Tolna Megyei Népújság, 1963. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

1

iflda ii»f>niv» 90 mr vA m?r.vri wipfireAr.

Szűcs Márton öregsége

Márton bácsi nyugdíjas

tsz-tag, öt

éve egyedül él. A felesége meghalt, gyerekük nem született. Két asszony gondozza. A sógornője főz neki, ott ebédel náluk, egyik szomszédasszonya pedig mos rá, és takarítja lakását. Márton bácsi lakása nagy: két szoba, konyha, nyárikonyha, kamra, és egy hosz- szú, téglázott pince. Mindenütt sok holmi.

Nem volt gazdag ember, csak hat hold földön gazdálkodott és fél hold szőlőt szüretelt, de mivel ketten maradtak az asszonnyal, összegyűlt minden. Bútorok, ruhafélék, edények, szerszámok. A pincében például öt boroshordó fekszik, és egy kád, prés, meg mindenféle borászati eszközök. Sőt, van ott két káposztáshordó is: egy régi, egy új. Aztán hátul, a pajtában és az istállóban is találni néhány értékes dolgot.

A két asszony pontosan tudja, mi mindene van az öregnek. Leltár sem tarthatná jobban számon, mint ők. Amikor meghal Szűcs Márton, övéké lesz minden, írásba ugyan még nem adta, de megmondta nekik. Kié is lehetne másé? Egyetlen rokona sincs az öregnek a testvérén, a sógornője férjén kívül. Valahogy kipusztult a família.

Az asszonyok szépen gondját viselik az öregnek, szinte hozzánőttek. Pontosabban: hozzáöregedtek. Márton bácsi akkor is öreg volt már, amikor meghalt a felesége. Nemsokára betölti a het- venharmadik évét. Látszik is rajta, hogy idős, de hogy ennyire, az nem. Az asszonyok többet változtak öt év alatt. Teljesen megráncosodott az arcuk, és tenyerük sem olyan pámás, mint azelőtt. Kicsit meg is únták már az idős emberről való gondoskodást, de nem mutatják. Mindig kedvesek hozzá. Nem lehet tudni pontosan, hogy az örökség hogyan oszlik meg. Jogilag ugyan a sógornő, illetve a testvér lenne az egyetlen örökös, csakhogy Vargánét, a szomszédasszonyt semmiképpen sem lehet kihagyni a számításból. Sőt. Vargáné nemcsak mos és takarít, hanem beszélget is. Társalog Márton bácsival. Otthon hamar elvégzi a házimunkát, aztán átmegy az öreghez. Reggel is, délután is. Nem szólhatják meg érte, hiszen régen kinőtt a menyecskekorból. De nem is igen látják a falubeliek, mikor megy át Vargáné Szűcs Mártonhoz, mert egyszerűen csak átlépi a kerítést hátul, a ház végénél. Alacsonyabb egy helyen a drótsövény, mintha letiporták volna. Reggel kevesebbet időz Vargáné, mert délelőtt ebédet kell főznie. Kiszellőzteti Márton bácsi lakószobáját, söpör,

törölget, összerakodik, és közben állandóan beszél: „Hogy aludt Márton bácsi? Mit álmodott? Elég meleg volt a szobája? Na, majd ma jobban begyújtunk. Teszünk rá egy kis tuskót is. Nincs vágva? Nem baj, Márton bácsi, majd vágok én. Maga ne is próbálkozzék vele. Nem magának való az már. Csak pihenjen. Majd én vá-, gok. Úgyis olyan régen vágtam fát, hogy már nem is tudom, mikor. Nem tart soká az a kis tus- kóhasogatás. Ha több időm lenne, elfűrészelném én a Márton bácsi összes fáját, de hát otthon is van munka mindig. Sokat kell varrni. Az uram úgy nyűvi a ruhát, hogy rettenetes. Mióta kocsis a tsz-ben, mindig kiszakad a nadrágja. Nem csoda, egész nap ül. Szóval, Márton bácsi, csak maradjon nyugodtan, elintézem én azt a fát.”

