ft-tól 210,—Ft-ig (139) HIRDETMÉNY Értesítem Tolna megye minden állandó jelleggel bejelentett 1 lakosát, akinek személyi igazolványa érvényességi ideje 1934. év- ( ben lejár, köteles a lakhelye szerint illetékes rendőrkapitányság } által megjelölt helyen és időben tetni. L A lejárt személyi igazolvá­nyok kicserélése 1964. január 15-től kezdetét veszi. A személyi igazolvány csere szempontjából érintett szemé­lyeknek érdekük, hogy a csere mindenütt a lakóhely szerinti községben, városban, vagy a munkahelyen kerüljön végre­hajtásra. A csere ilyen mód­szerű végrehajtása megkíméli az érintett személyeket attól, hogy utazni kelljen, mely lé­nyeges kiadásokkal, fáradság­gal és a munkából való kiesés­sel járna. II. Minden személynek, akinek a személyi igazolványa érvé­nyességi ideje lejár, saját ér­deke, hogy az alábbi pontok­ban foglaltakat figyelemmel kísérje: 1. A fényképész szövetkeze­tek és egyes községekben az ott működő fényképész magán - kisiparosok közzé teszik, hogy a községben hói és mikor lesz­nek fényképezések a személyi igazolvány cseréhez szükséges fényképek elkészítése céljából. 2. A járási rendőrkapitány­ságok közzé teszik, hogy egyes községek lakosainak, üzemek, vállalatok és szervek dolgozói­nak mikor, hol és milyen ok­mányokat kell benyújtani. Az okmányok és fényképek be­nyújtása a személyi igazolvány csere gyors és jó végrehajtása érdekében 1963. évi december 10-én kezdetét veszi. 3. Ugyancsak a járási rend­őrkapitányságok hirdetmény, vagy személyre szóló felhívás alapján értesítik az érintett személyeket arról, hogy hol és személyi igazolványát kicserél­mikor jelenjenek meg az új J személyi igazolványok átvétele j céljából. III. 1. Azok a személyek, akik- J nek a munkahelye az állandó j lakásuktól 100 kilométernél tá- ! volabb van, és ott bejelentett j ideiglenes lakásuk van, a mun- j kaheiy szerint illetékes járási j rendőrkapitányságon is kiese- j réltethetik a lejárt személyi t igazolványaikat. 2. A járni képtelen betegek j személyi igazolványait — I amennyiben gyógyulásuk elő- í reláthatóan egy éven belül nem j várható — a rendőrkapitány- i ságok a lakásukon is kicseré- } ük. A járni képtelen betegsé- í get SZTK, vagy tisztiorvosi igazolvánnyal kell igazolni. 3. Minden állampolgár, aki­nek személyi igazolványát ki­cserélték, köteles új igazolvá­nyával a lakóhelye szerinti il­letékes lakónyilvántartó könyv vezetőjénél jelentkezni az új személyi igazolvány adatainak a lakónyilvántartó könyvbe történő bevezetése végett. 4. A személyi igazolvány cse­rével kapcsolatban felvilágosí­tást a rendőrkapitányságok, rendőrőrsök és körzeti megbí­zottak adnak. 5. A személyi igazolványok kicserélése köz- és magánér­dek, ezért a rendőri szervek,, valamint a lakónyilvántartó­könyv vezetők felhívásának sa­ját érdekében mindenki tegyen eleget. 6. A rendelkezések be nem tartása szabálysértési eljárást vonhat maga után. Megyei Rendőrkapitányság vezetője A bálna csak mcg\f... Erős telünk van megint, sok a Még, hogy gyatra! Kérdem én, hó, gyakori az akadály. A rádió­ból nap mint nap hallja az em­ber, hogy elakad ez is, az is. Elakad az autóbusz, a teher­kocsi, de még a vonat is. Néha, egy-egy hóvihar után valósággal megbénul a közlekedés. Egy valami nem akad el. Hall­gatom a rádióban a tánczenei koktélt, utána ismertetik a vi­déki színházak műsorát. Hozzá­teszi a bemondó: „Közöljük még. hogy az óriásbálna ma Sátor­aljaújhelyen tekinthető meg”. A. bálnának nem számít a hóaka­dály, ő csak megy és eljut Sátor- aljaújheiyig is, a legrosszabb út­viszonyok mellett. Nem akad el. Elakad a teherautó, a vonat, ő nem. Most tudtam meg, hogy be­csaptak. akik ócsárolták előttem az óriásbálnát. Azt mondták, va­cak, ócska dög, rössz bőrben van. néhol már megfoltozták a bőrét, gyatra tákolmány az egész. l Bútorok javítását újrafényezését, különböző faipari munkák elvégzését, valamint kárpitozott búto­rok javítását és felújítását 1964. január 1-től vállal a Szekszárdi Faipari Vállalat (142) akkor hogyan jutott el Sáto. alja- újhelyig? A teherautó, meg a vonat megakad a hóban, és egy foltozott bálnabőr nem akad meg? Szóval így adjon az em­ber mások véleményére. Leminő­sítenek, sőt leócsárolnak egy de­rék jószágot, csak azért, hogy elragadtatásukat leplezzék. Már bánom, hogy nem néztem meg minden magyar filmet. Bizonyo­san így volt azokkal is. Isme.ő- seim leminősítették őket, csak azért, hogy leplezzék elragadta­tásukat. Meg is nézem azt a bá'nát, mihelyt hczzájuok. Nem é de kel senki véleménye. Különben is, ha esetleg volt va'ami probléma azelőtt a kondíciójával, most már nyilvárvalóan kikupá'ódott. Nem' akad el. Csak attól tartok, kikerüli Szekszárdot. A nagy lendület például Zalaeq.rszegre lódítja Sátoraljaújhelyről. (sz. j.) A szekszárdi Vasipari Vál­lalat felvételre keres 1 fő több éves gyakorlattal rendelkező jogügyi elő­adót, 1 fő építkezésben jártas elő- kalkulátort, 1 fő gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust, vala­mint l fő autó-alkatrészekben is­merettel rendelkező raktárost és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: Szekszárd, Rá­kóczi út. 13. Munkaügy. (120) j

Next

/
Thumbnails
Contents