I Beszél, beszél, Szűcs----------------------------------Márton

p

edig, hallgatja. Szereti hallgatni Vargánét. Szépen beszél, meg érdekesen. Mindig mond valami újat. Elmeséli, amit megtud a faluban, és azt is, amit a rádióban hall. Márton bácsi is hallgatja ugyan a rádiót, de ő este nem tud sokáig fönnmaradni, s abéd után is gyakran bóbiskol. A legjobb műsorokat elmulasztja. De Vargáné elmondja neki. Rendszeresen meghallgatja a rádiót ebéd után, és késő este.

Az öreg Szűcs sokkal jobban szereti Vargánét, mint Faragó Katit, a sógornőjét. Faragó Kati tudja ezt, de úgy tesz, mintha nem tudná. Kedveskedik az öregnek. Olyan ételt nem főz, amit ő nem szeret, és gyakran kérdezgeti is: „Mit enne, Marci bátyám?” Marasztalja is sokszor, hogy ne menjen haza ebéd után, náluk is ledőlhet egy kicsit, arra való a re- kamié. Márton bácsi ritkán enged az unszolásnak. Télen még csak eltölt egy-két órát a sógornője lakásában, de jó időben azonnal indul haza, mihelyt megeszi az ebédjét. Nem érzi jól magát a Kati közelében, mert az nem tudja teljesen leplezni, hogy megúnta az öreget. Szűcs Márton gondolt már arra, hogy Vargáné- hoz megy ebédelni, de ezt mégse teheti meg. Mit szólna a falu? Különben is, a házat mindenképpen Katiék öröklik, Vargáné csak a berendezésből kaphat. Ez természetes. Hiszen nemcsak Faragó Katié lesz az a ház, hanem Szűcs Andrásé is, az öccséé. Sőt, még inkább az unokáé, Andrisé. Talán most már megnősül és hazajön a faluba.

Egyszer délután, amikor befeA város központjában irodának alkalmas

helyiségeket

bérbe vennénk. Szabó Ktsz.

Szekszárdi

(131)

fcztoiMáMaP iokféOe kÖA eieAéhje oéd* CakáAa

&etende%éAéA. éMÁkeit

(5)

Felveszünk a 3-as

számú

(Babits) iskolához

ÉTELHORDÓ FIÚT.

Jelentkezés az iskola

igazga tóján ál.

(119)

jezte Vargáné egy érdekes rádiójáték ismertetését, azt mondja neki Szűcs Márton:

— Mariskám! Tudnál-e főzni olyan kávét, amitől nem álmoso- dik el az ember? Olyan szemeskávét.

Az asszony csodálkozva néz rá.

— Feketekávét akar inni? Minek?

— Hát... Szeretném megnézni a televíziót. Úgy gondoltam, hogy egyszer én is megnézem. Azt mondják, jobb, mint a rádió.

Vangáné töpreng, aztán felugrik a székről.

— Szerzek én, Márton bácsi, hogyne szereznék! Főzőgépem nincs hozzá, de majd az óvónőnél elkészítjük a kávét, és idehozom pohárban.

Nemsokára visszatért Vargáné, kávé nélkül.

— Azt mondja az óvónő, hogy majd estefelé menjek át hozzá, mert akkor kell meginni. Mielőtt kezdődik a televízió-műsor.

— Köszönöm, Mariskám a fáradozásodat. Ne haragudj, hogy ezzel is terhellek, de hajt a kíváncsiság. Igen érdekes lehet, hogy látja az ember, ahogyan beszélnek. Akárhonnan beszélnek is... Nincs messzire a kultúrház. Talán nekem is jut hely. Úgyse járok sehova, mióta nyugdíjaztak a szövetkezetben.

— Jól van, Márton bácsi, menjen csak! Én is mennék, de nem tudom nézni a televíziót. Bántja a szemem.

| Amikor bealkonyodott,

Szűcs Márton megitta a feketekávét, és elballagott. az ifjúsági klubba. Az közelebb volt a lakásához, mint a pártház, ahova felnőttek járnak televíziót nézni. Csak hátul jutott neki hely. Homályosan látta a képet, alig értett valamit a műsorból. A kabát is rámelegedett. Amikor a képernyőn megjelent a szünetjelzés, és felkapcsolták a villanyt, halkan elköszönt.

Egy lány megszólította az ajtóban:

— Csak nem akar már elmen-ni? Ezután következik a jó műsor. Színházközvetítés lesz.

A többiek is marasztalták, és közelebb ültették a készülékhez. Azon a helyen Szűcs Márton tisztábban látott. Nem álmosodott el, végignézte mind a három felvonást. Az álom otthon is elkerülte jóidéig.

Azon gondolkozott, hogyan mesélje el reggel a hosszú előadást Vargánénak.

SZABÓ JÓZSEF

Apróhirdetések

Az apróhirdetés díja szavanként hétköznap 1,— Ft, vásár, nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít.

December 23-án, délután a Séd-patak és a vasútállomás között elveszett ,,Fa- munkák" című tankönyv. A becsületes megtaláló szíveskedjék azt a Kiadóba beadni jutalom ellenében. (141)

Varrónőket azonnali belépésre felveszünk. Jelentkezés a Ruházatiipari Vállalat Bogyiszlói úti üzemében. (118)

Eladó sötét hálószobabútor, nagyméretű konyhabútor, kis Singer varrógép. Szek- szárd, Béke u. 27. (140)

TT* ' * • • *A

ékot!

Uj evre uj jat

Babakocsi mély

390,-Ft

Babakocsi sport és kossá ssép

350,—Ft

hajasbaba 125,—Ft-tól 210,—Ft-ig

(139)

HIRDETMÉNY

Értesítem Tolna megye minden állandó jelleggel bejelentett 1 lakosát, akinek személyi igazolványa érvényességi ideje 1934. év- ( ben lejár, köteles a lakhelye szerint illetékes rendőrkapitányság }

által megjelölt helyen és időben

tetni.

L

A lejárt személyi igazolványok kicserélése 1964. január 15-től kezdetét veszi.

A személyi igazolvány csere szempontjából érintett személyeknek érdekük, hogy a csere mindenütt a lakóhely szerinti községben, városban, vagy a munkahelyen kerüljön végrehajtásra. A csere ilyen módszerű végrehajtása megkíméli az érintett személyeket attól, hogy utazni kelljen, mely lényeges kiadásokkal, fáradsággal és a munkából való kieséssel járna.

II.

Minden személynek, akinek a személyi igazolványa érvényességi ideje lejár, saját érdeke, hogy az alábbi pontokban foglaltakat figyelemmel kísérje:

1. A fényképész szövetkezetek és egyes községekben az ott működő fényképész magán - kisiparosok közzé teszik, hogy a községben hói és mikor lesznek fényképezések a személyi igazolvány cseréhez szükséges fényképek elkészítése céljából.

2. A járási rendőrkapitányságok közzé teszik, hogy egyes községek lakosainak, üzemek, vállalatok és szervek dolgozóinak mikor, hol és milyen okmányokat kell benyújtani. Az okmányok és fényképek benyújtása a személyi igazolvány csere gyors és jó végrehajtása érdekében 1963. évi december 10-én kezdetét veszi.

3. Ugyancsak a járási rendőrkapitányságok hirdetmény, vagy személyre szóló felhívás alapján értesítik az érintett személyeket arról, hogy hol és

személyi igazolványát kicserélmikor jelenjenek meg az új J személyi igazolványok átvétele j céljából.

III.

1. Azok a személyek, akik- J nek a munkahelye az állandó j lakásuktól 100 kilométernél tá- ! volabb van, és ott bejelentett j ideiglenes lakásuk van, a mun- j kaheiy szerint illetékes járási j rendőrkapitányságon is kiese- j réltethetik a lejárt személyi t igazolványaikat.

2. A járni képtelen betegek j személyi igazolványait — I amennyiben gyógyulásuk elő- í reláthatóan egy éven belül nem j várható — a rendőrkapitány- i ságok a lakásukon is kicseré- } ük. A járni képtelen betegsé- í get SZTK, vagy tisztiorvosi igazolvánnyal kell igazolni.

3. Minden állampolgár, akinek személyi igazolványát kicserélték, köteles új igazolványával a lakóhelye szerinti illetékes lakónyilvántartó könyv vezetőjénél jelentkezni az új személyi igazolvány adatainak a lakónyilvántartó könyvbe történő bevezetése végett.

4. A személyi igazolvány cserével kapcsolatban felvilágosítást a rendőrkapitányságok, rendőrőrsök és körzeti megbízottak adnak.

5. A személyi igazolványok kicserélése köz- és magánérdek, ezért a rendőri szervek,, valamint a lakónyilvántartókönyv vezetők felhívásának saját érdekében mindenki tegyen eleget.

6. A rendelkezések be nem tartása szabálysértési eljárást vonhat maga után.

Megyei Rendőrkapitányság vezetője

A bálna csak mcg\f...

Erős telünk van megint, sok a Még, hogy gyatra! Kérdem én,

hó, gyakori az akadály. A rádióból nap mint nap hallja az ember, hogy elakad ez is, az is. Elakad az autóbusz, a teherkocsi, de még a vonat is. Néha, egy-egy hóvihar után valósággal megbénul a közlekedés.

Egy valami nem akad el. Hallgatom a rádióban a tánczenei koktélt, utána ismertetik a vidéki színházak műsorát. Hozzáteszi a bemondó: „Közöljük még. hogy az óriásbálna ma Sátoraljaújhelyen tekinthető meg”. A. bálnának nem számít a hóakadály, ő csak megy és eljut Sátor- aljaújheiyig is, a legrosszabb útviszonyok mellett. Nem akad el. Elakad a teherautó, a vonat, ő nem.

Most tudtam meg, hogy becsaptak. akik ócsárolták előttem az óriásbálnát. Azt mondták, vacak, ócska dög, rössz bőrben van. néhol már megfoltozták a bőrét, gyatra tákolmány az egész.

l

Bútorok javítását

újrafényezését, különböző faipari munkák elvégzését, valamint kárpitozott bútorok javítását és felújítását 1964. január 1-től vállal a Szekszárdi Faipari Vállalat

(142)

akkor hogyan jutott el Sáto. alja- újhelyig? A teherautó, meg a vonat megakad a hóban, és egy foltozott bálnabőr nem akad meg? Szóval így adjon az ember mások véleményére. Leminősítenek, sőt leócsárolnak egy derék jószágot, csak azért, hogy elragadtatásukat leplezzék. Már bánom, hogy nem néztem meg minden magyar filmet. Bizonyosan így volt azokkal is. Isme.ő- seim leminősítették őket, csak azért, hogy leplezzék elragadtatásukat.

Meg is nézem azt a bá'nát, mihelyt hczzájuok. Nem é de kel senki véleménye. Különben is, ha esetleg volt va'ami probléma azelőtt a kondíciójával, most már nyilvárvalóan kikupá'ódott. Nem' akad el. Csak attól tartok, kikerüli Szekszárdot. A nagy lendület például Zalaeq.rszegre lódítja Sátoraljaújhelyről.

(sz. j.)

A szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres 1 fő több éves gyakorlattal rendelkező jogügyi előadót,

1 fő építkezésben jártas elő- kalkulátort,

1 fő gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust, valamint

l fő autó-alkatrészekben ismerettel rendelkező raktárost és lakatos szakmunkásokat.

Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi út. 13. Munkaügy.

(120) j